Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-25-26 / 224. szám
8 Hétvégi magazin 1999. szeptember 25-26., szombat-vasárnap Verselő Gellert püspök Pogányok közt töltött éjét, napot, A farkasok közt járt Gell ért, a pásztor És kimerülve harctól, virrasztástól. Pihenni tért tornyos Csanádba most. A Megfeszített képén elborong És a zsolozsmát egyhangún mormolja. Az alkonyat gyászleple száll a dómra, Künn vakkantanak a komondorok. De ím a mélyből hangos nóta szól, Egy szolgálólány malmot hajt s dalol. Valami pogány nóta, de mi szép! Gellért dobogni érzi nagy szivét: Tüzes varázzsal, bűvös áradattal Vérét pezsdíti a szilaj magyar dal! Juhász Gyula szép versével Szent Gellértre emlékezünk, aki 980-ban született Velencében és 1046. szeptember 24-én hunyt el Budán. Az olasz származású szerzetest 1020 táján hívták Magyarországra. Székesfehérváron közeli kapcsolatba került Szent István királlyal és fiával, Imrével, akinek a nevelője lett. 1030-ban rábízták a Csanádi püspökség megszervezését, s ő lett az egyházmegye első püspöke. Egész életében az istváni életmű megszilárdításán és továbbvitelén dolgozott. A lázadó pogánysághoz húzó magyarok több társával együtt a Kelenföldi-hegyről (ma: Gellért-hegy) egy taligán a mélybe taszították. Keresztet magasba tartó alakját ábrázoló szobra ott áll a Gellért-hegy oldalában, az Erzsébet-híd felett. IfSlP | (Békéscsaba, Munkácsy M.u. 4. szám) | hirdetésfelvételi irodájának I telefonszáma: (66) 446*552} i telefaxszáma: (66) 441*311* Öröm, ha a lenvászon a bőrünkhöz simul! Mariann népies, de hordható ruhákat tervez A 21 éves fiatal lány valamikor a babáit öltöztette előszeretettel, ahogy szinte minden kislány gyermekkorában. Ruhákat tervezett kedvenceinek, később azonban már magára is gondolt. Békés megyében, Csorvá- son él Hudák Mariann, aki általános iskolás volt, amikor önállóan megvarrta első kabátját. Senki nem akarta elhinni, hogy ő már ilyesmire képes. Felnőttként sem hagyott fel kedvenc időtöltésével, szenvedély, sőt hivatás lett a szórakozásból. Elvégezte a Müller Akadémiát ruhaszerkesztés és divattervezés szakon, majd viszatért szülőfalujába, ahol szüleivel és testvéreivel családi vállalkozás keretében dolgozik a szövőműhelyben. — Mindent tervezek, ami nőies, ami természetes alapanyagból készül és hordható. Legyen az fürdőköntös, hálóing, vagy alkalmi ruha. Egy valamire ügyelek: egyedi legyen minden darabom és lenvászonból készüljön. Vannak egyszerű len-, kender- és pamutvászon modelljeim. A nőies ruhákat természetesen nem csak tervezni, de viselni is szeretem. Egyébként vannak Amit elkészít., az mindig megtetszik valakinek és hamar gazdára talál lőni: LKU0Í7.KV J'KTiai alkalmibb, fűzős ruhák, almás ruhák (domináns rajtuk a népi jelleg), amiktől kissé idegenkednek az emberek, de ha divatbemutatókon meglátják, vagy még közelebb kerülnek a ruhához és megtapintját az anyagot, ez az érzés egyre pozitívabb lesz — mondja a mindig mosolygós fiatal tervező, aki nem egyedül, hanem családja (szülei és két bátyja) segítségével aratja sikereit. — Az egész család kiveszi a részét a munkából — avat be a részletekbe Hudákné Julika, az édesanya, aki a szövőműhely lelke és motorja. — A nagymama a horgolásaival bűvöl el bennünket. A két fiam is itt dolgozik, az egyiknek a barátnője modellkedik, a másik szövi a vásznakat. A férjem a nagy kritikus. Adunk is a szavára! Amire ő azt mondja, hogy nagyon szép, annak biztosan sikere lesz! Hudákék műhelyében sok szépséggel, különleges darabbal találkozhat a nézelődő. Egy valamiben hasonlít egymásra az alkalmi ruha, a konyhai szalvéta, a függöny: mind természetes anyagból készül. — Öröm, ha az ember bőréhez simul a lenvászon! — tapint végig egy most készült véget házigazdánk. Tőle tudjuk meg azt is, hogy ebből is divatos ruhát készít Mariann, akin eddig hiába kerestük a saját készítésű darabokat. — Nyáron szívesen hordom a nőies szoknyákat, ruhákat. Általában amit elkészítek, az mindig megtetszik valakinek és hamar gazdára talál. Most viszont készítettem egy „hófehérke ruhát”, amitől nem szeretnék megválni. Különleges, egyedi, variálható és ami a lényeg: nagyon jól érzem benne magamat! Csete Ilona Filmet forgat Békéscsabáról és Réthy Zsigmondról Mixtay Péter hisz a vidéki értékekben Talán szentségtörésnek tűnik, hogy miközben a fél ország — a kereskedelmi tévéknek hála —, a szappanopera habban pancsikol (és még nem csípi a szemét a sok latin-amerikai vacak), mi egy kissé feledésre ítéltetett műfajról, a dokumentumfilm készítéséről beszélgetünk egy fiatal rendezővel. Ráadásul épp a hétvégi, azaz kulturális mellékletben. Mixtay Péter a Duna Televízió számára készít dokumentumfilmeket. Egyiket a jeles békéscsabai természetkutató, Réthy Zsigmond emlékének szenteli, a másikat Békéscsaba városáról, a megyeszékhelyről forgatja, a reformkori gondolat jegyében... De ne szaladjunk ennyire előre... Beszélgető partnerünk, Mixtay Péter Deme Gábor vizsgafilmjében, a Hajnali balesetben mutatkozott be először, még 1979—ben, akkor mint a film egyik szereplője. Ezután a Magyar Televízió drámai főosztályán lett asszisztens. Emellett három színházban dolgozott, a veszprémi Petőfiben, a miskolci és a budapesti Nemzetiben, három—három évig. Pesten állandó tagként több produkcióban is részt vett, mint játékmester, illetve rendezőasszisztens. (Legutóbb ilyen meghívást, a Békéscsabán is játszott Evita nyíregyházi szabadtéri produkciójától fogadott el). 1992-ben visz- szatért az MTV 1-hez, mint gyártásvezető. A színházi felvételek kapcsán bejárta az összes magyar színházat. Időközben a Magyar Televíziótól is megvált. — Mikor hagyta ott a Magyar Királyi Televíziót? — Nemcsak a televíziót, magát a fővárost is otthagytam 1995—ben. Több dolog közrejátszott ebben. A döntő ok, hogy a feltételek folyton változtak a munkámban. Szerintem Hankiss Elemér volt az utolsó valamirevaló tévéelnök. O hozta létre a produkciós irodákat azzal, hogy értékes, eladható dolgokat készítsenek. Utána már egyre inkább pártpolitikai szempontok érvényesültek. Ekkor úgy láttam, jobb eljönni. — Itt mit keres? Dokumentumfümet forgat, de miért pont Békéscsabán? — Mert azt vallom, hogy azokban a régiókban, amelyeket a felvilágosodás óta elfelejtettek, de nagyon komoly kulturális értékkel rendelkeznek, azokat meg kell mutatni az ország nyilvánossága előtt. — Milyen régiókra gondol? — Például a Nyírségre, amelyről a megyeszékhelyen működő táncegyüttes bemutatása révén informáltuk az embereket. Ilyen régió számomra Békéscsaba és tágabb környéke is. —A város vezetői hogyan fogadták? — Pap János polgármestertől a következő ajánlást kaptuk a városról készülő filmhez: „Az X—FILM Filmgyártó és Forgalmazó Közkereseti Társaság szándékát, mely szerint dokumentumfilmet készít városunkról Békéscsaba a 2000. év küszöbén címmel, támogatom. Kérem a békéscsabai vállalatok, vállalkozások vezetőit, hogy lehetőségeikhez mérten segítsék e dokumentumfilm megvalósítását.” — Mikor kezdi a forgatást? — Tavaly szeptember elseje óta dolgozom. — Könnyen sikerült támogatókat szereznie? — Igen. A támogatás összegszerűségében nem magas, de így is jelentős. — Mikor fejezi be a fűmet? — A Békéscsabáról szólót decemberben. így is terveztem. Számítunk a Csaba Televízió archív felvételeire is, ezzel tudjuk érzékeltetni a város arculatának folyamatos változását. — Kik a partnerei a munkában? — A gyulai Városi Televízió a partnerem, ők a technikájukkal segítenek. E mellett több külső munkatársat foglalkoztatok. Nem akarok most neveket említeni, a főcímből úgyis minden kiderül. — Beszéljünk most a Réthy Zsig- mondnak emléket állító filmről! — Egy kisfilmmel szeretném megidézni a természetkutató és pedagógus emlékét, aki rendszeresen szervezett gyermektáborokat, hogy a fiatalok megszeressék a természetet. A filmet Fonyban mutatom be először. Évente rendezik meg itt a kisképek fesztiválját, Gubis Mihály főnyi tanyáján. A telep harmadik éve nonprofit jelleggel fogadja a kezdetben Békés megyei, majd ráckevei, szentendrei, budapesti művészeket tömörítő Patak Csoportot, és az egyre bővülő számú külföldi művészeket, hiszen már érkeznek Japánból, az Egyesült Államokból, Finnországból, Romániából, Szlovákiából alkotók. A Duna Televízió szándéknyiA komoly kulturális értékeket országos nyilvánosság elé kell tárni — vallja Mixtay Péter FOTÓ: SUCH TAMÁS latkozatban erősítette meg, hogy kész sugározni a filmet. —Lassan egy éve él a megyeszékhelyen. Milyennek ismerte meg a békéscsabaiakat? — Nyíltnak, segítőkésznek. Nagyon sok segítséget kaptam Vukovich Miklós főépítésztől, Kertész Évától a Békés Megyei Munkácsy Mihály Múzeum természettudományi osztályának munkatársától és Jeszenszky Gézától, a megyei közgyűlés alelnökétől. — További tervei? — Szeretném a város tomasportját bemutatni, az olimpiai bajnok Ónodi Henrietta személyén keresztül. Pánics Szabó Ferenc jSSSSSSSSSSSSSSSSSSSL^ „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékére indított fejtörő játékunk 43. kérdése: Augusztus 13-án éjjel egy híres magyar író e szavakkal köszönti a vendégszerető' Erkel Rezső házában összegyűlt rokonságot: „Nincs hazánk!” Ki volt ő? a) Brassay Sámuel b) Jókai Mór c) Petőfi Sándor Ha részt kívánnak venni a játékban, legkésőbb kedden egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezer- nyolcszáznegyvennyolc, te csillag. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, a rejtvénysorozat végén pedig „ráadás” húzást tartunk, amelyen 1848—49-es témájú könyveket, versesköteteket nyerhetnek. Előző heti feladványunk megfejtése: a) Világos. Egy-egy tollat nyertek: dr. Kis Petemé (Békéscsaba), Szabó Mikiósné (Pusztaottlaka), „Nincs hazánk!” — kiáltott fel Szekerczés Ilona (Kamut). a vendégsereg előtt A Magyar Napló októberi számából Katalán irodalmi mozaik; Czigány György, Fekete Vince, Jónás Tamás és Monoszlóy Dezső versei; Dóka Péter és Csernák Árpád prózája; Kemsei István portréja Tóth Bálintról; Kahler Frigyes: A Földes-per; Néphumor 1956. november 4-e után; Pethő László: Elszakadás, rágalmak és beilleszkedés (56-os emigránsok sorsa Nyu- gat-Európában); Kritika Lorant Gáspár és Pék Zoltán könyvéről.
