Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-24 / 274. szám

1999. november 24., szerda VILÁGTÜKÖR Közösen a Balkán stabilitásáért Magyar-bolgár tárgyalások a Duna hajózhatóságának helyreállításáról A jól alakuló magyar-bolgár együttműködés minden terüle­ten történő további bővítése és az ehhez fűződő kölcsönös ér­dekek gyakorlati kamatoztatá­sa a célja Martonyi János kül­ügyminiszternek, aki hivatalos látogatásra kedden Szófiába érkezett. Megbeszélésein szó esett a délkelet-európai stabili­tásról és a Duna hajózhatósá­gának visszaállításáról is. Nadezsda Mihajlova bolgár külügyminiszter és Martonyi János tárgyalásain elhangzott: Magyarország fontosnak tart­ja és támogatja az Európai Unióban körvonalazódó dön­tést, amely szerint jó eséllyel megállapodás születhet a hel­sinki európai tanácsi ülésen arról, hogy Bulgáriával is meg­kezdjék a csatlakozási tárgya­lásokat. A magyar külügymi­niszter hozzátette: hazánk fontosnak tartja és szorgal­mazza, hogy az Unió Romá­niával együtt Bulgáriát is leve­gye a vízumköteles országok listájáról. A budapesti diplomácia ve­zetője kiemelte, hogy a délke­let-európai stabilitás megte­Érdekeink azonosak, véli a két külügyminiszter fotó: feb/reuters remtésében a magyar és a bol­gár érdekek azonosak. Meg­beszélésein a két külügymi­niszter kiemelt kérdésként foglalkozott azzal, hogy mi­lyen szerepet vállalhatnak or­szágaik a stabilitási egyez­mény céljainak megfogalma­zásában, és miként járulhat­nak hozzá azok mielőbbi megvalósításához. Kétnapos látogatása során Martonyi János vendéglátó­ján kívül megbeszélést folytat Peter Sztojanov köztársasági elnökkel, Ivan Kosztov minisz­terelnökkel, Ivan Kurtev nem­zetgyűlési alelnökkel, vala­mint Ászén Agovval, a Nem­zetgyűlés külügyi és integrá­ciós állandó bizottságának el­nökével. A Duna megtisztításával, a jugoszláviai hídron­csok kiemelésével kapcsolatban rendkívül erőtel­jes a diplomáciai tevékenység, és ebben Magyar- ország vezető szerepet vállal. A probléma kezelé­sében hazánk, valamint a délkelet-európai térség más országai komoly nemzetközi megértést és tá­mogatást kapnak. Magyarország kiemelten érde­kelt a Duna hajózhatóságának kérdésében, hi­szen a nemzetközi vízi út középső szakaszán te­rül elfs országunk számára igen fontos az euró­pai kereskedelmi szállításokban való részvétel is. A kérdés természetesen a térség gyengébb gazda­sági helyzetben lévő országait még inkább érinti. Kemény tél esetén a jégzajlás akár komoly kör­nyezeti katasztrófa veszélyét is magában hordoz­hatja. Érthető tehát, ha Magyarország számtalan nemzetközi fórumon felveti a Duna hajózhatóvá tételének kérdését. Biztató, hogy mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió tagállamai jelez­ték egyetértésüket, támogatásukat, de egyezteté­sek folynak Romániával, Ukrajnával és Bulgáriá­val is. A KeK külügyminiszterei Prágában szintén teljes egyetértéssel foglaltak állást az ügyben. Jugoszlávia nyilvánvalóan nemzetközi kötele­zettségeinek ellentmondóan cselekszik, amikor nem teszi lehetővé, hogy egy fontos közlekedési út­vonalat megtisztítsanak a roncsoktól. Ismeretes, hogy Belgrád a romok kiemelésének engedélyezé­sét a hidak újjáépítésétől teszi függővé. A helyzetet bonyolítja, hogy a nemzetközi közösség álláspont­ja határozott és egyértelmű: felfogásuk szerint Belgrád olyan kötelezettségéről van szó, amelynek teljesítését nem lehet feltételekhez kötni. Még ak­kor sem, ha a külföld egyértelműen a jugoszláv vezetés tudtára adta, bármiféle, az újjáépítéshez nyújtandó támogatásra kizárólag akkor számít­hat, ha megindul az ország demokratizálódása. Jelenleg szerteágazó és sokrétű diplomáciai te­vékenység folyik, a nemzetközi közösség megpró­bál a megfelelő módon hatást gyakorolni Belgrád- ra annak érdekében, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelezettségei­nek. A megoldás egyelőre távoli­nak tűnik, a diplomáciai erőfeszí­téseket tovább kell folytatni. Eb­ben nemcsak Magyarországnak, hanem a térség valamennyi or­szágának együtt kell működnie, meg kell ragadnia minden nem­zetközi szervezet és fórum közre­működését a megoldás érdeké­ben. Az összes ország kész az ál­láspontját nemcsak egymással, hanem az Európai Unióval és más szervezetekkel is egyeztetni. A magyar Külügyminisztérium hivatalos álláspontja szerint Ma­gyarország reméli, hogy Belgrád enged ebben a kérdésben és ha­marosan a nemzetközi jog nor­máihoz fogja igazítani lépéseit. Magánlevél, közfelháborodás Az ellenzék súlyosan bírálja a washingtoni nagykövetet Az AP amerikai hírügynökség nyilvánosságra hozta Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet levelét, amelyet Fábry Pálnak, a Puützer-díj magyar változata életre hívójának út. A levélben a diploma­ta - az Antall-kormány külügyminisztere - tizenhárom olyan magyar új­ságíró nevét említi, akik szerinte nem voltak méltók az elismerésre. „A történtek után érdeklődve várom Martonyi János külügy­miniszter döntését, képviselhe­ti-e ilyen nézeteket valló diplo­mata nagykövetként a Magyar Köztársaságot az Egyesült Álla­mok fővárosában” - összegezte álláspontját Kovács László, az MSZP elnöke. A Horn-kor- mány volt külügyminisztere sze­rint Jeszenszky Géza nagykö­vetként sajnos nem először sér­ti meg a pártsemlegességet. Ko­rábban egy amerikai lapnak adott nyilatkozatában a nagykö­vet az előző koalíció pártjainak Magyarország NATO-csatlako­zása iránti elkötelezettségét vonta kétségbe, ami az amerikai külügyminisztérium vezetői kö­rében is visszatetszést keltett, s végül a diplomata kínos magya­rázkodásra kényszerült. „Álláspontom szerint Je­szenszky Géza nem töltheti be a washingtoni nagyköveti posz­tot, mert súlyos szakmai és poli­tikai hibát követett el, amennyi­ben valóban azt írta levelében a magyar Pulitzer-emlékdíjas új­ságírókról, ami nyilvánosságot látott” - mondta Szent-Iványi István (SZDSZ), az Országgyű­lés külügyi bizottságának elnö­ke. A politikus szerint a volt külügyminiszter több politikai és etikai szabályt is megszegett. A Külügyminisztérium veze­tése nem látja indokát annak, hogy magánlevelezése miatt ha­zahívja Washingtonból Je­szenszky Gézát - mondta ked­den Budapesten Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtit­kára, aki közölte: felveszi a kap­csolatot Jeszenszky Gézával, s megkéri arra, hogy magánjelle­gű levelezését a jövőben ne fej­léces papíron folytassa. A külügyi szóvivő, Horváth Gá­bor leszögezte: Jeszenszky Géza a Magyar Köztársaság érdekeit képviseli amerikai körökben, nagykövetként teljes politikai nyíltsággal segíti a magyar parla­menti pártok programjainak elő­készítését és lebonyolítását. Ballisztikus rakéta a Barents-tengerről a Kamcsatka-félszigetre Gyakorlatozik az orosz flotta Chelsea, Kouchner, Clinton. Az amerikai elnököt és lányát az ENSZ különmegbízottja fogadta Koszovóban, a Pristina melletti slatinai repülőtéren. A látogatás alkalmával Clinton tárgyalt a KFOR-parancsnokkal, és a Bondsteel amerikai katonai tábort is fölkeresi. fotó: feb/reuters Sokat romlottak az utóbbi időszakban Oroszország pozíciói a világ­tengereken: szemmel látható az orosz flotta kiszorítására irányuló ten­dencia - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz kormányfő úgy véli: az orosz hadiflottának igenis jelen kell lennie a világtengereken, hogy oltalmazza Oroszország érdekeit a távolibb területeken. Az anyagi nehézségekkel küsz­ködő orosz flottáról jó ideje csak olyan híreket hallhatunk, hogy jószerivel a hajók fenntar­tására, a szolgálatot teljesítők zsoldjára sem jut pénz, nem­hogy a harci szellemet és a fel- készültséget szolgáló hadgya­korlatok lebonyolítására. A The Washington Post sze­rint 1995 óta most először for­dult elő, hogy egy orosz atom­tengeralattjáróról interkontinen­tális ballisztikus rakétát lőttek ki, természetesen hadgyakorlat keretében. A Tájfun-osztályú atom-tengeralattjáró a Barents­tengeren tartózkodott, a célpont pedig a hajótól mintegy 5000 ki­lométeres távolságra lévő Kam- csatka-félszigeten volt. Vlagyi­mir Kurojedov admirális, az orosz flotta parancsnoka sze­rint a hajóraj kiváló harci ké­szültségét demonstrálta a harcá­szati gyakorlat. Az orosz flotta tevékenysége egyébként élénkülni látszik. Ta­valy augusztusban például négy év óta először regisztrálhatták egy Oszkár-osztályú tengeralatt­járó megjelenését a földközi­tengeri térségben, ahol „az el­lenséges hajók elleni szimulált támadásokat gyakorolta” - sze­repel a Pentagon jelentésében. Még inkább felkeltette az ameri­kaiak figyelmét az ugyancsak Oszkár-osztályú orosz tenger­alattjárók megjelenése a hawaii vizeken, illetve a Csendes-óceán északnyugati térségében. Anatolij Kornyukov tábornok, az orosz légierő parancsnoka egy moszkvai sajtótájékoztatón így fogalmazott: „Emlékeztetni akarunk mindenkit arra, hogy Oroszország nem Irak vagy Ju­goszlávia. Határozottan és této­vázás nélkül fellépünk minden beavatkozási kisérlettel szem­ben. Ne gondolja senki azt, hogy teljesen tehetetlenek vagyunk.” Kornyukov egyébként az „im­potens” szót használta... Ferenczy Europress Kitüntették Göncz Árpádot Mireya Moscoso panamai elnök asszony a Vasco Nunez de Balbao Érdemrend Külön­leges Nagykeresztjével tüntette ki Göncz Árpádot. A kitüntetéssel a magyar államfő szabadságért, igazságosságért és demokrá­ciáért vívott harcát, valamint kulturális munkásságát ismerték el. Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagyke­resztjét adományozta vendéglátójának. Holbrooke Kelet-Timoron Richard Holbrooke, az Egyesült Államok ál­landó ENSZ-képviselője találkozott Xanana Gusmao kelet-timori függetlenségi vezető­vel a Falintil gerillamozgalom főhadiszállá­sán. „Az önök országa lesz az első függet­lenné váló állam a XXI. században” - jelen­tette ki Holbrooke Diliben. Tőkés László bírál Keményen bírálta Tőkés László református püspök, a Romániai Magyar Demokrata _______Hírek röviden________ S zövetség tiszteletbeli elnöke a Magyar Szo­cialista Pártot és a Szabad Demokraták Szö­vetségét a Magyar Állandó Értekezleten kép­viselt álláspontjuk miatt. „Megítélésem sze­rint a szocialista párt a proletár internaciona­lizmus jegyében képtelen beépíteni politikai programjába a kisebbségi kérdéseket a ma­guk súlyával” - nyilatkozta Tőkés püspök. / Újabb izraeli vadtelep Izraeli telepesek négy, sátorból álló vadtele­pet húztak föl a palesztin önkormányzat alatt álló ciszjordániai Betlehemtől délkelet­re. A telepesek azért tiltakoznak, mert az iz­raeli kormány területeket ad át a Palesztin Hatóságnak. Iráni nem az amerikaiaknak „Irán visszautasítja Washington kérését, hogy diplomatákat küldhessen Teheránba” - jelentette ki Szajad Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője. Az ameri­kai érdekeket jelenleg a svájci nagykövetség képviseli Iránban. Cseh aláírásgyűjtés Csehországban már több mint 50 ezer em­ber írta alá a bársonyos forradalom diákve­zérei által közzétett felhívást, amely Václav Havel államfő kivételével lemondásra szólít­ja fel a vezető politikusokat. Japán és a bálnavadászat A Természetvédelmi Világalap elítéli Japán gazdasági ösztönző politikáját, amely arra készteti a fejlődő országokat, hogy csatla­kozzanak a Nemzetközi Bálnavadászatot Szabályozó Egyezményhez, és szavazzanak a bálnák kereskedelmi célú vadászatának új­rakezdésére. Négy új műhold az űrben A kazahsztáni Bajkonur ürrepülőteréről fel­bocsátották a Globalstar nemzetközi táv­közlési hálózat négy újabb műholdját. Az idén ez már a hatodik alkalom volt, hogy Bajkonurból sikeresen feljuttatták a világűr­be a Globalstar-rendszer újabb elemeit. Manipulálják a fákat Géntechnológiai környezetszennyezés folyik A környezetvédő szervezetek egyre hevesebben tiltakoznak a génmanipulált növényekkel végzett kísérletek ellen. Az ilyen kutatások száma rohamo­san nő, az elmúlt 11 évben 116 szabadföldi kísérletet végeztek genetikailag manipulált fákkal az Egyesült Államokban, Ka­nadában, sőt itt Európában is több országban. A környezetvédők arra figyel­meztetnek, hogy egyfajta gene­tikai környezetszennyezés fo­lyik, amelynek következményei beláthatatlanok. A kísérletek célja, hogy a növények gyorsab­ban növekedjenek, az időjárás szélsőségeinek jobban ellenáll­janak, ne legyenek annyira fo­gékonyak, érzékenyek a kárte­vők támadásaira. Maradva a fáknál: a papíripar számára olyan növényeket igyekeznek genetikailag kifejleszteni, ame­lyeknek nedvességtartalma ala­csonyabb a természetesnél. A rostok víztartalmának elvonása ugyanis a papírgyártás egyik legdrágább fázisa. A géntechnológia veszélyei­re ma már a befektetők is oda­figyelnek. A Deutsche Bank például azt ajánlotta, hogy az élelmiszeripari célú géntech­nológiai fejlesztésekből a be­fektetők szánjanak ki. A kuta­tásoknak azonban tovább kell fejlődniük. A megoldás nem a tiltás, hanem a szakszerű, megfelelően szigorú és az óva­tosnál is kicsit óvatosabb jogi szabályozás. K. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom