Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-05 / 3. szám

Kormánykitüntetettek fogadása Huszonhét Békés megyében élő, illet­ve élt személy kapta meg a Szabad Magyarországért emléklapot (3. oldal). T Ieti TVR-műsoI R 8 + 4 oldal melléklet Postai dyak az új évben Mennyibe kerül egy csomag feladása? A 2000. január elsejétől érvényes pos­tai szolgáltatások díjai a 7. oldalon. Bontható, új mezőgazdasági GÉPÉT vagy TEHERAOTOT adunk. CSABAAGRO KpT., Békéscsaba, Szarvasi út 103. Tel.: (66) 453-543. f Hogy ne legyen „végzet faluja” Beszélgetés dr. Goda Péterrel a belvíz elleni harc kilátásairól Az elmúlt hetekben több alkalommal foglal­koztunk a megye belvízhelyzetével. Riportban számoltunk be többek között a katasztrófa következményeiről, s megszólaltattunk szak­embereket, arra keresve választ, mit lehet tenni az immár visszatérő és egyre több tele­pülést fenyegető természeti csapás ellen. Ezút­tal egy „kívülállót” kérdeztünk meg, dr. Goda Pétert (képünkön), a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság korábbi igazgató­ját, aki éveken keresztül állt az ár- és belvízvédelem legfőbb megyei irányító posztján. A vállalkozásban dolgozó Goda Péter annak hangsúlyozásával vállalta a beszélgetést, hogy nem érintjük az államigazgatási szervek — benne a vízügyi szolgálat — munká­ját, s hogy véleményét „civilként” fejt­heti ki. — Mindenekelőtt arra lennénk kíváncsiak, mi az oka annak, hogy az utóbbi években megnőtt a belvízveszély? — Klasszikus felfogás szerint a folyók által korábban uralt ártér mentesítése után ott maradt, le nem folyt vizeket nevezték belvíznek. De a negyvenes években az ártéren kívül, a nép által hátsági területnek nevezett részeken is megjelent a víz, azóta a köznyelv ezt is belvíznek nevezi. A megyében Újkígyós, Elek, Nagykamarás, Kondo­ros, Csabacsűd, Hunya és más települések sorol­hatók ide. A belvíz támadását a negyvenes évek­ben a kor színvonalán — főleg ínségmunkával — úgy-ahogy megállították. A hátsági belvíz később itt-ott ugyan szakaszosan megjelent a Maros érvo­nulatán, de összességében egy hosszú nyugalmas időszak következett. Először 1971-ben és 1979- ben Nagykamarásról, majd 1997 nyarán Kondo­rosról jeleztek veszélyt, olyan településekről, ahol korábban soha nem tapasztaltak belvizet. Értetle­nül álltak a jelenséggel szemben, senki nem tudta, honnan került a település belső részeire víz, ami­kor csapadék nem adott okot rá. — Egyes szakemberek eléggé miszti­kusan hangzó kifejezést használnak er­re: földárja. — A földálja a földben lévő talajvíz áradása. Van aki tagadja a jelenséget, de ettől még létezik. Eredetére többféle ma­gyarázat ismert, alapvetően Maros-erede­tűnek tartják, de lehet Fehér-Körös-eredetű is. Tény, hogy egy hordalékkúp tetején élünk, s nagyon valószínű, hogy ez a hor­dalékkúp az elmúlt évek csapadékaitól megtelt, és a víz most itt, a peremvidéken „kibuggyant”. Csatornák kellenek — Ha nem haragszik, ez egy kicsit úgy hangzik, mintha azt mondaná, térdre, imára, nincs mit tenni, egyre folyik ránk a természet csapjából a víz, s csak Isten a megmondhatója, mikor apad ki a forrás. — Nem vagyunk kiszolgáltatott helyzetben, gondoljon csak arra, hogy — ha jól tudom —• Nagykamaráson ma sincs probléma, mert a het­venes évek tragédiái után olyan megoldásokat al­kalmazott az akkori vízügyi szolgálat, hogy Ka­marás remélhetőleg örökre megmenekült a víztől. (Folytatás a 4. oldalon) Megyénkben egy beteget sem regisztráltak Eddig 32-en betegedtek meg a tavaly decemberben Magyaror­szágon először regisztrált gennyes agyhártyagyulladásban, mely­ből négy eset halállal végződött. Hazánkban évente Összesen 20- 40 megbetegedés fordul elő. Straub Ilona, az Országos Epidemi­ológiai Intézet főigazgatója járványnak minősítette a meningococcus okozta gennyes agyhártyagyulladást. Békésben egyetlen megbetegedést sem regisztráltak eddig — tájékoztatott dr. Kiss Viktória, az ANTSZ Békés Megyei Intézetének vezetője. Elismerik, hogy barbár munkát végeztek, (f) Ba­logh Andor, a szanazugi hétvégi ház tulajdonosa: „Nézzék meg, mit műveltek a fáinkkal!” (Riportunk a 4. oldalon) D-FOTÓ: SUCH TAMÁS Adónemek elszámolási rendje HÍREK www.bmhirlap.hu Üvegvilág. (u) Január 7-én, 14 órakor Váradi Anna festő­művész alkotásaiból nyűik kiál­lítás Békéscsabán, a Paliasz Ga­lériában. Az „Üvegvilág” című tárlatot dr. Simon Mihály, Bé­késcsaba jegyzője nyitja meg. Cukorbetegek klubja, (u) A Békéscsabai Cukorbetegek Klubja január 7-én, délután há­rom órától tartja következő köz­gyűlését a Réthy Pál Kórház és Rendelőintézet ebédlőjében. A beszámoló után a vezetőségben történt személyi változásokról hallhatnak a tagok. Gyermekorvos, (i) Január elsejétől három orvos praktizál Körösladányban. Dr. Kovács Gábor Berettyóújfaluból érke­zett Ladányba, s gyermekorvos­ként tevékenykedik, továbbá bekapcsolódik az ügyeleti ellá­tásba is. Az új orvos derecskéi születésű, felesége pedagógus. Rákényszerültek, (gh) Dombegyházon az új évben nem emelkedik sem a helyi kommuná­lis, sem a gépjárműadó mértéke, viszont — tíz év halogatás után! — elkerülhetetlen volt a vállalko­zók iparűzési adójának a beveze­tése: a települések költségvetési rendeletét 2000-től ugyanis úgy kell megalkotni, hogy abban sze­repelnie kell az iparűzési adóból származó bevételnek is. Kinizsi, (cs) Az Orosházi Ki­nizsi Horgász Egyesület az Olaj­bányász Horgász Egyesülettel közösen decemberben tartotta meg évzáró vezetőségi ülését. Az elmúlt év értékelése mellett meghatározták a 2000. évi egye­sületi programot is. A verseny- és rendezvénynaptár első jeles eseménye a január 9-ei Kinizsi közgyűlése a Petőfi Művelődési Központban 8 órától. A hónap utolsó szombatján, január 29-én viszont (szintén a művelődési központban) a délelőtti órákban téli foglalkozásukat tartják a horgászok, ahol eszközeik csere­beréjét bonyolítják le. Az intézet a városi tisztiorvos­okon keresztül már hetekkel ez­előtt tájékoztatta a háziorvoso­kat a gennyes agyhártyagyulla­dás felbukkanásának lehetősé­géről, akik a betegség gyanújá­val több esetben utalták be páci­enseiket a gyulai Pándy Kálmán Kórház fertőző osztályára — számolt be dr. Kiss Viktória az eddigi fejleményekről. A be­utaltak közül egyetlen betegnél sem mutatták ki a vizsgálatok a gennyes agyhártyagyulladás kórokozóját. Straub Ilona beszámolója szerint a megbetegedések nem hozhatók összefüggésbe a tava­lyi romániai járvánnyal, mivel a két országban nem azonos a kór okozója. Sőt, Magyarországon is míg korábban a meningo­coccus B típusa fordult elő, most a C változat fertőz. Dr. Kiss Viktória kérdésünk­re elmondta: a megbetegedések száma azért olyan magas a sor­katonai állományban, mert zárt környezetben, olyan időszak­ban, mikor a felsőlégúti hurutos megbetegedések száma amúgy is magas, a legyengült immun­rendszerű kiskatonákat szokat­lan fizikai megterhelésnek tet­ték ki. (Folytatás a 3. oldalon) Az orosházi polgármesteri hi­vatalban az adócsoport 11 tagja azon fáradozik, hogy zökkenőmentes legyen az át­állás — 2000 januárjától ugyanis megváltozott az adó­nemek elszámolási rendje. Orosházán iparűzési adó, vál­lalkozók kommunális adója, építményadó, gépjárműadó, ter­mőföld bérbeadásából szárma­zó jövedelem után fizetendő adó és az úgynevezett egyéb, idegen bevételek után járó adó létezik. Mostantól külön szám­lája lesz mindegyiknek, még a bírságoknak és a késedelmi pót­lékoknak is — tudtuk meg Verasztó Ervin csoportvezető­től. Az adózóknak nagy odafi­gyelést kell tanúsítaniuk a befi­zetéseknél, az átutalásoknál. Különösen azok részéről fontos az óvatosság, a fegyelmezett magatartás, akik több adónem­ben érintettek. Az adózók fizetési moráljá­ról annyit még megtudtunk, hogy Orosházán 1999-ben kö­zel 700 millió forint adót szed­tek be, a nagy cégek, vállalko­zások befizetéseivel kevesebb gond volt, mint a kisebb téte­lekkel rendelkező magánsze­mélyek esetében. Cs. I. Emlékezőséta Nikolettért Anyagilag is támogatták volna a csatornaépítést Jaminaiak (víz)keresztje Kinn vagyunk a vízből, egyelőre — mondják nem éppen heurékázva azok a békéscsabaiak, akik a Jamina nevű város­részben laknak. A Székely Mihály utcaiak a belvíz által sújtott területeket kerülgető kálváriájukat ecsetelték. Az idén január 14-én lesz két éve annak, hogy a hétéves gyu­lai kislány, Szathmáry Niko­lett délutáni néptáncórájáról, a művelődési központból nem érkezett haza. Azóta is hiába várják, még hír sincs róla. Nikolett családja nem adta fel, hogy megtalálják és kitartóan re­mélik, egyszer csak jelentkezik valaki és azt mondja: Én tudom, hol van, metre keressék... Bizo­nyára a rendőrségen sem jelentke­zett, hiszen ők is folytatják a kuta­tást. Nemrégiben Nikolett édesap­ja és ügyvédje feljelentést tett a megyei főkapitányságon kénysze­rítés bűntettében — tudtuk meg Fülöp István bűnügyi osztályveze­tőtől. A főkapitányság nyomozást rendelt el, újra végigvizsgálnak több olyan nyomot, melyet már eddig is ellenőriztek. Nikolett eltű­nésén változatlanul dolgoznak to­vább, bármi is legyen az eljárás neve. Korábban, Pest megyében már folyt egy büntetőeljárás, ám kiderült, ehhez az ügyhöz nem köthető. Hogy van-e újabb fejle­mény, Fülöp István azt válaszolta: Szeretnék róla beszámolni, de iga­zán biztató adat nincs. A család közben azt tervezi, hogy január 14-én 15.30 órakor, épp abban az időben, amikor két éve Nikolettnek el kellett indulnia a művelődési központból, ők is vé- gigjáiják eltűnésének útvonalát a velük szimpatizálókkal együtt. Mi­nél többeket várnak a helyszínre, bizonyítékául annak, hogy Gyula nem felejt. Várják annak, azoknak a jelentkezését is, akik tudják, mi történt — Csak egy levél: Gyula, Pf. 8. „Nikolett”, csak egy telefon az üzenetrögzítőre (66) 361-236... Mindenki segítségét várjuk kislá­nyom megtalálásához — kérte Szathmáry Sándomé. Sz. M. „Tégla-fosztás” Békéscsabán, a Tégla Közösségi Házban szilveszterezett három 17-18 éves fiatalember is, akik már korábban szemet vetettek a „Tégla” raktárhelyiségében lévő hangtechnikai berendezésekre. A bulit jó alkalomnak tartották tervük megvalósítására, betörtek a raktárba és másfél millió forint értékű műszaki cikket pakoltak össze. Taxit hívtak, becuccoltak és egyikük lakására vitték az árut. Aztán, mintha mi sem tör­tént volna, visszatértek a mulat­ságra. A rendőrség nyomozása során megállapítást nyert, hogy a trió — és még két hasonló korú fiatal — gyanúsítható az esettel kapcsolatban. Az eljárást megin­dították az egyaránt békéscsabai V. P„ B. V., V. Z„ T. L. és R. M. ellen. Mint megtudtuk a tegnapi megyeszékhelyi tájékoztatón, si­került lefoglalni az eltulajdoní­tott berendezéseket is. (c) — Két nappal korábban felhív­tuk a tűzoltókat, hogy segítsenek a portákat elárasztó belvíz eltá­volításában. Azt válaszolták, csak akkor jöhetnek, ha a pol­gármesteri hivatal besorol ben­nünket. Felhívtuk — volna — a városháza illetékesét. Nem talál­tuk, viszont a jegyző titkárnője azt megígérte, hogy továbbítja a panaszunkat. Felénk se nézett senki. Ezért ismét kerestük az ügyintézőt, ezúttal a polgármes­ter titkárnője ígérte meg ugyan­azt. Kértük, kapcsolja inkább a polgármester urat. Nincs benn, válaszolta. Kértük a mobilszá­mát. A titkárnő megtagadta: nem adhatja meg, mert titkos. Az adófizetők pénzén használt tele­fon?! Ez volt az utolsó csepp, ezért fordultunk önökhöz. Ma­gunk akartuk eltávolítani a vizet, de a közeli aknafedél alatt nincs lefolyója a csatornának. Bánfi Ádám, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztá­lyának vezetője elmondta: ami­kor a tűzoltóknak van szabad szi­vattyújuk, maguk döntik el, hová mennek. Ha nincs, valóban a vá­rosházán jelölik meg a sorrendet. A konkrét helyszínt ismerve ki­fejtette: a tulajdonosnak föld alatti garázsban van a kazánháza, annak víztelenítése magánügye. Békéscsabán nagyjából uralják a belterületi helyzetet — mondta —, a polgármester azóta szemé­lyesen járt a helyszínen. — Valóban itt volt, de meg­mondta, nem segíthet — tudtuk meg a bejelentők egyikétől. — Azóta magam szivattyúzom a vizet, odébb találtunk olyan ak- nanyflást, mely befogadja a vi­zet. Mondtam a polgármester úrnak, hogy mi anyagiakkal is támogatni akartuk a szennyvíz- csatoma-építést, de a képviselő- testület három évre elhalasztot­ta, inkább a sétálóutcát szépít- getik. Azt másfajta pénzből csi­nálják, válaszolta. Talán megint pántlikáznak?! K. A. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom