Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-19 / 244. szám

íREKES MEGYEI HIRLAF (n GAZDASÁG 1999. október 19., kedd Életminőség Mint arról korában hírt ad­tunk, a Dél-Alföld lett a Phare 20Ö0 program egyik célrégiója. A térség a fel­zárkóztató, illetve fejlesz­tő terveinek megvalósítá­sára három esztendő alatt tízmilliárd forintra számít­hat. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács prog­ramtervében a régió fejlesz­tésének hosszú távú elkép­zeléseit fogalmazta meg. Ezek között elsőbbséget ka­pott a gazdaság versenyké­pességének, a régió nem­zetközi szerepkörének és a lakosság életminőségének javítása, valamint a régió- szervezés. A gazdasági ver­senyképesség javításának lehetőségét a feldolgozó- ipar, a szolgáltató szektor és a mezőgazdaság ver­senyképességének növelé­sében, az idegenforgalom­hoz kapcsolódó programok­ban látják. A stratégiai program az életminőség ja­vítását a szakképzés és az oktatás munkaerő-piaci igé­nyekkel összehangolt regi­onális szintű fejlesztésével, a közlekedési infrastruktúra javításával, a humán szol­gáltatások hálózatának sű­rűbbre szövésével képzeli el. A pályázatokat a fej­lesztési tanács a jövő év második felében írja ki. Kapcsolóerő Hazánkban a főváros mellett 3133 települést jegyez a sta­tisztika. A vidéki települé­sekből 221 a város. Ezerhét- száznál több olyan falu van, ahol ezernél kevesebb em­ber él. Az önkormányzatoknak, kistérségi kapcsolataiknak a települések fejlődésében meghatározó a szerepe. A közelmúltban Mezőtúron megrendezett alföldi tudo­mányos tájgazdálkodási na­pok rendezvénysorozata is nagy figyelmet szentelt e té­mának. Kara Pál, a Belügy­minisztérium helyettes ál­lamtitkára előadásában úgy ítélte meg, az önkormány­zatiság hihetetlen energiá­kat szabadított fel. Pozitív példaként említette többek között az ivóvízminőség-ja- vító programok és a gáz­programok szervezését, le­vezénylését. Az európai uniós csatlakozásunk után a vidéki önkormányzatoknak és ezek együttműködésének szerepe felértékelődik. Ám igazán azok a kistérségek lehetnek sikeresek, ahol ténylegesen az egymásra­utaltság, a történelmi, illet­ve a kulturális hagyomá­nyok jelentik a kapcsoló­erőt. A települési önkor­mányzatokban a korábbiak­hoz képest jóval erősebb a társulási kedv, ami örvende­tes, ugyanakkor a települé­seknek, illetve a kistérsé­geknek meg kell tanulni pá­lyázni is. Cs. R. Gazdasági merénylet a kistelepülések ellen? A „halál” oka: pénzügyi elvonás A Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium — az illeté­kes Tákiszokon keresztül — a napokban eljuttatta az önkor­mányzatokhoz a 2000. évi költségvetési törvényjavaslat előké­szítésének igényfelmérő lapját, melyről az elmúlt héten Szarva­son szóban is tájékoztatták az érintetteket. A felmérő 6. számú melléklete szó szerint megdöbbentette a pár száz lelket számlá­ló kistelepüléseket, ugyanis a leirat szerint „Nem igényelhet az az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő (működési for­ráshiányos) önkormányzat ezen a címen támogatást, amely la­kossága 500 fő alatt van és nem tartozik körjegyzőséghez”. — Ez a rendelkezés egyenlő a kistelepülések halálával, mely ráadásul övön aluli ütésként ér­te az önkormányzatokat — mondta Szabó Miklós Puszta- ottlaka Községi Román Kisebb­ségi Települési Önkormányzat polgármestere. Ugyanis csak akkor igényelhetnénk 2000-re „önhikis” támogatást, ha az igénybejelentés időpontjáig döntünk vagy megállapodást kötünk 2001. januártól körjegy­zőségben való részvételről. Ez­zel elveszítenénk az önállósá­gunkat, támogatás nélkül pedig a falu gazdaságilag meghal. — Mit jelent mindez a gya­korlatban? — Pusztaottlaka az elmúlt rendszerben már megélte a kö­zös tanács „áldásos” tevékeny­ségét. Ennek során évtizedekkel visszamaradt a fejlődése, és el­vesztette lakosságának több, mint háromnegyed részét. Ha most körjegyzőségbe kénysze­rítik, akkor megszűnik a hiva­tal, és minden üggyel az „anyatelepülésre” kell járkálni. Másrészt községünk román nemzetiségű és a környéken legközelebb csak Kétegyházán van hasonló társulási lehetőség. Békés megyében tudomásom szerint, Magyardombegyházát, Csabaszabadit és Újszalontát érinti ugyanez a kényszerű helyzet. Képviselő-testületünk megtárgyalta a szerencsére még „nem létező” jogszabályt, és úgy döntött, hogy a törvényben biztosított jogánál fogva felter­jesztéssel él a két minisztérium­hoz, valamint kéri a nemzetisé­gi önkormányzatok, országgyű­lési képviselők, érdekképvisele­ti szervek és a nyilvánosság se­gítségét a fenti kitétel hatályon kívül helyezésére. — Mit fogalmaztak meg a. beadványban? — A körjegyzőséget, mint lehetőséget említi a törvény, te­hát nem kötelező. Ezt pénzügyi szabályozással kikényszeríteni, egyenlő az önkormányzatok durva sárba tiprásával. A terve­zett intézkedés végrehajtásával nem Európa felé haladnánk! Itt nem buldózerrel tüntetnék el a falvakat, mint a romániai falu- rombolás időszakában, hanem az állami támogatások megvo­násával kényszerítenék a nem­zetiségek lakta kistelepüléseket esetleg nem is azonos nemzeti­ség által lakott településsel kényszerházasságra. — Ez az intézkedés több más mellett nemzetiségi jogokat is sért — hangsúlyozta a polgármester. Amennyiben Pusztaottlakát az elmondottakra kényszerítik (mert különben nem kap pénzt!?), úgy nem látszik bizto­sítottnak, hogy a lakosság meg­őrizze nemzetiségi sajátossága­it, ápolja hagyományait, kultú­ráját és gyakorolhassa jogait. Állami hozzájárulás nélkül a község önkormányzati műkö­dése is veszélybe kerül. Mindez előbb-utóbb az óvoda, iskola bezárásához, az egészségügyi ellátás megszűnéséhez és a falu elnéptelenedéséhez vezet. Tes­tületünk döntött: amennyiben a tervezett intézkedést nem von­ják vissza, úgy minden fórumot felhasználunk, hogy a kis nem­zetiségi települések megtart­hassák önállóságukat és az eh­hez szükséges központi hozzá­járulásokat is megkapják. Vég­ső esetben — hangsúlyozta —, Románia magyarországi nagy­követéhez fordulunk, hogy kér­jék az illetékes nemzetközi szervezeteket: Magyarországon ne csak szóban, de tettekkel is biztosítsák a román nemzetisé­gek jogait, önállóságuk fenn­tartását. A nyilvánosságot fel­használva próbáljuk elérni, hogy a vitatott kérdés a 2000. év költségvetési törvényébe vagy más jogszabályba se ke­rülhessen be. Halasi Mária Haj szobrászaink Párizsba utaztak Hogyan lehet anyagilag győzni? — Világcég a támogatók között ___ ____ ,-tsfcíioin _____. A kardosi származású, Békés­csabán dolgozó, fiatal Su- tyinszki Melinda fodrász áp­rilisban szakmájában orszá­gos bajnokságot nyert, majd bekerült a válogatott keretbe, s a frankfurti Európa-baj- nokságon ismét remek helyen végzett. Összesítettben 19., a kézzel szárításban pedig 9. lett. Szeverényi Mihály tanítványá­val, Melindával békéscsabai munkahelyén beszélgettünk, mielőtt az elmúlt hét péntekén Párizsba, a fodrász-világkupára indult volna. — Egyéniben és csapatban is indulok a magyar válogatott színeiben — mondja Melinda. — Nemcsak én, hanem Cseh István magyar bajnok, férfi fod­rászmester is részt vesz me­gyénkből a versenyen. — Hogyan zajlik egy ilyen megmérettetés? — Három versenyszámban kell teljesíteni: nappali szárítás­ban, majd ebből alkalmi frizurát fésülünk (ekkor használhatunk póthajat és díszeket is), végül a kézzel szárított frizura követke­zik. — Hogyan tudja fedezni az utazás és a részvétel költsége­it? — Sokat segít a család, tá­mogat a kézműves kamara, a kardosi polgármesteri hivatal, a Sanella ’97 Bt. Nemrégiben új céggel bővült segítőim csa­Sutyinszki Melinda már hetek óta készül a megmérettetésre. Ké­pünkön modellje és az egyik versenyfrizura... fotó: such tamás pata, a Schwarzkopf hazai kép­viselete tréneremnek, Szeve­rényi Mihálynak, modellem- nek, Nagy Szabinának és ne­kem fizette a külföldi szállás költségeit. — Milyen eredményre számít a világkupán? — Legjobb volna az első tíz közé kerülni, de ha az első húszban maradnék, akkor is elégedett lennék... B. P. A. Justitia: Ala-Pallag Varadinum: határ menti lehetőségek A békésiek elégedettek voltak Nagyváradon október ele­jén rendezték meg a III. Varadinum Expo — fo­gyasztási javak kiállítását. A méhkeréki határátkelőtől alig egy órányira fekvő Nagyváradon megtartott ki­állítás és vásár nem csak a helyieket vonzotta. A részt­vevők szerint évről évre színvonalasabb rendezvény a kiállítók mellett egyre több látogatót is ide csaloga­tott Magyarországról. Békés megyét négy cég kép­viselte a nagyváradi sport­csarnokban. Á standokat a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamra biztosította. Az érdeklődésre jellemző, hogy ottjártunkkor is szinte folya­matosan tárgyaltak, nézelőd­tek a magyar standokon. Az első Békés megyei kiállító, akit villáminterjúra kértünk, az újkígyósi Ákvaline: Rt. marketingmenedzsere, Szabó András volt. — Az Ákvaline több év óta jelen van a román építőanyag­piacon, képviseleteket is fenntartunk az országban — mondta a szigetelőlemezek gyártásával és forgalmazásá­val foglalkozó cég marketin­gese. — A román piacban le­hetőséget látunk, és szeret­nénk bővíteni, fejleszteni üz­leti kapcsolatainkat. Termé­keink minőségére az ISO- minősítés a garancia, amit Romániában is elismernek. Az itteni szakemberek ismer­nek minket, és jó referenciák­kal rendelkezünk — válaszol­ta kérdésünkre Szabó András. A békéscsabai Grósz és Társai Kft. hideg-, és meleg­burkolatokkal, parkettákkal, lambériákkal, valamint élel­miszer-ajánlattal jelent meg a Varadinum Expón. — Szeretnénk olyan part­nert találni, aki nagy tételben vásárol tőlünk, és Romániá­ban forgalmazná termékein­ket — mondta Grósz György, a kft. ügyvezetője. — Békés­csabán található üzletünkben nagyon sok Romániából érke­ző vevő megfordul. Jó minő­séget és kedvező árat találnak nálunk, valamint a vásárolt termék áfáját — a határon va­ló átszállítás esetén — vissza­térítjük vevőinknek. A benyo­másunk az, hogy termékein­ket itt is keresik, érdeklődnek irántuk. Nagyváradon látszik, hogy fejlődik, új beruházások indulnak. Nyilvánvaló: van itt mit keresnünk. A Békés megyében oroshá­zi üzemével érdekelt OMV- Karsai Rt. idén a romániai Szentegyházán nyitott üze­met. A cég műanyagalapú csomagolóanyagok gyártásá­val foglalkozik. Nagyváradon a LUSO Tejgyár teljes cso­magolóanyag-skáláját a Karsai Rt. szállítja. — Cégünk 1991 óta több romániai partnerrel is kapcso­latban áll — mondta Mihály Levente, az OMV-Karsai Rt. területi képviselője. —- Jelen­leg is folyik a piackutatás, igyekszünk minél ismerteb­bek lenni — mondta a terüle­ti képviselő. Petri Zoltánt, a Békéscsabán jól ismert Paliasz Áruház veze­tőjét a BÁÉV Rt. és-a Pülon Kft. közös standjáról szólítot­tuk el néhány mondat erejéig. A belsőépítészeti és építőipari termékeket bemutató stand iránt nagy volt az érdeklődés, tudtuk meg Petri Zoltántól. — Meglévő román kapcso­latainkat szeretnénk bővíteni, illetve az egyéni vevőket igyekszünk magunkhoz csábí­tani. Nyitottak vagyunk új ro­mán kapcsolatok, cégek felé — mondta az áruházvezető. A román kereskedelmi kapcsola­tokat nemcsak a Varadinumon résztvevő Békés megyei cégek tartották, tartják fontosnak. A Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara békéscsabai székhel­lyel júniusban hozta létre a ka­mara magyar—román tagoza­tát, melynek elnöke Bangó Gábor, a Békés Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara elnöke lett. Őt már a nagyváradi expo után, itthon kérdeztünk az első tapasztalatokról. — Bár á tagozat csak né­hány hónapja működik, el kell mondjam: jó döntés volt létrehozása. Mind magyar, mind román részről komoly az érdeklődés. Úgy gondolom (főként a határ menti térsé­gekben), létkérdés a két or­szág kamarái között a rend­szeres kapcsolattartás — vá­laszolta kérdésünkre a keres­kedelmi és iparkamara magyar—román tagozatának elnöke. Kovács Attila O Postaßank Megújuló betét és Takarékpénztár Rt. * Haszon megállás nélkül! A Postabank Meg­újuló betét már új futamidővel is köthető. Az eddigi 1 hónapos, 3 hónapos és 1 éves fntamirlnk mpllptt kipmplkpdőpn maaas ► Megújuló futamidő ^ T * kamattal már 6 hónapra is lekötheti pénzét! ► Kamatos kamat ) ha vor ita hasznosabb! ► Kamatprémium Igénye szerint választHAT!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom