Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-03 / 1. szám

o SZOLGÁLTATÁS 2000. január 3., hétfő Vonalban vagyunk ••• Kérdéseikkel, észrevételeikkel, panaszaikkal hétfőtől csü­törtökig 14—17 óráig, pénteken 14—16 óráig hívják a 66/527-207-et! A jelzetten kívüli időszakokban üzenetrög­zítő veszi hívásaikat. A telefonnál: Pánics Szabó Ferenc. Vallatom fogni a sírköveket Faniszló Ferencné Gyuláról hí­vott fel bennünket. Régi előfi­zetője lapunknak. A minap a postaládájában a lap mellett kellemes meglepetésként érte kalendáriumunk, melyben sok érdekes olvasnivalót talált. Kü­lönösen lapunk főszerkesztőjé­nek, dr. Árpási Zoltánnak tény­feltáró írása ragadta meg figyel­mét, mely az 1926-ban történt gyulai gyermekgyilkosságról szólt. Olvasónk, aki a harmin­cas évek elején született, gye­rekkorában sokat hallott az esetről, gyereklányként gyakran intették a felnőttek, hogy óva­kodjon a cukrosbácsiktól, de legendának hitte az egészet. Most a cikk elolvasása után bi­zonyosságot nyert az akkor nagy port felkavart ügy valódi­ságáról. Olvasónk szerint, aki boldog új évet kívánt szerkesztőségünk valamennyi munkatársának, ér­demes vallatóra fogni a temetők sírköveit a megye más városai­ban településein is. Egy szintén idős hölgy, aki azonban névtelenségben akar maradni, lapunk jelenlegi szer­kezetét elemezte: többször sze­retne találkozni lapunkban a családi oldallal. Megígérjük, kí­vánsága a jövő évben is teljesül. A becsület értéke Az eset még december 23-án történt Orosházán, a kora dél­előtti órákban. Ekkor hagyta el az irattárcáját a Kereskedelmi és Hitelbank épületének közelében Vargáné Ravasz Tünde nevű ol­vasónk. A tárcában a személyi okmányok mellett negyvenezer forintnyi készpénz is volt. Egy óra elteltével a fiatal hölgy lakásán egy tótkomlósi fiatalember, Varga István je­lentkezett a tárcával. A tárcát Virág nevű kislánya találta meg. Vargáné Ravasz Tünde la­punkon keresztül mond neki köszönetét. Patkány! rtó Idős férfi olvasónk, akinek cí­me nem volt jól érthető az üze­netrögzítőnkön, arról informált bennünket, hogy portáján igen­csak elszaporodtak a patká­nyok, és ezért erős patkányirtó- ra lenne szüksége, de nem tud­ja, hol tudna olyat vásárolni. Információink szerint a me­gye gazdaboltjaiban érdemes érdeklődnie a szer felől. (Pánics) Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztősé­gével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Egység a parlamentben Lehet, hogy mégiscsak igazat csiripelnek a verebek? Jó évet zárnak honatyáink, már ami az anyagiakat illeti. Ami nem is lenne baj, ha közben nem hagynák lenullázni annak a választópolgárnak az élet- színvonalát, aki munkaadója a mindenkori hatalomnak. Amennyiben a demokrácia illemszabályaira adni lehetne, el kellene hosszasan meditálni azon, miként lehet az, hogy a pártok, politikusok a munkaadójuk vagyis a választópolgár megkérdezé­se nélkül akkor és úgy emelnek fizetést, amikor kedvük tartja. Mint most, a jól bevált nosztalgikus 12 + 1 havi bérpótlékkal és egyebekkel. Miközben milliók csapkodják az ajtót odahaza, a család kihűlt tűzhelye körül az anyagi viták miatt: meddig is lesz elég az a kis koldusfizetés, amit méltóságon alul tesznek árva zsebünkbe? Ebben az igen sokarcú kis országban azért legalább egyszer egy évben, az esztendő végén kormány és ellenzék egymásra talál: mi­nél többet megszerezni az anyagiakból. Mi pedig, ágról szakadtak legfeljebb abban a hitben hajthatjuk le pesszimista fejünket, hogy hátha sorra kerülünk mi is még ebben a kormányciklusban egy 13. havi bér- vagy nyugdíj-kiegészítésre — feltéve, hogy rászorultsági normatívánk eléri a képviselőkét. Szűcs László, Murony Gazdasarok Vírusölő, mézelő citromfű Régen abban hittek az embe­rek, hogy a citromfű meg­hosszabbítja az életet. Manapság falun, városon egy­aránt ritkán isszuk a mézzel íze­sített, kellemes ízű teáját. A gyógyszerészek és a füves asz- szonyok pedig tudják, hogy a citromfű forrázata gyógyítja a krónikus légcsőhurutot, de láz­ra, meghűlésre és fejfájásra is jó gyógyír. Vizes kivonata megöli vagy gátolja a vírusok (Herpes simplex) fejlődését. Ugyanak­kor szertefoszlatja a búbánatot, tehát az illatterápiában is jelen­tős szerepe van. Levelét frissen, apróra vágva rakhatjuk salátá­ba, fehér mártásba, majonézbe, savanyú káposztába. Adhatjuk pácolt heringhez, főtt baromfihoz, párolt disznó­húshoz, de zselébe, gyümölcs- italokba, borsodókba és forralt borba is. A citromfű virága vonzza a méheket, ezért is érde­mes a kertben tartani vagy na­gyobb legelőn termeszteni. Ha kert szélében termeszt­jük, ültessünk mellé uborkát, mert a méhek azonnal beporoz­zák. Az uborka gyorsan meg­köt, így csökken a lisztharmat fertőzés veszélye is. Egyes megfigyelések szerint a citrom­fű mellé ültetett karalábé két­szer nagyobbra nő, mint a távo­labbi. A káposzta nem vénül és ros- tosodik, ha citromfüvet ültetünk a palánták közé. Vizes kivonata permetezésre is alkalmas. Első­sorban az almamolyoknál fi­gyelték meg, hogy a lárvákra táplálkozásgátló, az imágókra pedig peterakást gátló hatással van. Viszonylag könnyű ter­meszteni, bár az igényesebb nö­vények közé tartozik. Jó kerti földet igényel. Eleink almafa alá ültették. Ha azonban teát vagy permetlevet kívánunk ké­szíteni a citromfűből, naposabb helyen kell termesztenünk. Az erős fény hatására ugyanis több illóolajat halmoz fel. Magvetéssel vagy tőosztással szaporítható ez az egyébként évelő, de nem fásodó szárú, fagytűrő növény. Tavasszal vessük. Lassan csírázik. Tőosztással ősszel sza­porítsuk. Virágzás elején szed­jük leveleit és szárítsuk árnyas helyen. Anyakönyvi hírek GYULA Halálesetek: Kósa Jánosné Karácsonyi Er­zsébet Katalin (1944), Szil­ágyi Sándomé Szabó Erzsébet (1913), Molnár Imréné Szabó Sára (1905, Kötegyán), Mik­lós József (1947, Tarhos), Torzsa Imre (1955, Nagy- bánhegyes), Hőgye Gyuláné Bucsi Erzsébet (1951, Déva- ványa), Dudás Imre (1932, Békés), Kéri Ferenc (1925, Békéscsaba), Szelezsán Pé- temé Simonka Flóra (1927, Kétegyháza), Borbély Györgyné Nikula Mária (1913, Kétegyháza), Koli- mámé Pop Mária (1965, Kétegyháza), Árgyelán Péter (1927, Kétegyháza), Csobán Györgyné Ottlakán Flóra (1922, Kétegyháza), Marosán Jánosné Szarka Anna (1909, Kétegyháza), Sztán György (1933, Kétegyháza). BÉKÉSCSABA Házasságkötések: Horváth Annamária (Mezőbe- rény) és Burai Csaba Mezőbe- rény), Labos Mária (Újkígyós) és Zoltvány Tibor (Újkígyós). Születések: Kmács György és Susánszki Borbála Tünde fia Tamás, Tobai László és Zleovszki Zi­ta fia Máté, Kruchió Sándor és Zsombok Edit fia Dávid, Suba Mihály és Szabó Terézia fia Viktor, Macskó László és Poszt Mária fia Ádám László, Kelle András és Marik Éva fia Gergő Attila, Szél László és Szelezsán Gyöngyi leánya Natália, Szász Mátyás és Szi­laj Nárcisz leánya Anett, Aradszki János és Kiss Anita fia Adrián Mihály, Balassa Nándor és Méhes Marietta fia Ákos, Balog András és Fodor Emília leánya Emília Nóra, Gyaraki Károly és Bíró Rózsa fia Tamás János (Körös- tarcsa), Szekeres Zoltán és Papp Mariann leánya Fruzsina Andrea (Mezőberény), Dávid Vendel és Béni Andrea leánya Emese (Gyomaendrőd), Varga Ervin Attila és Kesiár Éva fia Péter Bálint (Telekgerendás), Hegyesi István és Burjáng Edit leánya Nikolett Edit (Bé­kés), Borbíró László és Kotálik Judit leánya Bíborka Eszter (Dévaványa). Halálesetek: Kolarovszki István (1927), Kovács-Fáber András (1927), Szombati Imre (1915), Bohus Pál (1922), Bartolák Pálné Vraukó Erzsébet (1954), Bartolák Pál (1952), Gábor Ferenc (1953, Köröstarcsa), Kovács András (1925, Körös­tarcsa), Gál Sándomé Földi Anna (1941, Köröstarcsa), Braun Márton (1942, Mező­berény), Harmati Józsefné Szabados Erzsébet (1918, Mezőberény), Mihálik Mihály (1950, Kondoros), Skoperda Béláné Sódar Veronika (1901, Újkígyós), Tóth Vincéné Gás­pár Veronika (1930, Újkí­gyós), Botyánszki Pál (1933, Gerendás), Katemák György­né Sonkoly Zsuzsanna (1923, Kondoros), Oláh Péter Pál (1917, Újkígyós), Jambrik Imréné Hódi Piroska Mária (1923, Újkígyós), Gömöri Jánosné Jantyik Mária (1913, Gerendás), Mászáros Sándor (1944, Mezőberény), Budavá­ri Erzsébet (1929, Mezőbe­rény). GYOMAENDRŐD Halálesetek: Varjú Imréné Farkas Emília (1912), Kruchió Pétemé Erdei Piroska (1913). SZEGHALOM Születés: Dobi László és Szabó Zsu­zsanna leánya Eszter Ágnes. Lottószámok A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint az 52. játékhéten az 5/90-es lottó nyerőszámai a következők: 14, 25, 42, 52, 64, A Jokerszám: 466859. * A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint az 52. játékhéten a 6/45-ös lottó nyerőszámai a következők: 2,9,27,34,37,43. A pótszám: 12. Főszerkesztő: DR. ÁRPÁSI ZOLTÁN * Felelős szerkesztő: DR. LÁSZLÓ ERZSÉBET, NIEDZIELSKY KATALIN * Kiadja a Népújság Kft * Felelős kiadó: DR. TÓTH MIK­LÓS ügyvezető igazgató * Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levél- cím: 5601 Békéscsaba, Pf. 111. * Nyomtatás: COFINEC Hungary Rt. Petőfi Nyomda, 6001 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. * Felelős vezető: Fábián Endre nyomdaigazgató * HU ISSN 12151068 * Hirdetésvezető: NÁNÁSI JÁNOS * Terjesztésvezető: RAJTÁR JÁNOS * Telefonszámok: központ (66) 527-200; sportrovat: (66) 527-247 * Szerkesztőségi telefax: (66) 527-231 * Kiadói telefax: (66) 527-201 * E-Mail: kiado.bekes@axels.hu * Hirdetési telefon: (66) 527-227, fax: (66) 527-211 * Telefonos hirdetésfelvétel: (66) 527-222 * Terjesztési telefon (66) 527-217, fax: (66) 527-221. * Az előfizetők részére terjeszti a Nép­újság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DÉLHÍR” Rt. * Előfizethető a kiadónál, az ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél. * Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft egy évre 10 740 Ft * Tájékoztatjuk olvasóinkat hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvény pályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok fel- használásával a kiadónk érdekeltségébe tartozó cégek (Axel Springer — Budapest Kiadói Kft., Axel Springer Magyarország Kft., Harlequin Magyarország Kft, Hungaropress Saj­tóterjesztő Kft) előfizetéses megrendelését teljesítjük, akcióira, kiadványaira, szolgáltatá­saira felhívjuk figyelmüket. A szerkesztőség és a kiadó közvetlen számai. SZERKESZTŐSÉG Titkárság: Cserei Éva 527-229, fax: 527-231. Ügyeletes szerkesztők: dr. László Erzsébet felelős szerkesztő 527-239, Niedzielsky Katalin felelős szerkesztő 527-237, Kiss A. János Vasárnap Reggel felelős szerkesztő 527-238, Bede Zsóka napi szerkesztő 527-235, Magyar Mária napi szerkesztő 527-236, Kovács Pál tervező szerkesztő 527-234, Mészáros Béla tervező szerkesztő 527-232, Mészáros Csilla tervező szerkesztő 527-240. Szerkesztők: Baracsi Magdolna 463-970, Béla Vali 527-246, Both Imre 527-243, B. Párkányi Adrienn 527-246, Csath Róza 312-722, Csete Ilona 68/411-656, Fábián István 527-245, Frankó Mariann 527-246, Halasi Mária 68/381-555, Kovács Attila 527-246, Magyari Barna 473-585, Ménesi György 68/456-310, Nyemcsok László 527-218, Szekeres András 527-243, Szőke Margit: 463-970, Vandlik János 527-246, Váradi Krisztina 268-135. Sport: Jávor Péter rovatvezető 527-242, Verasztó Lajos napi szerkesztő 527-247, Hankó György szerkesztő 527-247. Fotóriporterek: Kovács Erzsébet, Lehoczky Péter, Such Tamás 527-228. Vonalban vagyunk: Pánics Szabó Ferenc 527-207. Beírok: Krisán Istvánná 527-224, Laczó Veronika 527-225. Korrektor: Bereczki Katalin 527-223. KIADÓ Titkárság: Aradszki Pálné 527-202, fax: 527-201. Lapmenedzser: Szabó Zsuzsa 527-226. Könyvelés: Jambrik Pálné főkönyvelő 527-203. Pénztár: 527- 213. Hirdetés: Nánási János hirdetésvezető 527-205, fax: 527-211, Váczi Ildikó hirdetési asszisztens 527-214, Kovács Lajos, Molnár József, Sipos András tervezőszerkesztők 527-210, hirdetésfelvétel 527-227, telefonos hirdetésfelvétel 527- 222, hirdetési tanácsadók 527-200/333, illetve 444 mellék. Rendszergazdák: Budai Tibor 527-244, Király Tamás 527-233. Terjesztés: Rajtár János terjesztésvezető 527-220, fax:527-221, ügyfélszolgálat 527-217, előfizetői ügyintézés 527-216, árus ügyintézés 527-215. Helyi rádiók és televíziók műsora INFÓ RÁDIÓ, OROSHÁZA (FM 90,2 MHz; 00.00—24.00) RÁDIÓ 47, OROSHÁZA (FM 88,6 MHz; 00.00—24.00) SÁRRÉT RÁDIÓ, SZEGHALOM (FM 99,4 MHz; 0.00—24.00) TORONY RÁDIÓ, BÉKÉS (FM 94,4 MHz; 00.00—24.00) iTlir 0-24 óráig CR 95,2 MHz CERVINUS RÁDIÓ SZARVAS KOSSUTH TÉR 3. (66)214-186 RADIO ALEGZENESEBBAßÖ CSABA TV 14.00 Képújság 18.00 Műsor- ismertetés 18.05 Mese 18.25 Biztonsági zóna 19.00 Megyei tükör 19.25 Feszliválfilmek- ből 20.00 Apáról fiúra (ism.) 20.30 Tengerészakadémia (spanyol film) 22.10 Megyei tükör (ism.) 22.35 Képújság v______ Moziműsor Sí GYULA, PETŐFI NAGYTE- HÁZA, SZIVÁRVÁNY: RÉM: 17.45, 20.00-kor: 17.45-kor, 20.00-kor: Oltári nő Hippolyt (sz., magyar). OROS- (m. b., sz„ am.). 101 i«i. J »ZÖNY1Q • PVC * PARKITTA LÉGY EGY SIKERES CSAPAT TAGJA! a DIEGO országos szőnyegáruház lánc Békéscsabán nyílá üzletébe ELADÓT keres Ha felkeltettük érdeklődésedet, pályázatod küldd el elmünkre: DIEGO Kereskedelmi Kft. i2372 Dabas, Beton út 26. AUN A aki a rákos sejteket is látja és segít, ISMÉT KECSKEMÉTEN, a Fecske u. 22. szám alatt lesz január 3-ától. Segít minden belgyógyászati, IDEG, KŐELHAJTÁS, ALLERGIA, MEDDŐSÉG, FEJFÁJÁS STB. j PROBLÉMÁKON. £ Telefon: , 06 (30) 943-0168, (76) 321-469. , 700 éves a szemüveg 700 évvel ezelőtt a világ féltve őrzött titkainak egyike volt A szemüveg. Egy velencei üveg­csiszoló volt az, aki Murano szi­getén kitalált valami merészet: üvegeket csiszolt, hogy azokon keresztül élesebb legyen a látás. Az első képet is hamarosan megfestették, amely szemüve­ges egyént ábrázolt. 1351-ban Tomasso da Modena olvasó szerzetest örökített meg. Az el­ső szemüvegreceptet 1363-ban nem kisebb személyiségnek ál­lították ki, mint Petrarcának, a nagy itáliai költőnek. A gyártók egy dologgal nem tudtak sokáig megbirkózni: ho­gyan erősítsék a szemüvegeket az emberek fejére, hogy munka közben mindkét kezüket hasz­nálhassák? Megpróbálták azt is, hogy az üvegeket a fej köré szí- jazták, a sapkára vagy kalapra erősítették. Később divatba jött a evikker és a lomyon, ami régi filmekben még gyakran látható. A fülre szerelt szemüveg csak a 18. századtól terjedt el. Korábban egyébként nem viselhetett minden rászoruló szemüveget. Bismarck német kancellár volt az, akinek az idején 1884-ben a szemüveg­hez való jogot rögzítették a be­tegbiztosítás szabályai között. Ez nagyon sokat jelentett az akkori embereknek, hiszen ez­által sok rövidlátó megtarthat­ta munkahelyét. Ennek ellené­re sokáig a szemüvegeseket másodrendű polgároknak tar­tották. Még II. Vilmos német császárról is feljegyezték, hogy utálja a szemüvegeseket. Rosszul látó diplomatái kegy- vesztettek lettek előtte. Senki­vel nem vagyok hajlandó szót váltani a szemüvegen keresz­tül — mondta állítólag az ural­kodó. Azóta nagyot fordult a világ. Már majdnem mindenkinek van olvasószemüvege, bifokális, rö­vid - vagy távollátó, szögletes vagy kerek fazonú. S lassan már „láthatatlan” a szemüveg: divatba jött a kontaktlencse. FEB Kinek a tulajdona Bach vagy Ötzi neve? Németországban bárki kérel­mezheti név, nevek saját tu­lajdonként való törvényes vé­delmét, ha befizet a hivatal­nak néhány száz vagy ezer márkát — mondja Norbert Haugg, a Német Szabadalmi Hivatal elnöke. így fordulhatott elő, hogy egy Ruhr-vidéki üzletember márka­védelmet szerzett a nagy lipcsei zeneszerző, Johann Sebastian Bach nevére. Döbbenetes, de így még az is bizonytalan, hogy 2000-ben, Bach halálának 250. évfordulóján Lipcse használhat­ja-e majd komponista nevét? Mások a jégkorszaki szaki, azaz Ötzi nevét védjegyeztették, és azóta már tisztálkodási cikkeket forgalmaznak ezzel a felirattal. A dél-tiroli Bolzano/Bozen városa, ahol a jégmúmiát őrzik, elfelej­tett ugyanis védelmet kérni az Ötzi névre. Történelmi és más híres személyiségek — Luther Márton, Ludwig van Beethoven, Friedrich von Schiller, Theodor Fontane, Frank Sinatra... — ne­ve is védjeggyé vált az ügyeske­dők kezében. A holland Robert Apón külö­nösen szemfülesnek bizonyult: 1995-ben tulajdonjogot szerzett az időközben az EU közös pén­zévé előlépett „euro” szócskára. A hágai pénzügyminisztérium vásárolta meg Apontól a védett négy betűt — nem két fillérért. Magánkézbe jutott az NDK volt légitársaságának, az Interflugnak a neve éppúgy mint a filozófus Nietzschéé, a regénybeli indián főnök Winnetoué. Drezda pékjei, akik évszázadok óta sütik az utolérhetetlenül finom püs­pökkenyeret, a Dresdner Christstollent, szintén hiába ha­dakoznak, mert müncheni, ham- bjirgi kollégáik is ezen a néven kínálják az „eredeti” adventi sü­teményt. (feb)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom