Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-24 / 19. szám

2000. JANUAR 24., HÉTFŐ / / ALAPÍTVA; 1945-BEN / A HAZA MINDEN ELŐTT ÁRA: 48 FORINT LV ÉVFOLYAM 19. SZÁM KFT. • Bútorlapok értékesítése, méretre vágása • konyhai munkalapok, asztallapok • bútorajtók, természetes alapanyagokból Is t Eprest szerelvények, konyhai kiegészítők • gépi élfóliázás, ABS és PVC élzárás «bútorgyártás egyedi méretre. ___? 5600 Bélíéwxaba. Herényi úl 103/1. Ifelefon/fax: (66) 454-239, (60) 488-802. CSABA SPAN Havazás fennakadás nélkül Egy nap alatt 76 tonna sót szórtak az utakra — Pénteken este északi irányból érkezett megyénkbe az átmeneti hóvihar. A mete­orológia már délután jelezte, hogy Nyíregyháza, Debrecen érintésével Békés megyén is átsöpör a vihar, s több- kevesebb hóval számolni kell. Az előrejelzés bekövet­kezett, röpke két óra alatt fe­hér dunna borult a tájra. Békés megye- A megyében lehullott 3-5 centi­méter hó sehol nem okozott fenn­akadást a közlekedésben — tudtuk meg a Békés Megyei Állami Köz­útkezelő Közhasznú Társaság diszpécserszolgálatától. A társaság munkagépei - a kezelői szabály­zatnak megfelelően - az őrjáratos utakon a hóesés elkezdődését kö­vető 1—2 órán belül már elkezdték a hóekézést, sószórást. A rajonos útszakaszokon (alsóbbrendű utak, melyeken menetrendszerű autóbusz-közlekedés zajlik, me­gyénkben 896 kilométer) szintén megtörtént a síkosságmentesítés. A közútkezelő 21, sószóróval is el­látott munkagépe rótta a társaság kezelésébe tartozó megyei közút­hálózatot, s január 21-én 76 tonna sót szórtak szét síkosságmentesí­tésre - tudtuk meg a diszpécser- szolgálat munkatársától. Az idei téli időszakban - no­vember 1-jétől kezdődően január 21-éig — összesen 2 ezer 541 ton­na sót, s 2 tonna érdesítő anyagot használtak fel a társaság üzem- mérnökségei. A meteorológiai előrejelzés jelentősebb havazást prognosztizál, s a közútkezelő munkatársai ügyeleti készenlétet tartanak. b. i. Az országban nincs vérhiány Véglegesített magyar-román megállapodás Magyarországon vérhiány nincs, az ellátás biztosított — jelentette ki dr. Andrasofszky Barna, a Ma­gyar Egészségügyi Társaság elnöke azon a konferenci­án, melyet a társaság és az Országos Vérellátó Szolgá­lat rendezett szombaton Gyulán, a Pándy Kálmán megyei kórházban. A konfe­rencián öt ország képvisel­tette magát. Ott volt dr. Haj­dú Gábor, Románia minisz­terelnök-helyettese, egész­ségügyi miniszter s dr. Gógl Árpád, hazánk egészség- ügyi minisztere is. Gyula A Magyar Egészségügyi Társaság 1993-ban alakult azzal a céllal, hogy a Kárpát-medence, elsősor­ban a magyar lakosság egészség- ügyi állapotának javítását elősegít­se. Az 1998-ban Szilágysomlyón tartott konferencia témája az egészségügyi reform volt, ezen el­ső találkozásként ugyancsak részt vett a két miniszter. A mostani tu­dományos ülés a hemoterápia biz­tonságával foglalkozott, amely krízishelyzetekben nagyon is érinti a szomszédos országokat. A társaság elnöke bejelentette, nagy rendezvényük a millennium évé­ben, augusztus 16-tól 19-ig a ma­gyar orvosok világtalálkozója lesz, melyet több orvosi egyetem­mel szerveznek, s állomáshelyei Budapest, Szeged, Ópusztaszer. Dr. Mikola István, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató fő­orvosa nyitóelőadásában el­mondta, az Egészségügyi Világ- szervezet ez évi, kiemelt stratégi­ai programja a vérellátórendszer biztonságához kapcsolódik. Az AIDS átviteléért a transzfúzió 5 százalékban felelős. Magyaror­szágon a kormányzat úgy dön­tött, hogy EU-konformmá teszi a vérellátórendszert. A vérkészít­mények előállítása csak erre fel­készült centrumokban történhet. Idén hat nagy központot állíta­nak fel. Megmaradnak az eddigi vérellátók is, például a vérgyűjtés feladatával. Ä véradómozgalom hazánkban töretlen, nő a vér­adók száma. A 200-250 ezer vér­adó évente 500 ezer egység vért ad. A kellő időben és helyre eljut­tatásról az országos szolgálat központi diszpécserszolgálata gondoskodik. Az országban nincs vérhiány, teljes az ellátás biztonsága — erősítette meg a fő­igazgató. A konferencián Gógl Árpád jelezte, állami egészség- ügyi feladat a katasztrófamente­sítés, a közegészségügy a tiszti- orvosi szolgálattal és a vérellátás. (Folytatás a 3. oldalon) Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu Kívánhat-e szülő... ? A gyulai Kinder FC sokat tesz a gyermekek testi-lelki egészségéért. Szervezésük­ben leg­utóbb, szom­baton a bat- tonyai sport- csarnokban dél-békési gyerekek kergették a labdát. (4. oldal). Nyolc véradó... A kondorosi Szigeti családban a családfő, Szigeti Pál, neje Erzsé­bet asszony és hat gyermekük is rendszeres véradó. (5. oldal). Okmányirodái helyzet Az új eszten­dőben me­gyénk több városában kezdték meg működésüket az okmányiro­dák. Az első hetek kedve­ző, kedvezőt­len tapasztala­tait szedtük egy csokorba. (6. oldal). A békéscsa­bai NB I-es röplabda­csapat visz- szavágott az őszi fiaskó­ért. A test- nevelési egyetemis­ták mellett vadliba módra hú­zott el a ha­zai csapat. (10. oldal). Visszavágtak Értékeinkkel a Magyar Kultúra Napján Hétvégi játszóház, tárlatok, emlékezés öt városban Szombaton délután Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban helyi alkotók, művészeti csoportok mutatkoztak be. Felvételünkön a Körös Táncegyüttes, melynek tagja, Gőg Tünde ekkor vett búcsút az aktív táncolástól. A néptáncalapítvány bronzplakettes oklevelét Szat­mári Sándor igazgató adta át, s az együttes nevében Gyalog László művészeti vezető virágcsokorral köszönt el ______________________________________________________________________l^FOTÓi LEHOCZXY PÉTER Péntek-szombaton a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett, a Nemzeti Kulturális Alapprogram Közművelődési Kollégiuma ál­tal támogatott rendezvénysorozat zajlott Bé­kés megyében. A békéscsabai ifiházban szombaton farsangindító gyerekházzal vette kezdetét az eseménysorozat. Ugyancsak szombaton emlékeztek szerte a megyében a Magyar Kultúra Napjára. Megyei körkép A Csabai Színistúdió növendékei jelmezes divat- bemutatót tartottak, az aerobikparádén a Hungarotel Torna Club csoportja szerepelt. Nem volt „piskóta” a Piskóta együttes koncertje, a ját­szóházban az ügyes kezű apróságok jelmezeket és álarcokat készíthettek. 11 órától a Munkácsy Mihály Múzeumban Kunkovács László etnofotográfus Pásztoremberek című kiállítását Szenti Tibor író, néprajzkutató nyitotta meg. Az ifiházban 21 órától Ide lábam ne tova mottóval kultúranapi táncház keretében rúghatták a port az érdeklődők. A talpalávalót a Békés Banda húz­ta, az est házigazdája a Balassi Táncegyüttes volt. Emléktábla a hős lelkű leánynak A magyar kultúra napján avatták föl Mezőhegye­sen a Szent György plébániatemplomban Pfiffner Paulina emléktábláját. A175 éve szüle-' tett 1848-49-es honvédleány arcvonásait megörö­kítő bronzplakettet Széri Varga Géza békéscsabai szobrászművész készítette, a márványtábla Batki Ottó csanádapácai kőfaragó munkája. Az 1848-49-es szabadságharc legendás alakja 1825. január 19-én született Mezőhegyesen. Emlékének megörökítését egyetlen élő, oldalági leszármazottja, a szegedi Feketéné Rapcsányi Sarolta és a mezőhegyesi római katolikus egy­házközség szorgalmazta. A terv valóra váltását egy önzetlen adományozó segítette. Hollós László, a városi önkormányzat műve­lődési bizottságának elnöke avatóbeszédében emlékeztetett arra, hogy az utóbbi 200 évben számos kiemelkedő személyiség élt és dolgo­zott Mezőhegyesen: Csekonics József, Kozma Ferenc, Gluzek Gyula, D' Orsay Olivér és Gonzeczky János, a Szent György templom el­ső, 1849-ben vértanúhalált halt plébánosa. A lengyel Gonzeczkyhez hasonlóan az olasz­német származású Pfiffner Paulina is példát adott hősiességből, bátorságból és magyarság­ból. Pfiffner Félix császári főhadnagy leánya (akit a mai templom elődjében, a Szent György kápolnában kereszteltek meg) már gyermekko­rában kardot, puskát forgatott, kitűnően lőtt, lo­vagolt és vadászatokra járt. Később Ligeti Kár­oly néven vándorszínészkedett Erdélyben. A szabadságharc kitörésekor ezen a néven jelent­kezett a Bem által irányított bécsi légióba, a piski csatában megsebesült. Galíciai száműze­tését követően az akkor Pécskán élő Krisztina nővéréhez költözött, itt azonban egy nő bosz- szúból följelentette. Elfogták, Gyulán kihallga­tás közben szíven lőtte magát; 28 évesen, 1853. szeptember 29-én hunyt el. Harmincöt év múl­va Békés vármegye síremléket állított neki, a résztvevők a Himnusz és a Szózat eléneklésé- vel emlékeztek a hős honvédleányra. A szombati emléktábla-avatáson ismét föl­csendült mindkét nemzeti énekünk. A felszen­telést követően, melyet Bajnai István esperesplébános végzett, fordultunk a késői ro­konhoz, Feketéné Rapcsányi Saroltához. (Folytatás a 3. oldalon) Aki leiskolázta a világot. A békéscsabai Helyőrségi Klub KIT Makettklubja meghívására a VI. Országos Makettkiállítás és Versenyen vendégeskedett Vári Gyula vadászpilóta, két- szeres fairfordi győztes. (Cikkünk a 3. oldalon) motó: lehoczky péter Tessedikék Európát hozták a megyébe — A Morvaországból származó, majd Trencsénybe költöző Tessedik család sarja, idősebb Tessedik Sámuel 1744—49. között élt és tevékenykedett Békéscsabán. A protestáns pu­ritanizmus példájaként is emlegetett lelkész nevéhez fűző­dik a békéscsabai evangélikus kistemplom felépítése — hangsúlyozta idős Tessedik Sámuel egyházi munkásságá­nak jelentőségét méltatva Kovács Pál nyugalmazott lelkész. Gyógyszerésztalálkozó Öt napon át tartó továbbképzés kezdődik gyógyszerészeknek mától a gyulai Agro Hotelben. A szakemberek többek között az antibiotikumok hatásáról, az asztma és a depresszió kezelésé­ről cserélik ki tapasztalataikat. A VII. Regionális Pharma Grad továbbképző hét a Patika Tükör Lapkiadó Kft. szervezésé­ben zajlik. A mai nyitóelőadá­son az asszisztensképzés új le­hetőségeiről hallhatnak beszá­molót a szakemberek, melyet az egészségnevelés témaköre kö­vet. Kedden többek között a de­presszió, az asztma, valamint a savtúltengés kezelési lehetősé­geit elemzik az előadók. Szer­dán délelőtt a láz- és fájdalom- csillapításról, továbbá a sürgős­ségi betegellátásról esik szó. Délután és a következő szakmai napon a gyógynövények és a vi­taminok jelentőségéről hangza­nak el előadások. b. m. Békéscsaba A Békéscsabai Városvédő és Vá­rosszépítő Egyesület, a Csabai Szlovákok Szervezete és a me­gyeszékhelyi evangélikus egyház idős Tessedik Sámuel halálának 250. évfordulója alkalmából ren­dezett emlékülést szombaton, a békéscsabai evangélikus egyház gyülekezeti termében. II. József 1791-ben kihirdetett türelmi rendeletéig tilos volt a protestánsoknak időálló anyagot felhasználva templomot építeni, a csabaiak mégis megtalálták a módját, s így szentelhették fel 1745-ben a kőalapra, téglából épí­tett evangélikus kistemplomot, amelyben idősebb Tessedik Sá­muelnek vitathatatlan érdemei voltak - emlékezett az utód tisz­teletével Kovács Pál. — Az Albertiben (mai nevén Albertirsán) született, de Szarva­son felcseperedő, később Német­országban tanuló, s 1767-től Szar­vason lelkészkedő ifjabb Tessedik Sámuel európai művelt­séget hozott a térségbe. Életében az itt élők felemelésén, nevelésén fáradozott, s nem nyugodott bele környezete elmaradottságába, amelyről igen keserűen ír önélet­rajzában. A korszerű gazdasági ismeretekkel felvértezett, agrár­szakirodalomban és a gyakorlat­ban egyaránt járatos lelkész val­lotta a ma is érvényes, holnapnak is szóló igazságot, miszerint a korszerű termelés a gazdasági fel­lendülést vonzza maga után, s azt a társadalmi jólét követi - hang­súlyozta a Tessedik család Békés megyei munkásságának világi je­lentősége előtt fejet hajtó dr. Sza­bó Ferenc történész, nyugalma­zott múzeumigazgató. A mező- gazdaság berkeiben otthonosan mozgó lelkész a népnevelésben is maradandót alkotott. Szarva­son, irányításával 1780-tól közel huszonöt esztendeig működött a Gyakorlati Szorgalmatossági Is­kola, melyben mezőgazdasági és kézműipari képzés folyt, -both-

Next

/
Oldalképek
Tartalom