Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-29-30 / 24. szám

HANGVERSENY, (u) A Filhar­mónia Kht. január 31-én, 19.30- tól tartja következő hangver­senyét a békéscsabai Jókai Szín­házban. A Budapesti MÁV Szim­fonikusok koncertjén Prokofjev, Hindemith és Brahms műveit hallgathatja a közönség, vezé­nyel Guido Mancusi, gordonkán Mérei Tamás játszik. FÓRUM, (i) Vígh Ilona, a szeg­halmi térség országgyűlési kép­viselője vasárnap 14 órakor a vésztői Sinka István Művelődési Központban fórumot tart a helyi nyugdíjasoknak. MÁSODSZOR, (i) Fokozott ér­deklődés övezi a szeghalmi kép­viselő-testület január 31-én 16 órakor kezdődő ülését. Többek között ezen az ülésen kerül is­mét „terítékre” a helyi rendőrka­pitányság beszámolója. Mint is­meretes: novemberben a városi képviselők nemet mondtak az akkori beszámolóra. VÁNYA PÁLYÁZIK, (i) Déva ványa ismét megpályázza a vá­rosi címet. A várossá válást kérő pályázatot a sárréti nagyközség a napokban adta le a Belügymi­nisztériumban. Információink szerint eddig mintegy negyven hazai nagyközség nyújtott be ha­sonló kérelmet, ám a pályázó te­lepülések száma január 31-én még tovább bővülhet. KÖLTSÉGVETÉS, (cs) Tótkom­lós képviselő-testülete január 31- én, hétfőn 15 órakor tartja követ­kező ülését a városháza tanács­kozótermében. A testület ezen a napon tárgyalja meg a város 2000. évi költségvetését. MAKETTHAJRÁ, (c) Vasárnap délig tekinthető még meg a hato­dik országos makettkiállítás Bé­késcsabán, a helyőrségi klub­ban. Huszonkét kategóriában 326 makett műremeket csodál­hatnak meg az érdeklődők. PALLASZ-NYEREMÉNY. (k) A békéscsabai Pállasz Áruház la­punk hasábjain folyó játékának decemberi fordulója után is sok megfejtés érkezett a szervezők­höz. A 10 ezer forintos vásárlási utalványt Szarka Krisztina csa- nádapácai olvasónk nyerte. Nye­reménye átvételéről a Pállasz kü­lön értesíti őt. TETŐTŰZ. (f) Tegnap késő dél­után kigyulladt egy fatelep Gyomaendrődön. A lakkozó­szárító helyiség 50 négyzetméter felületű tetőszerkezete égett le. A tüzet egy óra alatt eloltották, de keletkezésének okát lapzárta­kor még nem tudták meghatá­rozni a szakemberek. „HA AZ EMBERISÉG KÉ­PES PROFITÁLNI MAI HI­BÁIBÓL, NAGYSZERŰ JÖ­VŐ ELŐTT ÁLLUNK.” (Laurence J. Peter) Januártól új helyzet Január elsején lépett élet­be a közterület-felügyeletet érintő törvény, amely Sar­kadon is új helyzetet te­remtett. Sarkad Varga Zoltánt, a helyi városgaz­dálkodási iroda vezetőjét a vál­tozásokról kérdeztük.- Az új törvény értelmében vagy a polgármesteri hivatal bel­ső szervezeti egysége, vagy egy önálló intézmény láthatja el a fel­adatokat. Ezentúl a közterület-fel­ügyelő köztisztviselőnek minő­sül. Városunk képviselő-testülete ezért úgy döntött, hogy egyelőre önálló intézményt nem hoz létre, megvárja a többi település ta­pasztalatait. Irodánknál a közte­rület-felügyelői állás megszűnik, de az önkormányzati tulajdon­ban lévő épületekre és vagyontár- gyakra figyelni fogunk. _____v.k. MEGYEI KORKÉP 2000. Január 29-30., szombat-vasárnap - 3. oldal Lenin helyett Deák Ferenc VÉLEMÉNY SZŐKE MARGIT Vita után döntöttek: átkeresztelik az utcákat és a tereket Az új névadás formai, másodlagos kérdésnek tűnhet a belvíz sújtotta sarkadi utcákon FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ Aki a közeljövőben Sarkadon teszi tisztele­tét, egy kicsit megkavarodhat a belvárosban. Az eddigi Szent István teret Árpád fejedelem terére keresztelték, ám államalapító kirá­lyunk sem marad tér nélkül: az eddigi Sza­badság tér viseli ezután Szent István nevét. Sarkad A település utóbbi képviselő-testületi üléseinek vitára ingerlő napirendi pontjai között szerepelt az utcák névváltoztatásának kérdése. A város ökörörményi külterületének eddigi anonim ut­cái nem okoztak nagyobb fejtörést a képviselők körében. A szép csengésű virágnevekre, úgy­mint a Jázmin, a Liliom és a Gyöngyvirág elne­vezésre mindenki bólintott, lévén, aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. A belváros tere­inek átkeresztelése sem jelentett problémát. Mi­vel a jelenlegi Szent István téren Árpád fejede­lem szobra néz a városlakókra, a képviselők úgy döntöttek, a tér is viselje a vezér nevét. Ez annál is indokoltabb, mivel Sarkadon a millen­niumi év tiszteletére a közeljövőben Szent Ist­ván is szobrot kap - az eddigi Szabadság téren. Mi sem kézenfekvőbb tehát, mint az államalapí­tó királyról elnevezni azt a teret, ahol a szobor áll majd (a katolikus templom mellett). Mivel ezek a terek nincsenek egymástól messze, az esetleges eltévedőt könnyű lesz a megfelelő irányba kalauzolni, látótávolságon belül csak ujjal kell bökni az út szemközti oldalára. A Lenin utcai lakosok véleménye is — amit a részükre kiküldött kérdőívek alapján mértek fel - megegyezett a képviselő-testület szándé­kával, így ezután a haza bölcse, Deák Ferenc neve kerül az eddig Lenin feliratú utcanév­táblákra. A vitában a legnagyobb por kétség kívül az Úttörő utca körül kavarodott. A képviselők elé terjesztett határozati javaslatban az Iskola utca szerepelt mint lehetséges megoldás, de többen kifogásolták ezt az ötletet, mondván az úttörő szó nem kötődik semmiféle ideológiához, a kife­jezést a köznapi beszéd során is használjuk a példás újító szándékkal rendelkezők jelzőjeként. Iskola utcanévvel pedig Dunát lehetne rekeszte- ni - hivatkoztak az Úttörő elnevezés mellett kardoskodók. Az utca lakóit még fórumra is meghívták a névváltozással kapcsolatban. A ke­vés érdeklődő aláírásával hitelesítette a meghí­vót, s kifejezte határozott kérését, miszerint nem venné szívesen az átkeresztelést. A kiküldött öt­ven meghívóból végül tizenöt érkezett vissza a polgármesteri hivatal részére, s a válaszolók is egyöntetűen az utcanév megtartását szorgalmaz­ták. E kérdés végül a témával foglalkozó máso­dik testületi ülésen oldódott meg, ahol a képvi­selők úgy döntöttek: az utcanév marad Úttörő. VÁRADI KRISZTINA Örökre eltávozott egy képviselő Tragikus okból maradt üresen a dévaványai képviselő-testü­let ülésén csütörtök délután az egyik szék. A napokban au­tóbalesetben elhunyt Elek Zsigmond asztalánál az égő gyer­tya utalt a megmásíthatatlanra. Dévaványa- Szomorú aktualitást ad az ülés­nek Elek Zsigmond halála. Távo­zásával a testületi munkát érzé­keny veszteség érte. Annak az in­tézménynek pedig, amelyet vál­lalkozóként üzemeltetett, a to­vábbi sorsát rendezni kell - mon­dotta Pap Tibor polgármester. Az Elek Zsigmond emléke előt­ti néma tisztelgést követően az ülés a tervezett napirendek alap­ján folytatódott. Az önkormány­zati intézmények ellenőrzéséről szóló jelentést vita nélkül fogadta el a testület. A település idei költségvetési koncepciójának megtárgyalása viszont nagyon komoly feladat­nak bizonyult. A képviselőkre kö­zel 150 millió forint forráshiány „eltüntetése” hárult. Ennek meg­felelően próbáltak szorítani azon a bizonyos nadrágszíjon. Például úgy tűnik: hiába alakult meg ti­zennégy utca útépítési társulása, 2000-ben szilárd burkolatot csak egy fél utca kaphat. A jelenlegi számítások szerint Dévaványa idén 825 millió 638 ezer forintból gazdálkodhat. Ám ez az összeg év közben még né­miképp növekedhet. M. B. Kisvárosi komák között Nem véletle­nül lett olyan az a kartográfia. A földi bejött Gyulára. Nem jókedvéből, a kórházat kereste fel. Meglátta régi ismerősét. „Komám, nem tudsz valami munkát? Húszezer a rokkantsági nyugdíjam, otthon a két kicsi, egyedül ne­velem őket. Tízezerért is dolgoznék, hogy egy kicsit többet adhas­sak nekik...” A földi valamivel meghaladta a negyedik X-et, egész­ségi állapota miatt éjjeliőri állásra áhítozik. Ha volna feléjük valami üzem, ami nincs. Jött az újabb ismerős. Kisvárosban már csak így van. - Komám, nekem elég volt ebből a megyéből. Elmegyek in­nét, eladom mindenemet... Á tehe­tős ember előbbre szeretne lépni. A Dunántúl felé néz, még ismerő­se sincs arra, csak a térképet tanul­mányozta. A sűrű pontokból és vo­nalakból gondolta, nem véletlenül lett olyan az a kartográfia. Még jó, hogy a piroson belül próbálkozik, legalább nem fogy a magyar. A diákok tovább szeretnének tanulni. Felröppen Szeged, egy ki­csit Debrecen neve, de inkább Budapest, Pécs, Veszprém, Szom­bathely vonzzák őket iskoláikkal. Visszajönnek ide? Hogy ne kap­janak a képzettségükhöz munkát? Hallgatom a miniszterelnök urat. A mai fiataloknak könnyebb, nem kell annyi bajjal megküz­deniük. Persze, dolgozni kell, de az előbbre jutás nyitva áll. A baj alatt a háború utáni, romokból építkező országra gondolt? Az ötve­nes évek ínséges esztendőire? A koma a nem látszó romokról be­szélt. Mikor a szomszéd csípőre tett kézzel nézi, hogy küszködik a másik vízzel borított kertjében. Mikor a harmadik havi tízezerért is munkát vállalna. Mikor a negyedik elhagyja gyökereit. Mikor az egyik jókedvvel tapossa a másikat. Igaza lehet a nagymamának, unokája* fejét megsimítva: nekünk nehéz életünk volt, de nektek alighanem még nehezebb lesz. ____________________________■ Vendégkommentár BAJNAI ISTVÁN Apor és a „vörös” Blanár A múlt héten ökumenikus imahét volt. Hosszú vitatkozások, ma­rakodások, féltékenykedések és blamálások után egy protestáns­ból katolikussá lett angol bíboros, Newman indította el a keresz­tény egyházak, vallásfelekezetek egységre törekvésének mozgal­mát. De mostanra felemás módon sikeredett. A média „jótékonyan” hallgatott, tömegek alig mozdultak. Ahol csinálták, elhangzottak szép szavak és kortesmondatok. Sok helyen még ez sem. Tálán nem is baj. Jobb, hogy nem akciózus, hanem minden­napi és természetes az egymás mellett élés. Az evangéliumok Jé­zusa szerint „...Isten Országa nem jön el szembetűnő módon... Isten Országa közöttetek van!” Valaho­gyan minden embert megérinti - hit és egyházhoz tartozás nélkül is - ez a gondolat. Az európai em­ber génjeiben, kulturális érdeklő­désében hordozza a katolikus, protestáns, ortodox identitást, azonosságtudatot. Értékeket. Ez le­hetne a közös alap a békés egymás mellett élésben az állandó bé­kétlenség helyett jobb és bal oldal, kormány és ellenzék, MÁV-ve- zetők és sztrájkoló vasutasok között. Az egységre törekvés, az ökumenizmus máshol is elkelne. Bár a szótárak szerint a kifejezés vallási indíttatást jelez, jó volna átültetni minden olyan területre, ahol emberek élnek együtt. , Simonyi Imre egyik versében (,,Kis”-Blanár) a két ellentétes in­díttatású gyulai jelesség, Apor Vilmos és Blanár László '38-as nagy beszélgetéséről szól. A „vörös” Blanár jövendöli, hogy majd rövi­desen „fény gyúl ki az ezeréves setéiben”. Apor Vilmos csitítja, mert félti. Blanár ironizál, hogy „Tán a túlvilági elkárhozástól?” Ó, nem, doktor... az evilági megcsalattatástól! - óvja báró Apor Vil­mos. Ő tudta már akkor is... (A szerző a mezőhegyesi Szent György templom esperes-plébánosa) Víz alatt az égetőkemence Markánsabb arculatra törekednek Csend honol a békési Babály Téglagyárban. A gyárké­mény, mint egy őrszem egy­kedvűen kémleli a vidéket, az elmúlt év novemberében füstölgött utoljára. Békés- Tavaly a tavaszi belvizek miatt nagy volt a tégla iránti kereslet, sajnos az igényeket a közel het­venéves, hagyományos gyár el­avult műszaki állapota miatt nem tudtuk s nem tudjuk maradékta­lanul kielégíteni. Optimális eset­ben évente 3 millió nyerstégla gyártására alkalmas, de mikor voltak itt optimálisak a feltételek?- fogad Babály István tulajdonos, aki meglehetősen sötéten látja az idei termelést. Mint mondja, a rendkívüli belvíz miatt igencsak megszaporodtak a gondjaik: a magas talajvíz miatt az égetőke­mence szellőzőjáratai víz alá ke­rültek, ezért géppel, a legzordabb időben egy néhány száz méter hosszú, másfél méter mély vízel­vezető csatornát kellett kiépíteni­ük, hogy megszabadulhassanak a hívatlan vendégtől. A csatorna pillanatnyilag jól üzemel, csak mi lesz akkor, ha a befogadók, vagyis a bányagödrök is megtelnek?. A műhelyekben az említettek el­lenére készülnek a szezonra. A kotrógépeket, a vontatógépeket és az égetőkemencét javítják, hogy áprilisra a tervezett nyerstégla gyártásának ne legyen akadálya. Persze ehhez az időjárásnak is lesz néhány szava, ugyanis az agyagbá­nyában a szokásosnál csaknem há­rom méterrel magasabb a víz szint­je, s még nincs vége a télnek, az ol­vadásnak. A gyár udvara üres, készletük elfogyott. Jó esetben ta­vasszal ismét begyújtják a békési téglagyár égetőkemencéjét.-SZEKERES ­Belvízre 4 millió Kamuton az elmúlt két hétben az időjárás kicsit kedvezett, csökkent a bel­víz, a lakosság viszont nem nyugodott meg, a védeke­zést folytatják. Kamut Laurínyecz Pál polgármester el­mondta: a település költségveté­séből az idén már közel 4 millió forintot emésztett fel a belvíz elle­ni védekezés, mely összeg több, mint ami '99-ben a tavaszi belvíz idején volt. A víz elvezetésére né­hány száz méternyi csatornát már kiépítettek, s még közel 300 méter vízelvezető csatorna kiala­kítása szükségeltetik. Két helyen a kövesutat is át kellett vágni, hogy a víz lefolyását gyorsítsák, s nagy teljesítményű szivattyúkkal az NK XIV-es és a Kamuti főcsa­tornába tudják átemelni. A falut korábban nem veszélyeztette belvíz. -sz­A Magyar Demokrata Fó­rum Békés megyei választ­mánya — megelőzve a párt február 5-ei országos gyűlé­sét — a jövőbeli politizálást meghatározó, vitaindító szándékkal ülésezett teg­nap Békéscsabán, a Nagy Imre téri székházban. Békéscsaba- A tagság és a megyei választ­mány körében egyre erőteljeseb­bé válik az igény a szövetségi politika kidolgozása és a 2001-re elkészülő, 2002-es választási program körvonalazódása iránt — hangsúlyozta a választmányi ülést megelőző sajtótájékozta­tón dr. Varga István országgyűlé­si képviselő, az MDF megyei el­nöke. - Ahhoz, hogy egy ke­resztény konzervatív uniót létre­hozhasson az MDF, el kell ér­nünk az 5 százalékos parlamen­ti küszöböt még a közvélemény­kutatások szerint is. E cél érde­kében dr. Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter asszonynak az el­következő időkben elsősorban nem miniszternek, pártelnök­nek kell lennie - tette hozzá a megyei elnök.- Az esedékes országos gyű­lésnek legfontosabb üzenete az kell, hogy legyen: az MDF érde­kelt a polgári koalíció zökkenő- mentes fenntartásában, de ez nem jelentheti a párt arculatának elvesztését. Az MDF-nek igenis van önálló véleménye, s a fonto­sabb ügyekben esetleges kon­frontációt is vállalni kell. Az ál­lamtitkárok kilépése figyelmezte­tés volt részünkre, s nem vélet­lenszerű egyidejű döntésük - vé­lelmezte dr. Erdmann Gyula, az országos választmány tagja. Az ökume­nizmus más­hol is elkel­ne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom