Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-15 / 38. szám
2000. FEBRUÁR 15., KEDD - 9. OLDAL BÉKÉS-TAR HŐS A Szép Magyar Beszéd kurzus és a zene A „Szép Magyar Beszéd” kurzus a Békés-tarhosi Zenei Napok keretében működik. Mint az eddigiekből kiderül: tudatos döntéssel került Tarhosra. Ezt a zenei rendezvény szerkezete is lehetővé teszi, sőt, megkívánja. A Zenepavilon egy hónapon keresztül ilyenkor a hangversenyek, tanfolyamok, kiállítások, tudományos tanácskozások otthona. A szervezés munkája a tanfolyamunkat illetően a Békés-tarhosi Baráti Kör feladata. Ez az egyesület 1977 óta működik, és azért jött létre, hogy tömörítse a „tarhosiakat”. (Ebbe a gyűjtőfogalomba a tanárok és a diákok egyaránt beleértendők.) ' „Engem... soha nem érdekelt semmi más; csak a magyar nyelv és annak felső fokú teljessége, a magyar irodalom. (...) ez a nyelv és ez az irodalom nekem a teljes értékű életet jelentette, mert csak ezen a nyelven tudom elmondani, amit akarok. (És csak ezen a nyelven tudom elhallgatni, amiről hallgatni akarok.) Mert csak akkor és addig vagyok „én”, amíg magyarul tudom megfogalmazni, amit gondolok.” (Márai Sándor) „... a világban az első szó a szellemé, mert a szellem a szóval teremtette a világot” — olvassuk Halmos Bélánál. „Legyen!” — ez volt a teremtés első szava és azóta minden teremtéseké. „...majd muzsikálok én a derekadon” - hangzott el az apai figyelmeztetés, és Gulyás György jól megjegyezte a benne Az énekiskola története rejlő tanulságot: a parasztember luxusnak tekintette a zenével való foglalkozást. Tarhos: iskola volt. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. De milyen iskola! A gyerekek zenei otthona, „...ahol zenével ébredt és zenével feküdt és egész nap zenében élt a tanuló.” (Gulyás György 1976). Elsőként valósította meg a gyakorlatban Kodály pedagógiai koncepcióját: az „éneklés nevelés” gondolatát. A „vidék” iskolája volt, mely olyan zenei vezetők képzését is feladatának tekintette, akik szervező és irányító emberek révén saját szülőföldjükre térnek vissza, hogy kultúrát teremtsenek, „...minden vidék a maga egyéniségét, sajátos színét érvényesíthesse, de ugyanolyan minőségi fokon, mint a főváros” (Kodály Zoltán 1975). Volt az iskolának egy, a körülmények adta nagy szerencséje. Ennek a felismerésére Gulyás Györgyöt is a tapasztalatok segítették. Pedig már az első pillanatokban is erre vettük az irányt. Utat építettünk és motorházat, zongoragyakorlót és játszóteret. Megteremtettük az énekkel nevelés, a közösségi nevelés és a munkára nevelés összhangját. Tarhos igazi próbáját az utóélete jelenti. Bár a megszüntetés okozta sérülés végzetes volt (1954!), ma is megvan a legitimitása, amelyet a Békés-tarhosi Zenei Napok jelentenek. Ezt a zenei ünnepségsorozatot is Gulyás György hozta létre, és Békés város vállalta fel, még 1976-ban. Kezdeti célja az volt, hogy Tarhos nevét, amely hosszú évekig tabunak számított, ismét bevigyük a köztudatba. Ma már a zene a fontos, meg a magyarság élni akarása. Hogy a világ ránk is figyeljen. Miként Sütő András mondja: „Ameddig egy nép énekel, messzire hallatszik, hogy létezik.” A kurzus szakmai irányítója dr. Szathmári István egyetemi tanár, a nyelv- tudományok doktora. Neki köszönhető a magas tudományos színvonal, az átgondolt tematika, a korszerű vonalvezetés, a fegyelmezett munkastílus. Ismeri az Énekiskola történetét, Gulyás Györgyhöz meleg barátság fűzte, és maga is szereti a zenét. A szakma támogatása és a társadalom segítőkészsége komoly erőforrást jelent. A Kazinczy-alapítványi Bizottság, az Anyanyelvápolók Szövetsége és az Anyanyelvi Konferencia nemcsak tud rólunk, hanem rész is vesz a munkánkban. Ennek a kisugárzása a programban is fellelhető. 1994 óta rendezünk „Szép Magyar Beszéd” kurzusokat. így az idei a hatodik esztendő! Sok idő ez egy tanfolyam életében. Jó, ha visszanézünk ilyenkor, összegezünk és kinyitjuk az ablakot a jövő felé. Felmerül a kérdés: mit jelent számunkra az anyanyelv? A vele való foglalkozás? Maga az elnevezés — úgy gondoljuk - sejteti, hogy mindazok, ató részt vesznek ennek a tanfolyamnak a munkájában, bármilyen minőségben is teszik azt, a „közjó szolgálatát”, nemzeti feladatot látnak benne. Ez a feladatvállalás, felelősségérzet történelmünkből következik. Olyan nép vagyunk, melyet századokon át szétszaggatott a történelem vihara. Mi, akik nem idevetődött náció vagyunk ezen a földön, hanem honfoglalók, tudomásuk kell vegyük, hogy Magyarország és a magyar nemzet nem azonos. A tanfolyam jellege és tematikája alapján az 1994-től 1999-ig teijedő időszakot két korszakra bonthatjuk. Az 1994-től 1997-ig tartó nyelvművelő program olyan előadások sorozata, amelyek érintették a nyelvi kultúra legfontosabb szakkérdéseit, hogy a résztvevők: ma- • gyartanárok, tanítók kitekintést nyerjenek a tudományban és a társadalomban fellelhető nyelvi mozgásról. Elsajátítsák, aránylag rövid idő alatt azokat az ismereteket, amelyek az egyetemes műveltség részét képezik. A központi téma ebben az időben a szöveg. Az 1998-tól napjainkig terjedő időszak a minőségelvű oktatáspolitika szellemében hozott további változást. A „Szép Magyar Beszéd” kurzus 1998-ra megérett arra, hogy mint továbbképzési program akkreditáltassák. Egy kurzus létrehozásának, működtetésének az elhatározáson kívül sokféle feltétele van. Kell hozzá a hely, az épület, bizonyos berendezés, sokszor könyvanyag, és sorolhatnám tovább. Kell hozzá az ünnepélyes légkör is, ez esetben a nyelv szeretetének áhítata. Mindez azonban még mindig nem elég! A legfontosabbat, ami oly mértékben nélkülözhetetlen, mint a levegő, az oktatók és a hallgatók között kialakult feltöl- tődésben fogalmazhatjuk meg. Ebből származik az a szellemi többlet, amely nélkül örömteli munka nem lehetséges. A tanárszemélyiségek nem tananyagot, nem is tantárgyat adnak elő, hanem az egy életen át felhalmozott tudást. Az is nyilvánvaló, hogy a szellem frissességében az életkor nem akadály. A tanfolyam előadásaira nemcsak a korszerűség a jellemző, hanem az előremutató egyetemes hatás is. Szathmári István professzor úr nagy gonddal válogatta össze és kérte fel a kurzus előadói gárdáját. Elérte, hogy három év alatt kialakult, ahogy mondani szoktuk: a tanfolyam állandó tantestülete. Egyetemi és főiskolai tanárok kapnak évről-évre megbízást. S ők azt is tudják, hogy miért Tarhoson van a tanfolyam. És ez nagyon fontos! Erről tanúskodik dr. Szende Aladár ny. főiskolai tanár levelének alábbi töredéke: „...eddigi tarhosi szolgálatom jó emlékeivel erősödve.” Az alkalmi előadások, az ilyen esetekben meghívott vendégtanárok jelentik a második csoportot. Új színt hoznak a tematika által megjelölt témákba. Van köztük színművész, népzenekutató, műfordító, irodalomtörténész. És hogy Tarhos ügye ilyen vonatkozásban is nyo- matékot kapjon, a harmadik csoportot a tarhosi tanárok és diákok képviselik. A hallgatók elsősorban Békés megyét és a tiszántúli településeket képviselték. Nagy figyelmet fordítottunk azonban a Kárpát-medence egész területére: Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is hívtunk meg magyartanárokat, általános és középiskolai fokon. Állandó összeköttetésben vagyunk a békéscsabai Körös Főiskolával, amely az „anyaintézet” szerepét vállalja abban az egyre sürgetőbb feladatban, hogy a tarhosi Zenepavilonban létrehozzuk a Gulyás György Művészeti Intézetet, és így megoldást nyerjen a pedagógus továbbképzés korszerű formája. Tarhosról lévén szó, eme létesítendő objektum az anyanyelv vizsgálatát összeköti a zenével. Dr. Gyarmath Olga, a Békés-tarhosi Baráti Kör alelnöke Ilyen teremtés volt - alkotás! - a Tarhosi Énekiskola (1946-1954), Gulyás György páratlan életműve. Nélküle meg sem született volna. Ma csak úgy emlegetjük, hogy: TARHOS. Története összefügg a „Szép Magyar Beszéd” kurzus történetével. Ezért kell felidéznünk az iskola múltját. Távolabbról indulunk, így jutunk el a máig. Tarhos élete azzal kezdődött, hogy az alig harmincéves debreceni ének-zene tanár saját élete példájának indíttatására énekes iskolát teremtett egy kifosztott grófi rezidencián - szó szerint a semmiből - tehetséges, tanulni vágyó falusi-tanyai gyerekeknek, és biztosította számukra a tanulás, a szakmai képzés és a továbbtanulás lehetőségét. Mindezt kollégiumi háttérrel. / 000 000 Ft o Különbség! SOPIANAE MULTIFILTER 1999 Xüt. törvény; A dohányzás «súlyosan RíirosUla ny eaószséoatl 1999, XUI. térvény dohányzás muiya&nn rosHj« m* ti l§ m Hihetetlennek hangzik? Pedig nem az! Első látásra valóban csak apróságokban tér el a Sopianae Classic Lights a hagyományos Szofitól. De ezek mégsem elhanyagolható különbségek, hiszen ha legalább hármat megtalál közülük, és a mellékelt kuponon megírja nekünk, talán Ön lesz az a szerencsés, aki megnyeri fődijunkat, az 1 000 000 forinttal feltöltött bankkártyát, vagy az öt darab 100 000 forintos bankkártya egyikét. Egyvalamiben viszont ne is próbáljon különbséget tenni, mert lehetetlen! Az Ízben. A Sopianae Classic Lights ugyanis könnyített nikotin és kátrány tartalom mellett, a Szofi megszokott aromáját nyújtja Önnek. Név:. ! Cím:. Elismerem, hogy elmúltom 18 éves, is o jövőben honájárulósom esetleges visszavonásáig szívesen logodom a Sopianae termékekkel kapcsolatos információkat, termékmintákat. Hozzájárulok továbbá, hogy oz említett célra lenti adataimat minden további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhassák. Tudomásul veszem, hogy oz odotszolgáhotás önkéntes, és o lenti együttműködés részemtől írásbeli nyilatkozattal bármikor megszüntethető. Elismerem továbbá, hogy oz akcióban voló részvételemmel cigarettafogyasztásom nem növekszik. Milyen cigarettát szív? (márka/változat). ..................(a termék neve) ..(kátrány / nikotin tartalom) ..................(dobozok színei) .....(ha talált még valamit...) Beküldési határidő: 2000. március 14. Beküldési cím: Dono Kft. 1398 Budapest, Pf.:554. A sorsolást 2000. március 17-én közjegyző jelenlétében tartjuk meg. ............................ A szerencsés nyertest postai úton értesítjük. aláírás ADOH A AZ ON ES KÖRNYEZETE BEMEI
