Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-24 / 19. szám

6. oldal - 2000. Január 24., hétfő G A Z D A S Á G Az új esztendőben me­gyénk több városában is megkezdték műkö­désüket az okmányiro­dák. A kezdeti tapasz­talatokról, a menet­közben felmerült problémákról vagy ép­pen a kedvező vissz­hangról számolunk most be hét helyszínt felkeresve. Békéscsaba Nyitása óta naponta közel har­mincötén fordulnak meg a bé­késcsabai okmányirodában. A megyeszékhely okmányirodájá­ban, mely a legnagyobb vonzás- körzettel rendelkezik, egy szá­mítógép, egy digitális fényképe­zőgép és a bútorok fele hiányzik még. Nem gond nélküli az infor­matikai háttér működése sem. Ennek ellenére az ügyfelek ré­szére teljes körű szolgáltatást tudnak nyújtani mind a sze­mélyazonosító, mind a lakcím­igazolványok kiadásában. A na­pi forgalom miatt az ügyintézők a fogadóórák minden pillanatá­ban leterheltek. Az okmányiro­dában naponta 10-15 ügyfél ké­relmét tudják elintézni, sokan vannak azonban olyanok is, akik a hosszú várakozás miatt feladják ügyük intézését. Az ügyfelek között még mindig nagy azoknak a száma, akik pusztán érdeklődnek az új sze­mélyazonosító és a lakcímiga­zolványok igénylésének miként­je iránt. Gyula Az év első munkanapjától, janu­ár 3-tól folyamatosan működik a gyulai városházán az okmány­iroda, melyhez a város körzeté­ben Elek, Kétegyháza és Lökös- háza is tartozik. Az első napon már rendelkezésre állt a műsza­ki felszerelés, kivéve a digitális fényképezőgépet és a bútorokat, melyek folyamatosan érkeznek. Január közepén érkezett meg a digitális kamera, addig az arcké­peket a polgármesteri hivatal ál­tal megbízott fotós készítette el. A fotók árát a szállítással adós cég fizette. A gyulai okmányiro­dán eddig közel száz lakcímiga­zolványt állítottak ki és ugyan­ennyi személyazonosító igazol­vány kérelmet dolgoztak fel, s továbbítottak Budapestre, a Közponü Adatfeldolgozó, Nyil­vántartó és Választási Hivatal­hoz. Emellett az okmányirodá­ban változatlanul sokan érdek­lődnek, kémek felvilágosítást. Fennakadás többször előfordult kisebb-nagyobb ideig - s egyre rövidül az idő -, ám nem a helyi ügyintézés miatt, hanem azért, mert a központi számítógépes rendszert, a szoftvereket folya­matosan fejlesztik, karbantart­ják, optimalizálják - tudtuk meg a kétszemélyes iroda mun­katársától, Rúzsa Jánostól. Gyu­lán a kérelemfelvétel átlagosan 20-30 percet vesz igénybe, attól függően, meddig tart az adat- egyeztetés a központi bázissal. Karbantartásra A nagybánhegyesi polgármeste­ri hivatal az elmúlt hónapokban több mint 800 ezer forint külön­böző pályázatokon nyert pénzt fordított a hivatalhoz tartozó műszaki karbantartó részleg fel­szerelésére. Mivel a korábbi években elkopott szerszámok hasznavehetetlenné váltak, így szinte minden fontos használati eszközt pótolni kellett. Többek között ásót, kapát, gereblyét, ta­licskát, elektromos fűrészt és 3 új fűnyírót is kaptak a karban­tartók. (L) Sarkad A sarkadi okmányirodán mos­tanra normalizálódott a hely­zet. A kezdeti nehézségek meg­oldódtak, a rendszer használ­hatóvá vált. A feladat nem je­lent különösebb nehézséget, a szervezéssel kapcsolatban adódtak problémák - tájékoz­tatott az okmányiroda működé­sét felügyelő dr. Tóth István, Sarkad város aljegyzője. - Saj­nos, a rendszer nemhogy gyor­sabbá tette volna az ügyinté­zést, de egyelőre úgy tűnik, las­sult. Míg korábban a rendőrsé­gen fél óra alatt el lehetett in­tézni, most elvileg egy hét szükségeltetik az ügyintézés­hez, ugyanis az adatokat Buda­pestre közvetítve készül el az új típusú személyazonosító iga­zolvány. A sarkadi okmányiro­da ügyintézői most már lakcím- igazolást is ki tudnak adni - tette hozzá dr. Tóth István. Békés Az elmúlt év végén a BM köz­ponti sajtótájékoztatóján arról szóltak az illetékesek, hogy az új esztendőben zökkenőmente­sen kezdik meg működésüket az okmányirodák. Ezzel szem­ben az első héten Békésen - ide tartozik még Bélmegyer, Kamut, Murony és Tarhos - meglehető­sen sok hiba zavarta meg az ott dolgozók munkáját. A gond az­zal kezdődött, hogy a kamera a fénykép készítéséhez csak ké­séssel érkezett meg. A központi szerverrel időnként napjaink­ban is problémák vannak, ugyanis a beérkező adatokat - nem az okmányiroda dolgozói­nak hibájából - nem fogadja. Az iroda hétfőn reggel nyolc órától délután négy óráig, ked­den és pénteken nyolc órától dé­lig, szerdán nyolctól este hatig fogadja az ügyfeleket, a csütör­tök ügyfélmentes nap. Megtudtuk: eddig tizennyolc ügyfelük az esedékes okmány­cserével, 101 ügyfelük pedig la­kás-nyilvántartási ügyben keres­te fel az okmányirodát. Az iroda munkatársai arról még nem hal­lottak, hogy valakinek a köz­pontban állítottak volna ki sze­mélyi igazolványt, ugyanis a gyártás folyamatát a végeken nem ismerik. Szarvas A körzetbe tartozó nyolc telepü­lésről naponta átlagosan húsz ügyfél keresi fel a szarvasi ok­mányirodát. Az iroda ügyfélfoga­dási rendje a polgármesteri hiva­tal ügyfélfogadásához igazodóan heti három nap - tudtuk meg Mihaleczné Kovács Mária jegy­zőtől. Szarvason január elején mindjárt az első munkanap fenn­akadással kezdődött. Nem mű­ködött a központi adatátvitel. Az ügyintézés tíz napon keresztül kézi feldolgozással történt, ami lényegesen lelassította a munkát. A központi adatátvitel rendje az­óta helyreállt, ám a hivatalnokok munkáját sorozatos műszaki problémák nehezítik, sokszor le­fagy a számítógépes rendszer. A szarvasiak úgy nyilatkoztak, a budapesti kollégáik igazán segí­tőkészek, s mindent megtesz­nek, hogy kiküszöböljék a bajo­kat. Szerencsére az ügyfelek megértőek. Szarvason sikerült hosszú távra, ideálisan kialakíta­ni az okmányiroda helyét. Amennyiben később további ok­mányosa is kiterjed az ügyinté­zés, annak is eleget tudnak tenni. Mezőkovácsháza Január 3-án kezdte hivatalosan a munkát a mezőkovácsházi pol­gármesteri hivatalban kialakított okmányiroda. Zách Attila, az iroda ügyvezetője másodmagá­val igyekszik eleget tenni az ügyfelek igényeinek, de - mint mondta - a kezdet nem volt zökkenőmentes. A decemberre ígért rendszerpróba elmaradt, amely után a feladatvégzés „élesbe” kerülésével a gépek működése akadozott. Mára az igazolványképek készítéséhez szükséges kamerát és eszközö­ket felszerelték, de addig is min­dent megtettek a lehetőségeken belül a zökkenőmentes szolgál­tatásért. Az első nap 4-5 ügyfél kereste fel az irodát, az érdeklő­dés két hét után kezdett nőni. Január 20-áig száz igénylő jelent meg, akik fele-fele arányban lak­címváltozás-bejelentés, illetve elvesztett személyi igazolvány miatt kértek új okmányt. Az em­berek nem nagyon értették, hogy míg a rendőrségen alig fél órán belül kézbe vehették az új iratot, most az ügyintézés biz­tonsága szempontjából lényege­sen megnőtt az elkészítés ideje. Itt az adatokat regisztrálják, amit Budapestre továbbítanak, ahonnan 8-10 nap múlva kikül­dik a lakcímre az okmányokat. A személyazonosító igazolvá­nyok kiadása mellett a népes­ség-nyilvántartást is az iroda végzi. Tapasztalat, hogy átlag­ban napi 20 fő jelentkezik be, de előfordul, hogy a hiányos okmá­nyok miatt nem tudnak azonnal intézkedni. Az önkormányzat által biztosított iroda megfelelő, az ügyfelek többsége türelmet tanúsít, a munkatársak pedig igyekeznek a legjobb tudásuk szerint ellátni a feladatukat. Szeghalom A szeghalmi okmányirodában (amelyhez a Sárrét fővárosán kí­vül Vésztő, Füzesgyarmat, Kö- rösladány, Okány, Bucsa, Körös­újfalu és Kertészsziget települé­sek tartoznak) három ügyinté­ző: Nagyné Kincses Róna, Somo­gyi Sándor és Fájó Ádámné tevé­kenykedik. Az irodában minden tárgyi feltétel adott: az első két hétben viszont még hiányzott a fotók létrehozásánál nélkülözhetet­len eszköz. Akkor átmeneti megoldásként egy vállalkozó készítette a képeket. A legtöbb munkát a lakcímigazolványok kiállítása adja, mert ezt akkor is meg kell csináltatni, ha a régi igazolványa még érvényes, de az illető lakóhelyet változtat. Szeghalmon többen érdek­lődtek az iránt is, hogy azok, akik még érvényes régi típusú igazolvánnyal rendelkeznek, mikor „válthatnak” új, kártyás személyire. Az ügyintézők el­mondták: a soron kívüli cserére még várni kell. Most azok kap­nak új igazolványt, akiknek ez okvetlenül indokolt. Sőt, egy igencsak rendhagyó kéréssel is találkoztak a szeghal­mi ügyintézők: az egyik ügyfél út­levél helyett szeretett volna új kár­tyás személyit, mert az olcsóbb, és úgy tudta, azzal külföldre is utazhat. Az újfajta személyi iga­zolvány tulajdonosa néhány or­szágba valóban útlevél nélkül be­léphet, ám most még ilyen indok­kal sem lehet kártyás személyazo­nosító igazolványt kérni. K.A.-SZ.M.-B.I.-SZ./L- CS. R. - H. M. - M. B. TERMÉK MISKOLC NAGYBANI ÁR: FT/KG HETI PIACI ÁRAK KECSKEMÉT NA6YB. ÁR: FT/KG SZEGED NAGYB. ÁR: FT/KG BÉKÉSCSABA NAGYB. ÁR: FT/KG Burgonya 30-35 30-38 30-36 60-68 Paradicsom 600-700 300-400 300-390 250-450 Zöldpaprika 90-110 600-720 90-110 500-650 Fejes káposzta 33-38 29-35 30-36 60-65 Karfiol 200-240 200-260 250-310 300-350 Vöröshagyma 25-47 40-65 50-65 50-70 Fokhagyma 180-200 200-260 199-240 250-300 Uborka/kígyó 450-500 400-147 400-460 550-600 Petrezselyem 300-350 310-360 320-360 400-550 Körte 260-290 250-300 260-340 220-350 Szöllö 225-385 160-240 130-190 180-350 Alma 60-90 80-120 70-80 80-150 Sárgarépa 70-80 65-75 75-80 80-130 Karalábé 55-60 40-59 54-59 45-65 Tojás/db 18,5-19 18-19,5 18-20 18-20 Kérdőívek a A gyulai kistérséget alkotó települések társulása — Gyula, Elek, Kétegyháza, Lökösháza — a Sapard- program jegyében, túl a helyzetfeltáráson, hozzáfo­gott a stratégiai programké­szítés második szakaszá­hoz. Erről tanácskoztak a napokban Eleken. Gyula Gellén Vencel, a térségben gesz­torszerepet betöltő gyulai önkor­mányzat koordinátora elmondta, az agrár- és vidékfejlesztési elő­csatlakozási EU-program, a Sapard immár konkrét stratégiai céljainak megfogalmazásához ér­keztek. Ehhez ugyancsak támo­gatást kaptak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium­tól, amint a helyzetfeltáráshoz is: 1,350—1,350 millió forintot. A fejlesztésről program e szakaszában még in­kább számítanak a civil szerveze­tekre, a közvéleményre. Az első feladat a kérdőívek eljuttatása a civil szervezetekhez, azon vállal­kozókhoz, akiknek közük van a mezőgazdasághoz. A kérdőív fel­sorolja a fejlesztendő területeket, a feldolgozás során rangsorolják, melyiké az elsőbbség. Ezután kü­lön lapokat küldenek a mezőgaz­daságban érdekelt vállalkozók­nak, hogy a térségben élők lehe­tőségeire épülő fejlesztési progra­mot dolgozhassanak ki. A gyulai kistérség az első, de­cember 10-i határidőig elküldte helyzetfeltáró anyagát az FVM- hez. Erről a döntés február köze­pétől várható. A kistérség telepü­lésein mintegy félezer olyan civil szervezet, vállalkozó van, akik kapcsolódhatnak az agrár- és vi­dékfejlesztés stratégiai program­jához^ __________________SZ. M. Belvíz a fóliakertészeknél Dél-Békés is a víz fogságával bajlódik Amilyen jótékony a Maros­hordalékkúp alatt található ivóvízbázis hatása, olyany- nyira nem kívánatos a felet­te elhelyezkedő vízrétegek túltengése a mélyen fekvő falvakban. A községben je­lenleg másodfokú belvízvé­delmi készültség van, és várhatóan még sokáig mun­kát ad a megemelkedett belvíz — tájékoztatta a na­pokban lapunkat Lipták Dezső nagybánhegyesi falu­gondnok. Nagybánhegyes A településen 18-20 éve készült a csapadékvizet elvezető csator­narendszer, amikor a belterület több pontján úgynevezett át­ereszgyűrűket is beépítettek a frekventált szakaszokon. A ko­rábbi aszályos évek „elaltatták” a belvízcsatornák karbantartá­sát, de jelenleg mégis hasznos a meglétük, mert újra „felélesztve” a rendszert, megfe­lelő vízlevezetést tudnak bizto­sítani az utcákban. A régi átere­szek nagy részét kitisztították, és ha központi támogatást is kapnának, akkor tavaszra sze­retnének egy átfogó és végleges belvízelvezető rendszert kiépíte­ni. Ahol szükséges volt, ott kö- vesutat törtek, máshol szivaty- tyúkkal juttatják a vizet az utca egyik oldaláról a másikra. A munkákhoz a helyi mezőgazda- sági szövetkezettől kaptak bérbe egy markológépet, míg a másikat az orosházi Vízgazdálkodási Társulat biztosította. A társulat folyamatos segítséget nyújt a te­lepülésen, bár az évek alatt bete- metődött, náddal, sással és egyéb növényzettel benőtt árkok rendezése nem kis feladat. A fa­lugondnok szerint szerencsés helyzetnek számít, hogy az utol­só pillanatban sikerült azt a csa­tornaszakaszt kitisztítani, amely a tótkomlósi befogadóhoz csatla­kozik, és eddig a vízmű a külte­rületi csatornákat is működőké­pessé tette. Január 19-én Nagy­szénás és Szarvas környékére kényszerültek elvinni a gépet, de várják vissza, mert még sok ten­nivaló maradt a faluban. Kény­szerű rendelkezés, de a vízszint miatt átmenetileg szünetel a ko- porsós temetés is. A településre jellemző „agyagteknők” nem engedik át a vizet, ezért több utcát nem tudtak kiszabadítani a víz fogsá­gából. Ezen a helyeken a kerté­szeti fóliák és maguk a kertek is vízben állnak. Az önkormány­zat részéről 8 ember dolgozik naponta ott, ahol csak kézi erő­vel lehet az árkokat kiásni. A la­kosság is aktívan kiveszi részét a munkából, sőt volt, hogy 20- 30-an is hadrendbe álltak a víz­levezetéshez. Sajnálatos tény, hogy a Nagybánhegyesen élők többségének megélhetését a fó­liás kertészet biztosítja, és a víz veszélyezteti a növényeket. Azok a palánták, amelyek má­jusban érlelik a termést, félő: most kiültetve, a tavaszi olva­dáskor a víz „megfojtja” a nö­vényt. — Mindez arra utal, hogy egy percre sem szabad abbahagyni a védekezést - mondta Lipták De­zső -, mert nem lehetünk opti­misták, hisz a február, március is okozhat meglepetést. A kisebb baj kezelhető, de a nagyobbtól óvakodni kell, ezért elsődleges feladat a víz elvezetése, a vízszint leszorítása, amely után ugyan­ilyen fontos az állandó felügyelet és karbantartás. HALASI MÁRIA Hulladékkezelés németekkel Az észak-békési társulás és a német Dorr cég együttmű­ködéséből a közeljövőben akár egy vegyes vállalat is létrejöhet, amely Észak-Bé­késben a térségi hulladék- kezelést valósítaná meg. Sárrét Az Észak-Békés Megyei Önkor­mányzati Térségfejlesztési Társu­lás legutóbbi tanácskozásán Hel­mut Sliber, a Dorr cég vezetőségi tagja az együttműködés lehetősé­geiről informálta a sárréti polgár- mestereket. Helmut Sliber megemlítette: a Dorr cég több mint fél évszáza­dos múltra visszatekintő családi vállalkozás. Németországban nemcsak a háztartási, hanem az ipari hulladékokat is összegyűj­tik, újrahasznosítják, továbbá olajszennyeződéseket is tisztíta­nak. Kosaras Béla, Szeghalom pol­gármestere elmondta: a társulás ismertette a Dorr céggel mind­azokat az előnyöket, amelyet a térség nyújtani tud. A térségi hul­ladékkezelő csakis jelentős pá­lyázati támogatások révén való­sulhat meg. Az észak-békési térség kiajánl­ja a németek felé mindazt, amit kínálni tud egy vegyes vállalat létrehozására. A társulás tizenöt napon belül elküldi a Dorr cég­nek mindazokat az anyagokat, amelyeket a beruházással kap­csolatban már korábban elkészít­tetett. Ezt követően majd üzleti alapon tekintik át a további teen­dőket. MACYARI BARNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom