Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-01 / 229. szám
GAZDASÁG 1999. október 1., péntek Ecetfelhőben a város peremén Kémiai vagy biológiai eljárás: csak az árban van különbség? Nemcsak arra van szükségünk, hogy az életünket megédesítsük. Az ismert mese szerint a só is fontos ízesítője táplálékainknak. És akkor az ecetről még nem is szóltunk! Példának okáért ugyanis e nélkül elképzelhetetlen lenne a jó bableves csülökkel. Ám nem mindegy, milyen ecetet cseppentünk az ételünkbe, ez rögtön kiderül a békéscsabai Köles Pállal, a fürjesi ecetüzem tulajdonosával készített interjúnkban. — Az ecetgyártásnak két módozata van. Ä biológiai és a kémiai — tudtuk meg mindjárt az elején. Ha esetleg nem gondoltuk volna... — Miből állnak ezek? — A kémiai eljárásnál az ecet a fa és a kőolaj lepárlásából keletkezik, amelynek az élettani hatásai kedvezőtlenek, ellentétben a biológiai eljárással, amelynek az élettani hatásai kedvezőek. A biológiai eljárásban a tiszta szesz oxidációjával állítható elő az ecetsav. Ennek is két módozata van. A forgástöltetes és az acetátos eljárás. A klasszikus forgástöltetes eljárás lényege az, hogy egy nagy tartályban vagy edényzetben alul van a cefre, felette pedig a forgástöltet. A folyadéktérből egy forgó Zéger-kerék segítségével felszivattyúzzuk a cefrét a forgástöltetre, ahonnan gravitációsan visszacsorog a folyadéktérbe. A forgástölteten megtelepedett acetobakter az alkoholt ecetsavas vízre bontja le. (Ez ahhoz hasonló jelenség, mint amikor a nyitva hagyott borospalackban megecetesedik a víz.) A fenti folyamat mindaddig ismétlődik, amíg a cefrében a savtartalom a kellő szintre emelkedik, illetve az alkoholszint lecsökken. — Melyik a másik eljárás? — A másik az acetátos eljárás, amely során levegőt kell juttatni a folyadékba, és a fenti folyamat a folyadék oxigéntartalma miatt játszódik le. A fürjesi üzemünkben jelenleg mind a két eljárást alkalmazzuk. A technológiát Bongya Albin elképzelései szerint valósítottuk meg. A biológiainak már csak azért is jövője van, mert a nyugat-európai országokba nem lehet kémiai előállítású ecetet szállítani. — Az az ecet, amit a hazai boltokban veszünk, milyen fajta? — Zömében kémiai. Nálunk jelenleg semmi sem tiltja a kémiai ecetek forgalmazását, de mint említettem, nyugati exportra az ilyen oldalékú termék nem szállítható. Magyarországon az a fogyasztási gyakorlat, hogy a vevő, miután megnézte az árat, az olcsóbbat veszi. le a polcról, anélkül, hogy ellenőrizné, hogy a termék kémiai vagy biológiai. — Árban mekkora a különbség? — Maximum 20 forintnyi. — Sokan állítanak elő ilyen módon ecetet, ahogy ebben az üzemben is? — Pillanatnyilag az országot nem lehet ellátni biológiai ecettel. Ezért rövid távon nem várható a kémiai ecetek kiszorulása a boltokból. — Hogyan jött az ötlet, hogy egy ilyen üzemet építsen? — Építőipari vállalkozásom van. Fürjesen volt egy kihaszA kis üzem kapacitása jelenleg hatvan köbméter. Tulajdonosa szerint a tízszeresét is képes lenne produkálni FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET nálatlan épületem. Ekkoriban találkoztam a már említett idős Bongya Albinnal, aki a Szarvasi úti régi ecetüzemből a technológia egy részét, valamint az ecetgyártás technológiáját a rendelkezésemre bocsátotta. A mikrobiológiai folyamat miatt az üzem beindítása rendkívül nehéz volt, mert a forgótölteten nehezen telepedett meg a baktérium. — Aztán csak beindultak... — Köszönettel tartozom az engedélyezési eljárásban részt vett hatóságoknak, mert rendkívül segítőkészek voltak. — Évente mennyi ecetet tud gyártani? — Hatvan köbméter az évi kapacitásunk. Szeretném ezt 600 köbméterre felfejleszteni. Reménykedem abban, hogy a békéscsabai konzervgyár talpon marad, mert egy működő gyár ennek a mennyiségnek a tízszeresét képes felvenni. — Reméljük, így lesz. Pánics Szabó Ferenc Ma nyit az Emily divatház Csabán FOTÓ: SUCH TAMÁS Olaszországban már erőteljesen elválasztják a tinédzserek a sportos és az elegáns viseletét. A kettő jól megfér egymás mellett... Ezért is mondják a budapesti központú Emily divatháznál, hogy nem varrják, hanem alkotják az olasz alapanyagból készült ruhákat. A békéscsabai, hófehér belsejű kis divatházban csak késztermékeket lehet vásárolni. Emília és Gabriella asz- szony pedig hozzáteszi: ne gondoljanak csillagászati összegekre, árcéduláit az itteni viszonyhoz igazítják. Már sorakoznak a vállfákon az őszhöz leginkább illő kollekciók: földszínű ruhák és pulóverek, valamint ezek ámyszínei, a mohazöld, bordó, a barna, a keki... (fábián) Valamennyi ruha olasz alapanyagból készül A hölgyek tudják igazán: egy városban, kivált megyeszékhelyen divatos ruhákat, pulóvereket kínáló boltokból sosem elég. Futakiné Szabó Emília a leghatározottabban állítja: ma korántsem butikot, hanem olasz divatházat nyitnak Békéscsabán, a Spar Áruház „oldalában”. Elhatározásukat társával — Balázsné Szerb Gabriellával — nem hirtelen ötlet szülte: Emília hat éve tanulja a „divatház szakmát” Bolognában, Antonio mesternél. Textilmémökként korábban is kötődött a divatszakmához, próbálkozott is vele, de igazán mára jutott el oda, hogy kamatoztassa, amit a világhírű olasz divat egyik pompás műhelyében elleshetett. Ámikor rájött, hogy ehhez a szakmához mesz- sze nem elég egy tervező, egy szabász és egy jó elárusító... — A hölgyek gyakran nem azt választják, ami az egyéniségükhöz illik, és ekkor még finoman fogalmazok — vélekedik a szebbik nem szokásairól. — Ez persze nem főben járó bűn, ezért is szükséges segíteni nekik. Okosan megválasztott színekkel, az egyedi, csak egy személyre szóló ruhadarabokkal, kiegészítőkkel szó szerint át lehet varázsolni a hölgyeket. Ehhez azonban beszélgetnünk kell, meg kell ismernünk őket. El kell hitetnünk, hogy az előnyösnél is viselhetnek vonzóbbat, a tökéletesnél is tökéletesebbet. Akad egy titkos tervem is: szeretném a fiatalokkal megkedvelteim a kosztümöket, mert Röviden Antogréder. (1) A mezőkovácsházi önkormányzat legutóbbi ülésén egy D 710 típusú autogréder értékesítéséről döntött. Erre azért került sor, mert a jármű jelenleg működésképtelen, a javíttatása sokba kerülne és a földmunkák végzésére rendelkezésre áll megfelelő eszköz. Másrészt szakképzett munkaerő hiányában a folyamatos működtetése is gondot jelent. Az ajánlatokról a legközelebbi testületi ülésen döntenek. Kistraktort vesznek, (i) A kertészszigeti önkormányzat a Békés Megyei Munkaügyi Központ pályázatán 1,2 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert csökkentett munkaképességű személyek foglalkoztatására. A pénzből egy Stiga kistraktort vesznek tartozékaival együtt, s a kisgépen két személy dolgozik majd négy-négy órában. Búcsúi utak. (i) Bucsán szilárd burkolatot kapott a Jókai és a Hajtó utca. A beruházás 8 millió forintba került. Új aszfaltszőnyeg (2 millió forint értékben) került a Hunyadi utca közútjára is. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 397,49 EURÓ 257,89 Francia frank 39,32 Német márka 131,86 Olasz líra (1.000) 133,19 Osztrák schilling 18,74 Svájci frank 161,38 USA-dollár 241,33 Kelet-európai devizák Cseh korona 7,21 Lengyel zloty 58,64 Szlovák korona 5,96 Nemcsak kacsa, rizs(a) is Magyarországon évente fejenként négy küó rizst fogyasztunk. Ez az európai átlagnak nagyjából megfelel. A mintegy negyvenezer tonna kilencven százaléka azonban importból származik. Hazánkban a nyolcvanas években még 13-15 ezer hektáron termeltek rizst. A termő- terület ma kétezer hektár. A rizstermesztés jövője szempontjából biztató, hogy vele a térségfejlesztési program mint a mezőgazdaság fejlesztésre érdemes ágazatával számol. Szarvason az Öntözési Kutatóintézet (OKI) mellett a rizskutatásban ezentúl a Haltenyésztési Kutatóintézet is nagyobb részt vállal. A földművelésügyi minisztérium e kutatási témára szánt támogatását továbbra is az OKI kapja. A HAKI saját, illetve pályázati forrásokból igyekszik a fajtanemesítéshez és a technológiafejlesztéshez a többletpénzt előteremteni. A HÁKI-ban ennek hagyománya van, hiszen az intézet korábban a fajtanemesítésben, továbbá a rizs—kacsa—hal termesztési rendszer kifejlesztésében komoly eredményeket ért el, s az utóbbi években pedig az általuk kifejlesztett 3-4 rizsfajta fenntartásával foglalkoztak. Vá- radi László, a HAKI igazgatója a közelmúltban rendezett tanácskozáson a kutatók, termesztők és feldolgozók előtt megerősítette, kutatóintézete felkarolja a fajtanemesítést és a technológiai fejlesztést nemcsak Békés megyében, de országosan is. Közös érdek, hogy a rizs helyét, szerepét megtalálják a térségben. Simonná dr. Kiss Ibolya, az OKI volt tudományos tanácsadója ez évtől már a HAKI- ban dolgozik. A nemzetközi hírű rizskutató úgy látja, hazánkban a rizs az a mezőgazdasági növény, amely gond nélkül értékesíthető. Természetesen csak a jó minőségű áru kelendő a piacon. Ehhez a fajták helyes megválasztása, a szakszerű termesztés és az előrevivő kutatási háttér elengedhetetlen. Szarvas szűkebb és tágabb térségében több biztató jele van annak, újra lendületet kaphat a termesztés. Csárdaszálláson a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet megduplázva a termőterületét idén hatszáz hektárról takarít be rizst. Stabil termelő a békési Viharsarok Mezőgazdasági Szövetkezet, vagy Szarvas határában például az Oryzanda Kft. Kisújszálláson a Nagykun Mezőgazdasági Szövetkezet és a Tisza II. Mezőgazdasági Szövetkezet jeleskedik a termesztésben. A térségben szerencsés körülményt jelent, hogy a területen két rizsfeldolgozó is működik. A szarvasi és a karcagi üzem egyaránt vevő a jó minőségű hazai rizsre. Csath Róza Jubilál a halkutatás Ötven éve, hogy komoly eredményeket jegyez a magyarországi haltenyésztési kutatás. Szarvason elsőként a halkutató állomás végezte ezt a tevékenységet, 25 esztendeje belőle nőtt ki a Haltenyésztési Kutató Intézet (HAKI). Erre a jeles jubileumra emlékezett a napokban a HAKI a nemzetközi programokban vele együttműködő külföldi és hazai szakemberek társaságában. Az ünnepség részeként megkoszorúzták az intézmény alapító igazgatója, Szalay Mihály mellszobrát. Kecskeszemle Békésen A szemle során értékelték a felvezetett bakok genetikai adottságait a szerző felvétele Emberek egyes kecskeegye- de ment el e helyre, melynek neve szemle. Ezen egyedek neje, teje, teste kellemes eledel lehet, de ehhez elengedhetetlen ezen szemle. Egyebek mellett emberek szemre, s jegyzetbe vettek fejeket, szemeket, termeteket. No, de nem mekegek tovább, inkább igyekszem tényszerűen beszámolni arról a kecskeszemléről, melyet az Országos Kecsketenyésztők Szövetsége szerdán Békésen, a Mezgé-ben rendezett. Szűcs László, a szövetség területi képviselője elmondta: az országban öt helyen rendeznek tenyészszem- lét a bakok számára, hogy minősítsék, s eldöntsék, tovább- tenyésztésre alkalmas-e a jószág vagy sem. A szemlére nemcsak Békés megyéből, hanem Baranyából, Csongrádból és Hajdú-Biharból is hoztak bakokat minősítésre. Megtudtuk, hogy az EU-hoz való csatlakozás megköveteli az állatok nyilvántartását is, továbbte- nyésztésre csak a legjobbak kerülhetnek. Novemberben az anyaállatok és a tenyészgödö- lyék szemléjére kerül majd sor. A szemle során tejelő fehér, tejelő barna és tejelő gatyás — ez utóbbi őshonos magyar fajták egyike — került felvezetésre a neves szakemberekből, egyetemi oktatókból, tenyésztőkből álló öttagú bírálóbizottság elé. Elhangzott az is, hogy a kecsketenyésztés az utóbbi években hazánkban felfutóban van, mind számában, mind minőségben kedvezően változott a hazai állomány. Az ötös, a legmagasabb minősítésű állománytól származó tejért literenként 110- 160 forintot fizetnek, egyre keresettebbek a kecsketejből készült készítmények is. A kecske húsa is széles körben hasznosítható, a legkülönfélébb ételek, mi több, szalámi is készülhet belőle. A szemlével a szövetség a tenyésztést, s annak hatékonyságát, gazdaságosságát, a tenyésztőnek pedig a jövedelmezőségét is szeretné segíteni. — szekeres —
