Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-06 / 207. szám

®Bü™uS MEGYEI KÖRKÉP 1999. szeptember 6., hétfő Kü&ki Segítettek. (1) A med- gyesegyházi polgárőrség a napi feladatok végzéséhez helyiséget igényelt az ön- kormányzattól. Az indít­ványban, melyet Pintér Atti­la, az egyesület vezetője ter­jesztett a képviselő-testület elé, a volt hatósági húsbolt néhány négyzetméteres te­rületét jelölték meg. A pol­gárőrök munkáját méltá­nyolva végül egy minőségi­leg jobb állapotú intézmény­ben, a volt pártház épületé­ben kapott iroda- és pihenő­helyiséget az egyesület. Ajándékműsor. (fm) Az „Idősebb Személyek Nemzetközi Eve” alkalmá­ból a Békés Megyei Könyv­tár játszótermében szeptem­ber 21-én este öt órai kez­dettel ajándékműsort szer­vez az érintett korosztály ré­szére. Ardó Mária, az Álla­mi Operaház magánénekese és tanítványa, Beregszászi Olga színművész áriák és sanzonok segítségével ad elő történeteket az 1910-es évektől napjainkig. Zongo­rán kísér Hegedűs Valér, az est házigazdája Bőzsöny Fe­renc, a Magyar Rádió főbe­mondója. A műsorra díj­mentes belépők szeptember 15-étől a könyvtár földszint­jén igényelhetők. Baleset, (u) Vasárnap reggel Sarkad és Doboz között két sze­mélygépkocsi ütközött össze, a balesetnek egy könnyű és egy súlyos sérültje volt. Gépkocsi-feltörések, (u) Békéscsabán szombatról vasár­napra virradóra több személy- gépkocsit törtek fel. A Gábor Áron utcán, a Radnótin két he­lyen és a Rákóczi utcán egy au­tót „szabadítottak” meg rádió­magnójától és hangszórójától. „NEM SOKASÁG, HA­NEM / LÉLEK S SZA­BAD NÉP TESZ CSUDA DOLGOKAT.” (Berzsenyi Dániel) A rendőrség számít az elődökre Először rendezte meg szombaton Gyulán a főkapitányság a Bé­kés megyei rendőrnyugdíjasok találkozóját a gyulai tűzoltóság Göndöcs-kertben felállított óriás sátrában. Szerte a megyéből eljöttek az első találkozóra LEHOCZKY PÉTER A rendezvényen ott voltak a ko­rábbi főkapitányok, dr. Gál László nyugalmazott rendőr dandártábornok, Mihalik György és dr. Haraszti János nyugalmazott rendőr ezredesek, a főkapitányság jelenlegi veze­tői, a rendőrkapitányok. Dinók András rendőr alezredes, a me­gyei főkapitányság személyzeti osztályvezetője köszöntőjében elmondta: a találkozó iránti igény a kapitányságoknál fogal­mazódott meg, hogy emlékez­zenek az embert próbáló időkre, a belügyi szolgálatra, amely büszkeséget, rangot jelent. Le­vélben köszöntötte a találkozót dr. Orbán Péter, az ORFK veze­tője. Dr. Kurucz Ferenc rendőr ezredes, megyei főkapitány ki­fejtette: szeretnék, ha éreznék elődeik, ez a generáció az ő tu­dásukra, munkájukra támaszko­dik. A főkapitány Csendes Fe­renc rendőr főtörzsőrmester, festőművész képét adományoz­ta Gyulának, melyet Danes László polgármester vett át, majd elismeréseket adott át. A belügyminisztertől nyugállo­mányú rendőr alezredesi előlép­tetésben részesült Horváth Já­nos (Orosháza), dicséretben és jutalomban Gálberki Andrásné nyugalmazott közalkalmazott (megyei főkapitányság), Szé­kely István nyugállományú rendőr alezredes (Gyula), Ta­kács Zsigmond nyugállományú rendőr zászlós (megyei főkapi­tányság). Az ORFK vezetőjétől nyugállományú rendőr főtörzs- zászlósi előléptetésben része­sült dr. Harangi Jánosné (me­gyei főkapitányság), Kocsis Jó­zsef (Szarvas), Polonkai István (Gyula), Ötvös Mihály és Gya- raki László (Szeghalom), Varjú Ferenc (Sarkad), nyugállomá­nyú rendőr törzszászlóssá léptet­ték elő Barna Imrét (megyei fő- kapitányság) és Popa Istvánt (Mezőkovácsháza). Sz. M. Polgárőrök a bűnözők ellen A határőrség teljes átszervezésekor, a sorállományról a hívatásos állományra való áttérés időszakában a határszakaszokon történt illegális cselekmények alaposan befolyásolták az ország belső köz­rendjét, közbiztonságát Kellett egy olyan szervezet, amelyikkel a határőrség az együttműködést kiépítve hatékonyabbá tehette munkáját A polgárőrszervezetek jó választásnak bizonyultak — mondta tájékoztatójában Karacs Károly ezredes. A Békés Megyei Polgárőr Szö­vetség szombati gyopárosfürdői közgyűlésén arról is szó volt, hogy az Orosházi Határőr Igaz­gatósággal való közös feladat- vállalás példaértékű, az együtt­működésben résztvevők büsz­kék lehetnek eddigi munkájukra. Stübe Ferenc ezredes, az igazgatóság rendészeti igazga­tóhelyettese beszámolója elején arról a 288 kilométeres határ- szakaszon folyó munkáról szá­molt be, ahol ezer határőr telje­sít szolgálatot. Értékelte az el­múlt félév eredményeit, majd a polgárőrszervezetekkel való kapcsolódási pontokra hívta fel a figyelmet: — Ütemtervet készítettünk a polgárőrökkel való együttműkö­désünk érdekében. Éelmértük, hogy hol és hogyan dolgoznak a szervezetek, melyek azok az egyesületek illetékességi terüle­tünkön, akikkel a kapcsolatfel­vételnek nincs akadálya. Meg-, néztük azokat a polgárőrszerve­zeteket, amelyek már a tervké­szítésen is túl vannak (nagyon általános megfogalmazásokkal találkoztunk), határőrszakcso­portok alakításában segédkez­tünk (jelenleg 3 szervezetnél 26 fővel működik). Tapasztalataink szerint ilyen feltételekkel a ha­tárőrök és a polgárőrök hathatós eredményeket érhetnek el a kó­borló bűnözőkkel szemben — fogalmazott az ezredes. A megye aktuális bűnügyi helyzetéről dr. Abrahám Béla, a megyei főkapitányság közbiz­tonsági igazgatója tájékoztatta a polgárőrszervezetek vezetőit. Bevezetőnek azokat az informá­ciókat szánta, amelyekkel a bűnügyi igazgatóság átszerve­zéséről szólt. Figyelemre méltó adatokkal szolgált arra vonatko­zóan, hogy hol és mikor vették igénybe határőrök, polgárőrök segítségét a felderítő munkájuk­ban. Kiemelte az ezredes a va­gyonelleni bűncselekményekre, gépkocsilopásokra és a kábító­szerrel kapcsolatos bűnesetekre való fokozott odafigyelésüket. Csete Ilona A nyitott politizálás jegyében Segédlelkészük mellett tüntettek Sokkal rosszabb időjárási kö­rülmények között két évvel ez­előtt rendezett megyei találko­zót Dánfokon az MSZP megyei szervezete. Ez a második alka­lom, hogy ezúttal Gyopá- rosfürdőn, családias hétvégén vitassuk meg dolgainkat. A nyi­tott politizálás részeként az ősz­szel az EU-s csatlakozással kapcsolatos tanácskozást szer­vezzük meg, megvonjuk az el­múlt egy esztendő mérlegét — nyilatkozta dr. Vastagh Pál me­gyei pártelnök a szombati ren­dezvényen, amelynek díszven­dége Kiss Péter volt. Az MSZP ügyvezető elnöke elárulta, hogy szívesen jár Békésbe (az utóbbi hónapokban is négyszer jött), támogatandónak érzi a szocia­listák törekvését, akik alternatí­vát kínálnak az embereknek. Szólt a kongresszusi tervekről, az új alapszabályról. A meghívást elfogadó négy­száz vendég szombat délután nemcsak kikapcsolódott, hanem politikai beszélgetéseken is részt vett. (Csete) (Folytatás az 1. oldalról) Megtudtuk, hogy a presbiterek közül huszonegyen aláírásuk­kal elküldték nyilatkozatukat dr. Harmati Béla evangélikus püspöknek, melyben kijelentik: nem értenek egyet az áthelye­zéssel, s elhatárolják magukat az egyházközség vezetőségé­nek néhány tagjától. Az ügyben a város vezetői is próbáltak kapcsolatba lépni a püspökkel, fáradozásaik hiábavaló volt, mint azon újságírók próbálko­zása is, akik igyekeztek szóra bírni valakit azon presbiterek közül, akik a püspöknél jártak. A vasárnap délelőtti isten­tiszteleten, a Szegedről Berénybe helyezett új lelkész bemutatkozó prédikációján ke­vesen — e sorok írója két kezén meg tudta számolni, hányán — vettek részt. Ezzel szemben a templom előtt transzparensek­kel ennek többszöröse állt né­mán. (Szekeres) VÉLEMÉNYEK Az edző bűne? Hetek óta hallgatom, olvasom azt a hadjáratot, amit a fővárosi Vízipók Úszó Egyesület vezető edzőjével művelnek. Ország-világ előtt meghur­colják, megrágalmazzák. Amit az ügyről — itt lenn — nekünk a híradásokból tudnunk lehet az, hogy az egyesület szponzorokat keresett arra, hogy a testi-lelki-szellemi sérült gyerekeket ki­utaztassák Amerikába. A pénz összejött, de a szervező — nem az edző — lelépett a befolyt összeggel. A botrány tulajdonképpen itt robbant ki. Amikor fény derült a disznóságra, sokan felkapták a fejüket, s megpró­bálták jóvátenni azt, amit egy lelkiismeretlen „üzletember” el­rontott. Ismét összeadták a pénzt, s a botrányok után lecsende­sedni látszott az ügy. A gyerekek az őket kísérő szülőkkel és edzőkkel átrepülték az óceánt. S ekkor ismét robbant a bomba. Ahogyan ez lenni szokott kishazánkban, megkezdődött a távol­lévők mocskolása. Az itthonmaradt egyik szülő — ki tudja, mi­lyen indíttatásból feltüzelte a sajtót, hogy az edző valamit na­gyon, de nagyon rosszul csinált. Nincs is kinn verseny, ahogyan ezt hirdette és már eleve több felnőttet vitt, mint ahány gyere­ket, olyanokat is, akiknek semmi helye nem lenne a kiutazók között és még sorolhatnám. Nem várta meg, míg hazajön a csa­pat, hogy majd akkor, szemtől-szembe tisztázza a tisztázandó- kat, hanem távollétében jól hátba szúrta azt az edzőt, aki — töb­bek között — az ő sérült és nem is könnyen kezelhető gyereké­vel nap mint nap foglalkozik. Nem tisztem eldönteni, hogy az edző hibázott-e vagy sem. Azt majd a nyomozás kideríti. Egy dolog viszont tény. A gyerekeknek kinn mégis volt versenyük — hogy utóbb szervezték-e, annak most nincs is igazán jelen­tősége. Láttuk megérkezni a csapatot. A gyerekeknek fülig ért a szája a boldogságtól. Szép eredményeket értek el és számta­lan élménnyel gazdagodtak. Elgondolkodtam. Ha nekem egy sérült gyerekem lenne, s törődne vele valaki, aki megtanítja küzdeni, sportolni, örülni, sőt azt is elintézné, hogy világot lás­son, abba az edzőbe én még véletlenül sem rúgnék bele. Annak az edzőnek én köszönetét mondanék. Béla Vali Mi, kelet-timoriak A kelet-timori népszavazáson a lakosság több mint nyolcvan százaléka elutasította az indonéz kormány által felajánlott különleges autonómiát, és a teljes függetlenség mellett voksolt. A több ezer lakott és lakatlan szigetből álló egykori por­tugál gyarmatot 1976-ban szállta meg Indoné­zia. Az alapvetően katolikus „őslakók” sohasem törődtek bele a mohamedán Jakarta uralmába. A kelet-timoriak — etnikai, nyelvi és vallási sok­színűségük ellenére — sokszor törtek borsot a központi kor­mány orra alá: a megszállt országrészben állandósultak a geril­laharcok, ráadásul 1996-ban a függetlenségi törekvések két markáns képviselője megkapta a Béke Nobel-díjat. A néhány napja megtartott népszavazással vége szakadhatott volna a csaknem negyedszázados szembenállásnak. Csakhogy — emberi léptékkel mérve — húsz-huszonöt év rendkívül hosszú idő. Bőségesen elegendő — divatos szóhasználattal élve — az etnikai arányok megváltoztatására. A bekebelezett terület­re családostul költöztek indonéz hivatalnokok, katonák, rend­őrök, beruházók, munkavállaló kisemberek. Otthont teremtettek maguknak, élték a mindennapjaikat: gyermekeiknek egy-egy kelet-timori sziget jelenti a szülőföldet, az időközben elhunyt szeretteiknek pedig a végső nyughelyét. Idáig abban a hitben él­tek, hogy otthon vannak a megnagyobbodott hazában, mostan­tól azonban úgy érzik, hogy bárki bármikor a szemükbe vághat­ja, hogy közönséges jöttmentek, és az a legokosabb, ha szedik a sátorfájukat... Csakhogy ők maradni akarnak, hiszen oda köti őket minden: az otthonuk, a barátaik, a munkájuk, az emlékeik. Félkatonai szervezeteik ezért rontanak a függetlenségre szavazó őslakókra, ezért pusztítják és ezért tartják rettegésben őket. A képlet ismerős. Kelet-Timor behelyettesíthető Koszo- vóval, Boszniával, Horvátországgal, sőt még a Vajdasággal is. A Vajdaságról eszembe jut az a kétharmad Magyarország, amit a nagyhatalmak 1920-ban felosztottak szomszédaink között. Nem, nem fogok sem erdélyezni, sem felvidékezni. Azokra gondolok, akik az elcsatolt területeken szenvedtek és szenved­nek az etnikai arányok mesterséges megváltoztatása miatt. A sokmillió közép-európai kelet-timorira! Ménesi György Újdonságokkal is előrukkolnak Diáktanya: elválik, hogy miként főzte a szilvalekvárt a nagyi Továbbra is az igények és az intézmény lehetőségeinek mentén kívánja szolgálni a békéscsabai Diáktanya az ifjúságot, az ide betérőket — hangsúlyozta a minap tájékoztatóján Ujj Éva, a Diáktanya vezetője. Ujj Éva elmondta: a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat pályázatán nyerve mintegy 30 megyei fia­tal juthatott ki a Diáktanya által idén nyáron Olaszországba, Vasto városába, csereprogram keretében. A nyárhoz kapcsoló­dóan az intézményvezető meg­említette: népszerű volt a Meló- Diák Szövetkezet révén lebo­nyolított munkaközvetítés, amit ősszel is folytatnak. A tanév be­indulása miatt elsősorban a szó­róanyagok terjesztése jelenthet pénzkereseti alkalmakat a diák­ságnak. A Diáktanya nyolcéves ha­gyományainak megfelelően to­vábbra is ellátja információs irodai szolgáltatásait, vagyis nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényekre — színházi előadásokra, koncertekre — je­gyeket biztosítanak, autóbuszt indítanak. Természetesen a Di­áktanyán érdeklődőket tájékoz­tatják az olcsó szálláshelyekről is az ország bármely pontjára vonatkozóan. Jogi és diákjogi tanácsadás mellett új tanácsadá­si szolgálatot indítanak pálya­kezdők számára, akik segítséget kaphatnak többek között önélet­rajz írásához, munkavállaláshoz kapcsolódó pályázatok benyúj­tásához. Ezt a tanácsadói szol­gáltatást a Szociális és Család­ügyi Minisztérium támogatja. A Diáktanya tervei között pódiumest-sorozat szervezése is szerepel, és ha minden sínen lesz, akkor az ifjúsági ház nagy­termében az érdeklődők láthat­ják, hallhatják Cseh Tamást, Földes (Hobo) Lászlót és Bródy Jánost is. A népi hagyományok felelevenítésével, ápolásával sem szakít az intézmény, így például főzőcskéznek nagyma­ma konyhája és ízei szerint. Először szeptember 18-án 10 órától szilvalekvárt főznek a Diáktanyán. Míg a felnőttek ez­zel foglalatoskodnak, addig a gyermekek szilva és szilvamag felhasználásával játékokat ké­szíthetnek. Ny. L. Iskolaátadás. (cs) Koptattam, de nem firkál­tam a padokat — mondta azon az orosházi iskolaát­adási ünnepségen a volt tanuló, dr. Vastagh Pál or­szággyűlési képviselő, ahol a diákság jelenlét­ében (a rossz idő miatt az új tornacsarnokban) ad­ták át a 3. számú általános iskola felújított épületét. Az intézményben 1902 szeptemberében kezdő­dött az oktató-nevelő munka, azóta alaposan el­telt az idő, ráfért a meg­újulás az épületre. Az in­tézmény ezzel a beruhá­zással 12 tanteremhez, könyvtárhoz, számítás- technikai, nyelvi szaktan- termekhez jutott, vala­mint egy régi álom vált va­lóra: tornaterem is épült FOTÓ: SUCH TAMÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom