Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-01 / 254. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. november 1., hétfő Változó ügyintézés, (b) A Békéscsabai Rendőrkapi­tányság közlekedési ügyinté­zésének (gépjármű és jogosít­vány) ügyfélfogadási rendje november 1-jétől megválto­zik. Hétfőn 8—12, valamint 13—17 óra között várják az ügyfeleket, kedden és pénte­ken nincs ügyintézés. Szer­dán 8—12 óra között, csütör­tökön délelőtt ugyanebben az időpontban, délután 13—16 között van ügyfélfogadás. Fiókgyógyszertár. (1) A pusztaottlakai önkor­mányzat a medgyesbodzási patika vezetésének közre­működésével fiókgyógy­szertárat létesít a települé­sen. A kis patika várhatóan ma nyit, ahol a nyitva tartás a háziorvosi rendelési idő­höz, később a felmerülő la­kossági igényekhez igazo­dik. Sérült, (z) Szombaton Békés­csaba belterületén egy személy- gépkocsi segéd-motorkerékpá­rossal ütközött, a motorost sú­lyos sérülésekkel szállították kórházba. Halálos baleset, (z) Szom­baton délután halálos motoros baleset történt Szarvas belterü­letén. Egy motoros az útsze­gélynek hajtott, majd egyensú­lyát vesztve az út szélén tárolt cserépbálának csapódott, majd a jármű az úton tovább csú­szott, melyet a mögötte haladó motoros már nem tudott kike­rülni, s neki ütközött. A baleset során a vétlen 22 éves motoros súlyos sérülést szenvedett, 25 éves hölgy utasa a mentőben kórházban szállítás közben meghalt. Lakástűz. (z) Szombaton Gyomaendró'dre riasztották a tűzoltókat. A Bajcsy-Zsilinszky utcában a konyhában elektro­mos hiba miatt gyulladt ki a pá­raelszívó. A tulajdonos égési sé­rüléseket szenvedett, az anyagi kár 400 ezer forint. Vak riasztás, (z) Tegnap Sarkadra, a Gyulai útra egy nagy lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. A lánglovagok Gyu­láról, Békéscsabáról és Szegha­lomból öt kocsival vonultak, s mint később, a helyszínen kide­rült, vak riasztásra mentek. Er­re mondják: olcsó játék... Magyarok visszatérése Izmitbe Hogy ne fázzon a télen, lakókocsit visznek Hatirának Varga Balázs, a Békés Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság gyulai kirendeltségének vezetője búcsúztatta tegnap a határát­kelőhelyen azt a Magyarországot elhagyó csoportot, amely a Központi Különleges Mentőszolgálat, az Országos Polgári Vé­delmi Parancsnokság és az Adra Adventista Fejlesztési és Se­gély Alapítvány összesen hét képviselőjéből állt. A földrengés sújtotta törökországi Izmit városába vittek segélyszállítmányt. A segélyszállítmány tegnap reg­gel indult Budapestről Izmitbe, ahol augusztusban nagy erejű földrengés pusztított. Akkor a magyar kormány mentőalakulatot küldött a helyszínre. A magyar mentőcsoport menekítette ki a ro­mok alól a 3 éves török kislányt, Hatira Káplánt, aki 84 órát töltött a romok alatt, halott nagynénje mellett. Szinte sértetlenül vitték ki ölükben a négyszintes lakóház maradványai alól. Néhány hét múltán a TV2 segítségével Hatira és családja Magyarországra láto­gatott. Kiderült, az sem biztos, hogy Izmitben fűtés nélküli sátor is jut majd nekik. A Központi Kü­lönleges Mentőszolgálat két tagja arra gondolt, hogy szponzorok felkutatásával a családnak össz­komfortos lakókocsit kellene jut­tatni. A lakókocsi a siófoki önkor­mányzat, a keszthelyi Familimpex Kft., a budapesti Honda Autóház NIPP-CARS Kft. és az ugyancsak fővárosi Qvalitét Kft. támogatásának eredménye. A felajánlást az Adra alapítvány magyarországi szervezete tette teljessé 900 ezer forint értékű ru­hanemű, takaró, bébitápszer, tar­tós élelmiszer adományozásával. Baranya Károlynak legelő­ször a török nép hálája jutott eszébe az augusztusi napokból. Például nem fogadták el tőlük a szállodadíjat és megvetéssel akadályozták meg, amikor vala­ki az üdítőért pénzt akart kérni a szomjazó magyaroktól. Hatirát 20-án mentették meg három és félórás küzdelemmel, utórengé­sek közepette, két födém romjai alól. Mancs és Viking, a miskol­ci speciális mentők kutyái jelez­ték a túlélőt. Három irányból kö­zelítették meg, puszta kézzel, vésővel, kalapáccsal. Hatira új­jászületett, felelősséget érzünk iránta — fogalmazta meg a töb­biek nevében is Baranya Károly. A magyarok az izmiti tűzoltó­ságnak adják át a segélyszállít­mányt. A lakókocsi a tűzoltóság tulajdona lesz, kedvezménye­zettje Hatira és családja. Úgy számítják, ma estefelé már náluk lehetnek. Szőke Margit Ragadozók és áldozataik Orosházán Micsoda példányok! — ámultunk el a IX. Nemzetközi Solymász Találkozó madarai láttán, amikor gazdáik felvonultatták kedven­ceiket az ünnepélyes megnyitóra. A karon ülő szárnyasok letakart szemekkel is érezték, eljött az ő idejük. Orosháza felett kiderült az égbolt, a vadászat ideális körülmények között elkezdődhetett. A tavalyi találkozón négy nap alatt 52 fácánt, 71 nyulat, több mint 100 hörcsögöt és egy kó­bor macskát mutattak be a va­dászok a záró terítéken. Az idén — szakemberek állítása szerint — környékünkön a mezei nyúl és a fácán állomány még jobb­nak ígérkezett, mint 1998-ban. A solymászok szirti sasokkal és héjákkal, ölyvökkel, vörös vér­csékkel vadászók ilyen előzmé­Kórházszék Az orosházi kórház vezetése a rendelőintézet tárgyalójában november elsején, hétfőn 17 órakor tartja a kórházszék idei ülését. Napirenden szerepel a kórház félévi mérlege, az újon­nan induló szakmai programok ismertetése, a 2000-ben várha­tó szakmai tendenciák és a pén­teki miniszteri látogatás, vala­mint a fórumon történtek is­mertetése. (cs) nyék után indultak a határnak 9 csoportban. Ez a gyopárosfürdői találko­zó több szempontból is emléke­zetes maradt a résztvevőknek: az idén ünnepelte ugyanis fenn­állásának 60. évfordulóját a Magyar Solymász Egyesület. Most tartották meg Mezőhegye­sen a Hotel Noniusban az Intemacional Association for Falconry and Conservation of Birds of Prey (IAF), a nemzet­közi solymászegyesület rendes évi közgyűlését. Kevés szabad­idejükben a hozzánk érkezett hazai és külföldi vadászok ter­mészetfilmeket néztek, diavetí­tésen vettek részt, egy vadásza­ti kiállítást is megnyitottak Orosházán. A szombati napon lovas, ragadozó madaras felvo­nuláson mutatkoztak be az orosháziaknak. A gimnázium előtti parkban a záróterítéken pedig zsákmányukról adtak szá­mot: 1 őz, 70 nyúl, 66 fácán, 1 vadkacsa és 23 hörcsög esett a madarak „áldozatává”. Csete Ilona Védangyala eltörheti a lábát? Ne aggódjon, ennek valószínűsége igen csekély. Azonban érdemes utána számolnia, hogy mekkora veszteség érheti, ha valamely dolgo­zója munkahelyi balesetet szenved. Szerencsére egyre több kis- és középvállalkozó ismeri fel, hogy ez rájuk nézve milyen súlyos anyagi következményekkel járhat. Miért kockáztatna? A Hungária Biztosító felmérést készített arról, hogy melyek a kisvállalkozások körében leggyakrabban előforduló kárfajták. A "dobogós” kockázatokról tájékoztatjuk Önt három héten keresztül, befejezésképpen... ... a munkáltatói felelősségbiztosításról. Egy munkahelyi baleset miatt nemcsak a dolgozó és a társadalombiztosítás által igényelt költ­ségeket kell a vállalkozásoknak megfizetniük. Egy esetleges maradandó egészségkárosodás esetén az élethosszig tartó életjáradék jelentős terheit is viselniük kell, melynek összege havonta akár több tízezer forint is lehet. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak veszé­lyes üzemekben lehetnek veszélyes helyzetek. Munkabaleset nemcsak munka közben érheti a dolgozót, hanem például vidéki hivatalos útja közben közlekedési balesetet szenvedhet, vagy az irodában is leeshet a lépcsőn. A veszélyforrások száma sajnos végtelen. A felmérés tapasztalatai szerint a munkáltatói felelősségbiztosítást éppen ezért nemcsak termelőüzemek, hanem az építőipari, sőt nagyon gyakran a szolgáltató vállalkozások is igénylik. Gondoljon a legrosszabbra, és válassza a legjobb megoldást! A Hungária Biztosító a világ több mint 60 országában jelenlévő Allianz Csoport tagjaként a legkorszerűbb biztosítási megoldással áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére. Kockázatarányos díjú termékei révén biztosítási védelmet nyújt a vállalkozások biztonságát veszélyeztető kockázatok, a tűz, az elemi csapások, a betöréses lopás okozta károkkal szemben. Mindezek mellett a vállalkozók általános felelősségbiztosítási és munkáltatói felelősségbiztosítási védelemre is bizton számíthatnak a piacvezető biztosítótársaságnál. Ha Ön sem akar kockáztatni, további információért hívja munkatár­sunkat a 66/523-129-es számon! (X) Mari Zsuzsa és a színház egyik művésze, Szántó Lajos FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Színházbarátok a Csabai Páholyban Az idei évad első Csabai Páho­lyának vendégei lehettünk szombaton este a Békés Megyei Jókai Színház Vigadójában. Kusztura Sándor székelyudvarhelyi festő külö­nös szépségű képeinek kiállítá­sát néztük meg mindenek előtt. Németh László: A két Bolyai című Konter László igazgató­főrendező rendezte előadását követte a kitűnő hangulatú köz­életi rendezvény. Bodor Pál (Diumus), Pulitzer életmű-díjas író, újságíró po­hárköszöntőjében azon elmél­kedett, hogy a színházzal egy­idős művészetpártolás nélkül nem létezhetik a mai teátrum sem. Bolyai Farkas göttingeni diákbarátját, Rézfalvi Bodor Pálnak hívták, s unokája, aki ugyanezt a nevet viselte, a ma­rosvásárhelyi színház mecénása volt. A hálás utókor szobrot ál­líttatott neki, amelynek bronzá­ból később Sztálin, majd román katonaszobrot öntöttek. Az ő unokája, az édesanyja nevét vi­selő mai publicista, aki ezen az estén előttünk állt. A sors külö­nös játéka mindez, az viszont korántsem, hogy a színház e da­rabbal a napokban vendégszere­pei Erdélyben. A partin Papp Endre vezette a műsort, amelyben fellépett Mari Zsuzsa táncdalénekes. Az ismét feltűnt sztár életútját és korát meghazudtoló bájjal és frisseséggel hódította meg a kö­zönséget. Hazajött a Békéscsa­bán évekkel ezelőtt játszó For­gács Gábor, humorista parodis- ta betegre nevettetve a nyitott szívű közönséget. A zenét a Fantázia zenekar játszotta. B. Zs. VÉLEMÉNYEK Szokások és a babonaság A temetőben tett hétvégi látogatáskor a déd- nagyapa sírhantja előtt tűnődve kérdezte gyer­mekem: tényleg feltámadnak a halottaink egy­szer? Olyan időket élünk, amikor az emberek mindenben kételkednek. A babonás hit azonban ma is éppoly elterjedt a világon, mint régen. A jóslatok, jövendölések elfogadása vagy elutasí­tása sok embert foglalkoztat. Vajon mi lehet ezeknek a mozgatója? Ma is sokan vannak, akik rossz előjelnek tekintik, ha egy feke­te macska átmegy előttük az úton, és sokan hiszik péntek 13-át szerencsétlen napnak. Gondoljuk csak meg: miért hord magánál néhány ember valamilyen „erőt” adó tárgyat, vagy miért „kopogja le”, ha bizakodóan beszél valamiről? Ezek a babonák évtizedek óta makacsul tartják magukat, még ha a józan észnek ellentmon­danak is. Az így gondolkodó ember úgy véli, hogy bizonyos tár­gyak, helyek vagy tettek jó előjelek, kabalák, míg mások balsze­rencsét hoznak. A babonás szokások pedig túlélték mindazokat a próbálkozásokat, amelyek megszüntetésükre irányultak. Az antropológusok és néprajzkutatók a „babona” megjelölést túl személyesnek tartják, ezért jobban kedvelik az olyan „szépítő” kifejezéseket, mint a népszokás, néphit, néphagyomány és hitvi­lág. Az emberek állítólag gyermekkorban sajátítják el a varázslat­ba vetett hitet, amire később is fogékonyak maradnak. De honnan származik a hiedelmünk? Egy amerikai író szerint a babona azért alakult ki, mert az emberek szerettek volna bepillantani a jövőbe, másrészt ezek segítségével próbáltak uralkodni a félelmeiken. A karácsonyi szokások, mint a csók a fagyöngy alatt a szerencsét hozó babonával, míg számos elképzelés a vallásos hitnézettel van összefüggésben. A jóslatok azért tartják magukat olyan állhatato­san, mert a jelen félelmeinkben gyökereznek. Hogy veszélyesek- e vagy kerülendők attól függ, hogy mennyire engedjük eluralkod­ni az életünkön. Legjobb tehát, ha gyermekeinket elsősorban a va­lóság és a hitvilág helyes értelmezésére tanítjuk meg. Halasi Mária Miért hallgatsz, fekete kő? Fekete kő vagy talán Rekviem? Csak találgatom, mi lehetett a címe annak a „szovjet” versnek, amelyet harmadikos vagy negyedikes koromban olvastam a gimnáziumi oroszkönyvemben. Ha jól emlékszem, Robert Rozsgyesztvenszkij írta. „Fekete kő, fekete kő, miért hallgatsz, fekete kő?” — ezzel a „megszólítással” kezdődött a költemény, ugyanis a szerző egy síremlékhez, mégpedig egy ismeretlen katona síremlékéhez intézte szavait. Minden bizonnyal e vers révén találkoztam először az ismeret­len katona fogalmával, s ettől kezdve kaphattam föl a fejem az olyan hírre, hogy X vagy Y politikus külföldi látogatása során megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. Nekünk is vannak ismeretlenkatona-sírjaink országszerte. Sok Békés megyei temetőben egymáshoz közel alusszák örök álmukat a két világháború magyar és nem magyar katonái, ha­difoglyai, munkaszolgálatosai. Emlékszünk még a november 7- ei és április 4-ei megemlékezésekre? Bizony, akkoriban csak a piros fejfák mellé jutott koszorú s virág. A magyar katonák be­süppedt, elgyomosodott sírkertjét legföljebb halottak napján keresték föl néhányan azok közül, akiknek odamaradt valakijük a háborúban. Az „odamaradtak” közül most egynek hazaszállították a föl­di maradványait a Don mellől. A 125 ezer fős, rosszul felsze­relt második magyar hadsereg egykori katonáját 38-40 éves ko­rában, 1943. január 12-én sebzette halálra egy gránátszilánk. Vele együtt 40-50 ezerre tehető az ott elesettek száma, ugyan- ennyien szenvedtek súlyos sebesülést, a többiek pedig fogság­ba estek. A most hazatért ismeretlen katonát ágyúlövések kísé­retében vasárnap délután 3 órakor helyezték örök nyugalomra Pákozdon, a Mészeg-hegyi doni emlékkápolnánál. A katonai tiszteletadással végrehajtott újratemetés, az or­szágszerte megszólaló harangok juttatták eszembe az írásom elején idézett verset. „Miért hallgatsz, fekete kő?” És — ezt a kérdést már én teszem fel, nem a költő —, ha megszólalnál, ró­lunk, élőkről vajon mit mondanál? Ménesi György A jövőformálás közös mű Magyarországi Románok Kulturális Napja Méhkeréken A hazai románság kultúrájá­nak ünneplésére gyűltünk most össze — üdvözölte a megjelenteket dr. Doncsev Toso, a Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke szombaton délelőtt a méhke­réki művelődési házban a Ma­gyarországi Románok Kultu­rális Napján. — A magyarországi románság jövőjének formálása közös mű. Az emberek saját sorsukat ala­kíthatják, és addig nincs baj a román kultúrával és hagyomá­nyokkal, amíg itt, Méhkeréken a mindennapi beszélgetések során román szavakat hallhatunk — hangsúlyozta dr. Doncsev Toso. Dr. Rúzsa György, Méhkerék polgármestere köszöntötte a rendezvényen fellépő tizenkét táncegyüttes és énekkar tagjait, továbbá a házigazda község ro­mániai testvértelepüléseinek képviselőit. Ezt követően a délelőtt az amatőr művészeti csoportok be­mutatkozásával telt. Érkeztek együttesek Békéscsabáról, Battonyáról, Lökösházáról, Pusztaottlakáról, Gyuláról, Bedőről, Körösszakáiról, Körösszegapátiból és Aradról. Az általános iskola zsibongó­jában Kozma Zoltán, Cséfán Tibor és Csóka Mihály helyi amatőr képzőművészek kiállítá­sát is megtekinthették az érdek­lődők, de lehetőség nyílt az or­todox templomba látogatásra is. A kulturális nap zárásaként a szervezők délután táncházba in­vitálták a jelenlévőket. V. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom