Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-17 / 294. szám

0 1999. december 17., péntek GAZDASAG Vágóállatokról A piaci nehézségek hatására újabb összefogásról számol­hatunk be: ezúttal a tótkom- lósi gazdák alakították meg városukban a vágóállat érté­kesítő szövetkezetét. A non­profit gazdaszövetkezet a gaz­dák által megtermelt javak ér­tékesítésére szerveződött. Je­lenleg 64 tagja van a gazdasá­gi társaságnak. Reményeik szerint sikeres együttműkö­dést hozhatnak létre a Pick Rt.-vei, valamint a Gyulai Húskombinát Rt.-vei. (cs) Két ütemben Medgyesegyházán 3 utca la­kói kezdeményezték új, szi­lárd burkolatú út építését az önkormányzatnál. Az érintett utcaszakaszokon 49 ingatlan tulajdonosa vállalta a 49 ezer forint összegű érdekeltségi hozzájárulást, továbbá 4 gaz­dasági és 7 intézményi tulaj­donú lakás érintett az építés­ben. A beruházás költsége 5,4 millió forint. A képvise­lő-testület a szűkös anyagi le­hetőségek miatt úgy döntött, hogy az építkezést két ütem­ben valósítják meg. Mivel az idénre a szennyvíztisztítás harmadik ütemének elmara­dásából teremtenek forrást, így az utcákban most csak az útalap készül el, amelyet ké­sőbb aszfaltoz! tak. (1) Tehetséggondozás A Tehetséges Gádorosi Ta­nulókért Alapítvány három éve működik. Mar két alka­lommal osztottak ki pénzt a helyi általános iskolából kö­zépiskolákban, főiskolákon, egyetemeken tanuló egykori — nehéz anyagi körülmé­nyek között élő, jó tanulmá­nyi eredményt produkáló — diákjaiknak a kuratórium tagjai. Ebben az évben 23 fi­atal közel 200 ezer forintot kapott. (cs) Felújításra A mezőkovácsházi testület az év eleji költségvetésében 250 ezer forintot hagyott jó­vá a Rózsa utcai háziorvosi rendelő fal- és padlóburkola­tának karbantartására. Az évközi állapotfelmérés alap­ján kiderült, hogy a váróte­rem és a mosdó is felújításra szorul, ezert a munkálatok elvégzését a közelmúltban plusz 150 ezer forinttal tá­mogatták. (1) Mezőőri szolgálat Zsadányban a falugyűlésen felvetődött, hogy a mezei lo­pások megakadályozása ér­dekében nagy szükség volna mezőőrökre. Nemrég a tele­pülés több lakosa is megsze­rezte a mezőőri bizonyít­ványt, ám a mezőgazdaság nehéz helyzete miatt a gaz­dák nem tudják felvállalni a mezőőri szolgálat finanszíro­zását. 0) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 405,76 EURÓ 254,63 Francia frank 38,82 Német márka 130,19 Olasz líra (1.000) 131,51 Osztrák schilling 18,50 Svájci trank 159.05 USA-dollár 250,64 Vietnam célja: hárommilliárd dolláros halexport Kelendő a szarvasi kutatók tudása Vietnam arra készül, hogy 2010-re megháromszorozza halá­szatból, haltermelésből származó exportbevételét. Lévén a ter­mészetes vízi erőforrások végesek, a célt csak a halterinelés, az akvakultúra fejlesztésével érhetik el. Vietnam halászati minisz­tere a közelmúltban Szarvason, a Haltenyésztési Kutatóintézet­ben tárgyalt, ahol megerősítette, hazája számít a kutatóintézet együttműködésére. A további részletektől Váradi László, a HAKI igazgatója tájékoztatta lapunkat. Dr. Ta Quang Ngoc halászati miniszter a szarvasi kutatókkal való találkozásakor bevezető előadásában a rizstermesztésről is szólt. Elmondta, hazájában idén 33 millió tonna rizs ter­mett, az árvizek ellenére jó évet zárnak. 4,4 millió tonnát tudnak exportálni, Thaiföld után a vi­lág legnagyobb rizsexportőrévé léptek elő. Vietnam gazdaságá­ban a halászatnak is kiemelt szerepet szánnak. Az ország ko­moly vízi erőforrással bír. Ten­gerpartja 3200 kilométer, a part menti zónában százezer halász­hajó dolgozik. A halászatra al­kalmas vizek területe összesen egymillió négyzetkilométer. A természetes vízi halászatból 1,2 millió tonna hal származik, hat­százezer tonna pedig az akva­kultúrából. A természetes vízi fogások kapacitása 1,2-1,6 mil­lió tonna, s ezt a határt már most megközelítették. A növek­vő haligény kielégítésére a hal­termelés, az akvakultúra fej­lesztését tervezik. Az export bővítésére különös hangsúlyt fektetnek. Ez nemcsak a valuta- bevételt növeli, hanem javítja a foglalkoztatást is. A feldolgo­zóüzemek emberek százezrei­nek adhatnak munkát. 1990-ben mintegy 12 millió USA^dollá- ros halexporljuk volt, 1999-re 950 millió dolláros exportbevé­tellel számolnak. Ezt 2000-re egymillióid dollár fölé szeret­nék emelni. A jelentős export­bevétel kétharmadát a tengeri garnélarák adja. 2010-re há­rommilliárd USA-dolláros ex­portárbevételt terveznek. Váradi László úgy véli, ezek ambiciózus tervek, ám a termé­szeti erőforrásaik megvannak, s az emberi erőforrásaik is, hi­szen nagyon képzett, szorgal­mas emberek. A tanácskozáson abban mindkét fél egyetértett, a haltermelés növelése nem me­het a környezet rovására. — Az előbb sorolt célok el­érésére környezetbarát techno­lógiát kell kifejleszteni. Nagyon fontos a tenyésztés állami fel­ügyelete, az anyaállomány kéz­bentartása. Magyarország a meglévő szakismeretével, ta­pasztalataival segítségére lehet a vietnami partnernek. Az export­fejlesztés megkívánja, hogy ér­tékes helyi halfajokat vonjanak be a termelésbe. A IIAKI ebben is együttműködhetne, hiszen a mi kutatóintézetünk is foglalko­zik új halfajok —- tokfélék, har­csafélék, sügér — termelésbe Dr. Ta Quang Ngoc halásza­ti miniszter megerősítette, hazája számít a szarvasi ku­tatók együttműködésére FOTÓ: SUCH TAMÁS vonásával — tájékoztatott Váradi László. A IIAKI igazga­tója a vietnami miniszterrel való tanácskozáson elmondta, a tá­mogatott programok többnyire rövidek. A haltenyésztés fej­lesztése, az új halfajok termelés­be vonása nagy időtávot igé­nyel, megkívánja az intézmé­nyek hosszú távú együttműkö­dését. Ezt a közös munkát jól segítik a háromoldalú progra­mok. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a jól kidolgozott, alátámasztott projektekre meg lehet találni a megfelelő támo­gatót. A vietnami fél lehetséges támogatóként említette az auszt­rál, a dán és a norvég kormányt. — Egy kutatóintézet törekvése elszigetelt maradhat, ha nincs meg az a kormányszintű jó kap­csolat, amibe beágyazódhat az in­tézeti munka. Örvendetes, hogy az utóbbi időtlen hazánkból ma­gas szintű mezőgazdasági delegá­ciók utaztak Vietnamba és Laosz- ba, amely segíti a kapcsolatépíté­sünket. Az állami támogatottsá­gunk megvan. Ez Vietnam eseté­ben különösen ígéretes. A vietna­mi miniszter látogatásakor úgy fogalmazott, a magyar földműve­lésügyi minisztérium készséget mutat arra, hogy a magyar— vietnami kapcsolatok fejlesztését anyagilag is támogatja — nyilat­kozta Váradi László. Cs. R. Vietnam természetes vízi halászatból, haltermelésből származó exportbevétele Hajnalka divattervezőnek készül Különdíjat kapott a gödöllői Aranyvarrótű versenyen A közelmúltban rendezték meg Gödöllőn a Mesterségem címere: Aranyvarrótű orszá­gos szakmai iskolai pályáza­tot, melyen önálló modellter- vezés kategóriában a békési Horváth Hajnalka különdíjat kapott. — Milyen díjat hoztál haza? — kérdezem Horváth Hajnalkát (19), aki jelenleg a békéscsabai Ruhaipari Szakközépiskola tex­tilrajzoló és modelltervező asz- szisztens szakán tölti érettségi utáni második évét. — Egy hálózsákot és okleve­let kaptam különdíjként, de igazából nem is az ajándék a fontos, hanem hogy a gálára meghívott fiatal pályázókat megismerhette a szakma. An­nyit még el kell mondanom, hogy a rendezvény az Őszi gö­döllői divatnapok egyik prog­ramja, a pályázat megalapítója pedig Bartunek Katalin ipar­művész. — Mennyi pályamunka érke­zett he összesen? — A kiírt három kategóriá­ban — hagyományápolás, önál­ló modelltervezés és a varrás mesterségének ápolása — 150- en küldték el pályamunkáikat. — A tied miből állt? — El kellett küldeni a rajzo­kat, dokumentációt és magát a készruhát is 38-as konfekció­méretben. Horváth Hajnalka fantáziadás ruhákat készít, de a jelmez­tervezés sem áll tőle távol fotó. i.ehoczky féter — Egyedül van tad meg? — Még tavaly készítettem egy másik versenyre, amiben Fapp Imréné, Piroska tanárnő segített. Ez egy karneváli ruha, mályvalila és fehér span- dekszből, hosszú uszállyal. Hordható is — bár nem hétköz­napi viselet —, ele nem ez a tó szempont, amire tervezésekor figyeltem. — Kézenfekvő a kérdés: di­vattervezőnek kés.ülsz? — Még nincs határozott el­képzelésem, de ha végre fel­vesznek az Iparművészeti Főis­kolára, akkor utána vagy divat­tervező, vagy pedig jelmezter­vező szeretnék lenni. Arra, hogy a jelmeztervezés is érde­kel, igazából csak most, az utol­só évben jöttem rá. A fantázia­dús ruhák tervezése jelent szá­momra kihívást, a konfekció nem az én műfajom... — Frankó — Kelendő a „vitaminbomba” TUsszögünk, kezünkben pa­pír zsebkendővel igyek­szünk átvészelni az influen­za gyötrelmeit. A piacon a gyümölcsöket keressük, ta­lán a természetes vitamin hozzásegít a gyógyuláshoz. Az orosházi heti piacon a ke­reskedők úgy vélték, a na­rancs, a mandarin és a banán iránt a legnagyobb a kereslet. A görög finomságot, a nagy narancs kilóját 170 forintért, a mandarinét 230-250 forintért mérték csütörtökön. A banán ára 180-220 forint között vál­tozott. A kivit darabra is lehe­tett venni, egyetlen gyümöles 20 forintot ért, egy kaspóval azonban 230 forintot. Nem kellett nélkülözni a szőlőt sem, 450 forint volt kilója. A piros­ló paradicsomok kilója (minő­ségtől, nagyságtól függően) 150-400 forint között mozgott. A karácsonyi előkészületek jegyében igen sok helyen volt kapható sütemények tölteléké­be való dió, kilója 900 és mák, amit 600 forintért kínáltak. A házi készítésű savanyí­tott káposztáért most is hosz- szú sor kígyózott, a gazdaasz- szony 120 forintért mérte ki­lóját. A főzéshez nélkülözhe­tetlen sárgarépa szinte minde­nütt 120 forintért talált gazdá­ra, a gyökér kilójáért viszont 500-550 forintot kértek. A tölteni való paprika darabját 55 forintért kínálták, egy fej saláta 40 volt, a sült tök kiló­ja pedig 120 forint. Cs. I. Hulladéklerakó 600 millióért Szilárdhulladék-lerakót már csak társulás formájá­ban lehet létesíteni. Az oros­házi kistérségi társulás pol­gármesterei áldásukat ad­ták egy ilyen beruházás cél- támogatási pályázatának benyújtásához. A tíz települést összefogó tár­sulás úgy határozott, hogy Orosháza szeméttelepének egy szabad parcelláján való­sítja meg a beruházást. Az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány, a környezet­védelmi engedély, a megvaló­síthatósági tanulmány már el­készült, a pályázatot hamaro­san benyújtják — tudtuk meg a társulást alapító önkor­mányzatok képviselőitől. Szakemberek állítása sze­rint a hulladéklerakó az elkö­vetkezendő 30 évre megolda­ná a környezetszennyezés­mentes szemételhelyezést a térségben. A körülbelül 600 millió forintos költséggel megépíthető hulladéklerakót (ennek az összegnek az 50 százaléka szerezhető meg cél- támogatási pályázattal) a ter­vek szerint 2002-ben helyez­nék üzembe. (esete) Ladány a jövőbe tekint Megcéloztunk annyi felada­tot, hogy ha ezekhez a pénzt meg tudjuk teremteni, nem kell szégyenkeznünk — fo­galmazott Kovács Imre, a pénzügyi bizottság elnöke a körösladányi képviselő-tes­tület ülésén. Szintén ekkor — a jövő évi költségvetési koncepció tár­gyalásakor — Böjti János polgármester közölte: Ladány készül az európai uniós csat­lakozásra. Ezt az Észak-Bé­kés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulással közösen a Sapard-program keretében képzelik el. Orosz Zita képviselő felve­tette: korábban már többször szóba került, hogy a művelő­dési házat esetleg vállalkozás­ba adja az önkormányzat. Most a költségvetés készíté­sénél talán ismét át kellene te­kinteni ennek lehetőségét. Er­re reagálva a polgármester el­mondta: a vállalkozásba adás­nak pozitív és negatív oldalai is vannak. A környéken az a tapasztalat, hogy csak a Körösladánynál nagyobb te­lepüléseken működik igazán jól vállalkozásban a művelő­dési ház. Ám most e téren kö­rültekintően feltérképezik a ladányi lehetőségeket, s a té­máról később döntenek. Kovács Imre hangoztatta: jövőre is élni kell minden pá­lyázati lehetőséggel, hisz ezek pénzt hoznak, amivel a gaz­dálkodás kerete nő. M. B. Útkérdés Medgyesbodzáson Medgyesbodzáson és Gá- bortelepen a közelmúltban két egymást követő estén tartottak falugyűlést, ahol Varga Gábor polgármester szólt az önkormányzat hely­zetéről, a végzett munkáról, majd a jelenlevők kérdései­re válaszolt. A fórumon — többek között — felvetődött a Bodzás gesz­torságával és Magyarbánhe- gyes, Nagybánhegyes, Puszta- ottlaka összefogásával beadott pályázat, amely a községek szennyvízhálózatának kiépíté­sét célozza. Az igény jogos — mondták —, de a beruházás­nak csak akkor lesz létjogo­sultsága, ha a beadvány ked­vező elbírálást kap. Eközben olyan gondokat is meg kell ol­dani, mint a falvakban műkö­dő három különböző vízmű­társulat szinkronba hozása. A nemrég elkészült új szilárd burkolatú útszakasz átadása nem várt hatással volt a lakos­ságra, melynek eredménye­ként minden utca aláírásgyűj­téssel kérte az útépítések foly­tatását. A munkát azonban csak újabb pályázatok esetén tudják folytatni. Ismét előke­rült a helyi orvos, a rendőr és a pap állandó jelenlétének kérdése, mivel pillanatnyilag az álláshelyek betöltése meg­oldatlan. Bár nem az önkor­mányzatra tartozó feladat, de többen szóvá tették a fél éve elszállítatlan sertések problé­máját. Végül a polgármester egy személy szerint neki cím­zett levelet olvasott fel. A le­vél feladója a faluban tapasz­talt kedvező változásokról írt. A fórum kötetlen beszélgetés­sel ért véget. H. M. „LÉTEZIK OLYAN ILLÚZIÓ, HOGY EGY ORSZÁG IPAROSÍTÁSÁHOZ ELÉG GYÁRAKAT ÉPÍTENI. EZ TÉVEDÉS. AZ IPAROSÍTÁSHOZ MINDENEKELŐTT PIACOT KELL ÉPÍTENI!” (Paul G. Hoffman)

Next

/
Oldalképek
Tartalom