Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-24 / 19. szám
2000. JANUAR 24., HÉTFŐ / / ALAPÍTVA; 1945-BEN / A HAZA MINDEN ELŐTT ÁRA: 48 FORINT LV ÉVFOLYAM 19. SZÁM KFT. • Bútorlapok értékesítése, méretre vágása • konyhai munkalapok, asztallapok • bútorajtók, természetes alapanyagokból Is t Eprest szerelvények, konyhai kiegészítők • gépi élfóliázás, ABS és PVC élzárás «bútorgyártás egyedi méretre. ___? 5600 Bélíéwxaba. Herényi úl 103/1. Ifelefon/fax: (66) 454-239, (60) 488-802. CSABA SPAN Havazás fennakadás nélkül Egy nap alatt 76 tonna sót szórtak az utakra — Pénteken este északi irányból érkezett megyénkbe az átmeneti hóvihar. A meteorológia már délután jelezte, hogy Nyíregyháza, Debrecen érintésével Békés megyén is átsöpör a vihar, s több- kevesebb hóval számolni kell. Az előrejelzés bekövetkezett, röpke két óra alatt fehér dunna borult a tájra. Békés megye- A megyében lehullott 3-5 centiméter hó sehol nem okozott fennakadást a közlekedésben — tudtuk meg a Békés Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság diszpécserszolgálatától. A társaság munkagépei - a kezelői szabályzatnak megfelelően - az őrjáratos utakon a hóesés elkezdődését követő 1—2 órán belül már elkezdték a hóekézést, sószórást. A rajonos útszakaszokon (alsóbbrendű utak, melyeken menetrendszerű autóbusz-közlekedés zajlik, megyénkben 896 kilométer) szintén megtörtént a síkosságmentesítés. A közútkezelő 21, sószóróval is ellátott munkagépe rótta a társaság kezelésébe tartozó megyei közúthálózatot, s január 21-én 76 tonna sót szórtak szét síkosságmentesítésre - tudtuk meg a diszpécser- szolgálat munkatársától. Az idei téli időszakban - november 1-jétől kezdődően január 21-éig — összesen 2 ezer 541 tonna sót, s 2 tonna érdesítő anyagot használtak fel a társaság üzem- mérnökségei. A meteorológiai előrejelzés jelentősebb havazást prognosztizál, s a közútkezelő munkatársai ügyeleti készenlétet tartanak. b. i. Az országban nincs vérhiány Véglegesített magyar-román megállapodás Magyarországon vérhiány nincs, az ellátás biztosított — jelentette ki dr. Andrasofszky Barna, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke azon a konferencián, melyet a társaság és az Országos Vérellátó Szolgálat rendezett szombaton Gyulán, a Pándy Kálmán megyei kórházban. A konferencián öt ország képviseltette magát. Ott volt dr. Hajdú Gábor, Románia miniszterelnök-helyettese, egészségügyi miniszter s dr. Gógl Árpád, hazánk egészség- ügyi minisztere is. Gyula A Magyar Egészségügyi Társaság 1993-ban alakult azzal a céllal, hogy a Kárpát-medence, elsősorban a magyar lakosság egészség- ügyi állapotának javítását elősegítse. Az 1998-ban Szilágysomlyón tartott konferencia témája az egészségügyi reform volt, ezen első találkozásként ugyancsak részt vett a két miniszter. A mostani tudományos ülés a hemoterápia biztonságával foglalkozott, amely krízishelyzetekben nagyon is érinti a szomszédos országokat. A társaság elnöke bejelentette, nagy rendezvényük a millennium évében, augusztus 16-tól 19-ig a magyar orvosok világtalálkozója lesz, melyet több orvosi egyetemmel szerveznek, s állomáshelyei Budapest, Szeged, Ópusztaszer. Dr. Mikola István, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató főorvosa nyitóelőadásában elmondta, az Egészségügyi Világ- szervezet ez évi, kiemelt stratégiai programja a vérellátórendszer biztonságához kapcsolódik. Az AIDS átviteléért a transzfúzió 5 százalékban felelős. Magyarországon a kormányzat úgy döntött, hogy EU-konformmá teszi a vérellátórendszert. A vérkészítmények előállítása csak erre felkészült centrumokban történhet. Idén hat nagy központot állítanak fel. Megmaradnak az eddigi vérellátók is, például a vérgyűjtés feladatával. Ä véradómozgalom hazánkban töretlen, nő a véradók száma. A 200-250 ezer véradó évente 500 ezer egység vért ad. A kellő időben és helyre eljuttatásról az országos szolgálat központi diszpécserszolgálata gondoskodik. Az országban nincs vérhiány, teljes az ellátás biztonsága — erősítette meg a főigazgató. A konferencián Gógl Árpád jelezte, állami egészség- ügyi feladat a katasztrófamentesítés, a közegészségügy a tiszti- orvosi szolgálattal és a vérellátás. (Folytatás a 3. oldalon) Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu Kívánhat-e szülő... ? A gyulai Kinder FC sokat tesz a gyermekek testi-lelki egészségéért. Szervezésükben legutóbb, szombaton a bat- tonyai sport- csarnokban dél-békési gyerekek kergették a labdát. (4. oldal). Nyolc véradó... A kondorosi Szigeti családban a családfő, Szigeti Pál, neje Erzsébet asszony és hat gyermekük is rendszeres véradó. (5. oldal). Okmányirodái helyzet Az új esztendőben megyénk több városában kezdték meg működésüket az okmányirodák. Az első hetek kedvező, kedvezőtlen tapasztalatait szedtük egy csokorba. (6. oldal). A békéscsabai NB I-es röplabdacsapat visz- szavágott az őszi fiaskóért. A test- nevelési egyetemisták mellett vadliba módra húzott el a hazai csapat. (10. oldal). Visszavágtak Értékeinkkel a Magyar Kultúra Napján Hétvégi játszóház, tárlatok, emlékezés öt városban Szombaton délután Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban helyi alkotók, művészeti csoportok mutatkoztak be. Felvételünkön a Körös Táncegyüttes, melynek tagja, Gőg Tünde ekkor vett búcsút az aktív táncolástól. A néptáncalapítvány bronzplakettes oklevelét Szatmári Sándor igazgató adta át, s az együttes nevében Gyalog László művészeti vezető virágcsokorral köszönt el ______________________________________________________________________l^FOTÓi LEHOCZXY PÉTER Péntek-szombaton a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett, a Nemzeti Kulturális Alapprogram Közművelődési Kollégiuma által támogatott rendezvénysorozat zajlott Békés megyében. A békéscsabai ifiházban szombaton farsangindító gyerekházzal vette kezdetét az eseménysorozat. Ugyancsak szombaton emlékeztek szerte a megyében a Magyar Kultúra Napjára. Megyei körkép A Csabai Színistúdió növendékei jelmezes divat- bemutatót tartottak, az aerobikparádén a Hungarotel Torna Club csoportja szerepelt. Nem volt „piskóta” a Piskóta együttes koncertje, a játszóházban az ügyes kezű apróságok jelmezeket és álarcokat készíthettek. 11 órától a Munkácsy Mihály Múzeumban Kunkovács László etnofotográfus Pásztoremberek című kiállítását Szenti Tibor író, néprajzkutató nyitotta meg. Az ifiházban 21 órától Ide lábam ne tova mottóval kultúranapi táncház keretében rúghatták a port az érdeklődők. A talpalávalót a Békés Banda húzta, az est házigazdája a Balassi Táncegyüttes volt. Emléktábla a hős lelkű leánynak A magyar kultúra napján avatták föl Mezőhegyesen a Szent György plébániatemplomban Pfiffner Paulina emléktábláját. A175 éve szüle-' tett 1848-49-es honvédleány arcvonásait megörökítő bronzplakettet Széri Varga Géza békéscsabai szobrászművész készítette, a márványtábla Batki Ottó csanádapácai kőfaragó munkája. Az 1848-49-es szabadságharc legendás alakja 1825. január 19-én született Mezőhegyesen. Emlékének megörökítését egyetlen élő, oldalági leszármazottja, a szegedi Feketéné Rapcsányi Sarolta és a mezőhegyesi római katolikus egyházközség szorgalmazta. A terv valóra váltását egy önzetlen adományozó segítette. Hollós László, a városi önkormányzat művelődési bizottságának elnöke avatóbeszédében emlékeztetett arra, hogy az utóbbi 200 évben számos kiemelkedő személyiség élt és dolgozott Mezőhegyesen: Csekonics József, Kozma Ferenc, Gluzek Gyula, D' Orsay Olivér és Gonzeczky János, a Szent György templom első, 1849-ben vértanúhalált halt plébánosa. A lengyel Gonzeczkyhez hasonlóan az olasznémet származású Pfiffner Paulina is példát adott hősiességből, bátorságból és magyarságból. Pfiffner Félix császári főhadnagy leánya (akit a mai templom elődjében, a Szent György kápolnában kereszteltek meg) már gyermekkorában kardot, puskát forgatott, kitűnően lőtt, lovagolt és vadászatokra járt. Később Ligeti Károly néven vándorszínészkedett Erdélyben. A szabadságharc kitörésekor ezen a néven jelentkezett a Bem által irányított bécsi légióba, a piski csatában megsebesült. Galíciai száműzetését követően az akkor Pécskán élő Krisztina nővéréhez költözött, itt azonban egy nő bosz- szúból följelentette. Elfogták, Gyulán kihallgatás közben szíven lőtte magát; 28 évesen, 1853. szeptember 29-én hunyt el. Harmincöt év múlva Békés vármegye síremléket állított neki, a résztvevők a Himnusz és a Szózat eléneklésé- vel emlékeztek a hős honvédleányra. A szombati emléktábla-avatáson ismét fölcsendült mindkét nemzeti énekünk. A felszentelést követően, melyet Bajnai István esperesplébános végzett, fordultunk a késői rokonhoz, Feketéné Rapcsányi Saroltához. (Folytatás a 3. oldalon) Aki leiskolázta a világot. A békéscsabai Helyőrségi Klub KIT Makettklubja meghívására a VI. Országos Makettkiállítás és Versenyen vendégeskedett Vári Gyula vadászpilóta, két- szeres fairfordi győztes. (Cikkünk a 3. oldalon) motó: lehoczky péter Tessedikék Európát hozták a megyébe — A Morvaországból származó, majd Trencsénybe költöző Tessedik család sarja, idősebb Tessedik Sámuel 1744—49. között élt és tevékenykedett Békéscsabán. A protestáns puritanizmus példájaként is emlegetett lelkész nevéhez fűződik a békéscsabai evangélikus kistemplom felépítése — hangsúlyozta idős Tessedik Sámuel egyházi munkásságának jelentőségét méltatva Kovács Pál nyugalmazott lelkész. Gyógyszerésztalálkozó Öt napon át tartó továbbképzés kezdődik gyógyszerészeknek mától a gyulai Agro Hotelben. A szakemberek többek között az antibiotikumok hatásáról, az asztma és a depresszió kezeléséről cserélik ki tapasztalataikat. A VII. Regionális Pharma Grad továbbképző hét a Patika Tükör Lapkiadó Kft. szervezésében zajlik. A mai nyitóelőadáson az asszisztensképzés új lehetőségeiről hallhatnak beszámolót a szakemberek, melyet az egészségnevelés témaköre követ. Kedden többek között a depresszió, az asztma, valamint a savtúltengés kezelési lehetőségeit elemzik az előadók. Szerdán délelőtt a láz- és fájdalom- csillapításról, továbbá a sürgősségi betegellátásról esik szó. Délután és a következő szakmai napon a gyógynövények és a vitaminok jelentőségéről hangzanak el előadások. b. m. Békéscsaba A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, a Csabai Szlovákok Szervezete és a megyeszékhelyi evangélikus egyház idős Tessedik Sámuel halálának 250. évfordulója alkalmából rendezett emlékülést szombaton, a békéscsabai evangélikus egyház gyülekezeti termében. II. József 1791-ben kihirdetett türelmi rendeletéig tilos volt a protestánsoknak időálló anyagot felhasználva templomot építeni, a csabaiak mégis megtalálták a módját, s így szentelhették fel 1745-ben a kőalapra, téglából épített evangélikus kistemplomot, amelyben idősebb Tessedik Sámuelnek vitathatatlan érdemei voltak - emlékezett az utód tiszteletével Kovács Pál. — Az Albertiben (mai nevén Albertirsán) született, de Szarvason felcseperedő, később Németországban tanuló, s 1767-től Szarvason lelkészkedő ifjabb Tessedik Sámuel európai műveltséget hozott a térségbe. Életében az itt élők felemelésén, nevelésén fáradozott, s nem nyugodott bele környezete elmaradottságába, amelyről igen keserűen ír önéletrajzában. A korszerű gazdasági ismeretekkel felvértezett, agrárszakirodalomban és a gyakorlatban egyaránt járatos lelkész vallotta a ma is érvényes, holnapnak is szóló igazságot, miszerint a korszerű termelés a gazdasági fellendülést vonzza maga után, s azt a társadalmi jólét követi - hangsúlyozta a Tessedik család Békés megyei munkásságának világi jelentősége előtt fejet hajtó dr. Szabó Ferenc történész, nyugalmazott múzeumigazgató. A mező- gazdaság berkeiben otthonosan mozgó lelkész a népnevelésben is maradandót alkotott. Szarvason, irányításával 1780-tól közel huszonöt esztendeig működött a Gyakorlati Szorgalmatossági Iskola, melyben mezőgazdasági és kézműipari képzés folyt, -both-