Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-07 / 5. szám
o 2000. január 7., péntek GAZDASÁG CgQj Védett értékeink az új évezred elején — Ha a természet sérül, az ember is... Famatuzsálemek feltérképezése Békés megyében A honfoglalás idején a mai Magyarország területének 40 százalékát boríthatták erdők a jelenlegi 19 százalék erdősültséggel szemben. Hazánk mai területének erdősültsége az első világháborút lezáró békeszerződések után nem érte el a 12 százalékot. Az ország területének háromnegyed, erdeinek kilenctized részét veszítette el. A jelentős faexportőr országból faimportőr lettünk. Mindez új erdészeti politika kialakítását tette szükségessé. Egyik célkitűzés, hogy meg kell oldani az Alföld összetett problémáját, növelni kell az erdők területét, hogy jobb életlehetőséget biztosíthasson az itt élő lakosságnak. Békés megye a legkisebb erdősültségű megyék közé tartozik, ezért fontos helyi feladat a fák, fasorok, erdősávok, erdők telepítése. Szelekovszky László, a megyei önkormányzat szakfőtanácsosa kitartó kutató munkája és gyűjtése eredményeként az ezredfordulóra várhatóan egy új kiadvánnyal leszünk gazdagabbak, amelyben Békés megye famatuzsálemeinek fotókkal illusztrált leírásával ismerkedhetünk meg. A kötet elkészítésének célja — mondta a szerző —, felvillantani azokat az értékes fákat, amelyek még megmaradtak a régi erdőfoltokból és őshonos fafajtaként, egyben génbankként szerepelhetnek a további szaporítás, nevelés, faültetés terén. A famatuzsálemek feltérképezése érdekes témát jelent Békés megyében, mivel rengeteg történelmi emléket lehet a fákhoz kötődően is felfedezni. Az emberek tisztelik a közelükben levő értékeket. Faluhelyen, ha a természetszerető egyszerű embereket a fákról kérdezzük, legtöbbször érdekes történetekkel, információkkal tudnak szolgálni. Dévaványán járva történt, hogy rákérdeztem egy hölgyre: van-e itt öreg fa a faluban? Azonnal rávágta, hogy van egy „makfa” (így, egy k-val). Kiderült: az a 150-170 éves tölgy volt a vasútállomásnál, amely a régi végállomást jelezte. A megye természeti értékei között sok a matuzsálemi korú fa, ezért is érdemes nyilvántartásba venni, védetté nyilvánítani őket. Fontos lenne a régi szép területeket visszaállítani úgy, ahogy voltak. Bár elindult egy folyamat, de nem elég „tempós”, hogy megszülessen a nagyobb biztonságot nyújtó élőhely, a táj, a település megtartó ereje, hiszen ez egyben talajvédelmet, tájvédelmet, faluvédelmet és nem utolsó sorban humánvédelmet is szolgál. Kötegyán: vadkörtefa a baglyasi dűlőúton. Kötegyánban minden öreg vadkörtefa védett, és a település címerében is megtalálható Fakéregbe vájt évszázadok. Dobozon, a régi Holt-Körös madárfoki kanyarulatánál található az úgynevezett Képesfa. Arról híres, hogy körülbelül 300 éve kiszáradt, de még mindig áll. Nevét a törzsén levő rovarrágás és egy régi vadászat emlékére belefaragott kutyafej (ami idő közben beforrt) nyomairól kapta. A leesett kéreg alatt, amerre a cincérek és farágók mászkáltak, gyönyörű rajzolatokat látni. Régen jellegzetes támpont is volt, mivel az öreg fák katonai iránymutatóként is szolgáltak, másrészt néhány helyen jelezték a tanyavilág voltát. Áfa ugyanolyan útmutató, mint a kunhalmok Az erdők megmentéséért — A fakülönlegességek és - ritkaságok bemutatásának azért van nagy jelentősége, mert bizonyítja, hogy megyénkben duplájára kellene emelni az erdősültség mértékét. Köztudott, hogy kiváló a termőtalaj, itt található a békés-csanádi löszhát, amely felhúzódik a vízbázis tetejére. Elsősorban a fasorokat kell(ene) visszaállítani, melynek elősegítésére egy „Erdők, fasorok nyomában” című megyei pályázatot is készítettünk. A tervet 20-22 településen, Mezőkovácsháza gesztorságával szeretnénk megvalósítani — mondta Szelekovszky László, a famatuzsálemekről készülő könyv szerzője. — Az olyan összefüggő er- dőségű területeken, mint a Körösök mentén, a további erdőtelepítésre kell hangsúlyt fektetni. Annál is inkább, mivel a legnagyobb összekötő erdő Gyula körzetében található, ahol a város térségében a 28 százalékot is eléri az erdősültség a szántó- területhez viszonyítva. Ezen túl Gyoma térségében is szép erdők vannak, Körösladánytól a Sebes-Körös partján végig, egészen Szarvas környékéig. Mivel erre nagy árterek fekszenek, kissé „elszaladt” a nyárfák aránya az egyéb fafajokhoz képest. Ezeket azonban nem kiirtani kell, hanem az őshonos fafajok számát növelni. A nyárfát egyébként a kőris és tölgy mellett előszeretettel viszik külföldre, mert a magyar nyárfa kelendő, és az alföldi klíma kiváló fatermő. Fő cél, hogy a fásítást úgy kedveltessük meg, hogy az értékes fákkal, valamint a történeti leírásukkal megismertetjük az embereket. Mindez remélhetőleg felkelti az érdeklődést a fák, majd pedig a védelmük és a fásítás iránt. Ugyancsak a könyvben szerepel az Erzsébet királynőhöz kötődő Erzsébet-liget, az Erzsébet-fák, amelyeket az uralkodó halála után neveztek el, mert a valamikori postakocsi itt sűrűn meg- megállt. Ahol ilyen megállóhely volt, és tisztelték a királynőt meg a természetet, ott a fákat sem engedték kivágni. Ugyancsak említhető a Fekete- Körös vidéke, a sebesfoki erdő Doboztól Békésig, vagy dél felé tekintve a Cigányka-ér. Ha sikerül pénzt szerezni, akkor a teljes partszakaszon fásításra és a természetes élővilág rehabilitációjára nyílna lehetőség. Terv készült a Száraz-ér partjának fásítására, ahol több kilométeren nincs vagy alig van fa. Sokáig nem volt a csatornában víz, a nádast felgyújtották, ami nagy károkat okozott. Itt elsősorban a puhafás ligetet kell visszaállítani, juhar-, nyár- és fűzfélékkel. Ezek a fafélék követték mindenhol az ér vonulatát, mert jobban bírták a vizet, az árvizet. Másrészt jó, hogy ott nőttek, mert a botoló füzeket gáterősítésre hasznosították. Az őshonos fajokról Nálunk jellemző a kocsányos tölgy, a juhar, a mezei szil, a (puszta) kőris, melynek több vállfája van. A nyárfélékből elsősorban a fehér és fekete nyár honos, de ide sorolható a jegenye nyár is. A fenyőfélékből a hosszú tűlevelű van jelen. A vérszilvát is elszaporítottuk, bár nem honos. Többek között elkészült a belterületi fásításra alkalmas fák jegyzéke: mit lehet ültetni elektromos vezeték alá, mi ajánlott parkba, sorfaként, egyedüli díszfaként és így tovább. A berkenye utcafának nagyon jó. Szép díszfa például a mezőhegyesi templomparkban levő vérbükk. Jó lenne a gesztenyét is megőrizni, ám a platánnal csínján kell bánni, mert érzékeny a betegségre és nem is őshonos. A famatuzsálemek közül legtöbb tölgyfából található a megyében. Erről érdemes tudni, hogy régen a löszpuszta magasabb, hátas részein a legjellemzőbb a kocsányos tölgy volt. Olyan élményben is részünk lehet, miszerint itt került sor Magyarország 1000. védett területének a létesítésére a mályvádi erdőben. A bányaréti őstölgyes 1,8 hektár, ahol körülbelül még 28 (ebből 22 élő), 250-300 éves fa található. Ezeket háborítatlanul hagyták meg és védetté nyilvánították. Található itt néhány vadkörte is, körülötte a fiatal tölgyerdővel. Újkígyós határában, á vincellérház utáni kocsányos tölgyfasor megmaradt példánya Különlegességek, ritkaságok Az ember a természet része, és ha a természet sérül, az ember is. Ezt az igazságot felejtettük el legjobban az utóbbi évtizedekben, amelyet saját érdekünkben pótolni kell. A kormány kimondta, hogy törvényes védettséget kell biztosítani minden olyan értéknek, amit tovább tudunk adni a jövő generációnak. Békés megye országosan élen jár az értékei védetté nyilvánításában, Mintegy 170 védett területünk, illetve térségünk van, amelyből komoly feladataink adódnak. A mozaikszerűen elhelyezkedő természetvédelmi ' területeinken főként a helyi védettség a jellemző, amelyeket erős kultúrtáj övez. Emiatt a veszélyeztetettsége sokkal nagyobb, mint más országrészeken, ezért fő kötelességünk a feltérképezésük, bemutatásuk és ezzel együtt a megvédésük, megőrzésük. A sokféle természeti érték (kunhalmok, ősgyepek, kastélyok, madarak, állatok...) között megyénkben sok a fa. Néhány különleges ritkaságot Gyula: Erkel-fa, mely mára tejesen kiszáradt képvisel. Ilyen például Gyulán az Erkel-fa, a Tessedik-fa Szarvason, a Bandika-fa Békéscsabán és a Cimbora-fa. Említhetjük Mezőhegyes és Mezőkovácsháza között a Rajta erdőben az öreg nagy tölgyfát, amely körül háromszor kivágták az erdőt, de ma is áll. A famatuzsálemek felméréséhez sok anyagot adnak a kastélyparkok. Ezek általában szépen, igényesen kialakított parkok voltak, olyanok, mint egy kis miniarborétum. Esztétikai látványukkal jó hatást gyakoroltak a környezetükre, a településre, és olyan kisugárzásuk volt, ami növelte az emberek természet-, s ezen belül a fák szeretetét. A könyvben felsorolt fák döntő része védett, de még mindig található olyan, amelyek védetté nyilvánítása folyamatban van. Csak a pusztaszőlősi parkban 40 darab vár arra, hogy deklarálják a védettségüket. Ezeken túl sok a településen belüli fa. Nemrég fedeztünk fel Tótkomlóson hatot: kocsányos tölgy, kőris, hárs és japán akác. Itt is van egy kis állomás, ahol a fához kötődik egy anekdota. Feltétlenül meg kell említeni az országosan védett és európai hírű szarvasi arborétum 13 legöregebb fáját. E városban a vízparton, a főiskolával szemben gyönyörű mocsári ciprusok díszlenek. Fellelhető 1-2 olyan érdekes fa is a megyében, mint a dél-mediterrán császárfa, amit 1900-as években kezdtek ültetni. Egy található Almáskamaráson, a községháza előtt, egy Csorváson a kollégium udvarán. Érdekes ritkaság megyénkben a gyertyánfa, melynek egyik változata Békéscsabán, a Bartók Béla utcán látható: piramis gyertyán. Alulról ágazik el, és oldalról nézve gyönyörű (gyertya) formája van. Eredetije jó szerszámfa, legalább annyira, mint az akác, csak megfaragva hófehér, mint a csont. Mivel sok legelő volt Nagyszénás: A szomorú japánakác egy különlegesen szép példánya a megyében, igen elterjedt a vadkörtefa, a vackor. Védett példány a dobozi úton, Kötegyánban, Csorváson és más helyeken is található. Sok érdekességet lehetne még sorolni a fákról és történetükkel kapcsolatban. Összeállításunkkal csupán felvillantani szerettünk volna a felbecsülhetetlen jelentőségüket, értéküket. Emellett számtalan más védett értékről tudnánk beszámolni, melyekről hiteles feltárójuk, Szelekovszky László kitartó munkája nyomán mindeddig több tájékoztató kiadvány jelent meg. A most készülő könyv január végére várható, de már előkészületben van „Békés megye leg, legjei” is, remélhetően sokak érdeklődésére. Az oldalt készítette: Halasi Mária A fotók Szelekovszky László felvételei, amelyek a megjelenő Famatuzsálemek Békés megyében című könyvben is szerepelnek majd
