Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-28 / 23. szám

4. oldal - 2000. Január 28., péntek KÖR KÉP jjSMMMLAP Kasszák, számlák, elszámolások „Amit tudtom nélkül cselekedtek, azért nem vállalok felelősséget...” A Békéscsabai Városi Bíróság január 25-én, kedden, a negyedik tárgyalási napon határozatlan időre felfüggesztette a Guliga György elleni büntetőpert. A volt békéscsabai pap ellen különösen nagy kárt okozó csalás, sikkasztás bűntette, valamint a számviteli fegyelem megsértésének vétsége miatt folyik eljárás. Guliga György ügyvédje a keddi tárgyalási napon kizárási okot jelentett be a városi bíróság valamennyi dolgozója ellen. Az ügyvédi kifogásról a megyei bíróság határoz. A döntéstől függ, hol és mikor folytatódik a per. A perben a bíróság tanúként hallgatta meg Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspököt (képünkön). A főpapot a perről és a perben kiemelt szerepet játszó úgynevezett - nem hivatalos - „B” kasszáról kérdeztük.- Püspök úr, ön szerint meddig húzódik a per és mi­lyen eredményt vár tőle?- Egészen biztos, hogy hosszú lesz. Az eddigiekből úgy tűnik, a perben vádlott Guliga György ügyvédje igyekszik az időt húzni. Azt, hogy a bírósági ítélet mi lesz, természetesen nem lehet tudni. Ennek eldöntése a bíróság dolga. Az azonban biztos, hogy komoly vádakról van szó, nemcsak egyszerű számviteli problémákról.- A perben eddig fő kérdésként merült fel az úgynevezett nem hivatalos ,,B” kassza kérdése, a plébánia önálló vagy nem önálló jogi személyisége és ezen belül az, hogy mit tehet és mit nem önállóan egy plébános. Erről mi a véleménye?- Az úgynevezett „B” kasszával vagy listával kapcsolatban telje­sen elképzelhetetlen az, amit állítanak. A dolog egyszerű. Van olyan sekrestyés, aki 1000 forintot kap havonta azért, mert kinyitja a templomajtót mise előtt és becsukja utána. Ha ezt én bejelentem, a járulékos költségekkel több, mint 5000 forintot kell kifizetni. Hason­ló a helyzet akkor is, ha kisebb javításokat kell elvégeztetni egy plé­bánián. Ha számlára akarom kifizetni, év végén, ki sem jön a mes­terember, mert azt mondja: neki ez annyival növelné az adóját, hogy nem éri meg megcsinálni. Ez egyedi esetként előfordulhat. Nem visszaélések ezek, hanem olyan esetek, amiket egyszerűen képtelenek másként megoldani a plébánosok. Ennyiről van csak szó, és nem milliós tételekről, mint ahogy azt Guliga György állítja. Ha kell, azt a 20 ezer forint büntetést, ami az egyházmegyében 12 éves működésem alatt összegyűlhetett, kifizetem. APEH-ellenőrzést kért a püspök Tegnap Gyulay Endre megyés püspök sajtóközleményben ismertet­te: APEH-vizsgálatot kér az egyházmegyéhez tartozó Csongrád, Bé­kés és Jász-Nagykun-Szolnok megyei plébániák pénzgazdálkodás­ára vonatkozóan. Az utóbbi napokban megalapozatlan közlések jelentek meg az egyházmegye pénzügyeivel kapcsolatban, melyek azt sugallják: nem a törvényes előírások szerint folyik a plébániák gazdálkodása. A volt békéscsabai plébános, Guliga György bizony­latok nélkül olyan listát mutatott fel, amelyen több milliós kifizetés szerepel. Ezek sem az egyházközségi, sem a templom-, sem a teme­tőpénztárban nem szerepelnek, s köztük több olyan van, amelyek adó- és járulékkötelezettek lettek volna - áll a közleményben.- A volt békéscsabai plébános szerint ő minden tekintetben helye­sen járt el, hiszen - mint mondja - a plébánia önálló jogi személy.- Guliga György nem úgy járt el, ahogyan kellett. Minden plébániá­nak van egy költségvetése. Ezt az egyházközség képviselő-testülete elé kell terjeszteni, és a püspök hagyja jóvá. Ami ebben benne van, az kiad- liató, minden további püspöki engedélyhez kötött. Kivéve a renoválást, mert ennek árajánlatát minden esetben a püspöknek kell jóváhagynia. Ez az egyházközségi pénztár. A templompénztámál hasonló a helyzet. Mindkét pénztár esetében 50 ezer forinton belül bármilyen kiadást önál­lóan megtehet a plébános. Ezt el kell könyvelni, számlákkal kell igazol­ni. Ötvenezer forint felett minden kiadáshoz püspöki engedély kell. Bé­késcsabán a kölcsönök esetében közel 80 millió forintról van szó másfél év alatt. Nem tudom, nyolcvanmilliót mire lehet költeni. A plébánia el­len a kölcsönök ügyében korábban indított polgári per kapcsán többen jártak bent nálam. Egy férfi elmondta, hogy a volt plébános az iskola fű­tésére kért tőle pénzt kölcsön. Két-, három-, négymilliót - pontosan nem tudom - adott. Egy esztendő múlva, amikor a kölcsönszerződés lejárt, hiába kérte, nem kapta vissza a pénzt, de ennek ellenére még adott kölcsön. Összesen nyolcmilliót adott úgy, hogy egy fillért sem ka­pott vissza belőle. Csak adom, adom a kölcsönt, mert a „Gyuri” majd vissza fogja fizetni? Ilyen gazdálkodást én még nem láttam.- Négy év alatt - Guliga György 1993 és 1997 között volt Békés­csabán plébános - egyszer sem tűnt fel, hogy valami nincs rend­ben?- Két esetet mondok ezzel kapcsolatban. Az alkal­mazottaknál a plébánia átadásakor derült ki, hogy a hi­vatalosan bejelentett bérek mellett, ami után fizették a társadalombiztosítási és egyéb járulékokat, valahonnan máshonnan még mindenki kapott különböző összege­ket. A békéscsabai plébániának több alkalmazottja volt, mint a püspökségnek. Nem tudom, miért volt erre szükség. A másik, hogy olyan nagy összegű kifizetések történtek eljövendő, külföldről érkező pénzek reményé­ben, melyek nem fértek bele a plébánia keretébe. A plé­bánia zárszámadásainál a kiadások és a számlák fedték egymást, csak ilyenkor nem jöttek elő sem a munkabérek, sem az egyéb kifi­zetések pluszai, vagy a felvett kölcsönök. Az kijött, hogy egyik-másik plébániától vettek fel kölcsönöket. Amikor ez tudomásomra jutott, a papoknak megtíltottam, hogy kölcsönt adjanak. Az egyéb helyekről, személyektől felvett kölcsönökröl csak akkor szereztem tudomást, amikor a plébánia átadása, átvétele megtörtént. Guliga György a sa­ját törvényei szerint - az államot és az egyházat figyelmen kívül hagyva - intézte a dolgait.- Mennyire általános, hogy egy plébános, egy pap magánvál­lalkozásokban érdekelt?- Nincs ilyen.- De itt volt...- Ez a rendszerváltás előtt kezdődött, az előző rezsim idején a Szent Gellért Kiadóval. Akkor nagy dolog volt, hogy a püspökség­nek, az elődömnek sikerül engedélyt szereznie egy üzlethez, és azt könyvekkel is el tudták látni. Ez azután fölfejlődött nem tu­dom mivé, és követte több ugyancsak - állítólagosán - társas vállalkozás, mint a Katedrális Bt. vagy egy bolthálózat, ahol nem tudom mit lehetett kapni. Ezekbe a vállalkozásokba valóban sok pénz kellett. Egy plébános fizetéséből pedig erre nemigen telik. - Mi a helyzet az úgynevezett külföldi projektekkel? Gondolok itt a Guliga György ellen folytatott per folyamán szóba került esetleges ,,svájci”pályázatra vagy a ,,Lombard"-hitelre.- Ez két különböző dolog. A Lombard-hitel vagy kölcsön eseté­ben egyházi épületeket kellett volna külföldi bankoknál letétbe He­lyezni. Ezt határozottan megtiltottam. 1997 után csak azért, hogy a kölcsönként felvett 100,120 millió forintot vissza tudjam fizetni, és a híveket ne érje kár, valamint, hogy néhány általam elképzelt fel­újítást végre tudjunk hajtani, utánajártam a dolognak. Az én elkép­zelésem szerint nem az épületeket, hanem azok biztosítási kötvé­nyeit helyeztük volna letétbe. Erre az igénybe vett közvetítők hajlot­tak is volna. Ezért előzetesen egy fillért sem kértek, azzal, hogyha az üzlet létrejön, bizonyos százalékot kapnak majd. A tranzakció­hoz én minden szükséges papírt részükre átadtam, állítólag tárgya­lások is folytak az ügyben, de végül nem lett semmi a dologból. A tárgyalások alatt többször kértem, hogy adják meg annak a bank­nak, szervezetnek a nevét, címét, mellyel tárgyalnak, hogy fel tud­jam venni velük a kapcsolatot. Erre nem voltak hajlandók. Végül ez is közrejátszott abban, hogy minden hivatalos dokumentumot visz- szakértem ezektől a közvetítő személyektől.- Ha nincs az előzetesen kialakult helyzet, a püspökség bele­vág egy ilyen jellegű ügyletbe?- Nem. Úgy gondolom, amíg a bírói ítélet meg nem születik, senkit sem lehet elítélni. Az azonban tény, hogy bizonyos pénzek felvételére, kifizetésére Guliga úrnak nem volt engedélye. Vannak olyan milliós tételek, melyek elszámolása nem történt meg. Nem értem, hogy az állítólagos „B” kasszát miért kellett minden évben megsemmisíteni, és ha megsemmisítették, akkor az utolsó tárgya­lási napon miért kerültek mégis elő belőle fénymásolatok? Itt olyan sumákolások folytak a pénz körül, melyek a püspökség ré­széről nem voltak tudottak és áttekinthetők. Ha 200 ezer forintról lenne szó, azt mondanám, ennyit egy papnak még megbocsátok. Akár a magam, akár az egyház pénzéből kifizetem, nem csinálok ügyet belőle. Itt azonban 100 milliós tételről van szó, amit nem le­het elkenni, eltitkolni. A sajtóban is sokat emlegetett „B” kasszá­nál nyugodt vagyok, ami felmerült, nem igaz, komoly pénzekről nincs szó. Ezért vállalom a felelősséget. De azért, amit tudtom és engedélyem nélkül cselekedtek, nem tudok felelősséget vállalni. _____ KOVÁCS ATTILA Ma eldőlhet: lesz-e újabb vasutassztrájk? Ami kérdezősködésünk elején is sejthető volt: csütörtökön nem volt vasúti, vasutas berkekben olyan ember, aki határozott igennel vagy nemmel felelt volna arra a kérdésre: a hónap fordulóján kezdetét veszi az újabb demonstráció a MÁV Rt.-nél. A legtöbben így fogalmaztak: ,,minden lehet”, azaz megegye­zés, tehát munkabéke, és ennek elmaradása is, ami egyenlő a munkabeszüntetéssel. Minden­esetre a pénteki tárgyalások dön­tőnek ígérkeznek, sőt, informáci­ónk szerint még szombatra is ter­veznek megbeszéléseket a vasút­társaság és a reprezentatív szak- szervezetek képviselői. ,,Fejben készen vagyunk a megfelelő intézkedésekre, de ezt gyakorlatra váltani a sztrájkot megelőző délben szoktuk" - tud­tuk meg egy vontatásnál dolgozó középvezetőtől. Más forrásból az derült ki, hogy hét közben vala­mennyi vasutas megkapta az idei bérfejlesztésről szóló írásbeli tá­jékoztatást. A mozdonyvezetők nem vették át a nekik szóló 6+1,5 százalékos, mindenkinek egysé­gesen járó alapbéremelést rögzítő iratot, a más területen dolgozók döntő többsége viszont tudomá­sul vette a 6 százalékos fejlesz­tést, amelynek kiegészítéseként a további 1,5 százalék differenci­áltan osztható el. Tehát egyesek­nél lehet 2 százalék is, másoknál marad a hat százalék. Annyit azért érdemes leszögez­ni, hogy az utóbbi napokban kö­zeledtek az álláspontok a MÁV Rt. és a két vasutas-szakszervezet — a Mozdonyvezetők Szakszervezete és a VSZ - között, azonban a VDSZSZ egyelőre kitart eredeti ér­vei mellett. A kollektív szerződés egyik vitatott pontja a munka­rend-módosítás. A MÁV - mint az MTI értesüléséből kiderül — azt szeretné, hogy a munkarend vitás kérdéseinek rendezésére összesen 30 nap álljon rendelke­zésre, és ha ez idő alatt nem szü­letik megállapodás, a MÁV beve­zetheti a gazdaságilag indokolt, módosított munkarendet. Csak olyan megállapodást tud elfogad­ni, amely lehetővé teszi a piaci fel­tételekhez való, akár azonnali al­kalmazkodást. A megállapodás­közeli helyzet kialakulása azon­ban még nem garancia a munka­béke létrejöttéhez, hiszen a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) elzárkózott a kompro­misszumos megállapodás előtt. A többletjogosítványok terén egyelőre nem közeledtek az állás­pontok. A VSZ szorgalmazza, hogy az érintett munkavállalók az előző munkakörben járó 30 százalékos műszakpótléknak a 33 százalékát alapbér-kiegészítés­ként a későbbiekben is megkap­hassák. A vasúttársaságtól azt várják, hogy valamiképpen ga­ranciát vállaljanak az inflációkö- vető bérfejlesztésre. _________m. Kábeltévé új gazdával Javában tart az a tárgyalás, ami­nek eredményeként várhatóan új gazdája lesz a gyomaendrődi kábeltévé-hálózatnak. A gyomaendrődi képviselő- testület tegnapi ülésén tudomá­sul vette, hogy a Szűcs Imre vál­lalkozó által kiépített és működ­tetett kábeltévé-hálózatot a FiberNet Kommunikációs Rész­vénytársaság megvásárolja és a továbbiakban az eddig alkalma­zott feltételek mellett működte­ti. A testület egyetértett azzal, hogy a részvénytársaság Gyo- maendrőd egész területén saját költségén elkészíti a kábeltévé­hálózat kiépítéséhez szükséges terveket. Az elképzelések sze­rint az rt. idén áprilistól megkez­di a hálózat kiépítését. Számítá­sa alapján a hálózat megépítése mintegy 250-300 millió forintos beruházást jelent. A beruházást az rt. finanszírozza. Szűcs Imre vállalkozó a testület kérdésére úgy válaszolt, megvan az esélye, hogy meg tudnak egyezni a FiberNet Rt.-vel. -r­Börtönbüntetés az állatorvosnak A pórul járt gazdák tovább futhatnak a pénzük után A Békéscsabai Városi Bíró­ságon dr. Virágné dr. Hajdúk Etelka büntetőtaná­csa a tegnapi — nyolcadik — tárgyalási napon ítéletet hirdetett dr. U. János volt csorvási állatorvos ügyé­ben. A vádlott egyéni vállal­kozóként vágóállat-felvá­sárlással is foglalkozott, és 160 Békés megyei gazdának a vételárral máig tartozik. Békéscsaba Dr. U. Jánost a másodfokú bíró­ság - miután a városi bíróság a vádlott kérelmének nem adott helyet - decemberben szabad­lábra helyezte. A védelem olda­lán dr. Pikó Sándor ügyvéd, aki a vádlottnak - megingott anyagi helyzete ismeretében — a hitel- szerzésben igyekezett segíteni, elmondta: egyszer telefonon, s kétszer személyesen beszélt az állatorvossal.- Személyes találkozásunk­kor dr. U. János ismertette a kö­rülötte kialakult helyzetet. El­mondta, hogy büntetőeljárás van ellene folyamatban, s bár volt meghatalmazott védője, nem zárta ki a váltás lehetőségét. Ugyanakkor hozott egy projektet, és kért, hogy tárgyaljak ügyében pénzintézetekkel. Elmondta, hogy a kölcsönre a gazdák kifize­tése miatt lenne szüksége, s úgy tűnt, kétségbeesésében erőn felül próbál pénzhez jutni. A pénzin­tézetek a fedezeti oldal hiányos­ságai miatt nem foglalkoztak ér­demben a projekt megvizsgálásá­val, elbírálásával. Tájékoztattam a hitelszerzési kísérlet kudarcá­ról, annak okairól dr. U. Jánost, s óva intettem, hogy az általa meg­nevezett alvilági emberektől köl­csönt kérjen. A védelem kérésére kirendelt új szakértő, Koltay Zsolt megerő­sítette Rajki Ferencné vélelmezé­seit. Arra válaszolt, hogy dr. U. János — amennyiben folytatta volna a felvásárlást - kifizethette volna-e a gazdákat. Belátható időn belül, vagyis '97 végéig nem lett volna lehetősége dr. U. János­nak, hogy megfizesse a termelők­kel szemben felhalmozott 27 mil­lió forintos adósságot - indokolt véleményében Koltay Zsolt.- A sertéságazatban '97 vége felé jelentkező pozitív változások javulást eredményezhettek volna gazdálkodásában, fizetőképessé­gét esetlegesen visszanyerhette volna dr. U. János, de a '98-ban felerősödő kedvezőtlen folyama­tokat látva, csoda kellett volna ahhoz, hogy törleszthesse adós­ságát - hangoztatta a szakértő. Nem vitatta a jó szándékot s a szakértelmet, de mint mondta: a kialakult piaci helyzetben nem volt lehetőség a teljesítésre. A védelem indítványozta, hogy hallgattassák meg tanúként az APEH, illetve a kamara képvi­selője, s mivel a vádlottnak gond­jai akadtak a korábbi számszaki adatokkal, ellenőrző szakértő ki­rendelését is kérte. Ugyanakkor kérték, hogy tanúként idézze meg a bíróság L. Lajosnét, dr. U. János könyvelőjét, akinek a taná­csai szerint járt el a volt csorvási állatorvos. A bíróság a bizonyítá­si indítványokat elutasította. A vádat képviselő Kopján Kissné dr. Zsemberi Mária ügyész hatrendbeli, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elköve­tett csalás, valamint 150 rendbe­li, részben folytatólagosan elkö­vetett csalás bűntettéért és a számviteli fegyelem megsértésé­nek vétségéért kérte a vádlott fe­lelősségre vonását. Az ügyész börtönbüntetést, pénzmellék­büntetést, s a vádlott közügyek­től való eltiltását indítványozta. Indoklásában kifejtette, dr. U. Já­nos pénzügyi nehézségei ellené­re sem csökkentette az élőállat­felvásárlást, s a vágóállatok el­lenértékét ismeretlen célra fordí­totta. A ki nem egyenlített felvá­sárlások továbbértékesítéséből származó bevételt könyvelésé­ben nem szerepeltette, azt a lát­szatot igyekezett megerősíteni, hogy növekvő kiadásait nem ké­pes fedezni. A szándékosságot alátámasztja az egri ABC alkal­mazottainak vallomása is, mely­ből kiderül, hogy rendelkezett a termelők kifizetéséhez szüksé­ges pénzzel. A védelem bűncselekmény hi­ányában dr. U. János felmentését kérte, s vitatta, hogy a történeti tényállásban fellelhető lenne a törvényi tényállásban rögzített szándékos tévedésbe ejtés. Az ügyvéd azzal érvelt, hogy mint azt könyvszakértő is megállapí­totta, '96 utolsó, 1997. első ne­gyedévében több, mint hatszáz szerződéskötésről tudni, s dr. U. János „mindössze” 160 esetben nem fizetett. Minden lehetőséget kihasználva kereste a kiutat, s nem tanúsított „klasszikus csalói magatartást”, nem mentette ki vagyonát. A vádlott az utolsó szó jogán felmentését kérte, azt hangoztat­va, hogy valamennyi tartozását szeretné kifizetni, s szándékában esetleges börtönbüntetése meg­akadályozná. A bíróság, mivel dr. U. Jánost bűnösnek találta, első fokon 2 év 8 hónap végrehajtandó szabad­ságvesztésre ítélte, s 100 ezer fo­rint pénzmellékbüntetés megfi­zetésére kötelezte. Ugyanakkor három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Helyt adott vala­mennyi sértett által előterjesztett polgári jogi igénynek is. Áz ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védői felmentésért fel­lebbeznek. BOTH IMRE Figyelmet egymás iránt! Közösségformáló erejükkel az egyházak jelentős szere­pet töltenek be Sarkad kul­turális életében - derült ki tegnap a város testületi ülé­sén, ahol többek között a gyülekezetvezetők hívek körében végzett munkáját értékelték a képviselők. Sarkad Dr. Szabó László alpolgármester elmondta: a rendszerváltozás óta először szólították meg a város vezetői a település gyülekezeteit abból a célból, hogy tevékenysé­güket jobban megismerhessék, illetve szélesebb körű együttmű­ködésre ösztönözzék őket. Az ülésen a testület tagjai elismerték és megköszönték a városban mű­ködő egyházak vezetőinek mun­káját, a jövőre nézve pedig azt kérték: a gyülekezetek fordítsa­nak nagyobb figyelmet egymás iránti kapcsolatukra, növeljék a családok életében játszott szere-. püket és nyújtsanak segítséget az egyházi oktatás beindítása érde­kében. Czeglédi Károly, a Sarkadi Bú­toripari Szövetkezet elnöke tájé­koztatást adott a hatvan dolgozó­nak munkát adó, elsősorban skandináv típusú bútorokat elő­állító cég tevékenységéről, ki­emelve, hogy a szövetkezet az or­szág legnagyobb székgyártója. A város gyámügyi igazgatásá­nak helyzetét taglaló beszámoló kapcsán Szilágyi Károlyné, a pol­gármesteri hivatal népjóléti osz­tályának vezetője elmondta: a te­lepülés 2281 kiskorú lakosából tavaly 1704 gyermeket tartottak nyilván veszélyeztetettként, főleg a családok elégtelen pénzügyi helyzete miatt, valamint maga­tartási, környezeti és egészség- ügyi okokból. A képviselők döntése értelmé­ben előreláthatólag február 7-én in­dulhat el a két útvonalon közleke­dő helyi járatú autóbusz. v. k.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom