Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-15 / 292. szám

1999. december 15., szerda MEGYEI KÖRKÉP Öt kísértet egy színpadon Fiatal rendező Ibsen ritkán játszott darabjával Békéscsabán Henrik Ibsen Kísértetek című színművét láthatják holnap este a Békés Megyei Jókai Színház stúdiószínházának nézői. Felhőfi- Kiss László személyében fiatal rendező mutatkozik be Békéscsa­bán. Szokásos premier előtti interjúnkban rendezői elképzelése­iről és a majd 120 éves darab mai aktualitásairól beszélgettünk. Felhőfi-Kiss László 1986-ban a Nemzeti Színház Színészképző Akadémiáján végzett. Megfor­dult a Józsefvárosi Színházban, Miskolcon a Nemzeti Színház­ban, Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színházban. Három éve szabadúszó színész, aki rendezéssel is foglalkozik. A fővárosban, a Szkéné színház­ban Shakespeare Hamletját állí­totta színpadra. Két Lorca egy- felvonásosból És... címmel írt színdarabot, melyet sikerrel mutattak be. Grúz népdalok fel- használásával Trodd középkori lovag történetét rendezte, me­lyet Moszkvában a színházi fesztiválon a legjobb előadás­nak minősítettek a kritikák. A produkció tavaly a fővárosi ön- kormányzat legjobb alternatív színházi előadásának járó díját nyerte el. Felhőfi-Kiss Lászlót először arról kérdeztük, hogyan Egy éve vezették be Szabadkí­gyóson azt a takarékossági prog­ramot, aminek eredményekép­pen a meglévő 18 millió forintos adósságot a község önkormány­zata 6 millióval csökkenteni tud­ta — derült ki Balogh József pol­gármester tájékoztatójából a képviselő-testületi ülésen. került a Viharsarok patinás színházába? — Konter Lászlóval még a Józsefvárosi Színházban dol­goztunk együtt. Innen az isme­retség. Az év elején szóba ke­rült, hogy rendezhetnék Békés­csabán. Két darabot ajánlot­tam, és a direktor úr ezt válasz­totta. —Ibsennek ez a darabja nem tartozik a legtöbbet játszottak közé. — A színmű Ibsen korai da­rabjai közé tartozik, akárcsak a Nóra, amely híresebb. 1881-es keltezésű. A múlt század ki­lencvenes éveinek elején mutat­ták be. A darab egy nagypolgá­ri család történetét meséli el. Történetükbe akkor kapcsoló­dunk be, amikor a család már a széthullás felé halad. Alvig He- lén asszony, akit Kovács Edit játszik, özvegyként kétség­Komoly gondot jelent a fa­lunak a belvíz, aminek ki­küszöbölése elképzelhető, hogy a település csatornázási munkálatainak soron követke­ző fázisát ideiglenesen háttér­be szorítja majd. A testület megvizsgálta továbbá, hogyan lehetne bérmegtakarítás céljá­beesetten küzd tengerészkapi­tány és kamarás férje emléké­vel, a társadalmi konvenciók­kal. Édesanyaként halálosan be­teg fia életéért folytat küzdel­met. Az egyéni tragédia mögött a korabeli társadalom életének minden részletébe bepillantha­tunk. — Mi befolyásolta még a vá­lasztásban? — Nagyon sok a párhuzam a mai ezredvéggel, és nagyon jó színházi munkát sejtet ez a da­rab, nagyon nagy szerepek van­nak benne. Hálás munka a szí­nészeknek, mert nagyon jó és érdekes élethelyzetek vannak benne, és már-már krimibe illő fordulatok. Én a színházban az embert tartom a legfontosabb­nak, és ez a darab nagyon alkal­mas arra, hogy önvizsgálatot tartsunk. — Kiket láthatunk az elő­adásban? — Kovács Edit mellett Mé­száros Mihály, Szántó Lajos, Bródy Norbert és Paczuk Gab­riella látható a színpadon. Pánics Szabó Ferenc ból további létszámcsökken­tést végrehajtani, de egyelőre sem az oktatási intézmények­ben (ezt az ügyet az oktatási bizottság tovább vizsgálja ké­sőbb), sem a hivatali appará­tusban nem találtak felesleges státust. Független létszám­elemzési adatok szerint a szabadkígyósi önkormányzat hivatali apparátusa így is túl- terhelten, a reális szint alatti létszámmal dolgozik — tud­tuk meg a képviselő-testületi ülésen. V. J. Változások A megyei egészségbiztosítási pénztárban december 17. és 2000. január 3. között, a mun­kanap-áthelyezések miatt megváltoznak az ügyfélfoga­dási napok, idők, illetve a pénztári órák. December 17- én, 18-án 8 és 12 óra között, 20-án 8-tól 16 óráig fogadják az ügyfeleket, 21-én, 22-én és 23-án ugyancsak 8 és 12 óra között intézhetik ügyeiket a fe­lek. A pénztár az említett na­pokon 8 és 12 óra között tart nyitva. December 24-e a heti pihenőnap. December 27-én 8- tól 16 óráig, 28-29-30-31-én 8 és 12 óra között állnak az ügy­felek rendelkezésére. A pénz­tár 27-én, 28-án és 29-én 8-tól 12 óráig tart nyitva, 30-ától ja­nuár 3-áig bankszünet miatt nem lesz pénztári kifizetés. A jövő esztendőben január 3-án 8- tól 16 óráig tart az ügyfélfo­gadás a megyei egészségbizto­sítási pénztárban. Az ügyfélszolgálati irodák működését nem érintik a munkanap-áthelyezések, Gyomaendrődön, hétfőn 8.30 és 12 óra között, Szeghalmon hétfőn 9-től 14 óráig, Mező- kovácsházán kedden 8.30 és 12 óra között, a szarvasi pol­gármesteri hivatalban szerdán 9- től 14 óráig, Orosházán, az oktatási gondnokság házában csütörtökön 8 és 12 óra kö­zött fogadják az ügyfeleket. Cserbenhagyót keresnek December 13-án, hétfőn este há­romnegyed hat körül a Battonya és Mezőhegyes közötti 4444-es számú közút 57-es kilométerszel­vénytől 700 méterre ismeretlen tettes — a helyszínen maradt anyagmaradványok alapján — feltehetően metálszürke Audi tí­pusú személygépkocsival az út­test közepe táján elütött egy, fek­vő testhelyzetben lévő ismeretlen személyt, majd megállás nélkül továbbhajtott. Az úttesten fekvő ember a gázolás következtében olyan súlyos sérüléseket szenve­dett, hogy a helyszínen életét vesztette. Az ismeretlen személy- gépkocsi karosszériájának alsó része a gázoláskor valószínű, hogy eldeformálódott, arról a helyszínen maradt egy körülbe­lül 100 centiméter hosszú és hét centiméter széles, fekete színű műanyag díszrácsrész is. A rendőrség kéri, aki az emlí­tett időben ezen az útszakaszon közlekedett, továbbá, aki a bal­esettel kapcsolatban érdemleges információval rendelkezik a bal­esetet okozó gépjárműről, vagy annak vezetőjéről, jelentkezzen a Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészeti osztályán, a 66/444-833-as tele­fonszámon, a 21-22-es melléken, vagy a legközelebbi rendőri szervnél a 107-es segélyhívón. Az ismeretlen elkövető nyomraveze­tőjének a rendőrség 200 ezer fo­rint jutalmat tűz ki. (z) Előkészületek a 2000. évre Szabadkígyóson Folytatni kell a csatornázást, de ha a pályázati pénzek lehetővé teszik, más fejlesztéseket (például műút, járda) is végre kell haj­tani a községben, a szabadkígyósi polgármester beszámolója szerint. Hétfőn, a helybeli közmeghallgatáson a polgármester a következő évi költségvetés előkészítéseként az eddigi sikeres ta­karékossági lépések fontosságát hangsúlyozta a jövőre nézve is. Ha fuj a szél, a vitorlákat fel kell húzni Nemcsak Olaszország északi részéből, hanem távolabbi vidéke­iből is határozott érdeklődés mutatkozik Magyarország iránt. Ezzel a lehetőséggel élni kell! Azaz: ha egy kicsit fúj a szél, a vi­torlákat fel kel húzni — mondta dr. Stadler János, az olasz— magyar alap programvezetője tegnap Szeghalmon, a vállalko­zói központban tartott konferencián, amelyet a Magyar Befek­tetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. dél-alföldi regionális képviselete és a Layer Kft. szervezett. Kisebbségek napja A kisebbségek napja alkalmá­ból rendezett tegnap ünnepséget Gyomaendrődön a helyi cigány kisebbségi önkormányzat és a német kisebbségi önkormány­zat. A cigány közösségi házban a város nevében Dezső Zoltán alpolgármester mondott kö­szöntőt, méltatva a kisebbségi önkormányzatok helyi közélet­ben vállalt szerepét. A cigány kisebbségi önkormányzat em­lékplakettel ismerte el azok munkáját, akik sokat tettek a gyomaendrődi cigányság bol­dogulásáért, s a közösségi ház létrejöttéért. A gyomaendrődi címert ábrázoló plakettel tüntet­ték ki dr. Dávid Imre polgár- mestert, Várfi Andrást, a Mű­velt Cigány Ifjúságért Alapít­vány kuratóriumának volt elnö­két, id. Dógi Jánost, a gyoma­endrődi cigány kisebbségi ön- kormányzat elnökét és Púj Fe­renc zenészt. — r — — Többen jogosan kérdezhetik, miért hoztuk Szeghalomra ezt a rendezvényt? Elsősorban azért, mert ez a térség eddig kevésbé tudott a külpiacba bekapcsolód­ni. Továbbá itt Szeghalmon ipa­ri park létesült, amely szintén indokolja a felkínálást — fogal­mazott köszöntőjében Szatmári János, a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. dél-alföldi regionális igazgatója. Pap Tibor, az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tér­ségfejlesztési Társulás elnöke megemlítette: az észak-békési térség is részese a januárban el­nyert a vállalkozási övezetnek, így kedvező lehetőségeket kínál az itt befektetőknek. Ma az északi térségben 4-5 ezer olyan ember él, akik jól fizető, tartós munkahelyek esetén azonnal munkába állnának. Ebben segít­het a vállalkozási övezet és a Layer Kft. ipari parkja is. Dr. Stadler János hangoztat­ta: a magyar—olasz alap olyan partnereket segít felkutatni, akik magyar vállalkozásokba befektetnek, közös vállalkozá­sokat hoznak létre, vagy beszál­lítói bérmunka-lehetőségeket keresnek. Az olaszok befekteté­seikkor azt is figyelembe ve­szik, hogy számukra Magyaror­szág jó ugródeszkát jelent Ro­mánia felé is. A magyar és az olasz kormány által létrehozott 30 millió dolláros alap pedig úgy funkcionál majd mint, egy nagybácsi: megelőlegezi a be­fektetéshez szükséges pénz egy részét. Molnár Lajos, a Bukaresti Magyar Kereskedelmi Szolgá­lat munkatársa közölte: Romá­nia változás előtt áll. Lemon­dott a kormány, a kártyákat újra osztják. Ám a közelgő ünnepek miatt a „felszálló füst” valószí­nűleg csak január 15-én mutatja meg, hogy milyen irányba lehet lépni. Különben Romániában a legnagyobb gond az, hogy gyakran változnak a törvények (az áfatörvény csak idén három­szor módosult), így a befektető nem tud előre kalkulálni. Ennek ellenére a román piac ígéretes, csak a befektetőnek nagyon kö­rültekintőnek kell lennie. Magyari Barna Népszerűtlenségi intézkedések Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatán az „1999. évi ár- és belvíz kár­enyhítéssel összefüggő mun­kák” témájában Doboz 9 mil­lió 43 ezer 700 forintot nyert. A testület tegnapi ülésén — Kiss László jegyzőt idézve — folytatta „népszerűtlenségi intézkedéssorozatát”, s több adónem emeléséről is döntött. A pénzintézeti, távközlési szol­gáltatók, játék- és pénznyerő automatát üzemeltetők esetében a nettó árbevétel 1,6 százaléká­ra emelték a helyi iparűzési adót. A kereskedők, valamint ipari, mezőgazdasági termelők és a szolgáltatók évi adójának mértéke az adóalap egy százalé­ka lesz január 1-jétől. A belföl­di gépjárműadóról — közérthe­tőbben súlyadóról — szóló ren­delet módosítása értelmében jö­vőre gépjárművenként, minden megkezdett 100 kilogramm után 700 forint adót fizetnek a tulajdonosok. A 12 önkormány­zati tulajdonú bérlakás évi 669 ezer forintot meghaladó bérleti díjjal „vastagította” a település pénztárcáját. A testület 15 szá­zalékos havi bérleti díjemelés­ről határozott, s így jövőre ez az adónem 100 ezerrel többet hoz a konyhára. A legalacsonyabb havi bérleti díj 2 ezer 400, a leg­magasabb 7 ezer 900 forint kö­rül mozgott 1999-ben. A 2000. január 1-jétől esedékes 15 szá­zalékos emelés a legnagyobb alapterületű bérlakás esetében sem eredményez, ezer forintot meghaladó díjemelkedést. A polgármester nélkül, Hídvégi Julianna elnökletével ülésező testület kötelezettséget vállalt a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat pályázatánál az önrész biztosítására. — Both — Ifiház: fogalom a városban Történelmet írtak. Felvé­telünkön kö­zépen Ilencsik Ilo­na, az ifiház első direkto­ra, a háttér­ben Szente Béla jelenle­gi igazgató Harminc esztendeje — 1969. november 22. óta — az ifjúság otthona, a mára Békéscsabai If­júsági Ház és Általános Társas­körré lett hajdani ifjúsági és út­törőház. A három évtizedes fennállás apropóján rendezett tegnapi családias hangulatú ün­nepségen az intézmény törté­nelmének három direktora — időrendi sorrendben Bencsik Ilona, Ivanics Katalin és a je­lenleg is igazgató Szente Béla — szólt a megjelentekhez. — Az ifiház fogalom a vá­rosban — hangsúlyozta a léte­sítmény első igazgatója, Bencsik Ilona. Ivanics Katalin a nyelvtanfo­lyamok elindítása mellett a tör­ténelem adta lehetőségekből fa­kadó „első kimozdulásokat” említette, Szente Béla a jelen nehézségeiről, örömeiről szólt. Az igazgatótriász emléklapo­kat, emlékplaketteket adott át. A város nevében az oktatási-, közművelődési- és sportiroda munkatársai köszöntötték az in­tézmény volt és jelenlegi dolgo­zóit. Both Imre Hétfőn „soros” A híradásokból már tudjuk, Katona Kálmán szakminisz­ter kijelentette: a MÁV-ot tá­mogatja, nem azok szakszer­vezeteit. Ettől függetlenül még nem tudni, hány vonat indul el december 20-án, hétfőn haj­nalban hazánkban, a „soros” év végi sztrájk kezdeteként. A szakszervezetek ugyanis kilá­tásba helyezték: azon vannak, hogy a jövő hét kezdetén egyet­len vonat se közlekedjen a me­netrendben szereplő szerelvé­nyek közül. A vasúttársaság re­agálása: bírósághoz fordul a fe­nyegetés hallatán. Mindez nem azt jelenti, hogy a MÁV Rt. nem akar tárgyalni. Sárdi Gyula vezérigazgató-he­lyettes javaslata szerint a kérdé­ses napon legalább 1700 vonat­nak kell közlekednie az elégsé­ges vasúti közlekedés fenntartása érdekében. A MÁV felszólította az érdekképviseleteket, hogy részletesen közöljék: melyik na­pon, hány órakor és milyen for­vasúti sztrájk? mában kívánják megtartani a munkabeszüntetést. Ennek azért van jelentősége, mert a szakszer­vezetek már a múlt csütörtökön megbeszélést kezdeményeztek, márpedig az ilyenfajta .jelzés” után hét nap múlva elvileg bár­mikor megkezdhető a sztrájk. ,A vasút sajátos viszonyai közepette egy ilyen, jogszerűnek is mond­ható, ám váratlan lépések kaoti­kus állapotokat okozhatnak" — szól a MÁV Rt. közleménye. Ami a demonstráció kilátás­ba helyezését indokolja, nem más, hogy csak bevételei 8,5 százalékánál nem tesz lehetővé nagyobb béremelést 2000-ben. Friss, vagyis tegnap kora dél­utáni hír, hogy a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a Ma­gánvállalkozók Nemzetközi Fu­varozó Ipartestülete tagjaitól fo­kozott részvételre számít a fuva­rozásban. Kérésük: az év végi halaszthatatlan fuvarozási fel­adatokat jelentsék be a szakmai érdekképviseletekhez. F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom