Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-08 / 235. szám
1999. október 8., péntek KULTÚRA A mai bemutatón a Jókai Színház vendége az író két leánya, Ágnes és Csilla Békésen otthonra lelt a Németh család A Németh házaspár négy leányával 1969 húsvétján (A Németh László élete képekben című kötetből) Minden premier ünnep; különösen az, ha a színház a nézők között köszöntheti a szerzó' gyermekeit Ma este, A két Bolyai bemutatóján a Jókai Színház vendege Németh László két leánya, Ágnes és Csilla. Laka- tosné Németh Ágnessel készített interjúnkban a családról, a pedagógus-író édesapáról és négy leányáról, életműről és annak utóéletéről, valamint nem túl sok legújabb kori bemutatóról beszélgettünk. — Szüléink első gyermeke meghalt, utána a sorssal versenyre keltek és nagy családot akartak. Összesen hat lányuk született, ami „nagy csapás” lehetett édesapámnak — sorolta a családtörténet eseményeit Ágnes. — Az ötödik gyermek is meghalt, úgyhogy négyen vagyunk, és hárman már nyugdíjasok. A legidősebb nővérem Magda. Vegyész volt, a férjével együtt ment ki Kanadába, ahol kémiatanárként dolgozott. Most már repatriált, kiadta a levelezését édesapámmal, jövő héten a Frankfurti Könyvvásáron Magda képviseli a családot, két reprint kötet lesz jelen, az Iszony és A minőség forradalmából egy válogatás. — A második lány Judit nővérem, fizikus és a családunk esze, egyetemi tanár és akadémikus, az egyedüli, aki most is aktívan dolgozik. A hatvanas években ő volt édesapám titkárnője, első olvasója, kritikusa a műveinek. Apám nagyon adott a véleményére, és halála után is több művét rendezte sajtó alá. Utánuk jövök én, Ágnes. Vegyészként végeztem, a Budapesti Műszaki Egyetem fizikai-kémiai tanszékén dolgoztam, onnan mentem docensként öt éve nyugdíjba. Édesapám leveleit rendezem sajtó alá, ami nagy feladatnak bizonyul, mert körülbelül 920 szerzői ív apám munkássága, és ebből 170 a levelezés. Az első kötet már megjelent 1993-ban, és ez az 1949-ig tartó leveleket tartalmazza, és két éve készül a maradék 120 szerzői ív, a kiadó szerint talán decemberre jelenhet meg a kötet. — A negyedik Németh lány Csilla, orvosként végzett, de sajnos rossz egészségi állapota miatt hamar leszázalékolták. Ikerpárt fogadott örökbe és neveltek a férjével, a lánya ott lesz velünk a premieren. Csilla kétszeres nagymama. Kilenc évvel fiatalabb nálam, szociális munkásként dolgozik a református egyházban. — Úgy tűnik, minden gyermek munkája mellett szeretettel gondozza az írói hagyatékot. — Pillanatnyilag Judit nővérem az, aki kevesebbet tud foglalkozni apu dolgaival, mert őt a saját munkája, elfoglaltsága jobban leköti. Mi, többiek természetesen nagy szeretettel csináljuk. Ez a mi dolgunk. — Vajon Németh László otthon, édesapaként is olyan szigorú tanár, maximumra törekvő oktató volt, mint amilyet művei sejtetnek? — Apu valóban megfogalmazta, hogy minden család egy új sziget, egy új királyság, amit meg kell alakítani. Szerette volna megalakítani ezt a szigetet, de hát tudjuk, hogy ez a saját gyerekeivel az embernek másképp van, otthon ez nem olyan egyszerű. Mindenki, akinek gyerekei vannak, elgondolja, hogy mi lesz majd a gyerekeiből, akik aztán élik a saját életüket. — A jó tanácsot valamennyien megfogadták és a természet- tudományok felé fordultak. — Igen, ez az egyetlen kívánsága, ami egyértelműen teljesült, hogy egyetlen gyereke se menjen az irodalom közelébe se, ezt kikötötte. Magda még megpróbálta, de aztán el kellett jönnie. Mi az ötvenes években jártunk egyetemre. 1952-ben akartam irodalom—történelem szakra menni, de apu azt mondta: szó se lehet róla, azt nem fizetik. Azt tanácsolta, hogy menjek vegyésznek, mert azt tapasztalta a gimnáziumban, hogy a lányok a kémiát nagyon jól meg tudják tanulni. — Mintha bizonyos hasonlóságok az életben és a drámákban visszaköszönnének. — A Bolyai-féle apai vágyak talán leginkább Juditnál és Csillánál tűntek reálisnak. Mindkettőjüknek kivételes matematikai képességeik voltak, nyolc-tíz éves korukban differenciáltak, integráltak, az érettségi anyagot tudták matematikából. Juditot ez a kezdeti apai lökés valóban messzire vitte, fizikusnak készült, az ismereteit jól tudta használni. Csillánál viszont, aki gyermekorvosnak ment, a rossz fizikum megbosszulta a választást. —A premiereken való részvétel is valahogyan hozzátartozik az írói hagyaték gondozásához, biztosan hálás feladat. — A békéscsabai bemutató több okból öröm. Elsősorban azért, mert előadják édesapám egyik darabját. Nem akarok panaszkodni, de valójában a rendszerváltás óta nem sokszor került színpadra. A Nemzeti előadta a Villámfénynélt, a Madách a Széchenyit, mindkettőt kamaraelőadásban,'és Debrecenben játszották a Galileit. A 35-40 darabhoz képest ez kicsit kevésnek tűnik, bár lehet, hogy ez csak egy elfogult lány véleménye... — Nem hinném. Inkább elgondolkodtató statisztika. — A második ok, hogy vidéken adják elő. Én elég sokat járok vidéken, és az a tapasztalatom, hogy a vidéki közönség sokkal fogékonyabb apám írásai iránt, mint a pesti, posztmodernen nevelkedett néző. Ugyanakkor apám életművének jelentős része hozzáférhetetlen, regényei, drámái elenyésző mennyiségben jelentek meg, amióta az életműsorozat befejeződött. S úgy gondolom, ha egy diák lát egy darabot a színházban, ha a könyvesboltban nem is találja meg annak az írónak a dolgait, bemegy a könyvtárba és elolvassa. Talán ez csak az én naivságom, de el tudom képzelni. —Ha jól tudom, A két Bolyait korábban is keveset játszották. — A Bolyai édesapám nagyon ritkán játszott darabjai közé tartozik, és ezért is rendkívüli öröm számomra ez a bemutató. Összesen három színház vállalkozott eddig a bemutatására: a Katona József Színház 1961 - ben, a nyíregyházi ’83-ban és a józsefvárosi színház ’86-ban. Mindhárom társulat sokat ment az előadásokkal ide-oda, készült egy tévéváltozat, de más bemutató nem volt. — Izgalmas erkölcsi-etikai kérdések feszülnek a drámában. Vajon mi lehet az oka a mellőzésnek? — Úgy gondolom, talán azért nem vállalkoztak a bemutatására, mert elég nehéz a matematikai nyelv, a mondatok is nagyon összetettek. Emlékszem, az első bemutatónál Básti Lajos nagyon panaszkodott, hogy képtelen kimondani a szöveget. S eléggé köztudott dolog, hogy apu sose tudott a színészekkel elég jól bánni, ha biztatni akarta őket, az is ritkán sikerült. Bástinak például gratulálni akart, és azt mondta: „hát, fog ez még jobban is menni”. Várkonyi rendezte az előadást, és rohant anyámhoz, kérte, nyugtassa már meg a Bástit. Anyám bement, kezdte mondani, milyen szép volt, milyen jó volt, ez tetszett, az tetszett, végül hozzátette: „és maga olyan gyönyörűen beszélt, hogy az külön élvezet”. Várkonyi megkérdezte, mit mondott, anyám válaszolt: „dicsértem, ami belefért”. Básti viszont így értelmezte: Némethné közölte, hogy jó speaker lennék. — Igaz, hogy Németh László nem nézte végig a bemutatóit, inkább a szomszédos presszóban üldögélt? — Vagy az utcán sétált. Az írók zöme talán így van ezzel. Illyés Gyula kivétel, ő nagyon meg volt elégedve a színészekkel. Apámnak nagyon határozott elképzelései voltak a dolgokról, és ha azt nem úgy kapta vissza, akkor zokon vette. Nemrégen olvastam Wagnerről, hogy minden előadásnál megállapította, hogy ez se jó, az se jó, senki az ő darabjait megfelelően előadni nem tudja. Mégis siker lett. Nyilván nem volt igaza. A Bolyairól Básti még akkor is, amikor nagyon tapsoltak, azt mondta, hogy legfeljebb tíz előadás van benne, aztán százat játszottak. — Ha jól tudom, nemcsak Békéscsabára, hanem Békésre is ellátogatnak. Rokoni szálak kötik a családot a megyéhez? — Tulajdonképpen nincsenek, soha nem is voltak rokonaink Békés megyében. Teljes csoda révén kerültünk mi oda. Az történt, hogy bennünket kibombáztak Pesten, a Törökvész úton, ahol négy hétig állt a front. A mi házunk ma egy kis kulipintyó- nak néz ki, de akkor még a környékünkön se volt ház, s talán valami főhadiszállásnak nézték. Teljesen rommá lett, lakhatatlanná vált, mi Illyésékkel töltöttük az ostromot egy kollégium pincéjében, és amikor feljöttünk, fogalmunk se volt, hogy hova megyünk lakni. Illyéséknél voltunk, és a békési Püski Sándor volt apám kiadója. Püski följött Pestre azzal — és hozott friss kenyeret! —, hogy megnézze, az írók közül ki van a legrosszabb helyzetben. Megkérdezett békési családokat, hogy ki vállalna el pestieket. S egy békési vaskereskedő, aki soha egy sort nem olvasott apámtól — lánya, Piroska olvasott —, csak azt tudta, hogy négy lányuk van, elvállalt bennünket. Jött Sándor bácsi, felpakoltak bennünket, és mentünk. Csilla ’43-as születésű, tehát karonülő volt, anyámat meglőtték, nem is sorolom... — Ez mégiscsak felér egy rokoni kapcsolattal. — így van. Két évig, ’46 végéig voltunk Békésen. De apu már ’45 szeptemberétől Hódmezővásárhelyen tanított, mivel a békési gimnázium nem merte vállalni. — Köszönjük az érdekes beszélgetést, és szeretettel várjuk Békéscsabára! Niedzielsky Katalin 1945-ben, a Tarhosi Énekiskola tervezgetésekor. Balról a második Püski Sándor, középen Németh László, jobbra Gulyás György és Illyés Gyula (archív felvétel) Hárommilliárdból négy Agnes szerint azt ,,az édes-keserű ízt", amit Németh László leányaival szemben érzett, jól mutatja a következő idézet. ,,S épp, amióta beletörődtem, hogy a gyerekeimben ne a mögöttük kirajzolódó ideálokat lássam, s ne afelé szorítsam őket — a kapcsolat utóíze, a lányaimhoz való viszonyom is egyre tisztábbá válik... Igen, a föld hárommilliárd embere közül én mégiscsak mellettük érzem a legnyugodtabbnak magam.” (Németh László élete képekben, 171. oldal vagy Lányaim, 255—256. oldal) Katolikus helytörténeti munka Igazi könyvkuriózum jelent meg tegnap, a békéscsabai apátplébános, Bielek Gábor munkája, a Békéscsabai katolikus családlexikon (1750—1895). A több, mint 200 oldalas kötet azért számít különlegességnek, mert ez az első csabai katolikus helytörténeti kiadvány. Másrészt a több, mint egy évtizedes gyűjtőmunkával született írás elsőként állít emléket a Békéscsabára települt szlovák családoknak. A szerző 44 család történetét dolgozta fel az Ancsinoktól a Zleovszki famíliáig. A kiválasztás rendező elve: mely családokban fordult elő legalább száz keresztelés a mögöttünk hagyott 250 évben. Bielek Gábor csupán az egyházközség dokumentumaira és a szlovák családok szülőföldje, Bozók (Bzovik) plébánosának kéziratára támaszkodhatott, ennek ellenére igyekezett teljes képet adni a családfákról és a névadási szokásokról. Elhamarkodott lenne a könyv kézbe vétele után pár órával kritikai megjegyzéseket fűzni a BIELEK GÁBOR Békéscsabai katolikus családlexikon (1750-1895) A tig! ImoI&c" iíwp&M (;7?0~I9b7i jaminai apátplébános munkájához (erre később egy hétvégi lapszámunkban sort kerítünk), de annyi máris megállapítható, hogy munkája hézagpótló és fontos adalék — épp a Békéscsabán élő szlovák családok példája nyomán — a magyar és a szlovák nép megbékéléséhez. Bielek Gábor munkáját a Tevan Kiadó jelentette meg, kapható a csabai plébániákon és könyvesboltokban. Á. Z. Megszorítások Medgyesegyházán Nehéz gazdasági év derekán jutott túl a medgyesegyházi ön- kormányzat, amely az intézmények költségvetését a nadrágszíj még szorosabb összehúzására kényszerítette. A szűkös pénzügyi lehetőségek legjobban az általános iskolát érintették, ahol az elmúlt hónapokban, úgy tűnt, akár több millió forintos elmaradással is számolni kell. Sikerült-e a gondokra megoldást találni? — kérdeztük Kálmán János igazgatót — A rendelet szerint március 17-én 90 millió forintban állapították meg az intézmény költségvetését. Az iskola bázisalapú költségvetést készített. Ezt megelőzően készült az úgynevezett „ceruzás” költségvetési terv, amely az adottnál mintegy 16 millió forinttal többről szólt. — Hogyan történt a költségek szétosztása? — A pénzügyi vezető összegezte a beérkezett igényeket, majd a belső ellenőrrel megvizsgálták, hogy a benyújtott terv megfelel-e a jogszabályoknak. Ekkor a túlzott igényekből igyekeztek lefaragni. Az általunk benyújtott terv reálisnak bizonyult. Más kérdés, hogy a településnek összesenben 15 százalékkal kevesebb pénz állt a rendelkezésére. A képviselő- testület nem vizsgálta az egyes tételeket, hanem egységesen 15 százalékkal csökkentette az intézmények pénzét. — Ezen időben halmozódott fel az iskola adósságállománya. — Az önkormányzat nem vitatta, hogy fejlesztésre szükség van, több pénz viszont nem volt. Végül a súlyos megszorító intézkedéseket nem tudtuk elkerülni, amelyre két ütemben került sor. Március végén jelentős létszámleépítést végeztünk, ami a technikai állományt érintette. A maradóknak ezáltal többet kell dolgozni ugyanazon bérért, illetve még szigorúbb, takarékosabb munkát végezni. Fő feladatunk a napi működés biztosítása, ami szintén nem volt zökkenőmentes. Tény: a kifizetetlen számlákból több milliós adósságállományunk halmozódott fel. Egy-két hét veszélyes és nehéz időszak következett, amit az önkormányzattal közösen igyekeztünk rendezni. Az adósságspirálból kikerültünk, az adósság minimálisra olvadt. — Mi volt a pénzügyi rendezés második lépése? — A júliusi ülésen a testület megvizsgálta, hogy szükséges-e az oktatási szerkezet átalakítása. Erre két területen lett volna lehetőség: az óvodai férőhely csökkentése vagy az iskolai szerkezet átalakítása. Már-már azon a határon voltak a képviselők, hogy nem kerülhetők el ezek a lépések, de ehelyett további létszám- leépítést és még takarékosabb intézkedést léptettek életbe. Ennek hatására alkalmaztunk szakképzett pályakezdőt, több munkatárs nyáron munkanélküli „szabadságra” ment, valamint a konyha dolgozóit újabb két fővel csökkentettük. Azon munkálkodunk, hogy belső átszervezéssel elérjük: a gyermekeket és a lakosságot semmilyen kár ne élje. Az októberi ülésen a iskola szakmai munkájáról szóló beszámolót jónak ítélte és elfogadta a testület. Halasi Mária S3:ai«as A m • m • v ■ • • • bajban jól jón A megvét sújtó belvízkárok enyhítéséhez a META KÉR ÁRUHÁZ és a Békés Megyei Hírlap is szeretne hozzájárulni. A METAKER ÁRUHÁZBAN most padlószőnyegek már 590 Ft/m2-től kaphatók, újabb 3,66 és 400 cm-es padló PVC-k már 490 Ft/m2-től áfás áron. ■xtra kedvezménnyel Ä A Békés Megyei Hírlap előfizetői további vásárolhatnak! Ha a vásárló még nem előfizetője a Hírlapnak, a METAKER PLUS KFT. egyhavi előfizetéssel is kedveskedik! Cím: METAKER ÁRUHÁZ, Békéscsaba, Andrássy út 42. ___———" T elefon: (66) 324-193. —-—j^ akff. «*/ Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9—18 óráig, ‘ ,a szombaton 8—13 óráig.
