Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-25 / 20. szám
KÖRKÉP 2000. Január 25., kedd - 3. oldal iRÉKÉS megyei hírláp MEGYEI ÚJ ELNÖK, (w) Személyi kérdésekről döntöttek az Északke- - let-Békés Megyei Kistérségfejlesztő Egyesület polgármesterei és jegyzői legutóbbi, Mezőgyánban megtartott ülésükön. A közgyűlésen lemondott elnöki tisztéről Nagy Mihály, Sarkadkeresztúr polgármestere. Az egyesület tagjainak döntése alapján ezután dr Sipos Lajos, Sarkad jegyzője látja el az elnöki teendőket, Nagy Mihály pedig alelnökként tevékenykedik tovább, felváltva e tisztségben dr. Szabó Lászlót, Sarkad alpolgármesterét. VÁLLALKOZÓI SZALON, (cs) Orosházán az elmúlt év végén alakult meg a vállalkozói szalon. A szervezők idei, első rendezvényüket január 26-án 18 órakor tartják Orosháza-Gyopáros- fürdőn, a Panoráma vendégházban. Az előadó Fetser János polgármester, aki a város helyzetéről tájékoztatja az érdeklődőket. ÚJJÁÉPÍTÉS, (f) Már az ország valamennyi postahivatalában hozzáférhető az a készpénz-átutalási utalvány, amelyet a Budapest Sportcsarnok újjáépítésének megsegítésére készített díjmentesen a posta. A számlatelepítés díját és a forgalmi jutalékot átutalják a BS-nek. MÁSODIK KÖTET, (i) Ebben a hónapban jelenik meg az Okány település története című könyv második kötete. A kiadvány költségeit a helyi önkormányzat vállalta fel, a kötet szerzője pedig Házi Albert. TUDOMÁNYOS ÜLÉS. (u) A békéscsabai Réthy Pál Kórház tudományos bizottsága január 27-én tartja következő ülését a kórház előadótermében, melyen a Békés Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat laboratóriumában leggyakrabban vizsgált kórokozókról, valamint az Unasyn felsőlégúti fertőzések kezelésében betöltött szerepéről hallhatnak előadást. TESTVÉRI JUBILEUM, (i) Immár tíz esztendeje annak, hogy Okány és az erdélyi Szárazajta kapcsolatba lépett egymással, illetve megalakult az Erdővidék- Biharzug Baráti Kör. A jubileumi évforduló alkalmából most január végén Szárazajtáról negyventagú küldöttség érkezik majd Okányba. „AZ EMBER RITKÁN GONDOL ARRA, AMIJE VAN, DE ANNÁL TÖBBET GONDOL ARRA, AMIJE NINCS.” (Arthur Schopenhauer) Köszönet-díj 2000 az OTP-nek „A színvonalas kultúrát igyekszünk támogatni Az idei Magyar Kultúra Napja óta Szereday Hona: Tükröződés című míves olajfestménye (is) díszíti az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank békéscsabai központjában az igazgatói iroda falát. Övéké lett az első alkalommal odaítélt „Köszönet-díj 2000”. Dr. Szekeres István igazgató (képünkön) mindenekelőtt leszögezi, ezt az elismerést nem személy szerint ő, hanem az ország legnagyobb bankjának helyi igazgatósága kapta.- Hogy végtére is miért? - teszi fel a kérdést egy kicsit önmagának is. - Erről talán a kurátorokat lenne érdemesebb megkérdezni, természetesen sejtem én is...- ?- Akárcsak a többi gazdálkodó cégnek, nekünk is van keretünk arra, hogy a bankot közvetlenül nem érintő, ám értékes kulturális eseményeket, rendezvényeket, alkotásokat támogassuk, tágabb értelemben a sportot is ideértve. A központi alapelv, hogy színvonalas, értéket hordozó tevékenységről legyen szól. Mikor kissé meglepődve, de jóleső érzéssel átvettem a festményt, természetesen nem arra gondoltam, hogy összeszámoljam, a tavalyi esztendőben mennyit utaltunk át ilyen célokra. Amikor az embernek lehetősége van arra, hogy segítsen, azt hiszem, a „kérő” sem összegben gondolkodik. Azt azért érdemes ehhez hozzátenni, hogy a hiedelmekkel ellentétben nem mesés összegekről van szó. Úgy évi 2-3 millió forintról. Ez egyszer több, máskor kevesebb. Hagyományos támogatási „pont” például, hogy az évad végén nívódíjat ajánlanak fel a Jókai Színház legjobb férfi és női színészének, illetve rendezőjének. Ott állnak a ifjúsági házban sorra kerülő Garabonciás Napok és a gyermeknapi rendezvények mögött, erősítik a Városházi Esték költségvetését. — Talán ezeken a kiadványokon is érződik - rak néhányat az asztalra, például Mezőhegyes és Mezőberény képeskönyvét -, hogy más területektől sem zárkózunk el - teszi hozzá Szekeres István. - Még valamit! Reklámtámogatásaink mindenütt meglehetősen szorosan kötődnek a fiatalokhoz, jelenlegi, de még inkább leendő ügyfeleinkhez. Csányi Tibor, a Békés Megyei Jókai Színház gazdasági igazgatója: - Azt hiszem, a megye- székhely többi kulturális intézménye nevében is mondhatom, ha mindenki úgy támogatná a kultúrát, mint az OTP-bank, sokkal könnyebb lenne a dolgunk. ________________(Fábián) Hajnali buszjárat diákoknak Kalmár Ákos, a megyeszékhely diákpolgármestere nem felejtette választási ígéreteit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy kezdeményezésére hajnali buszjárat indul majd Békéscsabán pénteken és szombaton. Bár az első járat időpontját még egyeztetik, a csütörtöki közgyűlésen a városatyák már áldásukat adták a diákpolgármesteri kezdeményezésre. RéréttrÁflBft ve - a 17-es és a 3-as járatok útvo----------------------------------------- nalán. A járatok csak akkor műAmi biztos: a buszjáratok egy hó- ködnek folyamatosan, ha átlagnapi próbaidővel indulnak. A ban 20 utas közlekedik rajtuk. Az buszjegyek 150 forintba kerülnek esetleges rongálásokért pedig az majd, a járatok pénteken és önkormányzat semmilyen feleszombaton éjfél és hajnal kettő lősséget nem vállal, között közlekednek - a pontos - Egyeztetések folynak, pon- időpontok még nincsenek eldönt- tosan mikor induljon az első járat, és a vagyonvédelmi kérdésekre is megoldást kell találnunk - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Kalmár Ákos. A járatok menetrendjéről kikérik majd a diákok véleményét. A város diákpolgármesterének nem ez az egyetlen választási ígérete, ami teljesítésre vár. A tervek között szerepel egy diákcentrum létrehozása is. Az elképzelések, tervek már megszülettek, most már csak az anyagi hátteret kell megteremteni a megvalósításhoz. __________ K. A. Tovább erősítik a szálakat Bárót, a 10 ezer 800 lakosú erdővidéki város és Szarvas 1996-ban fogadta testvértelepüléssé egymást. Erdélyi barátaik a millenniumi évben székelykaput ajándékoznak a szarvasiaknak. Az anyaországhoz való kötődésről, a kapcsolat értékéről, Bárót mindennapjairól beszélgettünk minap a Szarvasra látogató küldöttséggel: Albert Dénes polgár- mesterrel és Buksa Miklós települési képviselővel. Bárót—Szarvas Bárót a romániai Erdővidék kisrégió központja. Közigazgatásilag öt falu tartozik hozzá: Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec és Miklósvár. Ezen a tájon a bányák jelentették évtizedekig a megélhetést. Erdővidéken kívülről is szállítottak ide autóbusszal bányászokat. Virágoztak a bányaipart kiszolgáló ágazatok, a gépipar és a szállító cégek is. Albert Dénes végzettsége szerint bányamérnök. Polgánnesterré választása előtt a bányatröszt baróti kirendeltségének igazgatója volt. Buksa Miklós képviselő, egy malom és sütőipari cég vezetője. Elmondták, 1988- ban még 3200-3600-an dolgoztak a bányában. A hanyatlás 1989-ben kezdődött. Csökkentették a termelést, több bányarészleget bezártak, ma már a foglalkoztatottak száma a korábbinak egyharmada. Bárót és környéke is azon hátrányos helyzetű települések közé tartozik, amelyeket a kormány különböző kedvezményekkel igyekszik felzárkóztatni, fejlesztem az infrastruktúrát, elősegíteni a munkahelyteremtést. Bárót tízéves fejlesztési programot dolgozott ki, amely a turisztikát, a kereskedelmet helyezi előtérbe, továbbá a kis- és középvállalkozásokat segíti. A város számára fontosak a befektetők, a település kedvező feltételeket teremt a zöldmezős beruházásokhoz, szívesen fogadja a magyarországi tőkét is. A két város fiataljai kapcsolatát is szorosabbra vonnák. Szarvassal közösen gyerekek csereüdültetését tervezik. Az elöljárók elmondták, a Szarvashoz fűződő szálak nagyon értékesek a barótiaknak. Szarvas a történelmi Magyarország közepe, s annak a székelység is része. A székelység sose szűnt meg magyarnak lenni, s a szorongatott viszonyok közepette is őrzi kultúráját és hagyományait. ___ CS. R. VÉLEMÉNYEK HALASI MÁRIA Vér nélküli műtétek Ha súlyos betegség vagy baleset ér valakit, természetesnek vesz- szük, hogy vérátömlesztéssel, vértranszfúzióval segítenek a betegen. A véradás ma már megszokott jelenség, amely az emberek önkéntes felajánlásán alapul. A vér útján terjedő betegségek, az AIDS-fertőzések azonban arra kényszerítik az orvosokat, hogy további lépéseket tegyenek a műtők minél biztonságosabbá tételéért. Nyilvánvaló, hogy ez szigorúbb vérszűrést indokol. A vérkészletek pedig - mint arról többször írtunk - olykor korlátozottak, illetve egyre nehezebb beszerezni azokat. Érthető tehát, hogy a tudósok új megoldásokon törik a fejüket. Elgondolkodtató írást olvastam nemrég a vér nélküli orvoslásról és sebészetről. Hogyan vette kezdetét ez az orvosi kezelés? Bizonyos értelemben a vér nélküli orvoslás már a vér felhasználása előtt is létezett - olvasható a beszámolóban. Igazából csak a XX. században fejlesztették a transzfúziós eljárást olyan szintre, hogy a mindennapos gyakorlat részévé válhatott. Az 1960-as években például egy híres amerikai sebész az elsők között hajtott végre nyitott szívműtétet vér felhasználása nélkül. Aztán az évek alatt több olyan beteg is megfertőződött HIV- vírussal, akiknél transzfúziót alkalmaztak. Ezért az orvosok kezdtek más megoldások után kutatni. Az 1980-as években már több orvoscsapat hajtott végre vér nélküli sebészeti beavatkozásokat, majd a kilencvenes években néhány kórház is kidolgozta e technikák alkalmazási lehetőségeit. Az írás szerint világszerte mintegy 180 kórházban van ilyen próbálkozás. Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy megszűnik a hagyományos orvosi beavatkozás, de a külföldi tapasztalatok szerint ez is egy új lehetőség a betegek kezelésében. A mai AIDS-es világ- ban talán ez jelenthet biztos gyógyulást. ____________________■ FÁBIÁN ISTVÁN A tudósok új megoldásokon törik a fejüket. Kell a (jó) tej! Jóllehet, nem vagyok megrögzött tejivó — inkább a kakaóra szavazok -, mégis riadtan olvastam az egyik piackutató intézet tejfogyasztásra vonatkozó adatait. 5,2 helyett már csak 4,1-szer iszunk tejet hetente. Jelentős visszaesés. Hogy pontosan mennyit, szerintem is elhanyagolható, annál inkább érdekesebb viszont, hogy eközben tízből nyolc felnőtt változatlanul a „különösen szívesen fogyasztott élelmiszerek” közé sorolja a tejet. Akárcsak tíz éve. Hol lehet a baj, mármint a korábbinál nagyobb ódzkodástól? Számíthat például, amit egy általános iskolai büféstől hallottam: „Nem tartok, mert csorog, csepeg, nem lehet vele rendesen bánni”. Valljuk be, a zacskós tejjel a diáreklámozni L!_ ' kok sem nagyon tudnak mit kez..t,, , jr deni. Arra pedig mostanában nemnapjainkDan. igen volt példa, hogy az iskolák bármiféle hivatalos segítséget, javaslatot kaptak - a Torgyán-féle nyírségi fellángoláson kívül —, miként lehetne többet tenni annak érdekében, hogy legalább az ifjabb generáció könnyen hozzájusson a legmegfizethetőbb élelmiszerek egyikéhez. Csak feltételezem, hogy emiatt is szorult a tej „népszerűségi indexe” a tojás, a sajt,’s tésztafélék és a rizs mögé. A listán a tojás kakukktojás, mégis nyilvánvaló, hogy az óriási reklám segített. Tejet reklámozni napjainkban? Nem sok jóval kecsegtet. A nagyiparosok kapuját - képletesen vagy szó szerint - termelők százai- ezrei döngetik elmaradt (jogos!) tejpénzük miatt, szóval a forgalmazóknak kisebb gondjuk is nagyobb, mint harsogtassák a 100 forintért árulható nedűt, „Igyál tejet! Élet, erő, egészség!” Már-már megható londoni élményeim közé sorolom, amikor kora reggelente megcsodálhattam, amint egy speciális kisteherautóról minden ház kapujában lerakják a két, három vagy éppen hat üveg tejet csinos rekeszekben. Itthon csak akkor lesz érdemes többet beszélni a tejfogyasztásról, amikor ez nálunk is „működik” majd? Vizsgaidőszak után jött a meghívó Pokorni Zoltán oktatási miniszter a Magyar Kultúra Napja alkalmából a hét végén Budapesten, a Néprajzi Múzeumban öt hazai óvónőnek adta át a Brunszvik Teréz-díjat. A magas elismerést megyénkből Pántya Imréné, a zsadányi óvoda vezetője kapta meg. Budapest—Zsadány Lapunk információi szerint az ország különböző részeiből összesen több, mint másfél száz óvónőt terjesztettek fel Brunszvik Teréz- díjra, ám a szigorú bírálóbizottság végül öt elismerést osztott ki. — Egy ilyen kitüntetés akkora megtiszteltetés, hogy el sem akartam hinni. A Brunszvik Teréz-díj pályám koronáját jelenti. Ugyanakkor úgy vélem, ezzel a kitüntetéssel nemcsak engem tiszteltek meg, hanem a zsadányi óvoda összes dolgozójának a munkáját is elismerték. Köszönettel tartozom a sorsnak azért, hogy naponta ilyen fantasztikus munkatársakkal dolgozhatom - fogalmazott Pántya Imréné Edit, akit áldozatos munkájáért nagyon sokan szeretnek a településen. Elmondta: a vizsgaidőszakon alig volt túl, amikor munkatársaitól jött a hír, hogy megkapja a Brunszvik Teréz-díjat. Aztán a kollégák igazát „megerősítő” minisztériumi méghívó is. megérkezett. Ahogy Edit a meghívót letette, azonnal arra gondolt, vajon hogyan ' tudnak (a díjátadásra a zsadányi óvoda munkatársait, a település polgármesterét és a térség országgyűlési képviselőjét is meghívták) felutazni Budapestre, hisz1 a viszontagságos időjárás miatt alig lehet ezekben a napokban kimozdulni. Végül minden szerencsésen megoldódott. Dudás Árpád polgármester maga vezette azt a kisbuszt, amely Pántya Imrénét és az óvoda dolgozóit Békéscsabára szállította. Onnan az InterCity- járattal folytatták az utat. Gyomaendrődön csatlakozott a zsadányi „különítményhez” Vígh Ilona országgyűlési képviselő is. A fővárosban a zsadányiak ellátogattak a Parlamentbe, ahol a koronázási ékszereket tekintették meg, majd a díjátadás színhelyére, a Néprajzi Múzeumba mentek. Az ünnepség a résztvevőknek egy életre szóló emléket jelent - összegezte gondolatait Pántya Imréné. maoyari barna
