Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-07 / 5. szám

Papírba vágott gondolatok Kume Mikiharu japán művész rendha­gyó tárlata a füzesgyarmati Japán Mú­zeumban látható a napokban (5. oldal). Famatuzsálemek Békésben Békés a legkevesebb erdővel rendelke­ző megyék közé tartozik, de ritkaságok, természeti értékek itt is vannak (6. oldal). Négylábú barátaink a családban Mire ügyeljünk, amikor állatot veszünk magunkhoz? — avagy használati uta­sítás ajándék kisállatokhoz (9. oldal). 2000. JANUÁR 7., PÉNTEK ÁRA: 48 FORINT LV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM GLASS Kft., Békéscsaba, Szarvasi út 13. Telelőn: (66) 440-505,440-468. MÁRKAKERESKEDÉS ÉS SZERVIZ Nyitva: hétfőtől péntekig 8—17, szombaton 9—12 óráig. é HÍREK www.bmhirlap.hu Díszpolgár, (r) A millenni­um évét megnyitó ünnepi ülést tartott tegnap este az Árpád Szálló dísztermében a szarvasi képviselő-testület. A testület posztumusz Szarvas Város Díszpolgára címmel tüntette ki Tessedik Sámuelt. A képvise­lők rendeletben örökítették meg az államalapításnak és a keresz­ténység felvételének ezredik évfordulóját. A rendelet hang­súlyozza, tisztelet és hála illeti azokat, akik államiságunk meg­tartásához, nemzetünk fennma­radásához hozzájárultak. A képviselők arra kérték a város polgárait, illetve közösségeit, hogy mindenkor méltóképpen emlékezzenek meg a történelem és a település sorsformáló ese­ményeiről és kiemelkedő sze­mélyiségeiről. Templomfelújítás. (i) A Dévaványai Református Egy­ház mintegy 10 millió forint ér­tékű felújítást szeretne végre­hajtani a ványai református templom homlokzatán. Ezt a beruházást az egyház egyedül nem tudja felvállalni, ezért tá­mogatást kér a helyi önkor­mányzattól. A képviselő-testü­let a napokban úgy határozott: arról, hogy a település mekkora összeggel tudja támogatni a fel­újítást, majd az idei évi költ­ségvetés elfogadásakor dönte­nek. Gyulán a mostani az utóbbi évek negyedik legnagyobb kábítószerfogása: 1995-ben 214 és 147 kilogramm heroint foglaltak le, 1997-ben 2022 kilogramm marihuánát, ezúttal pedig 139 kilo­gramm heroint d-fotó: lehoczky Péter Hétszázmilliós heroinfogás Tegnap 15 órakor holland ka­mion jelentkezett belépésre a gyulai határátkelőhelyen. A kamion 17 tonna primőr zöld­séget szállított Törökország­ból Hollandiába. „Mellesleg” 162 csomagban összesen 139 kilogramm heroint, melynek értéke nagykereskedelmi áron 700 millió forint! A holland kamiont kettős, török—holland állampolgársá­gú, 38 éves férfi vezette. A Gyulai Vámhivatal munkatár­sainak gyanúját az keltette fel, hogy a vámpapírokon más rendszám szerepelt, mint a jár­művön. Alapos ellenőrzés alá vetet­ték a kamiont és rakományát. A 17 tonna primőr zöldséggel nem volt probléma, majd követ­kezett a jármű ellenőrzése. A vezetőfülkében négy rejtek­helyre bukkantak. Ezek a szer­számosláda, a vezetőfülke fek­helyének párnája, a fekhely fö­lötti poggyásztartó és a gépjár­mű pótkereke voltak. Összesen 162, gondosan leragasztott cso­magocskát számolhattak meg 139 kilogramm súllyal. Tartal­muk heroin, amint az elsődle­ges tesztvizsgálatok is igazol­ták. A 700 millió forint összérté­kű heroint rejtő kamion vezető­jét feljelentették a rendőrségen, az eljárás őrizetbe vétele mellett folyik — mondta el Novák Mi­hály őrnagy, a Gyulai Vámhi­vatal parancsnoka. Sz. M. Csak a betegség híre „aratott” Megyénkben eddig nincs járványos agyhártyagyulladás Mostanában a Békés megyeiek azt találgatják magukban, ki lesz az első, aki elkapja a fertőző agyhártyagyulladást. Infor­mációink szerint már megvan, aki beleesett a betegségbe. Gyu­lán, a Pándy Kálmán Megyei Kórház fertőző osztályán gyógyít­ják. Dr. Bányai Tivadar osztályvezető főorvos cáfolta a hírt. Gondot okoz a belvíz a temetőkben is A hamvasztást javasolják — Fertőző gennyes agyhártya­gyulladással ez idáig nem került senki osztályunkra — mondta az osztályvezető főorvos tegnap kérdésünkre. — Mostanában vírusos agyhártyagyulladás mi­att gyógyítunk néhány beteget. Gennyes agyhártyagyulladással is kerültek hozzánk szerte a me­gyéből, mint évek óta, de nem a járványos változata miatt. A kü­lönbség az agyhártyagyulladás­ok között az, hogy a Meningo­coccus baktérium C típusa ko­moly járványokat képes okozni, a többi megbetegedést szórvá­nyos előfordulás jellemzi. Ami a betegségtípusok súlyosságát illeti, valamennyi agyhártya­gyulladás lehet az. — Minek tulajdonítja, hogy mégis járványos agyhártya- gyulladásos esetről beszélnek Gyulán? — Az információtorzulás­nak, a félelemnek, s hogy az emberek nem ismerik a vírusos és a gennyes agyhártyagyulla­dások közötti különbségeket. Ismétlem, a megyei kórház fer­tőző osztályán, Békés megye egyetlen kórházi fertőző osztá­lyán járványos agyhártyagyul­ladással ez idáig nem kezeltünk senkit. A gyermekkórházban sincs ilyen beteg kisgyermek. Tudomásom szerint a megyé­ben nem fordult elő a megbete­gedés. — Mostanában sokat hallani a C típus védőoltásának hiá­nyáról. — A C típus ellen nincs for­galomban védőoltás Magyaror­szágon. Valószínűleg azért nincs, mert ez idáig ez a típus nem okozott megbetegedést. Korábban a B típus megbete­gedései fordultak elő, ám an­nak védőoltása még nem szüle­tett meg. A tablettás kezelés­nek akkor van értelme, ha vala­kinek a környezetében a C tí­pusú fertőzés lépett fel. Erre van gyógyszer, azonban a gyógyszertárakban nem kapha­tó, a háziorvos nem írhatja fel, de az ÁNTSZ intézkedésére akinek szükséges, az megkap­ja. — Hogyan érhet utol ben­nünket a járványos agyhártya­gyulladás? — Egyik emberről a másikra cseppfertőzéssel terjed. Van­nak, akik hordozzák a baktériu­mot, mégis panaszmentesek, míg másoknál, akik megkapják, súlyos betegséget okoz. A jár­ványos megbetegedéseknek ál­talában is jobban kedveznek a téli hónapok. — Természetes módon ho­gyan védekezhetünk a járvá­nyos agyhártyagyulladás el­len? (Folytatás a 3. oldalon) Hatalmas térségeket fojtogat a belvíz hazánkban. A termő­föld, a jószág és a ház menté­se mellett újabb gond szakadt az élők nyakába: miként ad­ják meg halott hozzátartozó­iknak a végtisztességet. Az or­szág több településén rendel­tek el részleges, vagy teljes te­metési tilalmat, mert víz alá kerültek a sírhelyek. Gyulán tavaly november 25. óta részleges temetési tilalom érvé­nyes a kis-románvárosi temető­ben, melynek közel 90 százalé­ka került víz alá. Dr. Megyeri Valéria, az ANTSZ helyi inté­zetének vezetője úgy fogalma­zott: azokon a helyeken rendel­het el az egészségügyi szakha­tóság temetési tilalmat, ahol az 1 méter 80 centiméteres sírgö- dörmélység nem tartható. A ti­lalom időszaka alatt a temetést vállalónak gondoskodnia kell a holttest hűtéséről. Ha napokig nem tudnak megfelelő mélysé­gű gödröt ásni, akkor a hozzá­tartozónak javasolják a ham- vasztás lehetőségét. A helyi né­metvárosi temetőben 4-5 méte­res sávban áll a víz a parcellák szélén, de ez nem akadályozza a temetéseket. A gyulai intézet­hez tartozó települések közül tegnap két belvíz által sújtottat látogattak meg az ANTSZ szak­emberei. Eleken és Kötegyán- ban a temetők magas helyen fekszenek, így temetési tilalom elrendelésére nem volt szükség. Az ÁNTSZ szarvasi városi intézete tavaly december 17-én adta ki azt a határozatot, amely­ben a belvízveszély megszűnté­ig a szarvasi evangélikus újte­metőben megtiltja a koporsós temetést. Az intézet január 6-án hasonló tartalmú határozatot adott ki a katolikus egyház, va­lamint az önkormányzat által fenntartott két hunyai temetőre. A vonatkozó törvény értelmé­ben földbe temetést csak ott szabad végezni, ahol a talajvíz szintje legalább 2,5 méter a ta­lajszint alatt — tájékoztatott dr. Tóth Erzsébet szarvasi tisztior­vos és Kozma Ákosné köz­egészségügyi felügyelő. (Folytatás a 3. oldalon) Dél-alföldi vámparancsnokság Az átszervezés nem érinti hátrányosan az ügyfeleket Nem csak a neve változott meg a szegedi középfokú vám- és pénzügyőri szervezetnek, hanem a hatásköre és illetékessége is — hangzott el tegnap Szegeden a Vám- és Pénzügyőrség Dél-al­földi Regionális Parancsnokságán tartott sajtótájékoztatón. Az ápolók egészségéért A változtatásokra azért volt szükség, mert az országos ha­táskörű szerveket az európai uniós követelményeknek meg­felelően kell átszervezni. Ez azt jelenti, hogy egy-egy középfo­kú szervezet hatásköre és ille­tékessége a jövőben a megyék­nél nagyobb egységekre, két- három megyét is magukba fog­laló régiókra fog kiterjedni — bocsátotta előre Bunyevácz Miloje őrnagy, a regionális pa­rancsnokság sajtófelelőse. Rovó István ezredes, megbí­zott parancsnok (képünkön) emlékeztetett arra, hogy január 1-jén lépett érvénybe a 37/1999. évi pénzügyminiszteri rendelet, s ez határozta meg a Vám- és Pénzügyőrség új, regi­onális egységeit. Megszűnt a korábbi kilenc megyei parancs­nokság, ezek helyett hét regio­nális parancsnokság jött létre. A szegedi székhellyel megalakult dél-alföldi regionális parancs­noksághoz három megye, Bé­kés, Csongrád és Bács-Kiskun tartozik. Bács-Kiskun csatlako­zása következtében héttel nőtt a Szegedről irányított vámhiva­talok száma: a hercegszántói, a tompái, a kelebiai, illetve a kecskeméti, a kiskőrösi, a kis­kunhalasi és a bajai vámhivatal­ok tartoznak felügyeleti, el­lenőrzési és irányítási szempontból a regionális pa­rancsnokság­hoz. — Senkitől sem szeretnénk megválni, a me­gyei parancsnokságokról fel­szabaduló kollégák a vámhiva­talokat fogják erősíteni. Az új parancsnokságokon viszont nem kerülhet sor létszámbőví­tésre, azaz a,korábban rendelke­zésre álló személyi állománnyal kell feladatainkat megolda­nunk. Erre mi felkészültünk — mondotta Rovó ezredes, majd hozzátette: az átszervezés nem érinti a Vám- és Pénzügyőrség ügyfélkörét, hiszen az ügyfelek továbbra is a vámhivatalokkal lesznek elsődleges kapcsolat­ban. A megbízott parancsnok szólt arról is, hogy profiltisztí­tás is végbement a Vám- és Pénzügyőrségnél: a jövőben ki­zárólag a vám-, az adó- és a jö­vedéki igazgatásra korlátozó­dik a testület tevékenysége. A megyei nyomozóhivatalok a Központi Bűnüldözési Parancs­noksághoz, az ellenőrzési osz­tályok pedig a Központi Ellen­őrzési Parancsnoksághoz kerül­tek. Kérdésre válaszolva Rovó ezredes elmondta, hogy a hét Bács-Kiskun megyei vámhiva­tal odacsatolása révén az egyen­ruhások száma háromszázzal, míg a közalkalmazottaké negy­vennel gyarapodott. Az előbbi­ek száma így megközelíti az ez­ret, míg az utóbbiaké a százöt­venet. Ménesi György A közelmúltban új alapítvány született megyénkben, a Békés Megyei Ápolók Egészségéért Alapítvány. A gyulai székhe­lyű alapítvány célja az ápolók egészségkárosodásának meg­előzése, a rászorultak segítése. Az ápolók helyzetét a fizikai­szellemi túlterheltség jellemzi. Egyre többen szenvednek mara­dandó egészségkárosodást az egészségügyi pályán már fiata­lon is. Mindez indokolta, hogy a megyei kórházban dolgozó ápo­lók alapítványt hozzanak létre — tudtuk meg Nagy Jánosné ku­ratóriumi elnöktől. Az alapít­vány nem minden előzmény nél­kül jött létre, a '90-es évek elején már próbálkoztak megszervezé­sével. Az elmúlt évben dr. Kander Zoltánnak, a Pándy Kál­mán Megyei Kórház orvos-igaz­gatójának segítségével végre megszülethetett. Az egészségká­rosodás megelőzését, a regene­rálódást oly módon segítik, hogy pályázatokon vesznek részt és az így szerzett összegeket az egész­séget védő eszközök beszerzésé­re fordítják. Békés megyében sokan szenvednek visszafordít­hatatlan egészségkárosodást az ápolói munka során, melyet köz­tudottan nem fizetnek meg, így az alapítvány fontos feladatának tekinti anyagi támogatásukat. Az első nagy rendezvényük január 11-én, Mezőhegyesen lesz, ahol megyénk polgármes­tereit szeretnék tájékoztatni az alapítvány céljairól és kérni együttműködő segítségüket. A megye valamennyi településén dolgoznak egészségügyi szak­emberek, akiknek helyzetén ja­vítani önkormányzati feladat is lenne. Az önkormányzati támo­gatással az alapítvány rendezni próbálja az ez idáig magára ma­radt réteg egzisztenciális, szak­mai körülményeit. Sz. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom