Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-06 / 4. szám
SZOLGÁLTATÁS 2000. január 6., csütörtök Vonalban vagyunk... Kérdéseikkel, észrevételeikkel, panaszaikkal hétfőtől csütörtökig 14—17 óráig, pénteken 14—16 óráig hívják a 66/527-207-et! A jelzetten kívüli időszakokban üzenetrögzítő veszi hívásaikat. A telefonnál: Pánics Szabó Ferenc. Elveszett kutyák Társnőjét keresi Egy békéscsabai hölgy arról tájékoztatott bennünket, hogy még karácsony hetében ő és családja a hatodik kerületben egy fekete-fehér bundájú skótjuhász kutyát talált. A kutya valószínűleg még kölyök, hiszen igen játékos. Gazdája a (66) 450-145-ös telefonszámon érdeklődhet utána. Szintén a megyeszékhelyen egy kopót találhatott valaki. Az eb december 23—án este a Trefort utca 22—es számú elől tűnt el. Pontos meghatározása: fehér alapon barna foltos szőrű, kopó fajtájú, Liza névre hallgató szuka. A becsületes megtaláló jelentkezését a (66) 451-428- as telefonszámon várják. Lipták Tímea Gyuláról írt lapunknak levelet. Fél éve Angliában dolgozik mint au-pair. Csak az ünnepeket szokta itthon tölteni. Angliában ismerkedett meg, és barátkozott össze szintén au-pair, azaz kisgyerekekre vigyázó lánnyal, aki tavaly augusztusban hazajött. Azóta Tímea rendre kapja tőle a leveleket, ám a címét ez a sarkadi lány, akit Nagy Szilviának hívnak, soha nem írja rá a borítékra. Tímea így nem tud neki válaszolni, ezért fordult lapunkhoz. Reméljük, hogy Nagy Szilvia Sarkadon most olvassa rovatunkat, és a következő Tímeának írt levelének borítékján már feltünteti a címét. (Pánics) Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A parasztfiú nem férfi? Van egy nagyon jó barátom. Huszonhét éves és annyit dolgozik, hogyha valaki meglátja, akkor azt hiszi, hogy hallucinál. Barátjával vágómarhákat és sok sertést tartanak egy tanyán. Minden reggel befogja a lovakat. Lovas iskolába járt és tudja a dolgát. Munkáját senki nem irigyelné meg, de az biztos, hogyha ő és barátai nem dolgoznának, akkor sokak asztalára nem kerülne hús, sem kenyér. Jól ismerem és sokszor voltam segíteni neki. Olyan paraszti intelligenciája van, amit sokan nem ismernek, s ami lassan kihaló- félben van. Maroknyi ilyen fiatalember lehet ebben az országban. Húga lakodalmának a felét is ő állta, nem panaszkodik, pedig trágyát is hord és hajnalban kel. Mégis sajnálom. Ifjú hölgyek azt nyilatkozták, hogy nagyon sajnálják ezt a jóképű fiatalembert, aki lovaskocsival is jár. Még egy hölgytől sem kapta meg az igazi férfinek kijáró tiszteletet. Ha nem részesült benne, akkor hogyan kaphatja meg egy bérből és fizetésből élő, aki ugyanolyan hasznos tagja a társadalomnak, mint ő. Ki akkor az igazi férfi? A parasztfiú nem? IQ. Salamon György Anyakönyvi hírek OROSHÁZA Házasságkötések: Salka Mária Beáta (Csanádapáca) és Zsoldi Mátyás (Csanádapáca), Barát Julianna (Gádoros) és Csányi János István (Gádoros). Haláleset: Kosztola Jánosné Szabó Etel Erzsébet (1913, Gádoros). Skandináv lottó nyerőszámai A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint az 1. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 9,12,16,18,22,23,28, és 6,12,13,18,20, 26,28. Gazdasarok A kapor porozta ánizs Gyomrunk jótevője a kapor. Minden kertben előfordul. Nem túl igényes. Eleink igazat mondtak, amikor egy-egy marék kerti földet elhintettek a veteményesben, és közben ezt mormolták: kaprot vetek! Egy hét múlva valóban kisarjadt a kapor, melynek apró magvai mindenütt megtalálhatók. A háztartásban tartósításra, ételízesítésre használjuk ennek a gyógyhatású fűszernövénynek a magját, a levelét és a virágát. Teája serkenti a gyomorműködést, szélgörcs és gyomorgörcs oldására is alkalmas. Az egész növényből vagy magjából hatásos rovarűző oldat készíthető. Vízben 4—7 napig szokás áztatni. Ha fejes káposzta közé vetjük, a káposztalégy, a káposztalepke és a káposzta-levél- tetű a riasztó hatású illatanyag miatt nem tud elszaporodni. A káposztást tehát kaporral lehet egészségben tartani. Magját márciusban kell szórva vagy sorba vetni. A kapor rokona az ánizsnak, a konyhaköménynek és az édesköménynek. Ez az utóbbi „édestestvér” a biogazdák körében igen kedvelt, lényegesen nagyobb termete miatt. Késő ősztől kora nyárig vethető. Ha helyét megszokja, önmagát is elveti. Kedveli a jó vízáteresztő, például homokos talajt és a sok napsütést. Ne termesszünk azonban ánizst kapor vagy koriander mellett, mert beporozzák egymást. Megnőnek ugyan egymás mellett, de termést nem körnek. Ügyeljünk arra is, hogy az édeskömény mellé ne kerüljön karós és bokorbab, de paradicsom és karalábé sem. Kölcsönösen nem tűrik egymást. . Helyi rádiók és televíziók műsora INFÓ RÁDIÓ, OROSHÁZA (FM 90,2 MHz; 00.00—24.00) RÁDIÓ 47, OROSHÁZA (FM 88,6 MHz; 00.00—24.00) SÁRRÉT RÁDIÓ, SZEGHALOM (FM 99,4 MHz; 0.00—24.00) TORONY RÁDIÓ, BÉKÉS (FM MtÄXXC'il A LEGZENÜSEBB ADO CSABA TV 14.00 Képújság 18.00 Műsorismertetés 18.05 Mese 18.35 Békés megye az országgyűlésben 19.00 Szivárvány-sztár 19.30 Derrick 20.30 Leon, a disznópásztor (amerikai film) 22.05 Képes recept 22.35 Képújság 1,4 MHz; 00.00—24.00) CR 95,2 MHz CERVINUS RÁDIÓ SZARVAS KOSSUTH TÉR 3. (66) 214:186 DÉLKÁBEL TV 18.00 Műsorismertetés 18.10 f-víz 18.30 Viharsarki huncutságok 18.45 Egészségünk védelmében... (artroszkópia) 19.00 Az élet peremén 19.30 A grafológus 19.45 Hatcsillagos hajókkal a világ óceánjain I. 20.15 Diagnózis 21.15 Képújság Felzárkóztató osztály az ipariban Az Orosházi Térségi Iskolaszékről Hocz János számolt be az érintett települések polgármesterei előtt. Altkor megfogalmazódott a kérdés: mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik gyenge képességűek és ha 14 éves koruk után kikerülnek az alapképzésből? Fetser János orosházi polgár- mester akkor úgy fogalmazott, kezdeményezik a probléma megoldását, de ebben a vonzáskörzet településeinek is segíteniük kelL Ez elől senki nem zárkózott el Ennek a tanácskozásnak a témája akkor került ismét napirendre, amikor az orosházi képviselő- testület az önkormányzat ipari szakmunkásképző iskolájáról hallgatott meg egy beszámolót. Abban elhangzott: az Országos Szakmajegyzékről az Országos Képzési Jegyzékre való átállás, az intézmény pedagógiai programjának kialakítása, a gyakorló- helyek megszűnése, a 9-10. évfolyam éppen csak befejezett átalakítása közismereti képzésre és szakmai orientációra az intézmény vezetése és nevelőtestülete számára rendkívül nehéz próbatételt jelentett az elmúlt 3 évben. Kétségtelen tény, hogy a kamarák által közvetített és a munkahelyek felől érkező elvárások a képzési kínálat további bővítését, átalakítását igénylik. Ez a probléma felveti annak mérlegelését, hogy a szakképzést kisebb-nagyobb részben más szervezeti feltételek között lehet-kell biztosítani. Optimizmusra adhat okot, hogy a 2000/2001. tanévtől véget ér az átálláshoz előírt kétéves „holt idő”. A 16 év feletti korosztály szakképzése bővülhet. A közoktatási törvény módosítása lehetővé teszi felzárkóztató osztály indítását azok részére, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettség ideje alatt nem fejezték be. E körzeti feladat ellátására van igény, megvalósításával az orosházi önkormányzat kulturális bizottsága és a Kistérségi Önkormányzati Társulás is egyetért. Csete Hona A kétegyházi tanárnő kálváriája Fél lábbal az utcán Ki vagyok én? Miért fordulok Önökhöz? — ezzel a két kérdéssel kezdődik Hipszki Erzsébet kétegyházi tanárnő szerkesztőségünkhöz küldött levele. És így végződik: problémám megoldásában bárkihez fordultam, nem tudott vagy nem akart segíteni, ezért kérem most az Önök támogatását. I. Az átmeneti állapot Születésekor édesanyja a kórházban hagyta Békéscsabán, így állami gondozásba került. Hatéves koráig nevelőszülőknél élt, de sajnos egy autóbalesetben elvesztette őket, így újra visszakerült állami gondozásba. — Meddig volt nevelőotthonos? — Tizennyolc éves koromig. Előbb Fáspusztára, később Gyularemetére kerültem. 1983- ban sikeres érettségi vizsgát tettem. Ezzel egy időben állami gondozásom is megszűnt. Soha nem fogom elfelejteni azt a napot, egy reklámtáskányi ruhával léptem ki az otthon kapuján. A mi időnkben a családi pótlékot az állam használta fel, így tízezer forintot kaptam arra, hogy elkezdhessem az önálló életemet. Gyerekkoromtól rendszeresen sportoltam. — Hol lakott? — Békéscsabán, a KISZ-is- kolán. — Az érettségi után továbbtanult. — A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola földrajz—testnevelés szakára jelentkeztem. Harmadszorra vettek fel, de nem sokáig örülhettem... Jász József, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet vezetője közölte velem, mivel három év megszakítással folytatom a tanulmányaimat, már nem tudnak támogatni. A főiskolás éveim alatt — nappalin végeztem — végig dolgoznom kellett. A kollégiumban volt ugyan helyem, de a szünetekben és a vizsgaidőszakban mindig gondot okozott, hogy hol lakjam. Volt, hogy a gyulai Afit üdülőben kaptam egy szobát, de az is előfordult, hogy a sportpálya öltözőjében aludtam. — 1990-ben aztán diplomát szerzett. Azóta Kétegyházán tanít, és Gyulán lakik. — Gyulán nem kaptam állást, azért mentem Kétegyházára dolgozni. A városban szükséglakásban helyeztek el, még 1990. január nyolcadikán. Félévente meg kellett hosszabbítanom tartózkodásom idejét, mígnem 1998 januárjában a vagyonigazgatóságtól kaptam egy levelet, hogy ezek a lakások egy önkormányzati rendelet értelmében csak öt évig lakhatók, tehát költözzek ki. Minden lehetséges utat megpróbáltam, hogy megoldjam a lakásgondomat. De nem könnyű a helyzetem. Tanácsi lakásra nem vagyok jogosult, mert egyedülálló vagyok, és a pedagógusi fizetésem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjat. A gyulai garzonlakásokba 35 évnél fiatalabbak költözhetnek, így én is beadtam egy kérelmet, de még csak válaszra sem méltattak. A Kálvin utcai lakásokra pedig azért nem vagyok jogosult, mert nem Gyulán dolgozom. — Kétegyházán szeretik magát a kollégái és a tanítványai, de nemcsak ők, hanem az igazgatónő is. Erről az a levél is tanúskodik, melyet az akkori gyulai polgármesternek, Lebenszky Attilának írt. — A polgármester akkor, 1995 novemberében kelt válaszlevelében azt írta, hogy a lakásügyemre keresik a végleges megoldást. — De alaposan megfeledkezhettek Önről, ha három évvel később, március 15-én Daróczi László, a vagyonigazgatóság vezetője felszólította, hogy szerződése lejárt, tovább nem hoszszabbít- ható, mert határozott időre szólt. Ennek ellenére — mivel nem volt hova mennie — nem költözött ki. Erre újabb felszólítások következtek, ön pedig hiába kérte a hivatal segítségét, mindig azt a választ kapta, nagyon sajnálják, de nincs kiutalható üres tanácsi lakás. Végül 1998 szeptemberében bíróságra adták az ügyet. — Annyit azért sikerült elérnem, hogy Danes László, az új polgármester kérte a képviselő- testületet a helyi rendelet felülvizsgálatára, és a pert szüneteltette. A képviselő-testület ennek ellenére az 1999. június ne- gyediki ülésén állítólag ragaszkodott ahhoz, hogy méltányosságból sem lehet 5 évnél tovább lakni átmeneti lakásokban. II. A tárgyalás A kétegyházi tanárnőnek a bírósággal szemben nem sok esélye maradt. Ügyvédre sem volt pénze, védelméről önmagának kellett gondoskodnia. írásbeli védekezéséből a következő részeket tartottuk érdemesnek idézni: „— Az 1997. november 21- én hatályba lépett egyik rendelet úgy fogalmaz, hogy az átmeneti lakásokra kötött bérleti szerződések öt év után nem hosszab- bíthatóak meg, bizonyos kivételektől eltekintve. Ezt egy következő évi rendelet hatályon kívül helyezi és nem tesz említést maximális időtartamról, helyette harmadik személy befogadásának feltételeiről rendelkezik. — A legutóbbi, hivatkozott módosítás ez év májusában lépett hatályba. Egy újabb rendelet ismételten úgy rendelkezik, hogy az átmeneti lakásokra kötött bérleti szerződések öt év után nem hosszabbíthatók meg, egy kivételtől eltekintve. Tekintettel arra, hogy a személyemre irányadó bekezdés több alkalommal módosult, nem tudtam reálisan felmérni az esélyeimet és megtervezni lakásproblémám megoldását. Ä legutóbbi módosító rendelet hatályba lépése és az arra hivatkozó felszólításban szereplő, kiköltözésre megállapított határidő között egyébként is olyan rövid volt az idő, hogy nem is lehetett ésszerűen felkészülni a kiköltözéshez.” „Pedagógusfizetésből képtelen vagyok lakást vásárolni vagy albérletet finanszírozni. Ezért kérem a tisztelt Bíróságot, hogy döntésénél nyomatékkai vegye figyelembe a fenti méltányolható körülményeket.” A Gyulai Városi Bíróság a Magyar Köztársaság nevében a következő ítéletet hozta (a tárgyaláson a felperes Gyula Város Önkormányzata Városgazdálkodási Igazgatósága volt): „A bíróság kötelezi alperest, hogy fizessen meg felperesnek 1998. év január 1. napjától kezdődően minden hónap 5. napjáig — az ingatlan birtokba bocsátásáig — havi 9450 forint lakáshasználati díjat. Kötelezi az alperest, hogy az 1998. január 1. napjától 1999. november 30-ig felgyülemlett 217 350 forint lakáshasználati díj hátralékot 15 napon belül fizesse meg a felperes részére.” A bíróság ezen kívül kötelezte alperest 5000 forint perköltség, valamint 9000 forint eljárási illeték megfizetésére. ül. A következtetés Hipszki Erzsébet ügyét a másodfokú bíróság tárgyalja legközelebb. Jelenleg — ahogy fogalmaz — hol az egyik, hol a másik illetékes ajtaján kopogtat. Mindenhol azt mondják neki, ki kell költöznie, erre már bírósági határozat is van, de más javaslattal nem tudnak szolgálni. Danes László polgármestert először arról kérdeztük, miből állt össze az a bizonyos 217 350 forintos hátralék. — Az önkormányzati lakások bérletéről szóló rendelet kimondja, hogy aki a bérleti jogviszony lejárta után nem hagyja el a bérleményt, annak háromszoros lakbért kell fizetnie. Hipszki Erzsébet jelenleg rosszhiszemű lakónak minősül. Amióta a képviselő-testület megalkotta az átmeneti lakásokról szóló rendelkezéseket, azóta csak átmenetileg tud biztosítani lakásokat a rászorulóknak ezekben a lakásokban. Az átmeneti idő maximuma öt esztendő. Mivel Erzsiké már kilenc éve lakik a lakásban, ezért indult ellene bírósági eljárás 1998-ban. — Azért az Ön előtt is ismeretes, hogy Hipszki Erzsébet próbált más jellegű lakáshoz is hozzájutni Gyulán. Tanácsi lakásra azért nem jogosult, mert egyedülálló, a garzonlakásokba csak 35 évnél fiatalabbak költözhetnek, a Kálvin utcai szállásra pedig azért nem jogosultamért nem Gyulán dolgozik. — így van. — Hipszki Erzsébet most miben reménykedhet? — Felmerült olyan lehetőség, hogy Gyulaváriban egy társnőjével, aki hasonló szociális problémákkal küzd, mint ő, ideiglenesen elhelyezzük őket, de a szociális és egészségügyi bizottság nem támogatta ezt a megoldást. —Milyen lehetőségek merültek fel még? — Innentől kezdve nincs lehetőség. Száznegyven lakáskérelem fekszik az asztalunkon. Három-négy gyermekes családok laknak albérletben. Úgy tudom, hogy Erzsiké Kétegyházán kaphatna szolgálati lakást, de ő mindenképpen Gyulán szeretne maradni. Én még 1998-ban beterjesztettem egy javaslatot a képviselő-testület elé, hogy változtassa meg a rendeletet, biztosítson számomra méltányossági lehetőséget ezekben az ügyekben. A képviselő-testület nem fogadta el a módosítást. Évente csupán 5-6 lakás ürül ki, ezért nehéz jót lépni. A döntéseket mindenesetben a szociális bizottság javaslata alapján hozzuk. * Nem volt valami bölcs dolog átmeneti lakást adni olyan személynek, akiről vélhető volt, hogy négy, öt vagy tíz év múlva sem lesz képes önerőből lakást vásárolni — még akkor is, ha a döntéshozókat segítő szándék vezette. Még hátravan a másodfokú tárgyalás, amelyre — a jelek szerint — Hipszki Erzsébet ismét ügyvéd nélkül lesz kénytelen elmenni. Ennek ellenére reménykedik, hátha a képviselő-testület időközben megnyugtató döntést hoz az ügyében. Pánics Szabó Ferenc
