Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-23 / 273. szám
1999. november 23., kedd VILÁGTÜKÖR Tiltakozások Újvidéken Az újvidéki lakótelepek csöndjét rendszeres csörömpölés zavarja: az idősebb lakók az ablakokban edényekkel, a fiatalabbak az utcán szemeteskukák ütögetésével fejezik ki elégedetlenségüket a főként ellenzéki városokat sújtó áramszünetek miatt. A fölháborodást fokozza, hogy az áramszolgáltató nem tartja magát a napi háromszor 2 órás kikapcsolások menetrendjéhez, az egyik legnagyobb lakótelep szomszédságában található Szerb Olajtársaság palotája pedig állandó fényárban úszik, miközben a lakóépületekben nem működnek a liftek, a magasabb emeleteken nincs sem víz, sem fűtés. B. Á. * Kitüntette Göncz Árpád köz- társasági elnök a Magyar Köz- társasági Érdemrend tiszti keresztjével az Erdélyben élő Senkálszky Endre színművészt, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével pedig Benkő András zenetörténészt. Bulgáriába látogatott Bili Clinton amerikai elnök Petar Sztojanov bolgár államfő meghívására. Washington a feltörekvő délkelet-európai demokráciák mintaképének tekinti Bulgáriát. Madeleine Albright, az Egyesült Államok külügyminisztere Pozsonyba látogatott. Személyében Szlovákia a legmagasabb rangú amerikai vendéget fogadhatta függetlenségének kikiáltása óta. Áramkimaradást okozott a japán főváros nagy részén egy villamos távvezetékre zuhant katonai repülőgép. A gép mindkét pilótája életét vesztette. A zuhanás miatt beállt áramszünet mintegy 800 ezer háztartást érintett. A tokiói tőzsde megszakította az értékpapír-kereskedést, a vonatok pedig késtek. Politikai menedékjogot kért Magyarországtól Anatolij Bikov orosz üzletember. A férfit jelenleg hazánkban tartják őrizetben. Bikov ügyvédje szerint az üzletember ellen folyó oroszországi nyomozások politikai indíttatású- ak, és azzal vádolja Alekszandr Lebegy kormányzót, hogy a nyomozást ellenőrzése alatt tartja. Ezrek követelték az amerikai Georgia államban a latin-amerikai katonák kiképzésére szolgáló akadémia bezárását. A tüntetők későbbi diktátorok, merénylők és kínvallatók kiképzőközpontjának tartják az Atlanta melletti Fort Benningben működő School of the Americast. Az iskola előtt évről évre tüntetnek, amióta 1989-ben az intézmény növendékei meggyilkoltak hat papot. Göncz Árpád Panamában. A magyar államfő és vendéglátója, Mireya Moscoso de Gruber asszony megelégedéssel állapította meg hétfőn, hogy a két ország közötti politikai kapcsolatok legmagasabb szintre emelésével sikerült lerakni a tartalmas és gyümölcsöző együttműködés alapjait. fotó: reuters Európa nagyobb önállóságra törekszik Luxemburgban tanácskoznak a védelmi és külügyminiszterek Luxemburgban hétfőn megnyílt a Nyugat-Európai Unió kétnapos miniszteri értekezlete, amelynek keretében összesen 28 európai ország, köztük Magyarország külügy- és védelmi miniszterei vitatják meg az európai integráció önálló védelmi és biztonságpolitikáját. Az erre irányuló egyre intenzívebb eszmecsere lényegében idén áprilisban, a NATO fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett washingtoni csúcstalálkozón kezdődött, de* most a NYEU luxemburgi miniszteri értekezletén került konkrétabb formában napirendre. A tíztagú NYEU-nak Magyarország az idén a NA- TO-tagság elnyerésével egy időben lett társult tagja, öt másik országgal együtt. Hazánkat az értekezleten Szabó János honvédelmi miniszter és Herman János külügyminiszté- riumi államtitkár képviseli. Amióta az Európai Közösség maastrichti csúcsértekezlete 1991-ben elhatározta, hogy az Európai Unió Szerződését ki kell egészíteni közös kül- és biztonsági politikával is, ezeknek a törekvéseknek a Nyugateurópai Unió szervezete lett a természetes kerete. 1948-ban ugyanis eleve védelmi szervezetként jött létre, s csak az egy évvel később megszületett s az Amerika vezető szerepével megerősödött NATO szorította háttérbe. A NYEU-nak az adott újabb életerőt, amikor a NATO európai pillérének szerepét felvállalva az Európai Unió közös biztonsági politikájának szervezeti kereteként látszik elnyerni végső feladatát. Ezt jelzi, hogy az EU-orszá- gok kezdeményezésére Javier Solana volt NÁTO-főtitkár, az EU főtitkára és közös külpolitikájának főképviselője lett a NYEU új főtitkára is. Decemberben az EU helsinki csúcsértekezletén várhatók az első konkrét döntések új testületek kialakításáról, illetve egy gyorsan bevethető közös európai erő létrehozásáról, amely immár a NATO nélkül is képes lenne válságkezelő erőként fellépni;.. Tőkés: igen, Duray: nem Eltérő megítélés a külhoni magyarok jogállásáról A Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi budapesti találkozóján nagy előrelépés történt a határon túli magyarok különleges jogállásának kérdésében és a külföldön élő magyarok szavazati jogának ügyében - jelentette ki Tőkés László, a RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Tőkés szerint bár a szavazati jog végül nem került a zárónyilatkozatba, de „az értekezlet nagy előrelépés a külföldön élő magyarság szavazati jogának biztosítása felé”. Ez és a különleges jogállás egyazon irányba mutat: a határon inneni és túli magyarság nemzeti együvé tartozásának jogi, politikai megjelenítése felé. „Trianon, majd a világháborúk és a forradalom idején végbement drámai nemzetromlás, nemzetszakadás helyreállítását célozzák” - vélte Tőkés püspök. „Ahogy az állampolgárság kérdése nem válhat a rövid távú, konjunkturális rögtönzés tárgyává, a kettős állampolgárság és a külhoni magyarok magyarországi jogállásának kérdése sem válhat a pártpolitikai porondon szokványos taktikázások játékszerévé” - figyelmeztetett Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának (VET) elnöke. Véleménye szerint a külföldön élő, vagy ott tartózkodó magyar állampolgárok szavazati joga ismét politikai alkudozások áldozatává lett. Ennek példájaként Duray Miklós „meghökkentő szemléletváltását” említette: másfél évvel ezelőtt egy lapinterjúban a kettős állampolgárságot vélte megoldásnak arra, hogy Magyarország EU-csatlakozása után a határon túli magyarokat az országhatárok ne válasszák el még jobban az anyaországtól, a MÁÉRT találkozóján pedig már azt vallotta, hogy a kettős állampolgárság nem jelent megfelelő megoldást. Washington Moszkva háborújáról Az orosz légierő csaknem félszáz bevetésben támadta az elmúlt 48 órában a csecsenföldi célpontokat. A harci gépek különösen Groznij térségében voltak aktívak. Moszkvában ismét cáfolták, hogy településeket bombáznának és más polgári célpontokat támadnának. (Hírmagyarázónk írja) Az amerikai katonai és polgári hírszerzés értékelése szerint a korszerű technikával rendelkező orosz katonai gépezet könnyűszerrel ellenőrzése alá vonta a csecsen alföldet, és Groznijt is elfoglalhatná, ha nem tartanák vissza az 1995. januári tapasztalatok, amikor az utcai harcok tű! nagy veszteséggel jártak. Ezért a csecsen fővárost inkább gyűrűben tartják, és megpróbálják kiéheztetni. A csecsen harcosok ugyanis bevehetik magukat a magaslati pontokra, esetleg áthúA keresztény egyházak hétfőn két napra bezárták az Izraelben, Kelet-Jeruzsálemben és a palesztin területeken lévő kegyhelyeiket, tiltakozásul a názáreti Ángyali Üdvözlet temploma mellett tervezett mecsetépítés ellen. A három fő egyház az izraeli kormány azon döntése ellen tiltakozik, amellyel szabad utat adott a mecsetépítésnek, engedve a muszlim szélsőségesek nyomásának. zódhatnak Grúziába, felkészülhetnek az ellentámadásszerű rajtaütésekre. Az orosz hadsereg viszont jelenleg nem rendelkezik olyan elitalakulatokkal, amelyek alkalmasak volnának az igazán kemény hegyi csatákra. Thomas Wilson altengernagy- nak, a katonai felderítés (DIA) vezetőjének feltűnt: mennyire derűlátóan nyilatkoznak az orosz tábornokok, noha szerinte nem látható a háború vége. Szemben a korábbi csecsen hadjárat hangulatával, most az orosz lakosság kétharmada támogatja a katonai akciót, s csupán 15 százalék áll ki az erőszakos fellépéssel szemben. Az orosz katonai vezetők, ellentétben az amerikai al- lengernaggyal, dátumokat is mondanak. Ez év végére, a jövő év elejére - úgymond - befejezik a hadjáratot. Ha mégsem, addigra már lezárulnak a decemberi parlamenti választások. R. E. Nem nyitotta ki kapuját hétfő hajnalban a Jeruzsálem óvárosában lévő Szent Sír Templom sem, amire egy évtizede nem volt példa. A kegyhely 800 éves kulcsának hivatalos őre egy muzulmán palesztin, Abed Dzsuda, akinek családja 1187-ben került a kulcs birtokába. Egy Szaladin nevű iszlám hadvezér ekkor űzte ki Jeruzsálemből a keresztes lovagokat. FOTÓ: FEB/REUTERS „Zárva” a Szentföld