Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-07 / 234. szám

% 1999. október 7., csütörtök CSALÁDI OLDAL 1 ... " 11 1 1 .....-«&BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Hét megoldás szexuális problémákra A libidó gyengülésének számos különböző oka lehet. Manap­ság, mivel egyre több nő keres segítséget, a szakemberek rend­szerezik a kiváltó okokat. Mit tehet a nő a csökkenő nemi vágy ellen? Erre vonatkozó­an ad tanácsot Ginny Graves cikke a Reader's Digest Válogatás októberi számában 7 megoldás szexuális problémákra címmel. 1. Fontos a rendezett hor­monháztartás! A szex és a nemi hormonok között nagyon szoros az összefüggés. A libidót fenye­gető veszélyek egyike a változás korát megelőző időszak, a perimenopauza. — Egyeseknél a perimenopauza időszakában a nemi hormonok szintjével együtt csökken a nemi vágy — mondja Barbara Sherwin montreali pszi­chológus és nőgyógyász profesz- szor. A hormonális átalakulás küszöbén álló nőknek jót tehet, ha elkezdenek alacsony ható­anyag-tartalmú fogamzásgátló tablettákat szedni — de csak a háziorvos véleménye figyelembe vételével. 2. Aludjon egyet! Kathleen Blindt Segraves ohiói pszichiá­ter szerint indokolatlanul alábe­csülik az alváshiánynak a sze­xuális vágy csökkenésében be­töltött szerepét. A kezelés egy­szerű és olcsó: éjszakánként 7—9 óra alvás, heti háromszor 20 perc torna, lefekvés előtt nyolc órával ne fogyasszunk koffeintartalmú italokat, ne fe­küdjünk le üres vagy teli hassal. 3. Mértékkel eddze a testét! A testmozgás általában jót tesz a nemi vágynak. Egy vizsgálat szerint napi egy óra fokozott oxigénfogyasztással járó test­mozgás a férfiaknál jelentősen megnöveli a nemi vágy jelentke­zésének a gyakoriságát és a sze­xuális késztetést. A kutatók va­lószínűnek tartják, hogy a moz­gás a nőknél is hasonló hatású. 4. Küzdjön a depresszió el­len! — a sokféle tünete közé tartozik a szex iránti érdeklődés elveszítése is. Bár azt még nem tudjuk, hogy pontosan milyen élettani folyamatok révén csök­kenti a depresszió a nemi vá­gyat, a lélektani összefüggés egyértelmű. 5. Csínján az antidep- resszánsokkal! — mivel bizo­nyos esetekben működési zava­rokat idézhetnek elő — taná­csolja dr. Andrew Leuchter ka­liforniai pszichiáter. Az ideg- sejt-végződéseknél ható, sze­lektív szerotonin visszaszívás­gátlókat szedő depressziós bete­geknek csaknem a felénél is fel­léphet ez a mellékhatás. Ezek a szerek ugyanis megváltoztatják a szervezet szerotonin- egyensúlyát, és ez hatással lehet a nemi működésekre. 6. Tartsa kordában a stresszt! Gayle Beck pszicholó­gus azt tanulmányozta, miként hat a harag és a szorongás a ne­mi vágyra, és azt tapasztalta, hogy a nőknél mindkét érze­lemnek erős negatív hatása van. A fokozódó stressztől az embe­rek annyira elveszítik összpon­tosító képességüket, hogy a sze­xuális örömszerzésre és élve­zetre sem képesek eléggé odafi­gyelni. Ha úgy érzi, a stressz csökkenti a nemi vágyát, akkor áldozzon időt a feszültségek le­vezetésére: lazításképpen fü- rödjön meg, vagy kora este sé­táljon egy nagyot. 7. Kommunikáljon! A „hipoaktív szexuális vágy” az a diagnózis, ami bárkire ráillik, akinek csak ritkán vannak ne­miséggel kapcsolatos gondola­tai és nem vagy alig érez szexu­ális késztetést. Okát nem ismer­jük, de valószínű, hogy a lelki tényezőknek fontos szerepük van a kialakulásában. Az orvosok és a pszichológu­sok egyetértenek abban, hogy nagyon fontos a helyzetet meg­beszélni a partnerrel, ez sok esetben megoldja a problémá­kat. Nagycsaládos vezetők képzése A Nagycsaládosok Országos Egyesülete szervezésében három alkalomból álló továbbképzésen vehetnek részt az orosházi kis­térség nagycsaládos egyesületeinek vezetői. Az első összejövetel a hét végén volt Orosházán. Az egyesületi vezetők egyebek mellett a pályázatok készítésé­hez, kommunikációs készsé­gük, személyes hatékonyságuk fejlesztéséhez kapnak segítsé­get. Emellett az önkormányzati törvény legfontosabb kérdései­ről is tájékozódnak. Az előadá­sokat tanárok, pszichológusok, önkormányzati szakemberek tartják. Az elmúlt hétvégi to­vábbképzésen jelen volt és elő­adást tartott Benkő Ágota, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnöke is. A kistér­ségi nagycsaládos vezetők leg­közelebb október 22—24. kö­zött, illetve október 29—30-án találkoznak. Kovács Erika KERTÉSZ MAGDI KERTÉSZ MÓNII FÉLTÉKENYSÉG. TÖLTSE ON IS AZ ESTEJET BÁBÁTOK KÖZT A lombos végű faágaktól az elektromos fogkeféig Érdekességek a szájápolás történetéből A Colgate szájápolási hónapot első alkalommal szervezték meg az országban, ezek a diákok a nagy nyilvánosság előtt mutatták be a helyes fogmosást A fogászat több ezer éves múltra tekint vissza. Az egyiptomiak az száj ápolására különböző állat formájú eszközöket használ­tak, mert a hiedelmek szerint egyes állatok védelmezték fogai­kat az ártó szellemek ellen. A maják is magas szintű fogápolási kultúrát honosítottak, melyeket hieroglifákon örökítettek meg. Sajnos, a pergamenre íródott feljegyzéseket a spanyol hódítók megsemmisítették, mert istentelennek tartották azokat. Az iszlám, arab világ nagy hangsúlyt fektetett a fogápolás­ra annak ellenére, hogy szent könyvük, a Korán, nem helye­selte az orvostudományi és fog­orvosi ismeretszerzést. Mivel azonban az arab világban fontos volt a test és a lélek ápolása, ezért a fogak is hangsúlyos sze­repet kaptak. A Korán minden hívőnek előírta a napi ötszöri imádkozás előtti három szájöb­lítést — ez napi 15'higiénés „fogmosást” jelent. A fogak ápolására egy úgynevezett misswak-ot használtak, amely egy faág volt és leginkább egy durva ecsetre hasonlított. A fa ágát vízbe áztatták, megvárták, amíg megszívja magát, majd a rostokat használták a fogközök tisztítására — ez volt a fogse­lyem őse. Az arab világ tehát igen nagy hangsúlyt fektetett a száj- és fogápolásra, magas szintű fogászati kultúrát képvi­selt. Japánnal a Kínából érkezett buddhista papok ismertették meg a szájápolás alapjait, mert a papokat vallásuk köte­lezte szájuk és nyelvük meg­tisztítására ima előtt. A fog­mosáshoz bojtos végű ágakat használtak. Japánban nemso­kára központilag köteleztek mindenkit a szájápolásra. Eh­hez társultak különböző ha­gyományok is, melyek szerint az asszonyok például hűségük jeleként feketére festették fo­gaikat. A sötét középkor visszave­tette a fogápolási kultúra elter­jedését, hiszen az embereknek fogalmuk sem volt arról, hogy fogaikat esetleg ápolni kellene. Egyesek néha hegyes végű bo­tokat, késeket használtak az ételmaradékok kipiszkálására. Az angol királyok rendelkezé­se szerint a lovagoknak nem volt szabad tőreiket fogpiszká­lóként használni fogtijsztításra, ezért kötelezővé tették a tőrök végének lekerekítését, így a lo­vagok kénytelen-kelletlen, a körmük hegyével tisztították a fogakat. A XVI. századi nemesség már az ujjakra tekert rongyok­kal tisztította fogait, hiszen a fogkefe akkor még ismeretlen volt, és a legjobb fogápolási módszernek a tiszta vízzel va­ló öblögetést tartották. Erzsé­bet királyné, aki felvilágosult uralkodó volt, aranyból és ezüstből készült fogvájót ka­pott ajándékba tisztelőjétől. Ez hamar elterjedt a nemesség kö­rében, de ezt a luxust csak a gazdagok engedhették meg maguknak. A középkorban sok kuruzsló, borbély és áldoktor gyógyította a betegeket, meglehetősen rossz hatásfokkal és ez alól a fogor­voslás sem volt kivétel. A fog­húzás fájdalmas művelet volt, hiszen kisebb-nagyobb fogók­kal egyszerűen kitörték a foga­kat a „hozzáértő” orvosok. A különböző gyanús összetételű orvosságok pedig nem sokat ér­tek. A fogkefe megjelenése a XVII. századra tehető. A nyele csontból készült és érdes disz- nósörte borította. A műanyag fogkefék a XX. században je­lentek meg, és míg eleinte a fogkefe használata a gazdagok kiváltsága volt, a műanyag fog­kefe megjelenésével mindenki számára elérhetővé vált az alap­fokú fogápolás. A fogkrémeknek eleinte csak leheletfrissítő, szájízesítő szere­pük volt. Jelentőségük az 1960- as években nőtt meg, amikor felfedezték a fluorid fogszuva­sodás-gátló hatását és kifejlesz­tették a fluoridos fogkrémet, így a fogszuvasodás mértéke hatalmas mértékben lecsökkent és természetesen a fogkrém is hatalmas minőségi változáson ment keresztül. A legújabb ter­mékek már védelmet nyújtanak a lepedék, illetve fogkőképző- dés és a szuvasodás ellen. Ha belegondolunk abba, hogy nem is olyan régen az emberek sör­rel, ecettel vagy éppen olajjal öblítették ki szájukat, akkor há­lásak lehetünk a modem szájvi­zek megjelenéséért, amely ter­mészetesen mindenféle védel­met nyújt a fogra ártalmas bak­tériumok ellen. Ha megkérde­zünk egy fogorvost a helyes szájápolási tudnivalókról, akkor azt fogja tanácsolni, hogy köze­pes szálú, hajlékony nyelű fog­kefét, fluorid-tartalmú fogkré­met, fogselymet és antibakte- riális szájvizet használjunk. Aki igazán ápolja a fogait, az még az elektromos fogkeféről sem feledkezik meg. Érdemes belegondolni, hol van ez már a lombos végű fa­ágaktól? A japán festő lelki társa a kaktusz Anna Kobayashi, japán festő­művésznek a kaktuszok adtak lelki erőt ahhoz, hogy szemé­lyes problémáiból kiutat talál­jon. Ezért azóta a festőmű­vész képein nagyon sokszor „visszaköszönnek” a kaktu­szok. Az ezekben a napokban a füzesgyarmati Japán Múze­umban látható festményein is számtalan kaktuszt figyelhet meg a szemlélődő. Létezése során szinte mindenki­vel megtörténik, hogy egy adott pillanatban úgy érzi, összeom­lik az élete. Olyankor valamiből erőt kell meríteni. Amikor Anna Kobayashi így összeomlott, ak­kor Amerikában autóba ült, és kiment a sivatagba gondolkod­ni. Töprengései közben hatal­mas kaktuszokat (volt közöttük 200 éves 20 méter magas matu­zsálem is) látott. Messziről ezek Anna Kobayashi Ameriká­ban fedezte fel a kaktuszok különös varázsát a kaktuszok barátságtalannak tűntek, ám amikor közel ment hozzájuk, meglepődött. A kak­tuszokba kis madarak üreget ás­tak, és abban laktak. Hiszen ott biztonságban voltak, mert a szúrós növényre a kígyók és egyéb ragadozók nem másztak fel. S ott bent viszonylag hűvös volt, mert a kaktusz belülről nedves. Anna Kobayashi minél to­vább bámulta a kaktuszokat, annál jobban megszerette őket. Attól kezdve festőként, szob­rászként is számtalan kaktusz formált meg. Sőt lakásába több különleges bútort is kaktuszból készített. A Füzesgyarmaton most megtekinthető festményeinek többsége is a kaktuszokat mu­tatja be sokféle megvilágítás­ban. A mostani képanyagát he­tekkel ezelőtt Máltán láthatták az érdeklődők. Anna Kobayashinak Japánban szám­talan önálló kiállítása volt, Ma­gyarországon viszont ez az első önálló tárlata. M. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom