Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-10 / 262. szám

<D t 1999. november 10., szerda KULTÚRA 9 i-#BéRÉKÉS megyei hírlap A színház szép hagyománnyá tette a páholybéli kiállításo­kat, ezúttal Kusztura Sándorét FOTÓ: kovács ERZSÉBET Hargita üzenetét hozta Mackós testalkatú, kedves sza­vú festő kiállítását láttuk a Bé­kés Megyei Jókai Színház Vi­gadójában. A Csabai Páholy megnyitójának legutóbbi tár­latán Kusztura Sándor gazdag színvilágú képei arattak hatal­mas tetszést. A székelyudvar­helyi alkotó festményeit napo­kon belül megvásárolták hely­beli műgyűjtők. „Festményei a Hargita csúcsait és fenyveseit, a Nagyküküllő magas partját idézik fel az alföl­di puszta sík és száraz világában. Székelyudvarhely üzenetét hoz­ták... Gyönyörű fenyvesek fölé­be komor, kopár sziklaszirt emelkedik nyomasztó és fenye­gető súllyal. Kerek ívű hegyi tó tiszta, fénylő tükrét durva szög- letességű sötét rönkök törik meg. Hangtalan sikoly, anyagta­lan dermesztő hideg árad ebből a festett tájból. Üzenet lélektől lé­lekig. Sokhangú üzenet. Szépség és igazság vegyül benne.” Székelyhídi Ágoston történész, a Hajdúsági Nemzetközi Művész­telep alapító vezetője nyilatko­zik így Kusztura Sándorról, akit szerencsénk volt megismerni, festményeit látni Békéscsabán. — Kovászna megyében szü­lettem 1957-ben — mondja a festő. — A zene számomra az életem része, voltam énekes is jó néhány évig. Közel húsz esz­tendeje, hogy a festészet raga­dott magával, akaratom, kitartá­som mellett a művészeti táborok segítették a fejlődésemet. Nem vagyok híve a különböző festé­szeti divatirányzatoknak, a lel- kemre, a hangulataimra, az érzé­seimre hallgatok. Meg kell ta­nulnunk ezt az eltorzult, zavaros életünket szellemileg egésszé, világossá és igazivá tenni. A magyarok nagy találkozóhelye, a csíksomlyói búcsú különösen közel áll a szívemhez, ezért sze­repel gyakran a témáim között. Kusztura Sándor nevével, képeivel bizonyosan találko­zunk még a mi művészeink, művészetbarátaink körében is. A festmények még ezen a héten munkanapokon (8 és 16 óra kö­zött) láthatóak egy békéscsabai irodatechnikai cég oktatótermé­ben, a Szarvasi út 57. szám alatt. (b. zs.) A gyulai Dürer Nyomda külföldi piacra is termel Tíz év alatt jelentős átalakulás Egyébként nemcsak azért fon­tos számunkra az export, mert a növekedésünkhöz piacot jelentett, illetve jelent a jövőben is. Fontos azért is, mert a magyar könyvpiac fogyasztási szokásai az év bizo­Ismét sikeresen szerepeit a gyulai Dürer Nyomda a Frankfurt­ban rendezett nemzetközi könyvvásáron. A cég több korábbi üzleti partnerével is megerősítette kapcsolatait, ami az idei éves szintű exportügyietek jövő évi biztosítását jelenti. Továbbá egy 1999 derekán induló új kapcsolat Frankfurtban történő kiérté­kelése nyomán már a jövő év első felében a szállítások volume­ne duplájára — több, mint 100 millió forintra — nőhet ezzel a partnerrel. A nyomda exportpiaci lehetőségeiről Beregszászi László ügyvezető igazgatóval beszélgettünk. nyos szakaszaira koncentrálód­nak — például a tankönyvigény nyári hónapokban, karácsonyi igény a késő őszi hónapokban — , s a nyomdának az év minden hó­napjában le kell kötnie kapacitá­sait, ami jól megválasztott export­piaccal lehetséges. — Hogyan tud eligazodni egy magyar cég a külföldi pia­cokon? — Exportunk mintegy 30 százalékát egy magyar tulajdo­nú külkereskedelmi kft.-n ke­resztül bonyolítjuk. Az Inter- press szakemberei otthonosan Beregszászi László ügyvezető igazgató büszkén mutatja igé­nyes, tetszetős könyveiket fotó: kovács Erzsébet — A Dürer Nyomda évről évre sikerrel jelenik meg a külföldi piacon is. Minek köszönhető eredményessége ? — Az elmúlt csaknem tíz év­ben jelentős átalakulás követke­zett be Magyarországon a könyvgyártás területén — mondta Beregszászi László. — Az állami támogatás erőteljes csökkentése révén jelentősen csökkent a kiadott könyvek összmennyisége. A leszűkült piacon érthetően komoly ver­seny kezdődött a nyomdák kö­zött. Sokakat — így cégünket is — arra sarkallt ez a helyzet, hogy kapacitásaikat külpiac­okon értékesítsék. A Dürer Nyomda 1993-ban az anyavállalattól, a Kner Nyomdától megkapta a színes, minőségigényes, keménytáblás könyvgyártáshoz addig ott használt berendezéseket, a fel­készült szakembereket. Ezt kö­vetően jelentősen megerősödve az addig kisvállalatnak számító nyomda a könyvgyártás közép- vállalati rangsorába emelkedett. Amikor megbízást kaptam a nyomda vezetésére 1996-ban, az export 110 millió forintos nagyságrendű volt, ebben az évben mintegy 300 millió forint lesz, ami azt jelenti, hogy az 1999-es várható 1000 millió fo­rint árbevételünk, termelésünk 30 százalékát tudjuk exportpia­cokon elhelyezni. mozognak a könyvpiacon, se­gítségükkel számos megrende­léshez jutunk. A másik lehető­séget éppen a könyvvásárokon való részvétel kínálja. Frank­furtban minden évben megjele­nünk, ahol találkozunk már meglévő és leendő üzleti part­nereinkkel. Európa több orszá­gából érdeklődnek gyártási készségünk iránt. Német, oszt­rák, dán, svéd, norvég, cseh, szlovák, lengyel, angol kiadók a megrendelőink. A piaci verseny igen erős, a kiadók sokszor 10—15 nyomdával is tárgyal­nak, mielőtt az üzlet létrejön. Távol-keleti, szlovén és szlovák cégek mellett hazai vállalatok­kal is összemérjük erőnket. További export lehetőséget kínál a könyvklubokba történő beszállítói státus elnyerése. A közismert óriási médiacég, a német Bertelsmann, Középke- let-Európában több klubot is alapított (magyar, cseh, lengyel, orosz). A Dürer Nyomda 1996- ban kezdett részükre könyvet gyártani, s ez a kapcsolat na­gyon szépen fejlődött. A könyvklubok jelentős előnyö­ket rejtenek magukban, hiszen egy-egy könyv 3—4 nyelven történő megjelenése az összes résztvevő — nyomda, kiadó, kereskedő — részére egyaránt gazdasági előnyöket kínál a na­gyobb példányszámok miatt. — Hogyan vélekedik az idei frankfurti könyvvásárról? — A magyar kultúra bemuta­tását lenyűgözőnek találtam, ám a standok kivitelezése ehhez mérten nem bizonyult jónak. Üz­leti szempontból eredményesen zártuk a vásárt. A Németország 10 legnagyobb kiadója közé so­rolt Könemann idén júniusban 65 millió forint értékben 100 ezer kötetet rendelt a Dürer Nyomdától. Frankfurtban újabb üzlet köttetett, amely várhatóan a jövő év első félévében 110 milli­ós bevételhez juttatja a vállalatot. Baracsi Magdolna Rajztanároknak November 15-én, hétfőn 11 órá­tól Békéscsabán, az ifjúsági ház­ban (Derkovits sor 2.) a megye rajztanárainak előadást tart — a rajz-érettségi új módszeréről — Zombori Béla, a Magyar Iparmű­vészeti Főiskola Tanárképző tan­szakának egyetemi adjunktusa. A továbbképzés a földszinti galériában, az országos középis­kolai vizuális verseny anyagá­ból válogatott „Valaki, aki fon­tos nekem” című kiállítás bemu­tatásával kezdődik. Az ifjúsági ház a Nemzeti Kulturális Alap Iparművészeti Szakmai Kollégi­umának pályázatán nyert ösz- szegből fordít a rendezvényre, így a részvétel ingyenes. A szakmai nap folytatásaként 15 órakor a megyei könyvtár­ban Békéscsaba rajztanárainak munkáiból nyit kiállítást Zombori Béla. Táncos sikerek A Printomat Táncsport Egyesü­let a közelmúltban sok helyen szerepelt az ország táncverse­nyein, s az alábbi eredmények­kel dicsekedhetnek: Szeged, standard táncok orszá­gos ranglista-versenye (amely a legmagasabb, tehát „S” osztályos verseny, de nyitott az „A” és „B” osztályosok számára is): Gyurkó László—Kovács Katalin (Printo­mat TSE) 13. hely. Budapest, standard táncok or­szágos ranglista-versenye: Gyurkó László—Kovács Katalin 11. hely. Hódmezővásárhely, II. Fekete Sas Kupa: Rácz Balázs—Smajda Times (Printomat TSE—Pro- menád TSE), D osztály, standard 1. hely, C osztály, latin 3. hely. Gyurkó László—Kovács Katalin, A osztály, standard 1. hely. Zsapka János—Kancsalics Dóra (Szarvasi Táncklub), E osztály, latin 5. hely. Kiskunhalas, Olajbányász Ku­pa: Barcsik Balázs—Zsapka And­rea (Szarvasi Táncklub), D osz­tály, standard 1. hely, latin 3. hely. MINKET NÉZ „refn&lpm. zavarok!” ESTI SHOWDER [■j-g-jT~) MINDEN MÁSODIK csütörtökön 20.00 AZ EGYETLEN IGAZI ESTI TALK-SHOW MAGYARORSZÁGON, AZ INTELLEKTUÁLIS HUMOR KEDVELŐINEK. MINDEN MÁSODIK HÉTEN TÖBB MINT EGY ÓRA ÖNFELEDT SZÓRAKOZÁS A S HO WM ESTER FÁBRY SÁNDORRAL, SZTÁRVENDÉGEIVEL ÉS A SHOWDER BAND-DEL. POLITIKA ÉS KÖZÉLET, SZÍNES ANYAGOK, RENGETEG SHOWDER - ROSSZ POÉNOK NÉLKÜL! wvuw .rtlklub.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom