Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-17 / 294. szám
1999. december 17., péntek RIPORT Gyógyítás nagyobb felelősséggel Minőségbiztosítási rendszert vezettek be a gyulai tüdőkórházban Ha teheti, írja rá a névjegykártyájára: ISO (valamennyi)! Ebből ugyanis bárki láthatja: tulajdonosa a legkényesebb minő- ségbiztosítási követelményeknek is kész eleget tenni. Először az iparban vállalkoztak bevezetésére (de lehet, hogy a nagy nemzetközi vetélkedésben rá is kényszerültek), aztán néhány szolgáltató „ISO-lálódott” a minőség szigetévé — a nagy magyar igénytelenségi tengerben. Arra viszont álmunkban sem gondoltunk, hogy egy kórház is kész vállalni a nem könnyű megfelelést. Ez a csoda most a környezetünkben is megesett: a Békés Megyei Képviselő-testület Tüdőkórháza — Gyula és Sarkad között — november 26-a óta elismerten megfelel az ISO 9002- es szabvány követelményeinek. A tüdőkórházban (ahol persze az elnevezésnél átfogóbb gyógyítás folyik) járkálva azt hallani: ez az új minőségbiztosítási rendszer a korábbinál is nagyobb rendet teremt, különösen a hatáskörök, jogkörök között. — Az ISO-szabványt valóban az ipari tevékenység javítására találták ki — mondta dr. Vincze Árpád, a kórház igazgató-főorvosa. — Más minőség- biztosítási rendszerek a század eleje óta léteztek. Az Amerikai Egyesült . Államokban már — Hol tartanak a mi kórházaink? — Az országban százhatvan körüli kórház működik. Az ISO 9002-es minőségbiztosítási rendszerhez rajtunk kívül eddig a szolnoki MÁV kórház, a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky kórház, az esztergomi Vaszary kórház, a nagykállói pszichiátriai szakkórház csatlakozott, a nyíregyházi, a Zala megyei, a sátoraljaújhelyi kórház az ISO 9001- hez kötődött, az amerikai szisztémát a dél-pesti Jahn Ferenc nagykállóiak biztatására egy éve vágtunk bele. Felkészítésünkben egy külső cég, a pályázati úton kiválasztott, budapesti Qualiprod Kft. segédkezett. Az auditálást a TÜV Ausztria végezte. — Miért vágtak bele? — Hosszasan sorolhatjuk az okokat. A felkészülés során a kórház egészét átvilágítottuk. Feltártuk azokat a kisebb-na- gyobb hibaforrásokat, melyek a minőségi munka gátjai voltak — az igazgatástól a takarítónők, az élelmezésiek, a műszakiak és mások munkáján keresztül a gyógyító tevékenységig. Minden egyes munkafolyamat bármikor ellenőrizhetően dokumentálttá vált. Ráadásul a rendszer bármikor továbbfejleszthető. Természetesen az auditálással nem ért véget a fejlesztési folyamat, hiszen az a rendszer lényeges eleme. November 26-án csak egy ciklus zárult le. Évente újból átvizsgáAkár a tévé beli „Fekete-erdei klinika” — a tüdőkórház szép és egészséges környezete szinte elébe ment az ISO 9002 szellemiségének 1912-ben néhány kórház beteg- ellátásában is megjelentek a standardizálás kívánalmai. Nem csoda, hogy 1950-ben már 3000 USA-beli egészségügyi intézmény kérte akkreditációját. Európában először Spanyolországban lépett be egy kórház minőségbiztosítási rendszerbe, még 1981-ben. kórház és a Korányi TBC és Pulmonológiai Kórház alkalmazza. A kaposvári kórház például csak a belgyógyászati osztályára vonatkoztatva, részlegesen alkalmaz minőségbiztosítási rendszert. — Önök miként jutottak el a tanúsító okirat elkészültéig? — Hatalmas munka volt. A lünk mindent, a hiányosságokat pedig folyamatosan megszüntetjük. A betegek által kitöltött elégedettségi kérdőívek feldolgozása is fontos információforrás. Ez növeli a kórházzal szemben támasztott igényszintet. — Meg a bizalmat is. — Az íven megtalálható az a A „szabványosabb” kórházi tevékenység nem elgépiesedést jelent. Sőt, a beteg, a kórház (.és személyzete) a korábbiaknál sokkal közelebb kerül egymáshoz kérdés is: javasolja-e környezetének kórházunk igénybevételét? Már ma is csaknem mindenki igennel válaszol. — Gyógyítási szempontból miért fontos a szabványos minőség garantálása? — Magyarországon évente 120 millió laborvizsgálatot végeznek, s ezek közül hat-hétmillió hibás. Vagy egy USA- beli példával élve: négymilliárd dollárt költenek feleslegesen elvégzett diagnosztikus és műtéti beavatkozásokra. Az ő adataik szerint a hibás kezelések az ösz- szes kezelés négy százalékát teszik ki. Talán megdöbbentőbb, ha azt mondom, ilyen okokból ott másnaponta három Jumbo Jet teljes utazóközönségének megfelelő számú ember hal meg. — Nyilvánvalónak látszik a kérdés: a Magyarországon minőségbiztosítási tanúsítványt szerzett kórházak finanszírozása ugye, kedvezőbb a többinél? — Néhány éve magam is így gondoltam. Ám az egészségbiztosítási rendszer erre ma még nem alkalmas. — Nem félnek attól, hogy ezzel a rendszerrel a hibáikat is feketén-fehéren kimutatják, akár az utólagos vizsgálódások számára is? — Valóban, tökéletesen visszakereshető egy-egy ügyben valamennyi érintett dolgozó felelőssége. Akár a számonkérést is megalapozva. Érdekes, amikor belevágtunk a rendszer megalapozásába, a kétkedők közül sem sokan hivatkoztak erre. — Ez a helyzet komolyan ösztönözhet a felelősségteljes munkára. — A rendszer valamennyi itt dolgozó gondolkodásában, munkájában olyan pozitív „hozzáállást” feltételez, melynek máris vannak jelei. Más ez a csapat, mint egy éve volt. — Mit lát ebből a beteg? — A kórházba érkezéstől érezhetők a változások. A felvételi irodán történő adatrögzítést követően a beteg az osztályon egy kijelölt ápolóval találkozik, akinél már ott az ápolási és kezelési lapja. Ez a felmérés, beszélgetés megelőzi az orvossal való első találkozást. Az a törekvésünk, hogy a kórházi légkör ne legyen rideg, se közömbös. A kijelölt ápolónő igyekszik átsegíteni a beteget feszültségein. Megismerteti a kórház tevékenységével, az osztályhierarchiával. S nem utolsósorban átad , egy tájékoztató füzetet kórházunkról, benne a már említett kérdőívvel. — Mennyibe került a rendszer bevezetése? — Ha a külső és a belső költségeket összeadjuk, tízmillió lehet. A dolgozók szabadidő-ráfordítása pénzben ki sem fejezhető. A minőségbiztosítási rendszert bevezető más kórházak kizárólag ezzel foglalkozó teameket hoztak létre, mi a napi munka mellett oldottuk meg a személyre szabott feladatokat. Barcsné Kajtor Lenke, a gazdasági és Császárné Nagy Júlia, az ápolási helyettesem vett részt auditori képzésen, majd itthon A gyógyításban itt is minden az emberről szól FOTÓ: SUCH TAMÁS ők képezték ki a többi auditort a felkészülés feladataira. — Ezek után a megye többi kórháza kitérhet-e a minőség- biztosítási rendszer bevezetés elől? — Minden kórházi vezetés alapfeladatai közé tartozik az intézmény legjobb menedzselése. Nyilván valamely minőség- biztosítási rendszer bevezetésével foglalkozniuk kell. Se okunk, se feladatunk vetélkedni a megyei, a városi kórházakkal. Persze, harcolnunk kell a betegek bizalmának elnyeréséért. Nem hivatalosan úgy tudom, a megye többi kórháza is foglalkozik a minőségbiztosítás bevezetésének gondolatával. A lényeg az, hogy a beteg jól járjon. Kiss A. János Majdnem félmillió ajándékba 2CCC 1.6-os Bravo és Bravo, légkonáivai és ABS-sel 435 OOO Ft-tal kevesebbért. ui n un > Vs - V" ~ A képen látható gépkocsi extra felszereltséget tartalmaz. FIAT BRAVO 1.6 SX Teljesítmény (LE) 103 Csomagtér (1) 280 Átlagfogyasztás (1/100 km) 2 655 OOO Ft 1 nM.mii.oiA»| * SZENVEDÉLY VIZIT MINKET A múlt értékei és a jövő Hetvenöt esztendeje, hogy az addig közigazgatásilag Bé- késszentandráshoz tartozó Csabacsüd az önállóságot választotta. Az ország elsó' mintafaluja lett. Feladatokról, tervekről kérdeztük Frankó János polgármestert. — Csabacsüd az itt élő gazdák kezdeményezésére kapott önálló közigazgatást. A településnek három jelentős tanyacsoportja volt: a nagyrátai és a pálteleki uradalom térségében, továbbá a módosabb gazdák lakta Kövérdűlőn. Amikor 1924-ben belügyminisztériumi engedéllyel önálló lett a falu, első jegyzője, Demcsák János hozzálátott a mintafalu megszervezéséhez. Kapcsolatot keresett a budapesti székhelyű Falusi Kislakásépítő Szövetkezettel, amely tervezésre és házépítésre adott támogatást — mondta Frankó János. — 1932-ben emelték az első középületeket: a községházát, a jegyzői lakást és a kéttantermes iskolát a tanítói lakással. A rendezett utcák, a középületek, a tágas porták valóban egy mintafalu képét mutatták. Sokan beköltöztek a tanyákból, de jöttek Békés- szentandrásról is. Az itt élők boldogulásában a kezdetektől meghatározó a mezőgazdaság, de vannak ingázók is, többen a környéken, elsősorban Szarvason dolgoznak. 94 Ti — A kistelepülések gondja, az elvándorlás, Csabacsüdre nem jellemző. — A nyolcvanas években 2500-an éltek a faluban, most 2220-an. Ez valóban nem jelentős csökkenés. Az iskolánkban százhetven gyermek tanul. A településen valamennyi, a mindennapi élet szempontjából fontos intézmény működik, elbocsátás, leépítés nem volt. A házépítések az ötvenes és hetvenes évek után is folytatódtak. — Az idei évfordulós év komoly erőpróbát jelentett. . — A júniusi esőzések eddig nem látott kárt okoztak a településnek. A belvíz elleni védekezés az őszi, téli csapadék miatt most is tart a faluban. A napi teendők mellett már előre gondolunk. A feladatok sorában a szennyvízcsatorna-hálózat megépítése a legköltségesebb. A több száz millió forintos beruházás megvalósítását térségi programban képzeljük el. Folytatni kell az utak építését, s a tanyákon élők életkörülményének javítását. A 2000. évet ünnepségekkel tesszük emlékezetessé, s tervezzük, hogy emlékművet állítunk a községháza előtti parkban. Cs. R. Ék # ■ • • § • • m m Az újszülött első karácsonya y:cc Új FIAT PurIo 1 980 000 H tot mm. FIAT PUNTO 1.2 Hengerűrtartalom (cm3) 1242 Teljesítmény (LE) 60 Csomagtér (1) 264 Átlagfogyasztás (1/100 km) 5,7 1 980 OOO Ft A SZENVEDÉLY VEZET MINKET
