Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-30-31 / 253. szám

Malacuk lett 14 ★ HÁTSHOW ★ 1999. október 31. A Csabai Kolbászfesztivál kolbászgyúró versenyének hite­les krónikájából kiderül: a Vasárnap Reggel kolbászgyúró csapata azon tagjai miatt esett ki a legjobb 110-ből, akik nem vettek részt e cikk megírásában. A szerzőt tehát — aki mindent megtett a siker érdekében — semmilyen felelős­ség nem terheli. 8.00: Daráló a csomagtartóban, kocsi indul. Menetközben hív Nyemcsok csapattárs és drámai hangon közli: nincs vágódesz­ka, Nálam sincs. 8.30: Érkezés Nyemcsok csa­pattárshoz, ahol kiderül: vágó­deszka már van, de a nevezés­hez nincs elég pálinka. Pánik- hangulat, maradék pálinkák fel­mérése a spájzban. Összeöntö- getés. 9.05: Both csapattárs érkezik. Nyemcsok első kérdése: Imi mekkora pálinkád van? Imi megmutatja. Jó nagy. Meg­nyugszunk. 10.00: Kipakolás megkezdése a verseny helyszínén. Nyem­csok elindul a húsért. Both Imi — meglátva a méretes darálót — d bemelegítésbe kezd. Félkezes erőgyakorlatokat végez, felvált­va pálinkával és sörrel. 10.15 : Hús és Nyemcsok se­hol. Both Imre eltűnik, más csa­patoknál folytatja a bemelegí­tést. Megérkezik a csapat szak­mai tanácsadója és motorja Popol Pál. Rövid ünneplés. 10.45: Hús, Nyemcsok, Both továbbra is eltűnve. Szomszé­dos csapatok más túlvannak a daráláson. Csapattársak keresé­sére indulok. 11.00: Nyemcsokot többen látták a miniszterelnökkel (és még sok mindenki mással) pá- linkázni. Both Imi megkerül. Nyemcsok is, hús nélkül. 11.05: Van hús, kezdődhet a munka! Nyemcsok néha meg­jelenik az asztalnál, magához vesz egy üveg pálinkát, sört, majd eltűnik. Both Imre darál. 12.00: Kész a kolbász. Nyemcsok érkezik, és minden­kivel közli, hogy milyen frankó kolbászt csinált. A csapat ünne­pelni kezd, a többi néma csend... Kovács Attila Orbán Viktor miniszterelnök a kolbászkészítő versenyre — szokásához hűen — nem jött üres kézzel, bár reggeli három­negyed nyolckor még a rádió­ban nyilatkozott, tíz órára pe­dig a békéscsabai sportcsarnok­ban kellett lennie. (Ez is mutat­ja, lejönni gyorsabb, mint föl­menni.) A kományfő bőrdzse­kije belső zsebéből megvillan­totta pálinkás butykosát, majd nekigyűrkőzött a gyúrásnak. Közben töltött a fiaskóból csa­pattársainak, és a közelben lé­vőknek, például koccintott Deutsch Tamás sportminiszter­rel is. A visszahívások sem ma­radtak el, így a kormányfő hir­telenjében lehúzott három ku­pica szíverősítőt.Kérdésünkre elmondta: a harmadik „tüske” után megálljt parancsolt magá­nak, ugyanis emlékezett a tava­lyi kolbászfesztiválra, ahol töb­bet engedélyezett magának, és másnap érezte, nem kellett vol­na. Persze, nagy baj nem lett belőle, hiszen akkor egyébként is kétnaposra tervezte csabai programját. A miniszterelnök kolbászké- szítő-asztalánál tiszteletét tette Pap János, Békéscsaba polgár- mestere is. Számtalan fotós és tévés stáb örökítette meg, amint kezet fogtak, majd Or­bán Viktor a már befűszerezett húsból kóstolót nyújtott át a csabai polgármesternek. A kor­mányfő hozzátette: ebből is lát­szik, hogy a kormány a tenye­réből eteti az ellenzéki önkor­mányzatokat. Pap János vette a lapot, és azt válaszolta: „Semmi jónak nem vagyok az elrontója”. Nyemcsok László A mondást azóta is ismételgetik kollégáink, akik szerint az Ag­rárkamara „delegálta”, csanád- apácai ajándékmalacról egyelő­re annyi biztos: szilveszterkor és sütve kerül az asztalra. Ami pedig az előzményeket illeti, a képen látható, Hírlapos különdíjasaink, a tavaly is kolbászoló Sípos András, a sa­vanyúságkészítés terén is jára­tos Aradszki Pálné és az újonc csapattag, Korcsok Éva nem csak úgy beesett a fesztiválra. Túl azon, hogy régi disznótoro- zók, szinte megtervezték a terí­téket (állítólag ezt többször körbecsodálta Kertész Zsuzsa zsűrielnök), és azt is, ki mit hoz. Évi a paprikát, Bandi a töl­tőt, Ilike pedig a többi hozzáva­lót. Mint mindenki — s főleg a díjazottak —, ők is nagyon büszkék a fesztváli sikerre és egészen biztos, hogy jövőre ugyancsak „beöltöznek”. F. I. Pálinkás jó reggelt! lap vendége, Kovács István — Magyarország máig egyetlen szabadfogású birkózó világbaj­noka — volt a darálófelelős, ám a sajtósok hamar felfedezték maguknak, így a sok interjú miatt kis híján időzavarba ke­rültek toliforgatóink, ponto­sabban kolbászgyúróink. Híre­ink szerint a szomszédban dol­gozó békéscsabai Andó And­rás és brigádja (Andó úr sem ismeretlen a birkózószőnyeg világában) segítségére sietett a mieinknek. Doppingszerrel a kezében érkezett a legjobb pil­lanatban az „apostoli hang” birtokosa, Meződi József is, aki gyomaendrődi barátai kü­lönleges pálinkáját (Dinyáné Marika néni ágyas pálinkáját) kínálta fel lendületfoko­Sertésüldöző-versenyt is beik­tatott a kolbászfesztivál kísérő- programjai közé a békéscsabai Politerm-Plusz Kft., de nem be­tervezetten. Történt ugyanis, hogy vendégeiknek, a dunaúj­városi Ferrobeton és a Dunaferr vezérkarának a Mester Klubban be kívánták mutatni a hagyo­mányőrző disznótort, csak majdnem a lényeg, a hízó hi­ányzott ehhez. A megvásárolt sertés ugyanis megérezhette szállítás közben, hogy vesztő­helyére viszik, és az egyik ka­nyarban dobbantott a platóról. A sofőr észlelte, hogy túl kön­nyen gyorsul a jármű, megállt, és akkor lát­ta a diysz- nó szöké­si kísér­letét. Ketten eredtek a hízó nyo­mába, és helyzetüket megköny- nyítette, hogy a sertés ugrógya­korlata közben a lábát törte. Persze, ez csak a kezdet volt, amit a vég(e) követett. A hízó ármánykodását ugyanis szó szerint megtorolták, vagyis „átalakították” a sertést kol­básszá. Ny. L. A Kolbászfesztivál bejára­tánál a Békés Megyei Hír­lap asztalán a napi sajté mellett a kollégák által összegyűjtött családi re­likviákat sorakoztattuk fel (ősrégi sajtprést, pá­linkakínálót, kulacsot), amik közül némelyik bi­zony muzeális ritkaság­nak számít. A trükkös csali kancsó például alaposan próbára tett néhány férfiembert. Az orosházi Ká­poszta-féle rétes bolt meleg po­gácsájának sem tudtak sokan ellenállni, ahogy a házi „kerí­tésszaggatónknak” sem... A küzdőtér legremekebb he­lyére osztották egyik verseny­ző brigádunkat: a VÉSZKIJÁRAT előtt gyúrta, al­kotta kolbászát Csete Ili gár­dája. A Hír­A disznóval nem voltak „fairek” FOTÓ: SUCH TAMÁS O rbán tenyeréből evett Pap

Next

/
Oldalképek
Tartalom