Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-10 / 7. szám

SZÁMÍTÁSTECHNIKA 2000. Január 10., hétfő - 7. oldal Intemetkapu a pénztárcában Az internet felhasználói hozzáférhetnek az egész világhoz, ám igazán felhasználóbarát hozzáférést eddig csak az asztalunkon álló személyi számító­gépről élvezhettünk. Mindeddig ugyanis ez volt az egyetlen olyan eszköz, amely egy helyen tárolta jel­szavunkat, kedvenc honlapjaink címét (az úgyne­vezett könyvjelzőket) és elektronikuslevél-címein- ket. Ráadásul a világháló elérése ahhoz a terminálhoz van kötve, amelyet éppen használunk: az otthoni PC, a munkahelyi profi gép, a mobiltelefon vagy éppen a tévédekóder. Ezt a problémát igyekszik áthidalni az űn. intelligens kártyával egy francia infor­matikai nagyvállalat. A világ első, egyszerűsített és biztonságos személyi hozzáférést nyújtó internetkártyája olyan processzort tartalmaz, amelyen rajta van a világháló eléréséhez szükséges program. Ha a hitelkártya méretű okos lapocskát beillesztjük a megfelelő olvasó berendezésbe - ez csatlakozhat PC-hez, mobil- telefonhoz, nyilvános internetkioszkhoz vagy akár televíziónk dekóderéhez -, akkor kapcsolatba léphetünk internetszolgál­tatónkkal. Mivel a kártyachip tartalmazza a felhasználó azonosí­tó kódját, akárhonnan hozzáférhetünk internettel kapcsolatos sze­mélyi adatainkhoz. E-személyi Finnországban Nálunk ebben az esztendőben kezdődik meg a személyi igazolványok korszerűbbre cserélése, Finnországban a maga nemében egyedülálló ál­lami program indult meg. Az ottani népszám­lálási hivatal ugyanis a személyazonosításra szolgáló kártyáknak intelligens változatát dol­gozta ki. Bródy Jánossal szólva, a „kis szig- emmel” (a személyi igazolvánnyal) ötvözték az előző hírben sze­replő újdonságot: a mikrochipet tartalmazó, hitelkártya méretű plasztiklap az interneten is azonosítja tulajdonosát, amikor adatot cserél vagy elektronikus úton vásárolni szeretne. Minthogy Finnor­szágban a világon a legmagasabb az egy főre eső internethasználók száma, a program nagymértékben megkönnyíti a lakosság elektro­nikus kereskedelemben való részvételét, mindemellett fontos szere­pet játszhat a hivatalos ügyek intézésében is. Ezentúl az északi országban mindenki kapcsolatba léphet - mégpedig biztonságosan - a különféle közintézményekkel, akár otthonról, akár nyilvános internetkioszkokból. Távmunkatervek Kiaknázva a távmunka adta lehetőségeket, új munkahelyek megteremtését célzó együttműkö­désről döntött nemrégiben a Szociális és Család­ügyi Minisztérium, valamint a Matáv; lényegé­ben egy korábbi ötletet helyeznek új alapokra. 1998 januárjában ugyanis már elindult a projekt, ám a végrehajtással megbízott közhasznú társa­ság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a távmunkaprojek­tek gyakorlatilag nem indultak be. A korábbi tapasztalatokat fel­használva ezúttal a fő feladat a távmunkahelyek feltárása, a munka- közvetítés, a munkaerő-kölcsönzés, a távmunkahelyek kialakításá­ban való közreműködés, a távmunka-vállalkozások előkészítése és megvalósítása lesz. A Matáv a távmunkásoknak különféle kedvez­ményeket ad, így például ISDN-hozzáférésnél elmarad az adatkom­munikáció 25 százalékos felára, továbbá forgalmi kedvezményt is nyújtanak. A Matáv vállalkozik a távmunkahely kialakítására és a hálózat távfelügyeletére. Terjed a számítógépes bűnözés Ahogy fejlődik a társadalom, a gazdaság, ahogy új üzletágak jelennek meg, az új területe­ken szinte azonnal megjelenik a bűnözés. A személyi számí­tógépekkel együtt értelemsze­rűen megjelent a számítógépes bűnözés is. Kezdetben nem akadtak kü­lönösebben súlyos esetek, a különféle programok jogta­lan, azaz engedély nélküli másolásán túl. Ám amióta a berendezések és a számítógé­pes programok rohamos fej­lődésnek indultak - megje­lent például az internet -, az ügyeskedők már egész rend­szereket manipulálnak: betör­nek adatbázisokba, bankokat fosztanak ki, vírusokat kül­dözgetnek. A számítógépes bűnözés egy része vagyon elleni, más része pedig.gazdasági bűncse­lekmény. Magyarországon 1993-ban iktatták a vagyon elleni bűncselekmények közé aí illegális szoftvermásolást; 1998-ban ezt azzal súlyosbí­tották, hogy nemcsak szándé­kosan, hanem gondatlanság­ból is elkövethető a vétség, vagyis nem számít mentő kö­rülménynek, ha valaki nem tud a program jogvédelméről. A gazdasági bűncselekmé­nyeket taglaló jogszabályok­ban először 1993-ban jelent meg a számítógépes csalás bűntette, s 1996-ban egészült ki a telefonszolgáltatás igény- bevételével elkövetett cselek­ményekre vonatkozó kitéte­lekkel is. A Legfőbb Ügyészség ada­tai szerint míg 1994-ben a va­gyon elleni bűncselekmények közül 95, gazdaságiból pedig mindössze egyetlen eset vált ismertté, addig 1998-ban már 1560 vagyon elleni és 368 gaz­dasági számítógépes bűncse­lekményt derítettek fel. Az okozott kár is alaposan meg­nőtt: míg 1994-ben az ismert­té vált számítógépes bűncse­lekményekből 703 ezer forint kára származott a gazdaság­nak, tavaly már több mint 326 millió forint! iNteRNcTTo ................ Internetto - az informatív Az old olt a Coinputerworid Számítástechnika munkatársai készítették ______________________o Pi» Sajtóügynökség «gyüttmü kodás ével. A dátumváltás alkalmából csupán számítógépeinket kellett vizslató szemekkel figyelni, óráinkat sze­rencsére nem. Ám ha valaki a 2000-es esztendőben már a kor szavához méltón kívánja óráját „halálpontosan” beállítani, az internet segítségével is megteheti! Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma, a felügyelete alá tar­tozó szabvány- és technológiaügyi intézettel és az amerikai tengeré­szeti obszervatóriummal közösen időoldalt nyitott a hálózatok háló­zatán: http://www.time.gov Az új website legfőbb szolgálta­tása a nevéből kiderül: időt közöl, mégpedig a legpontosabbat, ame­lyet az USA két atomórája mutat. Szakértők állítása szerint az órák által mutatott idők legföljebb egy tízmilliomod másodperccel tér­nek el egymástól. Egyetlen szépséghiba: csak az Egyesült Államokra érvényes idő­övezetek olvashatók le, ettől még azonban a pontos idő az pontos idő számunkra is. Legfeljebb öt (hat) egész órát kell hozzáadni a képernyőn leolvashatóhoz. A számítógépen dolgozók több mint 70 százaléka panaszkodik a kézcsontok és -izmok túlterhelé­se miatt fellépő tartós fájdalmak­ról - állapította meg egy spanyol munkahigiénés intézet egy, a dol­gozókhoz intézett körkérdés alapján. „A billentyűk monoton és tartós nyomogatása árt a kéznek és ízü­leteinek, a kar és a váll izmainak, inainak és idegeinek. Ez krónikus panaszokat okozhat egészen a munkaképtelenségig” - figyel­meztetett egy szakértő. A gyors, állandóan ismétlődő megerőlte­tés (RSI=Repetitive Strain Injury) nyomán idővel jelentkez­het az ún. „komputerkéz” szindróma. Több nő (67 száza­lék), mint férfi (54 százalék) szenved RSI-szindrómában. A komputerkéz korai felismeré­sére Barcelonában egy olyan munka-egészségügyi tanácsadó és érdekvédő központot létesítettek, ahol minden munkavállaló - ké­rés esetén névtelenül - tanácso­kat és információkat kaphat. A megelőzést legjobban az szolgálja, ha megfelelő testtartás­ban ülünk a gép előtt. Erre vonatkozólag a szakemberek tanácsa: az alkar a szék (természete­sen állítható) karfáján nyu­godjon, a felkarral közel 90 fokos szöget zárjon be és az ujjakat tartsuk lazán, kissé begörbítve. Ámítástechnika Adjunk hálát a sorsnak, hogy ezt is megérhet­tük! Japán cégek, köztük az NTT DoCoMo http://www . nttdocomo. com mobiltelefon­gyártó konszern négylábúak számára fejleszt nyakörvre erősíthető mobilkészüléket - írja a londoni The Sun. A találmány célja: meg­könnyíteni az elbitangolt kedvencek megtalá­lását. A készülékbe épített helyzetmeghatározó révén a gazdi bármelyik pillanatban telefaxon (!) értesülhet Micuja meg Fifikéje tartózkodási helyéről Egy angol kutyaszakértő lelkendezve üdvözölte a műsza­ki innovációt: „Az ember örül, amikor egy kedves ismerőse fölhívja; hát még, ha a ku­tyája teszi ugyanezt!" Macskáknak további kedvezmények is jár­nak, mint például a videózás! Ha ugyanis a gazdi távollétében Micur unatkozna, nincs semmi más dolga, mint bekapcsolni a Telstar cég macskamoziját. A készülék zöld gombjá­val indítható a film, amely nem más, mint az egyik ismert macskaeledel-gyártó reklámja. A készülék kikapcsolásához sem kell technikusi vizsga, a cica tanulékony: csak a piros gomb­ra kell helyeznie tappancsát. A. Iez6i Í6in6z som orok 6l6tu Miközben a világ valamennyi fontos könyvtárában restaurá­torok százai gondoskodnak az állomány védelméről, a pa­pír, az írás, a kép megmentéséről, az emberiség kulturális- tudományos kincsének számító, elektronikusan rögzített in­formációk végleges elvesztése fenyeget. Ma is kibetűzhetők a su- mér ékirással agyagtáblába vésett följegyzések, az egyiptomi királysírok hie­roglifái és a phaestosi korong jelei - még ha a krétaiak ősi írását eddig nem is sikerült megfejteni. Hanem amit a ma embere rögzített elektronikusan mágneslemezekre, lézerko­rongokra, az néhány évti­zed elmúltával könnyen az enyészeté lehet. Egyesült államokbeli szakemberek kiderítették: a mágnesszalagok élettar­tama legföljebb tíz év, a fiopilemezeké, videosza­lagoké valamivel hosszabb, ám 15 év elteltével ezek is elveszítik „emlékezőtehet­ségüket”. Még az elnyűhe- tetlennek tartott optikai tá­rolóeszköz, a CD-ROM sem örök életű: néhány év­tized múltán hasznavehe­tetlenné válik. A NASA, az Amerikai Űrhajózási Hivatal munka­társai kénytelen-kelletlen tapasztalták, hogy az adat­vesztés nem csak a jövő­ben, hanem már most is súlyos károkkal jár. A Vi­king űrszondák által kül­dött és 1976-ban mágnes- szalagra rögzített informá­ciók ötödé máris örökre el­veszett! Ráadásul nem pusztán az adathordozókkal van baj, hanem az adatrögzí­tőkkel és -lejátszókkal is. Egy mai PC használójának gondot okozhat egy első nemzedékbe tartozó, 5,25 hüvelykes (nagy) flopin őr­zött anyag kiolvasása. Ma­napság már alig van olyan PC, amelybe „ötnegyedes” meghajtót is beépítettek. Ugyancsak ritkaságszámba mennek a nyolcvanas évek­ben üdvözítő archiváló megoldásnak tartott képle- mez-leolvasók is. „Komputerkéz” az új tömegbetegség Iroda a ruházatban Hamarosan vége szakad annak a világnak, amikor az úton lévő menedzserek mindenféle, nem teljesen tökéletesen működő tech­nikai mütyürrel tömik meg aktatáskájukat abban a reményben, hogy azok majd segítik őket mobil munkájukban. Szinte már karnyújtásnyi időre van, hogy elfoglalt menedzse­rünk csak előkapja zsebpécéjét - ezt szükség szerint internet­böngészésre, faxolásra vagy te­lefonálásra is használhatja -, és rácsatlakozik cégének háló­zatára. El is kel a számítógép segítsége, mivel egy nemrégi­ben elvégzett vizsgálat szerint egy menedzser agya percen­ként 800 szóból álló informá­cióhalmazt tud feldolgozni, holott egy csúcsvezetőt ennek az ötszöröse bombáz. Varázstoll a zsebben A technológia fejlődése befo­lyással lesz a menedzseri mun­ka mikéntjére is. A jó íráskész­ség elengedhetetlen egy úton lévő topmenedzser számára, ám ha véletlenül elfelejtett vol­na írni, a kutatások legújabb állása szerint az sem olyan ég­bekiáltó baj - kéznél lesz ugyanis a varázstoll. Elég lesz, ha e szerszámmal éppen csak papírra veti gondolatait - akár egy éttermi szalvétára is, mivel az okos toll kézmozdulatai alapján memorizálja a szöve­get. Vezérünknek már csak annyi a dolga, hogy az íróesz­köz parányi mikrofonjába mondja: „Küldd el ezt a levelet az értékesítési osztálynak!”, majd a szállodába visszatérve a tollat belehelyezi egy kis tin­tatartóhoz hasonló íróeszköz­be. Ez a ketyere aztán digitali­zálja a feljegyzést, a rákötött noteszgép pedig elmenti és elfaxolja rendeltetési helyére. És mi lesz azokkal az „elpu- hult” igazgatókkal, akik utálják és nem is bírnák magukkal ci­pelni 2-3 kilós táskagépüket?! Nekik igyekeznek kitalálni azt az öltönyt, amely „önmagában” tartalmazná a komputert is. Az öltönyszámítógép Az egyik elképzelés szerint az adatokat a zakó hajtókájába varrt fémszálak továbbítanák, a hozzájuk csatlakozó kis la­pos billentyűzet pedig a szivar­zsebben lapulna. Néhány „vi­selhető” technológiai megol­dás prototípusa már a követke­ző egy-két évben-piacra kerül­het. így egy szemüveg is: bal oldali lencséjének felső sarká­ba egy apró képernyőt helyez­tek. Az imigyen felszerelt oku­láréval szöveget lehet olvasni, szörfölni a neten, valamint elektronikus postát küldeni és kapni. A szemüvegkeretet vé­kony drót köti össze a fél kéz­ben elférő billentyűzettel, ez pedig a zsebben lapuló, mo­demmel, merevlemezzel és memóriával felvértezett do­bozkához, a szupefrmini zseb­számítógéphez csatlakozik. Mindez egyelőre a jövő ze­néje. De bemutathatunk egy lé­tező példát a hordozható, mi több, „magunkon viselhető” számítógépek köréből. Nem robot! A számítógép központi egysé­gét az övén viseli a felhasználó - ez ugyan nem látszik a képen, az viszont annál in­kább, hogy a fején egy eddig csak sci-fi filmekben látott al­kalmatosság van. A gép billen­tyűzete pedig a karjára van fűzve. A számítógép valóságos információs központ, mobil- telefonként, sőt képtovábbító eszközként is működik. Egyes szakterületeken, például a re­pülőgép-szerelőknél igen hasz­nos kiegészítőnek tartják az ilyen számítógépeket a speciá­lis szakmunkák elvégzéséhez. Az ilyen újdonságok közzété­telekor általában diadalmas si­kerkrónikákat lehet olvasni. Pe­dig nem könnyű a technikai si­ker mellett az anyagi sikert is el­érni. Példa erre a „hordható” számítógépek kifejlesztésében élen járó amerikai cég, a Xybernaut esete. Dollármilliók árán sikerült kifejleszteniük a számítógé­pek e különleges, új családját, immár piacra is érett a termé­kük - nemrégiben a cég még­is majdnem csődbe ment. Óriási az anyagi veszteség. Csak az elmúlt évben 13 mil­lió dolláros hiánnyal zártak! Talán megelőzték a korukat? Valószínűleg még a csúcs- technikai iparágakban (autó­gyártás, repülőgépipar, űr­technika) sem képesek megfi­zetni - azaz honorálni - az úttörő fejlesztést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom