Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-30 / 304. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. december 30., csütörtök Sokszor a felelőtlenség következménye az abortusz A legtöbben válsághelyzetre hivatkozva kérik Évente negyvenezerrel csökken hazánk lakosainak száma. Ha továbbra is ebben az ütemben fogy a népesség, akkor a következő ezer évben a magyarság eltűnik a Földről. E szavakat gyakorló szülész-nőgyógyásztól hallottuk, aki ellenzi a művi terhesség megszakítást, ám hozzáteszi: az abortusz kérdése egyszavas válasznál jóval bonyolultabb felelet. Dr. Kincses László a Pándy Kálmán Megyei Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének gyulai szervezete meghívására tartott előadást a napokban. A szakember számos érvet felsorakoztatott az abortusz ellenében, ám nem feledkezett meg azokról az élethelyzetekről sem, amelyek erre a megoldásra vezetik a leendő anyát. — Gyakorló nőgyógyászként végzett művi terhességmegszakításokat. Előadása bevezetőjében kijelentette, hogy ellenzi az abortuszt. Mivel magyarázható ez az ellentmondás? — Mint minden más szakma, az orvosi hivatás sem mentes a kettősségektől. Azt vallom, hogy a terhességmegszakítást el kell kerülni, ha ez lehetséges, ám bizonyos esetekben el kell végezni, ha muszáj. Itt elsősorban egészségügyi indokra gondolok. Bármilyen furcsán is hangzik, az anya és a magzat érdeke egymással ellentétes. Egyikük betegsége miatt az egészséges fél is kárt szenvedhet. Ilyenkor meg kell szakítani a terhességet azért, hogy legalább a másik menthető legyen. Az anya életveszélyes állapotán vagy a súlyosan károsodott magzaton túl más indoka is lehet a művi abortusznak. Ha egy tizenéves lány esik teherbe, a nem kívánt gyermek az egész életét tönkreteheti. Ilyenkor az orvosnak kötelessége segíteni, és a „baj” megtörténte után nem marad más lehetőség, mint az abortusz. — Mi az oka a terhességmegszakítások többségének? — Napjainkban számos fogamzásgátló módszer áll a párok rendelkezésére. Nem túlzó tehát a kijelentés: a legtöbb esetben fegyelmezetlen magatartás „következménye” a nem kívánt terhesség. Sokan még mindig a családtervezés egyik eszközének tartják az abortuszt, mert kényelmesebbnek találják az előrelátásnál. Nem egy példát tudok mondani arra, hogy házasságban élő nők anyagi okokra hivatkozva nem vállalják a második gyermeket, ugyanakkor férjük több milliós autóval várja őket a kórház bejárata előtt. Pontösabb jogi szabályozásra volna szükség, ami a mostaninál egyértelműbben rögzíti, hogy melyek azok a válsághelyzetek, amikor szükséges az abortusz. Ameddig ez nem történik meg, sok minden értelmezhető válságként. — Milyen gyakran alakulnak ki szövődmények az abortusz után? — A szövődmények létrejöttét számos tényező befolyásolhatja. Általánosságban mondható, hogy az első terhesség megszakítása jár a legtöbb káros következmény1 nyel. Az anya életkora is meghatározó, minél fiatalabb, annál többször fordulhatnak elő szövődmények. Az sem elhanyagolható tényező, hogy milyen gyakran végzik el valakin az abortuszt. A nem kívánt terhesség megszakítására ma még nem létezik olyan módszer, amely szövődmény nélkül hatna. Ezért vallom, hogy az abortuszt, amennyiben lehetséges, kerülni kell. — Hogyan csökkenthető a műtétek száma? — Ésszerű családtervezéssel és felelősségteljes magatartással. Egy olyan családmodell kialakításával, amelyben fontos érték a gyermek. Manapság anyagi indokból sokan csak egy gyermeket vállalnak. Az első szülés időpontja pedig a karrierépítés miatt későbbre tevődik. Arra az időszakra, amikor a nők már korántsem olyan termékenyek, mint húszas éveik elején. A megváltozott társadalmi és ga/dasági feltételek tehát nem kedveznek a gyermekvállalásnak. Azonban mindenkor elvárható, hogy a párok védekezzenek a nem kívánt terhesség ellen, és ne a pillanatnyi előnyöket szem előtt tartva döntsenek a kis élet sorsáról. Baracsi Magdolna Nemzetiségi együttgondolkodás Pusztaottlakán Pusztaottlakán tavaly megalakult a Nemzetközi Kapcsolatok és Román Kisebbségi Kulturális Bizottság, amelynek eddigi munkájáról Vigyikán Mihály, a bizottság elnöke számolt be a képviselő-testület legutóbbi ülésén. A települési összefogás szép példája, hogy a bizottság alakuló ülésén együttműködési szerződést kötött az iskolával és a helyi románok egyesületével. A megállapodás célja, hogy a települési rendezvényeket közösen, egymást segítve valósítsák meg. Mint azt Vigyikán Mihály elmondta, a kapcsolat mindkét szervezettel és az önkormányzattal is gyümölcsözőnek mond7 ható. Év elején döntöttek a bizottság 529 ezer forintos költségvetéséről, melynek jelentős részét kulturális programokra fordították. Februárban Gyulán voltak a hagyományos román bálon, amelyre a belépőket a bizottság fedezte. Ugyancsak ebben a hónapban a helyi románok egyesülete bátyus bált szervezett, ahol a romániai testvértelepülésről érkezett vendégek ellátásáról gondoskodtak. Központi pályázatot nyertek az iskolával, mely kétnapos világosi kirándulásra adott lehetőséget. A gyerekek útleveleinek biztosítását szintén a bizottság vállalta fel. Májusban, gyermeknapi ajándékként, egynapos budapesti túrára vitték a tanulókat. Júniusban került sor az első falunap megrendezésére, amit a hagyományos búcsúval kötöttek ösz- sze. Ezt követően szintén a gyerekek romániai kirándulását segítették, melynek záróestjén a bizottság is ott volt. Az elnök az Országos Román Önkormányzatok Szövetsége meghívására 10 napos bukaresti továbbképzésen vett részt, ahol hasznos tapasztalatokat szerzett. Októberben nagy érdeklődésre számot tartó szüreti bált szerveztek, majd az iskolások Mikulás- és fenyőünnepéhez járultak hozzá. További tervük a pusztaottlakai idősek napja megrendezése, melyhez jelenleg a támogatási lehetőségeket keresik. Végül az elnöke elmondta, hogy szeptemberben alakult meg az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat és nagy megtiszteltetésként a 21 fős vezetőségbe, valamint" a kulturális és egyházi bizottságba választották. A helyiek remélik: jövőre is hasonló eredményekről számolhatnak be. H. M. • • Ünnepélyes halál, eldobott életek December 20-tól egész napos telefonos lelki segély (66/441-300) Ünnepek idején a magányosság is fájdalmasabb és könnyen késztet végzetes cselekedetekre KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ Köztudott, hogy az ünnepek idején, elsősorban az év vége hatására megszaporodik az öngyilkosságot megkísérlők száma. Legtöbbjük elkerülhető lenne, ha az öngyilkosságot fontolgató hozzátartozói észrevennék szeretteik figyelmeztető jeleit. — Miért ugrik meg ilyenkor az öngyilkosságok száma? — kérdezem Szabóné dr. Kállai Klárát, a békéscsabai pszichológiai tanácsadó vezetőjét. — A közelmúltban Békéscsabán megtartott „Ünnepek mentálhigiénéje” című konferencián a kollegákkal éppen ezt a témát dolgoztuk fel. így az egyik előadáson el is hangzott, hogy nem pont az ünnepnapokon, hanem előtte és utána történik több öngyilkosság. A statisztikák szerint az USÁ-ban inkább ünnep előtti napokon, míg más országokban utána dől a negatív rekord. — Mekkora a szerepe az év végi öngyilkosságokban a télnek? — A természet amúgy is diktálja ilyenkor a befelé fordulást, amit a régiek nagyon okosan ünnepekkel — karácsonnyal, szilveszteri mulatsággal, farsanggal — és közös benti munkákkal oldottak fel. — Az emberi kapcsolatok mentális védelmet nyújtanak, de manapság már nehezen mozdulunk ki otthonról, hiszen nézhetjük helyette a tévét is — kapcsolódik be a beszélgetésbe Liska Sándor tanácsadó pszichológus. — Az általános vélekedés szerint a magányos emberek vetnek inkább önkezükkel véget az életüknek. Igaz ez? — Nincs különbség, szinte ugyanannyi a családban élő öngyilkos, mint az egyedüli — válaszol ismét Szabóné dr. Kállai Klára. — Mi megy végbe a lelkűkben, mire erre a végleges lépésre szánják magukat? — Többnyire egy krízis indítja el a folyamatot, egy olyan élethelyzet, amivel az ember addig még nem találkozott, fogalma sincs róla, hogyan tudná megoldani, de sürgeti az idő és muszáj lépnie. Tipikusan ilyen a válás, halál a családban, betegség, de az élet természetesen velejáró krízisei — például a serdülőkor — is komoly lelki megpróbáltatást jelent. Á sikeresen megoldott krízishelyzetek mintegy védőoltásként funkcionálnak, így az élet további megpróbáltatásait már felkészülten, magabiztosabban várja az ember. Úgyhogy én erre az időszakra sok, de hatékonyan megoldott krízist kívánok mindenkinek! — Az öngyilkosságot akkor egyfajta krízishelyzet-megoldásnak tartják az elkövetői? — Valójában nem meghalni akarnak, csak másként élni. Amit az is bizonyít, hogy tíz öngyilkossági kísérlet közül egy végződik halállal. De nagyon kell vigyázni rájuk, mert előfordulhat, hogy baleset történik a kísérlet közben, és a tett mégis halállal végződik. Iskolapélda egy nő esete, aki több mint negyvenszer akasztotta fel magát, de mindig akkor, mikor a férjének haza kellett érnie a munkából. Egyszer véletlenül a férj megállt az ajtóban beszélgetni a szomszéddal és mire benyitott, már tényleg ' nem volt mit tenni. A kísérletüket túlélők legtöbbje elmondta: azt remélte, hogy a halál után másképpen fog élni. — Vannak tipikus jelei az öngyilkossági szándéknak, melyre az elkeseredett ember közelében élők felfigyelhetnek? — Az öngyilkosságot fontolgatók lelki folyamatai beszűkülnek, mintha szemellenzőt viselnének, csak bizonyos dolgokat vesznek észre és rengeteget fantáziáinak a halálról. Sokszor közük is a környezetükkel, mi foglalkoztatja őket, de nem egyenesen a szemükbe mondva. Mondjuk, ha szilveszterkor valaki azt mondja „ünnepeljünk, mert jövőre már nem fogunk”, arra érdemes odafigyelni, rákérdezni. — És akik nyíltan fenyegetőznek azzal, hogy eldobják ma- guktól az életet? —- Komolyan kell venni az ilyen kijelentéseket, mert biztos nem véletlen, hogy éppen ezzel fenyegetőznek. — Mi kell ahhoz, hogy megvalósítsák az öngyilkossági fantáziáikat? Az utolsó csepp lehet a pohárban egy kisebb csalódás is? — Az, hogy az agresszivitását maga ellen fordítsa az alany. Nagyon veszélyes, mikor valakinek felbillen az agresszióháztartása és az indulatait nem engedi ki magából, félő hogy maga ellen fordul. Ilyenkor rá kell bírni, hogy irányítsa a külvilág felé a haragját, legyen dühös valakire: a pszichológusra, a miniszterelnökre, a sarki közér- tesre, mindegy, csak adja ki a mérgét, mert akkor nem marad elég, hogy maga ellen fordítsa az agresszióját. Bakó Tibor magyar kutató pedig még további három öngyilkossági motivációt írt le. Áz egyik az „utolsó csepp”, ami az eredeti krízis- helyzethez képest jelentéktelen semmiség — kifutott a tej, intőt hozott a gyerek —, a másik a tárgyvesztés — haláleset vagy akár a házi kedvenc elkóborlása — és a nárcisztikus sérelem, ! melyet a becsületében meggyalázott ember érez. —Mit tehetünk értük, ha észrevesszük, mit forgatnak a fejükben? —• A szokásos „hogy vagy?” helyett kérdezzünk rá „mi van veled?” és ne hagyjuk magunkat lerázni — kapcsolódik a beszélgetésbe Liska Sándor. — Fontos, hogy ne adjuk fel az első visszautasításra, hívjuk játszani, koncertre, meccsre, ahol remekül le lehet vezetni az indulatokat. Télen különösen fontos mindenki számára a társas együttlét, a közös élmények. — De az is sokat számít, ha a 1 morcos Szomszédra néha rákopogunk, mosolygunk, mikor köszönünk neki és ha tudjuk, hogy neki nehezen megy, az ő háza elől is elsöpörjük a havat — veszi át a szót Szabóné dr. Kállai Klára. — Egyszerűen oda kell figyelni a másikra és a segítségnyújtástól magunk is kiegyensúlyozottabbakká válunk. — Hogyan áll megyénk az öngyilkosságok számát tekintve? — Míg országosan megközelítőleg négyezerről az utóbbi években háromezerre csökkent az életüket önkezükkel véget vetők száma, a déli-délkeleti régióban változatlanul magasabb a depressziós betegek és az ön- gyilkosságok aránya. — Békésben melyek a leggyakoribb öngyilkossági formák? — Nem szeretnék most példával szolgálni, hiszen a beszűkült lelkiállapotban lévő, ön- gyilkosságot fontolgató emberek mindig először egy számukra szimpatikus mintát keresnek. De a földrajzi környezet erősen befolyásolja, milyen módot választanak, hiszen az Alföldön szikláról leugrani nehéz lenne. Sajnos még mindig az egyik legerőszakosabb módszer, az önakasztás a vezető, főként a tanyavilágban ez a mintaadó. De nem számít a statisztikában öngyilkosságnak, mikor valaki kiváló útviszonyok közt százzal egy fának ütközik a kocsijával és még féknyomok sem maradnak utána. Vagy a köztudottan lassan ölő dohányzás, alkoholizálás és a játékszenvedély, mellyel először az egzisztenciáját veszti el... Sajnos ezeknek az embereknek a kezelésére nincs krízisintervenciós ambulancia az egész megyében, viszont a telefonos lelkisegély-szolgálat (66/441-300) december 20-tól, most szilveszterkor is, a nap 24 órájában várja a hívásaikat. Frankó Marianna
