Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-11 / 263. szám
1999. november 11., csütörtök GAZDASAG MAC» VAR ÁIXAMf*Al*ÍK Jogszerűen járt el a Dégáz, amikor felfüggesztette a társasháznak nyújtott gázszolgáltatást Békéscsabán 1997 és 1998 nyarán vihart kavart, mikor a Dégáz Rt. több társasházat kizárt a melegvíz-szolgáltatásból a felgyűlt hátralékok miatt. 1997 és 1998 csak a tetőzése volt annak a problémának, melyet a társasházak központi fűtése és költségeinek fizetése, illetve nem fizetése okozott. A melegvíz-szolgáltatás megszüntetése felszínre dobta az önkormányzati tulajdonú lakások bérló'i és a lakástulajdonosok közötti ellentéteket is. A közüzemi számlákat ugyanis többségében az önkormányzat bérlói nem fizették, és ezért gyűltek fel — néhány társasház esetében — több milliós tartozások. Tavalyelőtt még az önkormányzat kifizette bérlői tartozását, tavaly nyáron azonban ezt már nem vállalta fel. Helyette a lakások közösről történő leválasztását támogatta, illetve valósította meg az önkormányzati tulajdonú lakásokban. Tavaly nyáron lapunk több, a melegvízszolgáltatásból kizárt lakástulajdonos megkeresésére az állam- polgári jogok országgyűlési biztosához fordult az ügyben. A következőkben Polt Péternek, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének jelentését tesszük közzé. A jelentésből — terjedelmi okok miatt — csak a Polt Péter által hivatkozott jogszabályok felsorolása maradt ki. A vizsgálat nem terjedt ki a társasházakban lakó lakástulajdonosok'és a CSÜSZ Kft., valamint az önkormányzat közötti viszonyra. Az eljárás megindulása 1998. július 14-én egy százhúsz lakásos társasházban lakó panaszos több társasház lakóinak nevében beadvánnyal fordult az Országgyűlési Biztosok Hivatalához, sérelmezve, hogy a Dégáz Rt. 1998. július 3-án hat békéscsabai társasházban megszüntette a melegvíz-szolgáltatást — mivel a társasházak jelentős hátralékot halmoztak fel —, lehetetlen helyzetbe hozva ezzel olyan fogyasztókat is, akik rendszeresen fizették a közműszolgáltatások díját. Ugyanilyen tartalmú beadvánnyal fordult az Országgyűlési Biztosok Hivatalához a Békés Megyei Hírlap szerkesztősége is. A társasházban lakó panaszos beadványában leírta, hogy a közüzemi díjak beszedésével a társasház a CSÜSZ Kft.-t bízta meg, a cég azonban nem tett eleget a megbízási szerződésben vállalt azon kötelezettségének, mely szerint a közüzemi díjakat nem fizető tulajdonosokkal, illetve bérlőkkel szemben a kft. indítja meg a bírósági peres, illetve nem peres eljárást. A panaszos beadványában sérelmezte a kft. ezen eljárását. Beadványában a panaszos azt is előadta, hogy a békéscsabai ön- kormányzat megtévesztette az egykori bérlőket, amikor az általuk bérelt lakásokat felajánlotta megvételre, ugyanis nem tájékoztatta őket annak a változásnak a következményeiről, amely a továbbra is önkormányzati tulajdonban maradó bérlakások bérlőinek tartozásából felhalmozódó hátralékok ki- egyenlítésében beállt. A panaszos leírta, hogy 1997 óta nem az önkormányzat fizeti a bérlők által igénybe vett közüzemi szolgáltatás díjait, hanem a CSÜSZ Kft. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. §-a alapján az ügyben a jogállamiságból fakadó jogbiztonság elve (Alkotmány 2. § (1) bekezdés sérelmének gyanúja miatt vizsgálatot indítottam. A vizsgálat során megkerestem a Dégáz Rt. békéscsabai üzemigazgatóságát, felvilágosítást kérve a gázszolgáltatásra vonatkozó szerződések tartalmáról, valamint a szolgáltatás szüneteltetésének körülményeiről. A megállapított tényállás A Dégáz Rt. vezérigazgatója által megküldött iratokból az alábbiakat állapítottam meg: 1998. április 10-én kelt levelében a Dégáz Rt. felszólította a társasházak közös képviseletét ellátó Csabai Üzemeltető és Szolgáltató Kft.-t (a továbbiakban CSÜSZ Kft.), hogy egyenlítse ki az általa képviselt társasházakat terhelő gázdíj-tarto- zásokat. 1998. május 6-án a szolgáltató arról tájékoztatta a CSÜSZ Kft.-t, hogy az április 10-ei levélben megjelölt összeget csak részben elégítették ki, ezért tájékoztatást kértek a ki- egyenlítés várható időpontjáról, valamint arról, hogy a kft. érte- sítette-e az egyes érintett lakókat az őket terhelő tartozás mértékéről, valamint a tartozás kifizetésének elmulasztása esetén alkalmazható jogkövetkezményekről. 1998. május 12-én kelt levelében a CSUSZ Kft. ügyvezető igazgatója tájékoztatta a Dégáz Rt. gazdasági igazgatóját a felhalmozódott gázdíj-tartozások kiegyenlítése érdekében tett intézkedéseiről. 1998. május 18-án a Dégáz Rt. értesítette a CSÜSZ Kft.-t a kft. által képviselt társasházakat terhelő tartozások pontos összegéről. A szolgáltató kérte a kft. vezetőjét, hogy 1998. május 29- éig rendezze a tartozást, egyúttal kilátásba helyezték, hogy amennyiben a tartozás kiegyenlítésére a megjelölt időpontig nem kerül sor, 1998. június 4- én a Dégáz Rt. az érintett társasházaknál megszünteti a gázszolgáltatást. 1998. június 16-án kelt levelében a Dégáz Rt. vezérigazgatója emlékeztette a CSÜSZ Kft. ügyvezető igazgatóját arra, hogy a szolgáltató 1998. május 18-ai keltezésű levelében már felszólította a kft.-t az általa képviselt társasházak gázdíj-tar- tozásának kiegyenlítésére, 1998. május 29-ére kilátásba helyezve a szolgáltatás felfüggesztését. Levelében a vezérigazgató engedélyezte, hogy a kft. a levélhez mellékelt kimutatásban szereplő ötmillió-nyolcszáz- nyolcezer-ötszázhuszonhárom forint összegű tartozást legkésőbb 1998. június 30-áig teljes körűen rendezze. Ennek elmaradása esetére a vezérigazgató 1998. július 3-ára, nyolc órától elrendelte az érintett társasházak számára nyújtott gázszolgáltatás felfüggesztését. 1998. június 16-án kelt levelében a Dégáz Rt. vezérigazgatója tájékoztatta Békéscsaba polgármesterét a gázdíj-tartozások kifizetésére adott haladékról, egyúttal segítséget kért a polgármestertől a több hónap alatt felhalmozódott tartozások kiegyenlítéséhez. A Dégáz Rt. a gázszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződéseket a társasházak közös képviselőjével, a Csabai Üzemeltető és Szolgáltató Kft.-vel kötötte meg, ezért a szolgáltatás szüneteltetése előtt szükséges, jogszabály által előírt felszólításokat is a CSÜSZ Kft.-nek küldte meg. A lakók a hő- és melegvíz-szolgáltatásért közös költségként a CSÜSZ Kft.-nek fizetnek, így az egyes lakókat terhelő tényleges tartozás nagyságáról a Dégáz Rt.-nek nincsenek információi. A földgáz-szolgáltatási közüzemi szerződések fogyasztóként a CSÜSZ Kft. által képviselt társasházakat jelölték meg. 1998. július 1-jén kelt levelében a Dégáz Rt. vezérigazgatója a CSÜSZ Kft. ügyvezető igazgatóját tájékoztatta a kft. által képviselt két társasház 1998. július 1-jén fennálló gázdíj-tar- tozásáról. Levelében a vezér- igazgató arra is kitért, hogy az érintett két társasház — 1998. június 16-án kilátásba helyezett — szolgáltatásból való kikapcsolásától a cég méltányosságból eltekint. Ugyanezen a napon a Dégáz Rt. vezérigazgatója megküldte a cég békéscsabai üzemigazgatóságának a CSÜSZ Kft. által képviselt társasházakat terhelő tartozásokról szóló kimutatást. A Dégáz Rt. a szolgáltatásból 1998. július 3-án kikapcsolt hat társasház közül egyet július 15-én, kettőt augusztus 19-én, egyet pedig augusztus 27-én kapcsolt vissza a szolgáltatásba. A további két társasház egyedi gázfűtésre tért át. A gázszolgáltatás felfüggesztése 1998 nyarán hat társasházat érintett, és csak a melegvíz-szolgáltatásra teijedt ki, ugyanis a gáztűzhelyek üzemeltetéséhez szükséges gázmennyiség elkülönített vezetékrendszeren érkezik. A vizsgálat megállapításai A vizsgálat a Dégáz Rt. eljárására terjedt ki. Nem vizsgáltam ugyanakkor a CSÜSZ Kft. és a társasházak közötti jogviszonynyal összefüggő problémákat, valamint a társasházak tulajdonostársainak közössége belső jogviszonyát, illetve a békéscsabai önkormányzat eljárását. Az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. §-a értelmében ugyanis vizsgálati hatásköröm csak a hatóságokra és közszolgáltatókra terjed ki. Az érdemi vizsgálatot megelőző elemzés során megállapítottam, hogy az ügyben a békéscsabai önkormányzat nem mint hatóság, hanem mint tulajdonos volt érdekelt, ezért az önkormányzat — panaszos által megtévesztőnek minősített — bérlakások eladása során tanúsított eljárását nem vizsgáltam. A CSÜSZ Kft.-nek megbízási szerződés alapján a társasházaknak nyújtott tevékenysége sem közszolgáltatói, sem hatósági tevékenységnek nem minősül. A társasházak tulajdonostársainak közössége belső jogviszonyát pedig azért nem vizsgálhattam, mert a magánszemélyek egymás közötti jogviszonyának jogi értékelését igényelte volna, amelyhez nincs hatásköröm. A vizsgálat során megállapítottam, hogy a közüzemi szerződés a CSÜSZ Kft. által képviselt társasház, mint fogyasztó és a Dégáz Rt., mint szolgáltató között jött létre. A kérdés elsősorban az volt, hogy kötelessége volt-e a Dégáz Rt.-nek a lakók közötti jogviszony vizsgálata. Más szavakkal: a közüzemi szerződés szempontjából egy fogyasztóról vagy több fogyasztóról van szó? Ha ugyanis a Dégáz Rt.-vel több fogyasztó állt jogviszonyban, akkor a Dégáz Rt.-nek kötelessége volt a fogyasztók egymás közötti viszonyának vizsgálata, amennyiben azonban jogi értelemben véve csak egy fogyasztóról volt szó, akkor az a tény, hogy az egy fogyasztón belül több személy vette igénybe a szolgáltatást, a közüzemi szerződés szempontjából irreleváns. A vizsgálat során ezért elsősorban annak a kérdésnek a megválaszolására törekedtem, hogy erre az esetre alkalmazni kell-e a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény végrehajtásáról rendelkező 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet 13. §-ának (4) A melegvíz szolgáltatás megszüntetése idején azokban a lakásokban is lábasokban kellett melegíteni a vizet, melyeknek lakói folyamatosan becsülettel fizették a szolgáltatás diját FOTÓ: SUCH TAMÁS bekezdésében fogalt rendelkezést, amely a következőképpen szól: „Az elfogyasztott gázért a fogyasztó az árszabályozó rendelkezések szerint megállapított díjat köteles fizetni. Ha a gázszolgáltatást egy szerződés alapján többen veszik igénybe (több fogyasztó van), egyetem- legesen felelősek a fogyasztott gáz díjának megfizetéséért. Nem vonatkozik az egyetemleges felelősség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő fogyasztás díjfizetési kötelezettségére.” A vizsgálat során megállapítottam, hogy az idézett rendelkezés jelen esetben nem alkalmazható. Az ugyanis csak abban az esetben irányadó, amikor a szerződéses jogviszonyban a fogyasztó, mint kötelezett oldalán többen állnak, vagyis amikor a Ptk. rendelkezéseinek értelmében is egyetemleges felelősség terheli a szerződés kötelezetti oldalán állókat. A vizsgált esetben azonban a társasház tulajdonostársainak közössége állt a fogyasztó, mint kötelezett oldalán. A társasház tulajdonostársainak közössége, mint fogyasztó által vállalt kötelezettség esetén a szolgáltatónak nem kell vizsgálnia a vele szerződő fogyasztó belső viszonyait, amikor a társasház, mint fogyasztó gázellátását felfüggeszti. A fent kifejtettekre tekintettel megállapítottam, hogy nem sértett jogszabályt, és ezért nem okozott alkotmányos jogokkal kapcsolatos sérelmet a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményével összefüggésben a Dégáz Rt., amikor a társasház által kötött szerződés megsértésére hivatkozva felfüggesztette a társasháznak nyújtott gázszolgáltatást. A vizsgálat során megállapítottam, hogy a Dégáz Rt. a szolgáltatás felfüggesztése előtt a fogyasztó képviselőjét írásban több alkalommal felszólította a tartozás kiegyenlítésére. Ennek ellenére a társasház 15 napon belül nem egyenlítette ki a tartozást, ezért a gázszolgáltató a gázszolgáltatást jogszerűen függesztette fel. Dr. Polt Péter, az állampolgári jogok országos biztosa általános helyettese Magyar Államkincstár Békés Megyei Fiók 56(H) Békéscsaba, Dózsa György u. 1. Telefon: (66) 447-344/4425, 4449 (pénztári órák: hétfőnil-pentekig 08-13 óráig) Ritkán adatik meg, hogy közvetlen forrásból jussunk hozzá értékeinkhez. A Magyar Államkincstár fiókjaiban mindenkor közvetlenül a kibocsátótól vásárolhat állampapírt. Magyar állampapírok közvetlen forrásból, teljes körű állami garanciával. Már bankkártya-elfogadással is! Szolgaltatasaink: Allampapírjegyzés, -visszaváltás (Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy) < Másodpiaci forgalmazás, korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása (Magyar Államkötvény Diszkont Kincstárjegy) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Vételkor és eladás kor átutalás folyószámláról, folyószámlára. MAGYAR ALLAMKINCSTÁR BÉKÉS MEGYEI FIÓK Melegvíz-ügyben vizsgált az országgyűlési biztos
