Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-29 / 227. szám

1999. szeptember 29., szerda MEGYEI KÖRKÉP fcttÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Igényesebb műsorok, jobb vétel Hartmann Zoltán szerkesztő és Fazekas Helga operatőr már a legmodernebb technikával ké­szíthet műsort FOTÓ: SUCH TAMÁS A Délkábel Kft. megújult stúdiója lehetőséget nyújt a helyi, illet­ve az országos televíziós társaságokkal szorosabb együttműkö­désre, műsorcserére és gyártásra — hangzott el hétfőn Békés­csabán, a BÁÉV tanácstermében tartott sajtótájékoztatójukon. A már meglévő három VHS ka­mera mellett két, a legfejlettebb digitális technikát képviselő So­ny kamerával, valamint vágó- berendezéssel gyarapodott a Délkábel Kft. felújított televízi­ós stúdiója. A Délkábel Kft. ki­zárólag a társaság kábelhálóza­táról fogható, mint Ráczné Tóth Anna ügyvezető igazgató kije­lentette, egyre jobb minőségben és nagyobb körben elérhető szolgáltatásuk. Plavecz Pál fő- szerkesztő elmondta: az eddig megszokott, elsősorban sport- és hírműsorokon túl nyitnak a tinédzserek felé is a közeljövő­ben beinduló zenei adásukkal. Továbbá tervezik egy gyerme­keknek szóló műsorsorozat be­indítását, és egyes napokon a délelőtti órákban szándékukban áll „nagy filmeket” vetíteni. A Szegedi Kábel Tv-vel műsor­csere révén jut a jövőben a tár­saság többórányi információ­hoz, így egyre kevesebbet sugá­roznak a jövőben a sokak által kifogásolt képújságokból. Kor­szerű berendezéseikkel a na­gyobb televíziós társaságok — HBO, Spektrum, Duna Tv, Z+ — számára is gyártanak majd műsort — hangzott el a sajtótá­jékoztatón. F. M. Az öngyilkosság határán Vékony, szomorú szemű, elkeseredett asszony. Huszonkilenc­nek mondja magát, de jóval többnek néz ki. Hallgatva az élete történetét, ezen nincs mit csodálkozni. Fábián Mariannát ugyanis megtörte az élet, de úgy tűnik, még nem edzette meg. Ülünk az egyik gyulai tömbla­kás negyedik emeleti kis lakásá­ban. Az asszony hellyel kínál. A lakásban kiabál a szegénység, de a tisztaság példás. Az asz- szony nyolcéves kisfia, Levente jól nevelten félrehúzódik, s egy kopott kis autóval játszik szótla­nul. Úgy tűnik, nem figyel ránk. Csak amikor az édesanyja sírva bizonygatja, már nem sokáig bírja, odakucorodik az ölébe és megsimogatja az arcát. — Tizenöt alig múltam, ami­kor az édesanyám meghalt, s ez a tragédia változtatta meg az életünket, mondhatom, gyöke­resen — kezd történetébe az asszony. — Az apám a nőkkel és az alkohollal állt szoros kap­csolatban, úgyhogy fütyült rám és a másik két testvéremre. Ta­nácsi lakásban éltünk, s egy­szerre rá kellett jönnünk, el kell magunkat tartanunk. Sokszor ettünk száraz kenyeret, mert a nővéremmel tanultunk, és nem volt más jövedelmünk, mint az ösztöndíj. A kisebbik testvérem akkor óvodás volt, így aztán őt is kénytelenek voltunk eltartani. Az apánknak szüksége volt az árvaellátásra és a családi pót­lékra. Sokba került az alkohol és a nők. Hogy mi hogyan élünk, mit eszünk, ez érdekelte a legkevésbé. Amíg más gyerek nyaralt, addig mi a nővéremmel felváltva dolgoztunk. S amíg keményen robotoltunk, hogy éhen ne haljunk, addig egy na­pon az apánk kipakolta a lakást és egy cetlin közölte velünk, hogy az otthonunkat visszaadta a tanácsnak, egy héten belül költözzünk ki. Berohantam a gyámhatóságra, ahol közölték, nincs mit tenni, megtehette az apánk, hogy visszaadja a lakost, törődjünk bele és menjünk al­bérletbe. A kicsit arra kényszerítették, hogy az alko­holista apánkkal és barátnőjével lakjon. A nővérem a barátjához, én meg albérletbe költöztem. Két évvel később házasságba menekültem. A férjem szüleinél laktunk, hiszen nem volt miből lakást vegyünk, a férjem ugyan­is katonai szolgálatát töltötte. Tizenkét-tizenhat órát dolgoz­tam, hogy megvehessük a leg­szükségesebb dolgokat, a bú­tort, a tévét, rádiót. Két év múl­va megszületett Levente. Fér­jem leszerelt, s rájött, hogy ő igazából még nem is szórako­zott, s belevetette magát az „életbe”. Megromlott a kapcso­latunk, s elváltunk. Ettől kezdve a gyerekemmel albérletből al­bérletbe költözünk. — Üldözi valaki magukat? — Nem. Csak mindig törté­nik a lakásokkal valami. Példá­ul gyerekük született azoknak, akik befogadtak, aztán kellett a szoba, mások eladták a lakást, mennünk kellett. Hét év alatt 15 albérletben laktunk, a gyerekem négy év alatt három óvodába járt. Amíg három műszakba jár­tam dolgozni, a testvérem, aki nem bírt tovább az apánkkal él­ni, hozzám költözött, s vigyá­zott a fiamra. —Próbált saját lakáshoz jut­ni? — Többször szerettem volna beadni az igényemet, de a gyu­lai lakásügyön el sem fogadták, mondván: magas a jövedel­mem, nem vagyok igényjogo­sult. Az előző polgármester, akinek panaszkodtam, azt mondta, menjünk a híd alá lak­ni... — S ez igaz, tényleg jól ke­res? — 22 500 forint a fizetésem, 4500 forint a családi pótlék és 3000 forint a gyermekvédelmi támogatás. Most már ismét ve­lünk él a kistestvérem, aki négyórás munkát kapott. Hár­man élünk 50 ezer forintból. Mire az albérletet kifizetjük, meg Levente iskolai kiadásait, no és az élelmünket, alig marad annyi, hogy egyik hónapról, a másikig megéljünk. — S hol van Levente apuká­ja, tőle nem kap tartásdíjat? — Most ítélték meg a hétezer forintot, elképzelhető, hogy ezt most már vonják a fizetéséből. Ezzel együtt is teljesen kilátás­talan a helyzetünk. — A lakásügyön semmivel sem biztatták? — Azt mondták, kössünk la­káskassza-szerződést. Azt kér­Az asszony abban reményke­dik, vannak még segítőkész emberek fotó: kovács Erzsébet dezem, miből? Amikor kértem, hogy önkormányzati lakást utaljanak ki, ismételten elutasí­tottak. A hivatalnok odavágta, hogy nem kellett volna gyereket szülnöm, ha nincs hol lakjunk. Többen javasolták, adjam Le­ventét állami gondozásba. Volt olyan főbérlő, aki némi szexuá­lis szolgálatért és 10 ezer forin­tért kiadta volna az egyik szo­báját. Olyan is volt, aki szellemi fogyatékos fiának szeretett vol­na ily módon feleséget találni... Természetesen egyik megol­dásra sem vagyok hajlandó. In­kább az öngyilkosság! S meg­tenném gondolkodás nélkül, ha nem jutna eszembe, mi lesz ak­kor a fiammal? Ki fogja felne­velni, ki ad neki majd egy szelet kenyeret? Az asszonyból megállíthatat­lanul tör elő a zokogás. Levente a nyakába ugrik, átöleli, s szin­te megfojtja a szeretetével. Az asszonyból még fel-feltör a sí­rás, megsimogatja kisfia fejét, aztán könnyeit törölgetve foly­tatja... — Nem tudom, a fiam hány iskolába lesz kénytelen még jár­ni, az első osztályt dicsérettel végezte. Igyekszem vele foglal­kozni, hiszen ki tanítsa, ha nem az anyja? Most azért készültem ki idegileg, fizikailag, mert is­mét költöznünk kell. A tulajdo­nos árulja a lakást. Egyszerűen feladtam már a küzdelmet, hogy valaha is lakásom lesz, ahol nem lesz főbérlő, s nem kell majd a tulajdonost kerülgetni. — Amikor felkereste levelé­vel a szerkesztőségünket, mire számított? — Arra, hogy talán élnek még segítőkész emberek, talán lesz, aki segít rajtunk. Béla Vali Az „olajügy” első áldozatai Ettől a héttől egy termelőegységgel szegényebb lett Szeghalom. Hétfőtől már nem termel a korábban játékok összeszerelésével foglalkozó magyar—olasz közös vállalkozás. A városban szinte mindenki egybehangzóan állítja: az olasz partner azért mond­ta fel az együttműködést, mert szeghalmi üzlettársát hírbe hoz­ták az „olajügy” kapcsán. A játék-összeszerelő műhely összesen mintegy negyven dol­gozót foglalkoztatott, akik most mindannyian elvesztették meg­élhetésüket. A másfél hete ki­robbant „olajügy” első áldoza­tai? Pedig igazán mindenben ár­tatlanok: hisz sem az állítólagos olajszőkítésben, sem a napok óta tartó „hírgerjesztésben” nem vettek részt. Csupán hét­köznapi munkájukat végezték a maguk és családjuk megélheté­se érdekében, egészen az elmúlt hét végéig. A városban sokat beszélnek erről az üzembezárásról. Mind­azok a személyek, akikkel la­punk ebben a témában beszélt, egybehangzóan állították, hogy nem ezeknek a dolgozóknak kel­lett volna elveszíteniük állásukat. A közvélemény sokkal inkább magasabb körökből várna önkri­tikus jeleket, lemondásokat. De mint mondják, az utóbbi tíz év­ben sajnos egyre inkább kényte­lenek vagyunk megszokni, hogy mindig mindenben az ártatlan kisembereken verik el a port. Hogy a kényszerből elbocsá­tott negyven dolgozónak a jö­vőben lesz-e munkája? Sajnos aligha, hisz a szeghalmi térség munkaügyi szempontból na­gyon kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik. Érvényesek a termálszerződések A megyei bíróság tegnap jogerős ítéletet hirdetett a szarvasi termálfűtés ügyében. Mint arról hírt adtunk^ az ügyben koráb­ban jogerős közbenső ítélet született. Az ítélet kimondta, mivel a szarvasi önkormányzat és a szolgáltató Porció Kft. között létrejött szerződések a kon­cessziós törvény szabályaiba ütköznek, ezért érvénytelenek. A bíróság a jogkövetkezmé­nyek levonására az ügyet visz- szaadta az első fokon tárgyaló szeghalmi bíróságnak. Mivel időközben jogszabályváltozá­sok történtek, ezért az ügyész­ség módosította kereseti kérel­mét és kérte, hogy a bíróság nyilvánítsa részlegesen érvé­nyessé a korábban jogszabály- sértő szerződéseket. Kérte to­vábbá, hogy a szerződésbeli ár­megállapításokat módosítsa, mivel azok az ártörvény ren­delkezéseibe ütköznek. Mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság részben egyezően a felperes ügyészség keresetével a vitatott szerződéseket érvé­nyessé nyilvánította. Az árkér­désben úgy foglalt állást, mivel a perrel érintett ingatlanokban nem voltak magánlakások, ezért a vitatott szerződésekben nem kellett az ártörvény ren­delkezéseit alkalmazni. (Idő­közben az önkormányzat a ma­gánlakásokra az ártörvény sze­rinti hatósági árat megállapí­totta — a szerk.). (r) Nyert a kisebbségi önkormányzat A Csabaszabadi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat időarányo­san teljesítette első félévi költségvetési tervezetét. Pályázatok útján és saját bevételből 230 ezerrel vastagodott az önkormány­zat pénztárcája — tudatta Kesjár Mátyás, a testület elnöke. A testület módosította éves költ­ségvetését, ellenben nem fogad­hatták el a félévi költségvetési be­számolót. A megalakulása óta foghíjas önkormányzat — Szabó Vilmosné polgármester az alaku­ló ülés óta nem vesz részt a ki­sebbségi önkormányzat munká­jában — úgy döntött, hogy a vá­lasztásokon elindult másik három képviselőjelölt társukat ezután ta­nácskozási joggal meghívják ülé­seikre. Egyébként a helyi szlovák klub elnöke és a település törvé­nyességének őre, Nagy László jegyző korábban is tanácskozási joggal vehetett részt a kisebbségi önkormányzat ülésein. — A falu elfogadott költségvetése nem le­het érvényes, ugyanis a kisebbsé­gi önkormányzat egyetértési jo­gát elmulasztották kikérni a nem­zetiségi oktatási intézmény költ­ségvetése esetében — figyelmez­tetett az újabb jogszabálysértésre Kesjár Mátyás. (b) Otthonát tervezi? Építkezik? Nem tudja, milyen fűtést válasszon? Segítünk döntésében: Ismerje meg az elektromos fűtés nyújtotta kényelmet! Egyenletes hőmérséklet 100%-os hatásfok Igény szerinti programozhatóság és szabályozhatóság Biztonságos működtetés Egyszerű és csendős használat Éjszakai áram - alacsony fűtésszámla V\ég egy érv az elektromos fűtés mellett: a DÉMASZ Rt. „VARAM" ajánlatában vállalja, hogy állja* a hálózatfejlesztési hozzájárulás felét, és szakértője ingyenes szakmai tanácsadással segít a tervezéstől az építkezés befejezéséig. A döntés az Öné - lépjen velünk! Információ: 62/476-576/1 268 ‘Amennyiben igényeinek kielégítéséhez a meglévő elektromos hálózatot fejleszteni kell, vagy új hálózat létesítése szükséges, akkor a 26./1995. (VII. 25.) IKM rendelet előírásai érvényesek. ADJON MATTOT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom