Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-09-10 / 236. szám
1999. október 9—10., szombat—vasárnap MEZŐHEGYESI MOZAIK Magyarországon ay 1997. évre befejeződött a cukorgyárak privatizációja, s ezzel párhuzamosan megindultak a cukorgyártás versenyképessége érdekében elkerülhetetlen strukturális változások is, ázaz a cukorgyártási profil koncentrálása E folyamat során — miután a cukorgyártási profilt a tulajdonos Kábái Cukorgyár Rt. Kábára koncentrálta — előállt a termelési szerkezetváltásnak a szükségessége a volt Mezőhegyesi Cukorgyár és vonzás- körzete területén. E termelési struktúraváltási folyamat mielőbbi sikeres megvalósítása érdekében összefogott a cukorgyár tu- kgdonosa a Kábái Cukorgyár Rt. az érintett helyi és megyei önkormányzatokkal, keresve ehhez a hazai és nemzetközi viszonylatban is bevált technikai-szervezési és marketingeszközöket. A lehetőségek tanulmányozása eredményeképpen — munkahelyteremtés elősegítése érdekében — ipari park létesítése tűnt a legcélszerűbbnek. A Kábái Cukorgyár Rt. Mezőhegyes Város Önkormányzata, Pitvaros Község Ön- kormányzata és a Maroshát Ónkormányzati Területfejlesztési Társulással együtt az újrahasznosítás és a lehetséges befektetések felkutatására létrehozta a Körös-Maros ’98 Regionális Gazdaságfejlesztő Közhasznú Társaságot. A KHT célja, hogy a térségben a kényszerűségből bezárt gyár övezete ipari parkká alakuljon, s ekképpen kihasználhassák ezen iparszervezés előnyeit, a különféle befektetési és pályázati lehetőségeket. A termelési szerkezet- váltást, új munkahelyeket eredményező vállalkozási tőke betelepülése számára vonzó beruházási területet kívánnak biztosítani Ipari Park szervezése formújában. A volt cukorgyár területe fejlett és kiterjedt infrastruktúrával rendelkezik, ez az infrastruktúra teljes mértékben, vagy bizonyos átalakításokkal, esetleges fejlesztésekkel kiszolgálhat különböző iparágakat. Az Ipari Parkot övező kistérség természeti adottságai társadalmi szerkezete és történelmi tradíciói a szakmai arculat kialakításának lehetőségeit nagymértékben determinálják, így a gazdasági fejlődés egy lehetséges fő iránya a kistérségi agrárvertikum létrehozásán keresztül egy Ipari Park központú mezőgazdasági, élelmiszer-feldolgozó centrum kialakítása lehet, amely mögött megfelelő piaci háttér, tőke ellátottság, integráló erő és termékszerkezet kell hogy álljon. Jelenleg a kis- és közepes vállalkozások — mint beszállítói háttér — megjelenítése az Ipari Park keretében inkubációs szolgáltatási támogatással ad lehetőséget az ilyen irányú gazdaságfejlesztésre. A térségben rendelkezésre álló nagyszámú átképezhető szabad munkaerő lehetőséget biztosít a kevésbé gépesíthető, kézi munkaigényes technológiák mellett a magasan kvalifikált, képzett munkaerőt igénylő vállalkozások letelepedésére. Az Ipari Park határmenti elhelyezkedése révén a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kiépítésében érdekelt vállalkozások számára is ideális körülményeket biztosít. Az Ipari Park területe 36,5 ha Ebből 12,3 ha kerítéssel körülkerített telek (a volt cukorgyárterülete), 12 ha beépítetlen egybefüggő telek, továbbá 2,2 ha-os, 1 ha-os, 0,4 ha-os és 0,3 ha-os beépíthető terület, 6,8 ha ülepítőtó-rendszer, valamint 1,3 ha-os és 70 000 m3-es ipari víztároló tó. A területen 15 nagyobb (ösz- szesen 16 331m2 alapterületű), infrastruktúrával ellátott hasznosítható épület található. Az Ipari Park területén 5 km hosszúságú iparvágány-hálózat van kiépítve váltókkal, kitérőkkel, egy 120 és egy 80 tonnás méréshatárú hídmérleggel, vagonvontató berendezéssel. A földgázfogadó állomáson 2 bár nyomáson 100—11200 Nm3/óra a szolgáltatható gáz mennyisége. A telep vülamosenergia-ellátását az ipartelep 20/6 kV- os transzformátorállomása biztosítja, teljesítménye 5000 ksVA. Az ipartelep ivóvízellátása a városi hálózatról történik, a vételezhető ivóvíz mennyisége jelenleg 439 nf’/nap. Az ipartelepen keletkező szennyvíz elvezetésére két egymástól független csatornahálózat van kiépítve. Az elvezethető ipari szennyvíz mennyisége 1,8 mVperc. Az ülepítő tavak befogadóképessége 65 000 m3. Az Ipari Park működtetésével a tulsydonos a „Körös- Maros ’98” KHT-t bízta meg. A működtető szervezet feladata, hogy a cégalapítástól a beköltözésig segítse a betelepülő vállalkozásokat. A betelepülő vállalkozások széles körű szolgáltatások közül választhatnak, melyek címszavakban: • gőz-, gázellátás villamosenergiaellátás "• vasúti kiszolgálás '* központi őrző-védő szolgálat ivóvízellátás j* ipán víz biztosítása szeiuiyvízkezelés ■"+ igény esetén futárpostái szolgálat és * üzemi étkeztetés megszervezése. Az előzőeken túl a KHT úgynevezett szellemi szolgáltatóként is jelen van. Tevékenysége során szervesen együttműködik a helyi és megyei önkormányzatokkal, a szakhatóságokkal, a területfejlesztési társulásokkal, a közüzemi szolgáltatókkal. Forráskoordinációs szerepet vállal, pályázatokat készít és menedzsel, komplex munkaügyi szolgáltatásokat biztosít, mérnöki üzleti tanácsadással is áll az érdeklődő befektetők rendelkezésére. A betelepülő vállalkozások kedvező bérleti, vásárlási lehetőségekre és széles körű inkubációs szolgáltatásokra számíthatnak. A fentiek bemutatására az október 7- én tartott konferenciát is a volt Mezőhegyesi Cukorgyár területének iparosítása érdekében és jegyében szervezték meg egy Phare CBC-program keretén belül. Ennek célja az volt, hogy bemutassák a Mezőhegyesi Ipari Parkot annak a széles meghívotti körnek, melyben domináltak a befektetési tanácsadó és közvetítő társaságok. Az Ipari Parkba befektetőket keresnek, különösképpen olyanokat, akik révén — az ipari park arculatának megfelelően — határon átnyúló kapcsolatok kiépítését szorgalmazni lehet. Mindemellett az iparipark- struktúra — mint napjainkban legjobban kézzelfogható térségi, gazdaságfejlesztési lehetőség — bemutatása, a megvalósíthatóság üteme, és a térségre ható várható eredményeiről is szó esett. A hasznosítási programban közreműködők: Békés Megyei Önkormányzat, Csongrád Megyei Önkormányzat, Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Mezőhegyes Város Önkormányzata, Pitvaros Község Önkormányzata, Maroshát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, illetve a Kábái Cukorgyár Rt., mint az Ipari Park tulajdonosa, akiknek közös céljuk, hogy az újraiparosítás hatékonyan és sikeresen valósuljon meg. CjteíKFr LJ Gázfogadó és szabályzó 11200 NmlVó 6/2 bar trafó állomás 20/6 kV 5MW HUMAN-MEZOHEGYES MUNKAVÉDELMI ÉS SZÁMVITELI BT. 5820 Mezőhegyes, Akácfa u. 3. Telefon: (68) 466-546, 06 (30) 9857-749. Hl Ml Hl — Munkavédelmi szaktevékenység. — Szakhatósági engedélyek ügyintézése> ; tanácsadás. — Munkaügyi és tb-ügyintézés. — Adatszolgáltatás. MEZŐFÉM Ipari, Szolgáltató Kft., 5820 Mezőhegyes, Hild J. u. 16. * Forgácsolás, hegesztés, vasszerkezeti elemek gyártása. * Építőipari szolgáltatás. * Faipari tevékenység, ács-, asztalosipari tevékenység. * Villanyszerelés, villamos berendezések szerelése. Telefon: (68) 467-322/ 166-os mellék. Mobiltelefon: (30) 205-2234, (30) 205-2237. Fax: (68) 467-316. Mezőhegyes a lónak köszönheti újjászületését Mezőhegyes az ország délkeleti részén, Békés és Csongrád megye határán fekszik. A XX. század elején végzett ásatások adták hírül, hogy e térségben több ezer éves a civilizáció. írásos emlékeink a XV. századtól említik Mezőhegyest. A törökdú- lások következtében elnéptelenedett e terület. A város újkori történelmét az alapító okirat aláírásától, 1784. december 20-ától számítjuk. H. József 1784 végén kapta kézhez Csekonics József vértesszázados Magyarország lótenyésztésének talpra állítása érdekében készített tervezetét, mely Mezőhegyest javasolta kijelölni e célra; a császár elfogadta Csekonics tervezetét. Polgármesteri hivatal Az „Osztrák Császári és Magyar Apostoli Királyi Ménesbirtok” alapításától — az 1785-ben megkezdődött nagyszabású építkezések nyomán — egy évszázad alatt világhírű gazdasággá vált. Császári akaratból 1789. március 20-ától bizonyos — a szabad királyi városokra érvényes — funkciókat is gyakorolt. 1872-től eszmei község. Mezőhegyes, ez a mérnöki pontossággal megtervezett „szabálytalan” település sohasem volt tipikus falu. Neves építészek, művészek és ügyes szakemberek keze nyomán jött létre és formálódott arculata. (Jung József, Hild János, Handl Ferdinánd, Tottál Károly múlt századi, Palánkai Tibor, Tihanyi Judit, Sipos György napjaink építészei, Zala György, Molnár C. Pál, Melocco Miklós képzőművészek.) Közel 60 védett épülete — melyek egy része épületegyüttest alkot — országosan is egyedülálHild-kapu ló agrártörténeti értékkel bír. Műemlékeit, történelmi emlékeit féltve őrzi. Régi és új — a hatalmas parkokkal, több száz éves faritkaságokkal övezve — harmonikusan ötvöződik. Mindezen értékek mellett a Mezőhegyesre látogató vendégek számára a gazdag vadállomány kitűnő vadászati, míg a pompás lóállomány lovaglási lehetőséget biztosít. A Magyar Urbanisztikai Társaság 1984-ben Hild János-emlékérmet adományozott Mezőhegyesnek, elsőként az ország akkori nagyközségei közül. PR Centrál étterem
