Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-20 / 245. szám

o 1999. október 20., szerda GAZDASÁG fö. «EKES MEGYEI HÍRLAP RéVBEK ______ E llenőrzés. (1) Med- gyesegyházán 1996 októbe­rétől folyik belső ellenőri te­vékenység az önkormány­zatnál. Legutóbb október elején számoltak be a testü­letnek az elmúlt két év mun­kájáról. Súlyos hiányosság nem merült fel, csupán né­hány belső intézkedésre és adminisztrációs helyreigazí­tásra hívták fel az érintettek figyelmét. Kártalanítás. (i) Okányban az egyház által használt Kossuth utcai épü­letre kártalanítást jelentett be az önkormányzat. Kónya Mária polgármester asszony elmondta: 5 millió forintot kapnak, ahogy a célra ren­delkezésre álló országos ke­ret ezt lehetővé teszi. Elkép­zelhető, hogy már az idén megkapják a pénzt, de legké­sőbb 2000-ben mindenkép­pen. Pályáznak is. (i) Déva- ványán a gyógy- és termál­fürdő zavartalan működésé­nek biztosítása érdekében szükség van a vízellátást biztosító hévízkút melléfú­rásos felújítására. A beruhá­zás várható költsége megha­ladja a 33 millió forintot. A szükséges pénzeszközök előteremtése végett a község több pályázatot is beadott a célra. Ha ezek eredménye­sek lesznek, akkor az idei önkormányzati költségve­tésből csak a beruházási költség 20 százalékát kell biztosítani. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 399,36 EURÓ 258,59 Francia frank 39,42 Német márka 132,21 Olasz líra (1.000) 133,55 Osztrák schilling 18,79 Svájci frank 162,75 USA-dollár 238,95 Kelet-európai devizák Cseh korona 7,01 Lengyel zloty 58,11 Szlovák korona 5,90 FELVESSZÜK A RITMU SÁT CIB BANK 5600 Békéscsaba, Szent István tér 2. Telefon: (66) 454-293 5900 Orosháza, Széchenyi tér 1. Telefon: (68) 510-240 Érvényes: 1999. október 20-től BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft felett (%) (EBKM) 1 hét 8,000 (8,11 2-3 hét 10,500 (10,65 1-2 hó 12,500 12,67 3 hó 12,500 12,67 6 hó 12,000 12,17 12 hó 11,500 (11,66 Folyószámla 3,00 (3,08) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft felett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42) 3 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 6 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 3,500 3,61/3,60 100 E Ft—500 E Ft 6,000 6,26/6,22 500 E Ft felett 10,500 11,18/11,08 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,500 3,61 50 E Ft—500 E Ft 8,500 8,97 500 E Ft felett 12,500 13,44 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,000 13,18 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 ' 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHM1 1 hó 12,000 12,00 3 hó 13,000 13,00 6 hó 13,000 13,00 12 hó 12,500 12,50 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 1999. október 20-tól Folyószámlahitei Éves kamat (%) 24,00 Betétörző hitel 19,00 Lombardhitel 20,00 Ingatlanfedezetes hitel 23,00 HUF prime rate Éves kamst (%) 16,250 CIB^06 40 242 242 A BANCA COMMERCIALé IT ALI AN A - CSOPORT TAGJA Nem nőhet a veszélyeztetettség! Mire jó az aluljáró? árai viszonyítási alapot adnak a magántemetők áraihoz is. A par­lamentben a képviselők szavazni fognak a sírhelyek árairól. Erre a szavazásra meghívják a lakosság érdekeit képviselő szakértőt, aki javaslattal élhet az árak meghatá­rozásáról. Természetesen a ja­vaslatát meghallgatják, de nem lesz kötelező elfogadnia a képvi­selő-testületnek. A magántemető Magyarországon valószínűleg nem fog túlzottan elterjedni, hi­szen a befektetés megtérülési ideje nagyon hosszú. — Van-e arra szabály; hogy mi a teendő akkor, ha lejár a ,,bérleti szerződés" ? — Fél évvel azelőtt, hogy le­járna a huszonöt év, háromszor meg kell hirdetni nyilvánosan, hogy melyek azok a sírhelyek, amelyek bérleti ideje letelt. A tu­lajdonosokat személyesen nem értesítik, figyelni kell a felhívá­sokat és a helyi írott sajtót. Ha a meghosszabbítás igényével nem jelentkezik senki, akkor a bérleti idő lejárta után fél évvel a sírhely felszámolható. Betemetik a sírt, lebonthatják a síremléket. Ezek után a temető tulajdonosa rendel­kezik a sírhellyel, és újra eladha­tó a parcella. Ilyenkor be kell te­metni a sírhelyet. Ha másra akar­ják használni a temetőt (például út lesz a helyén), akkor a csonto­kat ki kell ásni és egy közös sír­ba kell helyezni valamennyit — tudtuk meg az osztályvezetőtől. Előfordulhat majd ezek után, hogy egy településen két, illet­ve három temető lesz. Egy az önkormányzaté, egy az egyházé és egy lesz magánkézben. El­döntheti majd mindenki, hogy hol akar sírhelyet váltani, ebben csak hite, meggyőződése, illet­ve a család pénztárcája mutat­hat utat. Jármi Hilda A végtisztesség is drágul A magántemetők befektetésének megtérülési ideje hosszú el, hogy mennyit fordítanak a te­mető fenntartására. Az egyházi temetők saját előírásaik szerint szabhatják meg a költségeket. A sírhelyeket bérlik a hozzátarto­zók, nem örök időkre — általá­ban 25 évre — szól a „vétel”. Az urnahelyek bérlési ideje rövi- debb, csak tíz év. — A parlamentben is téma a ,,temetők" jövője. Méghozzá vi­tatott téma... — A vita oka az, hogy új lehe­tőségként felmerült: lennének olyan befektetők, akik temetőket vennének és utána ők adnák bérbe a sírhelyeket. Az ötlet külföldről jött hozzánk, ahol ez a rendszer már működik (például: Franciaor­szágban). Jelenleg nálunk is főleg külföldi befektetők érdeklődnek a lehetőség iránt. Először is arról kellett dönteni, hogy legyenek-e Magyarországon magántemetők. A döntés után lassan megjelen­hetnek a magántemetők az önkor­mányzati és egyházi temetők mel­lett. A temető tulajdonosa lehet akár egyszemélyes vállalkozó és bármilyen gazdasági társaság is. A törvény előíija, hogy csak azokban a helységekben lehet százszázalékos tulajdonhányad­dal magántemető, ahol már van „köztemető”. Ahol még nincs, ott csak akkor lehet magánteme­tőt létrehozni, ha a tulajdonrész legalább ötvenegy százaléka az önkormányzaté. Ez mindenkép­pen kell az árak stabilitásához és annak megelőzéséhez, hogy a sírhelyek ára nagyon megdrágul­jon. Az önkormányzati temetők Születünk, élünk, meghalunk. Arról van némi fogalmunk és ér­tesülésünk, hogy mennyibe kerül egy újszülött világra jötte és felruházása. Azt magunkon érezzük, hogy milyen drága az élet. Ám egyre drágább az elkerülhetetlen vég, a temetés is. Ha pe­dig drága, akkor üzlet is: nem csoda, hogy a jövőben vállalko­zások tulajdonában lévő temetők is lesznek. — Kinek a fennhatósága alá tar­toznak ma a magyar temetők? — kérdeztük Horváth Csabát, a Bel­ügyminisztérium osztályvezetőjét. — Hozzávetőlegesen nyolc­ezer temetőnk van. Ennek a fele az önkormányzatokhoz tartozik, a másik feléért az egyház tarto­zik felelősséggel. Hogy mennyi­be kerül a temetés, azt mindig a fenntartó és a kapcsolódó vállal­kozók döntik el. Jelenleg hatezer forinttól harmincezer forintig terjed egy sírhely ára, ami függ a helységtől, s az is közrejátszik ilyenkor, hogy hány helyet vesz­nek meg egyszerre. Ebben nincs benne a szertartás és a kellékek (például a koporsó) ára. Mindez egyre többe kerül. A befolyó összeg egy részét — az önkor­mányzatoknál ezt törvény írja elő — a temető fenntartására, karbantartására kell fordítani. Beletartozik ä tisztítás, a karban­tartás, a rendben tartás, az óvás, a védés, a munkások bére. Az önkormányzatok maguk döntik Hogy mennyibe kerül a temetés, azt mindig a fenntartó és a kapcsolódó vállalkozók döntik el ARCHÍV FOTÓ Az orosházi Merián Rt. a közelmúltban befejezte azt a 200 mil­lió forintos beruházását, aminek részeként korszerűsítette és biztonságosabbá tette a baromfifeldolgozáshoz elengedhetetlen hűtőközeg, az ammónia tárolásának és felhasználásának körül­ményeit. Elkülönítették a tárolótartályt, amiben átlagosan nyolc tonna ammóniát tárolnak, továbbá megfelelő érzékelőket telepítettek az üzemben dolgozók időbeni riasztása érdekében arra az esetre, ha mégis szivárgás történne. Itt tartottak bemu­tató-ellenőrző gyakorlatot az orosházi tűzoltók hétfőn. Az ammónia olyan szúrós szagú, színtelen gáz, amivel többnyire fo­lyadékként találkozunk. Áz am­móniagáz könnyebb a levegőnél, mégis a folyadékfázisban szabad­ba jutó ammóniából elpárolgó hi­deg köd nehezebb a levegőnél, ezért a talajfelszínen marad — tá­jékoztatta gyakorlat közben a Hír­lapot Csongrádi Pál tűzoltó-alez­redes. — A nagy koncentrációjú gőz, vagy gáz belélegzése azonna­Természeti csapások esetén keve­sebb támogatásra számíthatnak, mint a lakosság, a gazdaság sza­bályozási, adózási változásainak kivédésére pedig kevesebb az eszközük, a tartalékuk, mint a na­gyobb vállalkozásoknak. Általá­ban a vállalkozások, különösen a kisvállalkozások fejlődése a biz­tosítói szféra szerepvállalása nél­kül szinte elképzelhetetlen. — A Hungária Biztosító piac­vezetőként kiterjedt hazai ügyfél­körrel, a több mint hatvan ország­ban jelenlévő Allianz csoport tag­jaként pedig átfogó nemzetközi háttérrel rendelkezik. A társaság felmérést készített annak érdeké­ben, hogy a kisvállalkozókat érin­tő néhány legfontosabb kockázat gyakoriságát s a kapcsolódó vál­lalkozói megítéléseket feltárja. Az eredmények a Hungária szakem­bereinek a gyakorlatban szerzett tapasztalatait, illetve a kisvállalko­zói biztosítási szerződések elem­li halált okozhat. Bőrrel érintkezve fagyás és felmaródás keletkezik. Mivel az ammónia éghető gáz, a levegővel keveredve robbanóké­pes elegyet alkot. Az időben törté­nő riasztás azonban nem minden esetben elegendő. A kiömlött anyag mennyisége, a környezeti hőmérséklet és a szél erőssége, iránya nagymértékben befolyásol­ják az ammóniával kapcsolatos balesetek utáni tennivalókat. zéséből leszűrhető következteté­seket mutatják be — mondotta Darida Pál, a Hungária Biztosító Dél-alföldi Igazgatóság értékesíté­si és marketingosztályának a veze­tője azon a sajtóbeszélgetésen, melyet a minap tartottak. Áz elemzésből kiderül, hogy a kisvállalkozók leginkább a betöré­ses lopástól, valamint a tűzkártól féltik legjobban a megélhetésüket megteremtő vállalkozásukat. Az elemi károkkal kapcsolatos félel­meiket a vállalkozók azzal indokol­ják, hogy a természeti csapások leg­többször váratlanul és kikerülhetet­lenül, a vállalkozás szempontjából végzetes károkat okozva pusztíta­nak. A kisvállalkozók félelme na­gyon is reális, különösen az idén az elemi károk okozták a legtöbb veszteséget számukra. A kockázatoknak leginkább a kereskedők vannak kitéve, őket kö­vetik a termelő, a szolgáltató, az iro­dai és az építőipari vállalkozások. A tapasztalatok szerint az üzem felszereltsége, eszközei alapvetően elegendőek az elsőd­leges beavatkozásokhoz, de az eszközök felülvizsgálata, korsze­rűsítése folyamatos teendőket ró a szakemberekre. Különösen fontos a légzés- és testvédelmi, valamint a gáz lekötéséhez kivá­lóan alkalmas IFEX impulzusol­tó eszközök készenlétben tartása. A tűzoltóság parancsnoka a gyakorlat után úgy ítélte meg, hogy e komoly veszélyforrás ke­zelése és a város — különösen az Október 6. utca környékén lakók — érdekében a jövőben is sokat kell tenni — sokat és folyamato­san kell dolgozni, hogy a veszé­lyeztetettség ne nőhessen, hogy baj esetén a beavatkozás feltételei adottak legyenek. Csete Ilona A vizsgálat során az is kitűnt, hogy a kisvállalkozások számára mely régiók a legveszélyesebbek. A betöréses lopás fenyegetettségé­ben a sor élén a főváros, illetve a nagyvárosok állnak, ezeket az agg­lomeráció követi, majd a határ­menti területek állnak a negyedik helyen a károk valószínűsége alap­ján. Az elemi károkat tekintve a nagyobb vidéki városok a veszé­lyeztetettek. A vizsgálat anyagát összehasonlították a nemzetközi tapasztalatokkal is. A kisvállalko­zók anyagi lehetőségeiben meglé­vő különbségek mellett az egyes országok biztosítási tradíciói, biz­tosítási kultúrája befolyásolja leg­inkább a biztosítottság, vagyis a kockázatok elleni védettség fokát. — A Hungária Biztosító min­dent megtesz azért, hogy értékará­nyos díjú termékei révén biztosítá­si fedezetet nyújtson a vállalkozá­sok biztonságát veszélyeztető kockázatok, a tűz, az elemi csapá­sok, a betöréses lopások okozta kockázatokkal szemben, s mind­ezek mellett a vállalkozók általá­nos felelősségbiztosítási és mun­káltatói felelősségbiztosítási véde­lemre is számíthassanak a piacve­zető biztosítótársaságnál — sum­mázta Darida Pál. Sz. A. A szarvasi hídnál javában épül a kerékpáros-gyalogos aluljáró. A városban már többen feltet­ték a kérdést: Mi értelme a mintegy negyvenmillió forintos beruházásnak? A minap meg­tartott várospolitikai fórumon is ezt firtatta egy szarvasi polgár. Skultéti Mihály, a szarvasi pol­gármesteri hivatal műszaki és gazdasági osztályvezetője vála­szában emlékeztetett rá, az arbo- rétumi sétány megépítését a vá­ros rendezési terve már a hetve­nes években is tartalmazta. Az alagút ennek a sétánynak egy ré­sze. Sokak szemében a mostani beruházás luxus. Az osztályve­zető felhívta rá a figyelmet, a be­ruházás nem a város költségve­tését terheli, hanem állami pénz­ből valósul meg. S amennyiben évek múlva Szarvasnak lesz annyi pénze, hogy megépíti a sé­tányt, már nem lesz gondja rá, honnan szerezzen 40—50 millió forintot az alagút megépítésére. A fórumon a választ a kérde­ző elfogadta, bár hozzátette, az állam pénze is végső soron az állampolgároké, közpénz, ugyanúgy mint a városi. A vá­rospolitikai fórumon részletes tájékoztató hangzott el a 44-es főút belterületi szakaszának je­lenleg is tartó felújításáról. Skultéti Mihály úgy értékelte, a tárgyalások során sikerült érvé­nyesíteni a város vezetése és polgárai kívánságát. Megépült a kiemelt szegély, és kialakítják a jelzőlámpás csomópontokat is. További eredmény, hogy a re­habilitációs költség terhére megvalósult a közvilágítás a gyomaendrődi útleágazás és a vasúti átjáró közötti szakaszon. A felújításhoz kapcsolódva szá­mos gépkocsi—parkolóállást építenek. A munkálatok befeje­zésének szerződés szerinti ha­tárideje jövő év április, ám a je­lenlegi tárgyalások szerint az átadás már idén novemberben megtörténik. —r— A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon a kukorica árai lefelé mozdultak, a búza árai mérsékelten emelkedtek, az árpa árai szintén. A napraforgó ára esett, a szójadara, repce ára tartott, a takarmánybúza 2000- es új termés határidő estek. A sertésárak tartottak. Bővebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/~ballai Hó Elszámoló ár Kukorica Ft/t November 14 400 Március 16 300 Egységes búza Ft/t December 24 800 Augusztus 22100 Takarmánybúza Ft/t December 21500 Takarmányárpa Ft/t December 22 000 Olajrepce Ft/t Augusztus 40 050 Napraforgó Ft/t November 48 800 Szójadara Ft/t Január 55 800 Eu. vágósertés I. November 247 Békéscsaba, 1999. október 19. Vételi ajánlat 14300-14400 16 000 Eladási ajánlat 14 400-14 600 16 300-16470 24 600-24 800 24 800-24 900 21 300-22 100 22 100-22 200 22 000 22 000 48 050—48 400 48 800—49 000 Üzletkötés 14 400 24 800 22 100 22 000 Ballai Pál, BÁT-tó'zsdetag A kisvállalkozók biztonságáért A kisvállalkozói szféra fejlesztése évek óta a gazdaságpolitika min­denkor meghirdetett prioritásai közé tartozik. Mindez nem vélet­len, ugyanis a kisvállalkozók fontos szerepet töltenek be a szolgál­tatásban, az ellátásban, a foglalkoztatásban, valamint a multinaci­onális cégeknek a beszállításokban, s ezáltal a magyar export ered­ményességében is növekszik részvételük. Mindezekkel együtt s egy idődben fokozottan ki vannak téve a különféle kockázatoknak is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom