Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-13 / 10. szám
5601 BÉKÉSCSABA Pf. 35 Telefonos apróhirdetés-felvétel: (66) 527-200 Vonalban vagyunk: (66) 527-207 Előfizetéssel, kézbesítéssel kapcsolatban hívja a 06 (80) 922-012-es INGYENES ZÖLDSZÁMOT 2000. JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 48 FORINT LY ÉVFOLYAM 10SZÁM Lapunk tartalmából; www.bmhirlap.hu „Kirügyezett” az Aranybambusz A kínai konyhát kedvelők, illetve megismerni szándékozók már december közepétől belekóstolhattak a békéscsabai Aranybambusz étterem kínálatába. Az ünnepélyes átadást tegnap tartották. (3. oldal) Váratlan áremelés a patikákban. A január végére várt emelkedés helyett már tegnaptól drágult Magyarországon a gyógyszerek egy része. (Cikkünk a 3. oldalon) D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER viiamih i AMCmtN Ausomts Rendőrkézen az álarcos rablók A megyeszékhelyi rendőrkapitányság munkatársai 48 óra leforgása alatt elfogták azt a három fiatalt, akiket a Békéscsabán január 10-ére virradóra történt álarcos rablással gyanúsítanak. (4. oldal) 100 élve születésre 68 abortusz A SOTE II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának alapítványa pályázatot hirdetett, melyet Komlósi Kálmánná, az ÁNTSZ Békés megyei intézetének vezető védőnője nyert meg. (5. oldal) „Minek a föld, ha csak viszi a pénzt?!” A belvíz keresztbe tett a mezőgazdaságnak is Békésben Tavaly ősszel — törvénytisztelő módon és az agrártámogatási lehetőségeket figyelembe véve — csávázott, fémzárolt vetőmagot és műtrágyát használva vetettem be a földemet búzával. Mára a vetés 30—40 centiméteres, összefüggő vízzel borított, elvezetés nélküli tóvá terebélyesedett. Ajánlhatóvá válva ezzel a minisztérium halastavi programjára. Békés megye A fentiek egy 74 éves, Békéscsabához közeli településen gazdálkodóból törtek elő, de származhattak volna mástól is. Amikor 65 ezer hektárnyi területet borít belvíz megyénkben, érthető, hogy a keserűség szólal meg az emberekből. Érdekli őket az ország kenyere - mert elődeiktől úgy tanulták, ez a föld nagyon jó adottságú a búza megtermelésére —, de amikor a saját „kenyerük” került veszélybe? „Elaltatta éberségünket a hosszan tartó aszály, és amíg a szárazság nehezítette a gazdálkodásunkat, elfelejtkeztünk arról, jöhet majd a (bel)víz is, aminek fogadására nem vagyunk felkészülve" - ecsetelte a parasztember. Es jött is a víz 1998 novemberétől. Senki nem vette igazán komolyan, legalább is erre utal, hogy a vízelvezetésre nem találtak megoldást. Minderre egy jó nagy lapáttal rátett a tavalyi év esőzése, amikor ugyan szivattyúz(gat)tak, de az összefogás hiányában a víz nem a folyókba, hanem vissza a földekre került. Pálinkás Lajos, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium megyei hivatalának vízgazdálkodási főfelügyelője érdeklődésünkre elmondta: tavaly a sokéves, 550-580 milliméteres csapadékátlag helyett 800-1000 milliméter közötti értékeket regisztráltak. De ez csak egyik oka a mezőgazdaságot sújtó belvíznek. Hozzájárult ehhez még, hogy a meliorációs területeken a szükséges 3-4 évenkénti mélylazítás nem történt meg, hasonlóan a mélyszántáshoz. „Súlyosbító körülmény” ezeken felül a belvízi művek sanyarú állapota is, már ahol vannak. A belvíz okai, persze, nem vigasztalják a földjüket vízben tudó gazdálkodókat, akik például 110 ezer hektáron vetettek őszi búzát. Az eddigi adatok szerint egyharmadnyi területen valamilyen károsodás biztosan éri a gabonát, de az időjárás függvényében ez az állapot még romolhat. Az is kérdés, hogy a tavaszi vetések mikor és miként kerülhetnek a földbe. Kérdés kérdés (belvíz) hátán, amire a bevezetőben említett gazda szerint biztosan történnek „ígéretes" válaszok, de az ő felesége évek óta zsörtölődik. A kérdést úgy teszi fel: minek a föld, ha csak a pénzt viszi? Hol aszály, hol belvíz, hol értékesítési nehézség miatt. (A témával kapcsolatos körképünk a 6. oldalon.) NYEMCSOK LÁSZLÓ A közoktatás javára Folytassa, megyei kórház! A jövő hét végén várják Gógl Árpádot Békés megye képviselő-tes- tülete és Békéscsaba megyei jogú város önkormányzata 1997-ben hozta létre a Békés Megyei Közoktatási Közalapítványt. A közalapítvány fennállása óta — 620 pályázatot támogatva — 180 millió forintot osztott szét. Békés megye Az 1998. január 1-jétől kiemelten közhasznú közalapítvány céljai között szerepel az alap- és középfokú neveléssel kapcsolatos, megyei és országos fejlesztési tervekben jóváhagyott közoktatási feladatok támogatása, valamint a megyei intézményekben folytatott oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése és az ellátás színvonalának emelése. A közalapítvány a központi költségvetésből 1997-ben 56 millió, '98-ban 77 millió, tavaly pedig 48 millió forintot kapott, s osztott szét a megyei oktatási-nevelési intézmények között. Az országos éves keret 4,5 milliárdos, s vélhetően megyénk 150-170 millió forint között részesül a nagykalapból. Tavaly 298 pályázat közül a kuratórium döntése értelmében 220-at támogattak - hangzott el a köz- alapítvány beszámoló sajtótájékoztatóján. Tavaly a szakképzési alaprészből 19,4 milliót kapott a köz- alapítvány, idén ez az összeg 30 millió körül lesz.- Elsőbbséget élvez a kollégiumok fejlesztése, s kiemelten foglalkozunk a hátrányos helyzetű települési iskolák felszerelésével is. Az informatikai fejlesztés mellett elsőbbséget élvez még a pedagógusok szak- és szakmai szolgáltatásainak segítése is - fogalmazott dr. Köteles Lajos elnök. __________-bothA megyei kórházban az elmúlt évben csaknem 44 ezer fekvőbeteget láttak el, a betegek 447 ezer ápolási napot töltöttek el, 547 ezer járóbeteg megjelenését regisztrálták. A fekvőbetegellátás hasonlóan alakult az előző évihez, míg a járóbeteg-ellátásban 20 százalékos a növekedés. Gyula A bevételek 1998-hoz mérten 12 százalékkal növekedtek, megközelítik az 500 millió forintot. A bértömeg 14,7 százalékkal nőtt, jutalomként 177 millió forintot fizettek ki - ismertette tegnap az elmúlt esztendő jellemzőit dr. Kander Zoltán orvosigazgató. Gyulán, a Pándy Kálmán Megyei Kórházban, az évindító értekezleten elsőként egyperces néma felállással emlékeztek tavaly elhunyt munkatársaikra: dr. Kántor Melindára, a nyugalmazott laborfőorvosra, dr. Szepesvári Elemérre, aki korábban a kórház főigazgató főorvosa volt és dr. Horváth Ferencre, a szeghalmi intézet orvosigazgatójára. Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke, a tulajdonosfenntartó vezetőjeként elmondta, hogy a megyei kórház megítélése mind a megye polgárai, mind az önkormányzat körében jó. A kórház az elmúlt évben folytatta jó hagyományait, például lehetőséget kapott a finanszírozási modellkísérletben részvételre, amit nem sokan mondhattak maguknak az országban. (Folytatás a 3. oldalon) Csak egy ideig sínen a vasút? A halas vagon,, átúszhatott” Lökösházánál A személyszállításban a tegnap délben befejeződött vasutassztrájk után megyénkben folyamatosan helyreállt a (menet) rend, bár késések előfordultak. A teherforgalommal kapcsolatban Botyánszki János békéscsabai állomásfőnök úgy fogalmazott: éled. Megyei körkép Ezt a megjegyzést azért (is) tette az állomásfőnök, mert mindenhol első lépcsőben a személy- szállításra helyezték a hangsúlyt. Botyánszki János elmondta: a menetrend szerint tegnap 11-12 óra között induló vonatok a sztrájk után közlekedtek, és információi szerint 100 kilométeres körzetben az eredeti állapot nagyjából helyreállt szerda estére. A nagyobb távolságból — Budapestről, külföldről - érkező szerelvények ugyan késtek, de például a Bukarestből jövő vonat délután percre pontosan a csabai állomáson volt. Az állomásfőnök megerősítette információnkat, hogy a sztrájk ideje alatt, tegnap hajnalban egy halas mélyhűtős kocsi Békéscsabán és Lökösházán keresztül kiléphetett Romániába. A szakszervezetek képviselői az országba hétfőn Hegyeshalomnál beléptetett kocsi távozásához először nem járultak hozzá, mivel az elégséges szolgáltatásban csak a belföldi lakossági ellátását szolgáló teherszállítást engedélyezték. Az esetről feljegyzés készült, amiben az szerepelt, hogy a hűtőkocsi szerdán léphet Románia területére. Lemaradt azonban, hogy csak a sztrájk befejezése után. A szak- szervezetek képviselői elismerték a formai, adminisztratív hibát, vagyis, hogy elfelejtették a feljegyzésbe beírni: a vagon csak a sztrájk befejezése után hagyhatja el hazánkat. így végül hozzájárultak a halak „átúszá- sához”. Tegnap egyébként az egyeztető tárgyaláson sem született megállapodás a szakszervezetek és a MÁV között. Információink szerint a MÁV vezetése a 60 órás sztrájk alatti veszteséget 300- 350 millió forintra becsüli. A sztrájk tanulságait összegezve Bajnai Gábor, a MÁV vezérigazgató-helyettese a sztrájktörvény és a Munka Törvénykönyve hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A szakszervezetek vezetői sikeresnek minősítették a munkabeszüntetést, függetlenül attól, hogy nem sikerült megállapodásra jutni. A Mozdonyvezetők Szakszervezete és a Vasutasok Szakszervezete január 18-19-én értékeli a kialakult helyzetet, és dönt a nyomásgyakorlás további eszközéről. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete viszont azt javasolta tegnap a társ-érdekképvise- leteknek, hogy a munkabeszüntetést a megállapodás megkötéséig hirdessék meg. NY. L. MHÜ CASCO
