Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-02 / 255. szám

KULTÚRA 1999. november 2., kedd-------------------------------------------------------------------------------------------------------------­-----­A feladat: önbizalmat adni oktatónak és diáknak Beke Kata Békéscsabán Előtérben a megújuló energiaforrások Janowszky János igazgató szerint a kihívásokra érdemes figyelni Beke Kata: Férfi lenni nem tudok! FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Nem maradt el a siker, amit a tanártársadalom körében népszerű Beke Kata író, pe­dagógus előadásától reméltek a szervezők. A vendég sok hu­morral, közvetlenül szólt a napokban a békéscsabai Jó­zsef Attila Általános Iskola tantestületéhez. Az iskolai ünnepségek nyitó­napján járt Békéscsabán az író­nő. Mindenkit letegezett — el­nézést kérve a szebbik nem kép­viselőitől: a férfiaktól —, ezután jó tanárhoz méltóan, aki szigorú időbeosztással dolgozik, belevá­gott témájába, az iskolák mai helyzetének elemzésébe. Legfontosabb mondanivalója az iskolák kiemelt szerepére vo­natkozott, amennyiben szerinte itt dől el a nemzet sorsa. Nem ért egyet a tananyag túlduzzasztásá- val, ugyanis a gyereknek nincs ideje megállni és rácsodálkozni az új ismeretre. Ugyanez a hely­zet az osztályzással: egyes véle­mények szerint az érdemjegy léte pusztán annak hajszolására te­remt alapot — Beke Kata mégis mellette voksolt, mert szükség van a sikerélményre. A tanári jö­vedelmek emelése sem hatna hát- ráltatóan, ugyanis az oktatásból elszivárognak a férfiak. — Mit nem tudsz te, amit egy férfi igen? — kérdezte va­laki régen tőle. — Férfi nem tu­dok lenni — hangzott a válasz, utalva a problémára, hogy a di­ákoknak hiányzik a férfiminta. A NAT-tal kapcsolatban el­mondta, szerinte túlságosan nagy az a terület, amit a tanároknak maguknak kell megírniuk. Nem lehet ennyire szabadon kezelni ezt a kérdést, ugyanis az értékek vi­szonylagossága nem vezet jó irányba (más kérdés, hogy a taná­roknak nincs is elég idejük a helyi tantervvel érdemben foglalkozni). Megtudtuk, hogy a politiká­val szakított, nyugdíjasként új könyvét írja Kis magyar varázs­hegy címmel. Ebben a műtétről olvashatunk majd, amin nemrég esett át, majd utókezelésen Ba- latonfüreden, szerelmi vallo­mást a Balatonhoz és őszinte portrét rajzol egy professzorról. Kell a testületi szellem, önbiza­lom ahhoz, hogy önbizalmat ad­hasson az iskola. Európában nem szegény rokonok vagyunk, és nem oda tartunk, hanem régen ott va­gyunk. — Tessék bízni magatok­ban!— fejezte be az írónő. V. J. A növénytermesztés eredmé­nyei és kihívások az ezredfor­duló küszöbén — a termesz­téssel és kutatással foglalkozó társaságok, üzemek e jelszó je­gyében emlékeznek meg idén a magyar tudomány napjáról. Szarvason a Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Közhasznú Társaság a gyepnövényneme- sítő telepén, legelőkísérleti tele­pén és lucemanemesítő telepén rendez nyílt napot ezen a héten november 5-éig. Dr. Janowszky János, a kht. igazgatója a nemesítési progra­mok jövője, továbbá az eredmé­nyek hatékony hasznosítása szempontjából aggasztónak tart­ja, hogy egyre kevesebb pénz jut ezekre a célokra. Kedvező fordu­latot csak szigorú témaszelekció­val, továbbá fokozott állami sze­repvállalással lehetne elérni. Csökkent a nemesítésbe vont nö­vényfajok száma, s kevesebb a jövőt megalapozó fajtabejelentés is. Az igazgató úgy látja, ezekre Dr. Janowszky János szerint a növénytermesztési kutatás­ban csak a fokozott állami sze­repvállalás hozhat kedvező fordulatot FOTÓ: LEH0CZKY PÉTER a kihívásokra érdemes megfelel­ni, hiszen a mezőgazdaság fejlő­dése, az európai uniós csatlako­zásunk szempontjából meghatá­rozó, hogy a nemesítési prog­ramjaink milyen pozíciót tudnak megőrizni a nemzetközi munka- megosztásban és az éles piaci versenyben. A szarvasi kutatók szerint biztató, hogy az országos rendezési terv a jövőben na­gyobb figyelmet szentel a nem termelési célú gyephasználatnak, továbbá az infrastruktúra-fejlesz­tések is stabil és jelentős fűmag­igényt jelentenek. ígéretes lehe­tőségeket rejt az a kormányhatá­rozat is, amely a megújuló ener­giaforrások arányának növelését szorgalmazza. Az igazgató fel­hívta a figyelmet öt éve tartó energiafű-nemesítési program­jukra. Fajtajelöltjeik fűtőértéke 14-18 MJ/kg, amely az akác­vagy a nyárfa fűtőértékével ve­tekszik. Figyelemreméltó az is, hogy a biomassza-megjelenési formák közt a fű biogáz­termelése az elsők között emlí­tendő. A szarvasi kutató kht. ázsiai és nyugat-európai orszá­gokkal egyaránt együttműködik. A társaságot az Egyesült Álla­mokban működő pázsittermesz­tők és készgyepkészítők nemzet­közi szövetsége tagjai sorába fel­vette és megbízta a kelet-európai régió képviseletével. Cs. R. Suligaléria az evangélikus gimnáziumban, (y) Iskolagaléria nyílt a napokban a Bé­késcsabai Evangélikus Gimnáziumban. A suligaléria megnyitója annak a rendezvénysorozatnak volt része, amelyet a százéves iskolaépület és a 175 éves evangélikus nagytemplom tiszteletére rendeztek, így a kiállítás képei is a gimnáziumot és a nagytemplomot mutatják be az érdeklődőknek FOTÓ: SUCH TAMÁS A nyugdíjasokért A Csorvási Nyugdíjas Érdek- védelmi Szervezet 1992-ben alakult 16 alapítóval, Püski László irányításával. 1996 júniusa óta Mihalik And­rás vezetésével képviselik az idős emberek érdekeit az orszá­gos és a megyei szövetség prog­ramjával összhangban — tud­tuk meg a legutóbbi testületi ülésen, ahol a szervezet munká­járól számolt be az elnök. — Úgy segítjük kisnyugdíja­sainkat, hogy méltányossági nyugdíjemelési kérelmeiket pat­ronáljuk és felteijesztjük a me­gyéhez. Eddig 365 társunk kérel­mét bírálták el és ebből mindösz- sze 10 esetet utasítottak vissza. A vezetőség kedvezményes akció­kat is szervez — tájékoztatta a képviselőket Mihalik András. Tagjaik részére egyébként szerveznek kirándulásokat, a közelmúltban jártak Szarvason, az arborétumban. Szoros kap­csolatot ápol a csorvási nyugdí­jas-szervezet a gerendásiakkal, az újkígyósiakkal és a telekge- rendásiakkal. Az idősek világ­napja alkalmából vacsorán lát­ták vendégül a tagokat. Cs. I. A szereplők mindent megtettek Fruzsina hercegnő bemutatója a Jókai Színházban Régi (mese)hagyományokat követett a Jókai Színház az elmúlt hét péntekén, amikor Pete László Fruzsina herceg­nő című új darabját műsorá­ra tűzte. Az ősbemutató, a tapsok alapján, újabb mese­darabok írására ösztönözhe­ti a szerzőt, és hasonló sike­res bemutatókra a színház gárdáját. Holvan ország hercegnőjének, a csodaszép Fruzsinának (Vé­kony Anna) fél napja van arra, hogy megtalálja élete párját, szíve választottját. Ha nem, akkor az ország tanácsa vá­laszt helyette férjet. Kérő kettő is akadna, a hozományvadász Richárd, Bergengócia hercege (Ács Tibor) és egy vándorló királyfi, bizonyos Hexa Péter (Csomós Lajos) személyében. Azután persze ott van a számí­tó Ottokár tábornok (Mészáros Mihály), aki az udvari tanács révén szeretne Fruzsina olda­lára kerülni, hogy ellenfele, a hajóskapitányból udvarmester­ré pályamódosított Tóbiás (Tege Ántal) ki ne penderítse nyugdíjas állásából. Ráadás­ként pedig rögtön a mese ele­jén kiderül: Fruzsina hercegnő nem is • akárhogyan, hanem szerelemből akar férjhez men­ni. Erre megfelelő személynek tűnik a darab elején Hexa Pé­ter vándor királyfi, de a dolog természetesen nem ilyen egy­szerű. Fruzsinának meg kell szöknie az udvarból, hogy megtalálja a szerelmet és a szerelmét. A szökésbe besegít Franciska udvarhölgy (Csiz­madia Éva) és Vackor Borbála fogadősné (Szilágyi Annamá­ria) is. A Fruzsina hercegnő talán nem fogja a klasszikus nagy mesedarabok sorát gazdagítani, de mindenképpen szórakoztató kikapcsolódást nyújt a gyerek­közönségnek. A darab szerep­lői mindent megtettek a siker érdekében, lehet: a mese kötött verses szövege nélkül kicsit több poént is el tudtak volna szórni, és közvetlenebbül rea­gálhattak volna a közönség „hangulat” változásaira. A jel­mezek és a díszlet ötletes, a ko­reográfia „bohóckodásait” pe­dig a kellő mértékben jutalmaz­ta a közönség. Összességében egy jó mesedarabot láthatott pénteken a közönség a Jókai Színházban. K. A. Fruzsina hercegnő (Vékony Anna) és Vackor Borbála (Szilágyi Anna­mária) szökésen törik a fejüket FOTO: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom