Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-24 / 223. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. szeptember 24., péntek Körös-vidéki Zsaru Betöréssorozat a gádorosi éjszakában A település törvénytisztelő polgárai az igazak álmát alud- ták, amikor a betörők zavartalanul végezték dolgukat. Semmit nem bíztak a véletlenre. Szerszám és „szak­tudás” is volt náluk. Rongáltak és kutattak Gádoros köz­pontjában. Lopás, (y) A Békéscsabai Rendőrkapitányság lopás vét­ség alapos gyanúja miatt vet­te őrizetbe R. B. 33 éves, bé­késcsabai lakost. A férfi au­gusztus végén egy Bessenyei utcai házból kerékpárt és kü­lönböző használati tárgyakat tulajdonított el. Nem játszott, (w) A bi­harugrai füzes presszóba lá­togatott nemrégiben hívatlan vendég, aki az ablakon lévő rács szélvágásával jutott a kocsmába. A pénznyerő és játékautomatákat „pécézte ki" magának, de ezúttal nem ő dobott zsetont a gépekbe, ha­nem a saját erszényét gazda­gította az automatákból kisze­dett 40 ezer forinttal. Ruhatolvaj. (cs) Az orosházi sértett azért tett fel­jelentést a rendőrségen, mert szeptember 7-én délután laká­sa udvarából különféle ruha­neműket tulajdonított el vala­ki. A bevezetett rendőri intéz­kedés eredményeként alapo­san gyanúsítható R. G. oros­házi lakos, akinél lefoglalták a lopott holmit. Nappali betörő, (i) Kö­rösladányban egy helyi lakos házába hatolt be ismeretlen tettes szeptember 13-án. A betörő a tulajdonos távollétét használta ki, s a lakásból egy sarokcsiszolóval és két üres gázpalackkal távozott. Az okozott kár 30 ezer forint. Az Orosházi Rendőrkapitány­ság nyomozást folytat ismeret­len tettes ellen, mert a gádorosi polgármesteri hivatalba szep­tember 7-én éjjel (az udvarra nyíló mosdó ablakáról a rácsot lefeszítve) az épületbe bejutott, valamennyi iroda zárt ajtaját betörte, a helyiségekben inten­zív kutatást végzett. Ráadásnak négy lemezszekrényt is felfe­szített. Az íróasztalok fiókjai­ban talált körülbelül 30 ezer fo­rint készpénzzel távozott. Sokba került egy szeghalmi la­kosnak szeptember 19-ére vir­radóan a füzesgyarmati bálo­zás. Míg „emberünk” Gyar­maton, a szüreti bálban mula­tott, lakásában betörő járt, aki komoly értékeket vitt magával. — Szeptember 19-én hajnali 1 óra 45 perckor S. L. szeghalmi lakos jelentette a kapitánysá­gon, hogy az éjszaka folyamán — amíg ő lakásától távol volt — ismeretlen személy betört a lakásába. A tettes az ablak szú­nyoghálóját feszítette le, s így Ugyanekkor a Gádoros, Kossuth utca 24. szám alatt üzemeltetett Exotic presszó­ba rácsfeszítés módszerével hatolt be az ismeretlen tettes. A raktárban és az eladótér­ben is intenzív kutatást vég­zett, a Kinizsi típusú lemez- szekrényből 100 ezer forin­tot, a nyerőautomatából 50 ezer forint készpénzt lopott el, távozáskor még hét doboz márkás cigarettát is magához vett. jutott be a lakásba, ahonnan több értékes tárggyal távozott — kezdte a tájékoztatást Kucse- ra Lajos rendőr őrnagy, a Szeg­halmi Rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályvezetője. Kiderült: a tettes a lakásban komoly kutatást végzett, majd egy rádiótelefonnal, különböző arany ékszerekkel és egyéb tár­gyakkal távozott. Az okozott kár eléri a 600 ezer forintot. Az ügyben lopás bűntett ala­pos gyanúja miatt indított nyo­mozást a Szeghalmi Rendőrka­pitányság. M. B. A sor akkor lesz teljes, ha az alábbi történettel is kiegé­szítjük a községben történte­ket: a polgármesteri hivatal­lal közös udvaron lévő ön­kéntes tűzoltó egyesület rak­tárába a tetőszerkezet meg­bontásával jutott be valaki. Onnan kéziszerszámokat tu­lajdonított el. Az innen meg­közelíthető mezőgazdasági szövetkezet épületének nyi­tott ablakán át az irodában is kutakodott, a pénztárban lévő Bécsi típusú páncélszekrény hátsó lemezfalát hidegvágó­val felnyitotta és az abban lé­vő ötezer forint készpénzt el­vitte. Cs. I. Tányéros produkció Egy orosházi tett feljelentést a rendőrkapitányságon is­meretlen tettes ellen, aki va­lamelyik augusztusi éjsza­kán a Kossuth utca 48. szám alatt lévő Borostyán büfé előtt lévő kerthelyiségben tányérokat dobált az úttest­re. Ezzel alaposan megza­varta az arra lakók pihené­sét, nyugalmát, megbotrán­koztató magatartása riadal­mat keltett. (Cs) Bálban volt — kirámolták Megkérdeztük olvasóinkat Milyen könyveket olvasnak legszívesebben? Dr. Szegedi Éva, békéscsa­bai fül-orr-gé­gész: — Sokat ol­vasok, általá­ban a szépiro­dalmi könyve­ket szeretem, legyen az akár régebbi, akár mai alkotás. Mindig úgy lépek be a boltba, hogy érdeklődöm az érdekességek után. Sajnálat­tal tapasztalom, hogy a mai fia­talokat mintha nem varázsolná el a betű világa. A televízió és a mai reklámáradat sem ösztönöz az olvasásra, és természetesen tény, hogy elérhetetlenül drá­gák a kiadványok. Martinecz Jánosné, bé­késcsabai nyugdíjas: — Nem annyira ma­gamnak, in­kább mások­nak vásárolok könyveket. Éppen az unokám­nak választottam kilencedik szü­letésnapjára egy akvarisztikáról szólót. Őrülten drágák a köny­vek, ugyanúgy, mint a gyógy­szer. Egy kisnyugdíjasnak emi­att szinte lehetetlen rendszeresen olvasnivalót vásárolni, és hiá­nyolom a régebben megjelenő „Olcsó könyvek” sorozatát. Sárosi Kata­lin, 29 éves bé­késcsabai el­adó: — Szeret­nék többet ol­vasni, ám nincs elég időm rá. Könyvesbolt­ban dolgozom, fontosak szá­momra a könyvek. Éppen egy történelmi szerelmes regényt „A tenger asszonyát” olvasom, ám kedvelem az izgalmas kri­miket is. A nyár talán a fantasz­tikus, leleplező kiadványoknak kedvezett, kevesebb volt a szép- irodalmi regény, ám most ismét egyre többet találunk a polco­kon. Tóth János, 18 éves bé­késcsabai ta­nuló: — A tanu­lást kiegészít­ve, sokat járok könyvtárba, ám könyveket nem igazán vásárolok magam­nak, és nem is kapok ajándékba. Időm talán lenne az olvasásra, ám annyira nem szeretem, hogy ez a hobbim legyen. Mit is ol­vastam mostanság? Azt hiszem, egy krimi kötötte le legutoljára a figyelmemet. B. P. A. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Stressz nélküli oktatás — 35 éve Az orosházi Pap Gyula és alföldi tanítványai Békéscsabán, a belvárosi ember számára eldugott helyen, Jaminában, a Rózsa utcában a 11. számú általános iskolában létezik, immár 35 éve. A születésnapját ünneplő intézmény igazgatónőjével, Szloszjár Györgynével és helyettesével, Varga Györgynével beszélgettünk az iskola elmúlt 35 évéről. — 1964-ben négy, közel negy­venfős osztállyal kezdte meg működését az iskola, a gyerme­kek nagy száma miatt még a Könyves utcán is ki kellett ala­kítanunk három tantermet. A főépülethez csak később húzták fel a könyvtárt és alakították ki a hátsó udvart. A jelenlegi taná­ri karból Miklyáné Fejes Gabri­ella az egyetlen, aki az elmúlt 35 évben végig a 11-esben ok­tatott. Idén megváltunk a Könyves utcai tantermektől, mivel több éve két első osztá­lyos tanulócsoporttal kezdjük az évet, most már elférünk a fő­épületben. Folyamatosan vég­zik az iskola karbantartási munkálatait, bár a tatarozás második fázisa késik, de az ut­ca felőli homlokzatot már szé­pen felújították és a belső udvar is megújult — idézi fel Szloszjár Györgyné igazgató­nő. — Hogyan ünnepük meg az iskola 35. „születésnapját" ? — Nem tervezünk semmi rendhagyót, a már hagyomá­nyossá vált rendezvényeket, programokat szeretnénk még színesebbé tenni ebből az alka­lomból — válaszol Varga Györgyné. — Például az októ­ber 23-i műveltségi vetélkedő kérdései nem csak a magyar­sággal, hanem iskolánk múltjá­val is kapcsolatosak lesznek. Megkértük a szülőket, gyereke­ket, volt tanítványainkat, hogy keressenek otthon fényképeket, melyek a 11-es múltjáról szól­nak, szeretnénk belőle év végé­re albumot összeállítani. Szó esett arról is, hogy a képeket beszkenneljük és internetről is hozzáférhetőek lesznek. Az év 11. hónapjában pedig jótékony- sági bátyus bálát szervezünk, melynek bevételét a gyerekekre fordítanánk. — Mennyiben tér el 11. szá­mú általános iskola szellemisé­ge a szokványostól? — A belvárosban élő embe­rek legtöbbje nem is tudja hol vagyunk, Jamina szívében, pe­dig nálunk is végeztek kiváló műszaki, pénzügyi szakembe­rek, képviselők, egyetemi taná­rok... Elsősorban arra törek­szünk, hogy a gyerekek minél kevesebb stressznek legyenek kitéve, családias légkörben, szeretetben tanulhassanak. Alsó évfolyamos diákjaink iskolaott­honos szervezeti formában ta­nulnak, tehát a délelőtti tanórák után még délután is bennmarad­nak játszani, elkészíteni a fel­adataikat. Az elmúlt években — mivel több szülő is igényelte — egyes osztályok emelt szin­ten tanulták a matematikát. A legtöbb itt végzett szülő hoz­zánk járatja a gyermekét, és az irodában is kivétel nélkül ná­lunk végzett emberek dolgoz­nak. Nem jellemző ránk a csil­logás, mégis végzett tanítvá­nyaink szeretettel gondolnak a nálunk töltött évekre. — Frankó — A 2/a osztály tanítás után az iskolában oldja meg „házi feladatait” és játékra is marad bő­ven idő FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Orosháza az idén ünnepli Pap Gyula orosházi származású fes­tőművész születésének 100. év­fordulóját. Erről a jeles évfor­dulóról reprezentatív kiállítás­sal Kromsdorf városa is meg­emlékezik, egybekötve a weimari Bauhaus megalapításá­nak 80. évfordulójával. Pap Gyula a weimari Bauhaus egy­kori tanítványa, később munka­társa volt, így a két város közös kiállítási .tervet dolgozott ki. — Különösen örülök annak, hogy mindez a „Művészet, mint híd” vezérgondolat alatt, egy összekapcsolódó sorozat kere­tében Frankfurt am Main-ban, Kromsdorfban és mindenek­előtt Orosházán valósulhat meg. Ez egy kezdődő térségi partnerkapcsolat bizonyítéka is Orosháza térség és a weimari járás között — fogalmazta meg gondolatait a kiállítás-sorozat első állomásának (Frankfurt arh Main, szeptember 23-tól októ­ber 11-éig) megnyitója előtt Christine Lieberknecht, a szö­vetségi ügyekért felelős thüringiai állami kancellária miniszter asszonya. (esete) Rehabilitációs foglalkoztató Vésztőn Rehabilitációs foglalkoztató indí­tására jelentős pénzösszeget nyert sikeres pályázatának köszönhető­en a Sárréti Belszervi Betegek és Rokkantak Vésztői Egyesülete. A Szociális és Családügyi Miniszté­rium 2,1 millió forinttal támogat­ja a vésztőiek elképzelését. Kiss Istvánné, az egyesület el­nöke érdeklődésünkre elmondta: a most elnyert pénzből egy hasz­nált gépkocsit, varrógépeket és egy fóliasütő gépet vásárolnak. A tevékeny egyesületvezető megemlítette azt is: az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány­hoz is beadtak a célra egy másik pályázatot. Az OFA-tól 13 mil­lió forint körüli összeget kémek, amit házvásárlásra és további gépek beszerzésére fordítaná­nak. Ennek a pályázatnak az el­bírálása októberben várható. Kiss Istvánné hangoztatta: ah­hoz, hogy ez a pályázat sikeres legyen, a Sárréti Belszervi Bete­gek és Rokkantak Vésztői Egye­sületének 1,2 millió forint ön­erőre lenne szüksége. Ez a pénz jelenleg nem áll rendelkezésük­re. Ám hogy a nemes elképzelés mégis megvalósulhasson, szá­mítanak a jó szándékú emberek segítségére. Hisz csak összefo­gás és adakozás révén gyűlhet össze ez, az egyesület számára nagyon jelentős összeg. A ko­rábbi segítségeket is köszönve, a Sárréti Belszervi Betegek és Rokkantak Vésztői Egyesülete ismét bízik a nemes lelkű embe­rek támogatásában. M. B. Udvart perel az önkormányzat Udvarért perel a belvárosban Békéscsaba önkormányzata. A vá­ros az Andrássy út—Irányi utca—Csaba utca—Kinizsi utca hatá­rolta terület egy részét perli az azt körülvevő társasházaktól. Az önkormányzat szerint a perelt terület az övé, ezt azonban a társas­házakban lakók közül néhányan megkérdőjelezik, mondván: a la­kások megvásárlásával tulajdont szereztek a házak által határolt udvarból. Ha az önkormányzat akar valamit, hát fizessen érte. Lapunkat az Andrássy út 7. szám alatti társasházból keresték meg, az ügyben azonban nem csak ez az egy társasház érintett. A műemlék jellegű sarki házban 18 lakás és 4 üzlethelyiség talál­ható. A társasházhoz a belső te­rületből 494 négyzetméter udva­ri rész tartozik. Á társasház laká­sai 1994-ig önkormányzati tulaj­donban voltak. Azután a város értékesítette a lakásokat. Az öt év alatt több lakás ismételten gazdát cserélt. Az új tulajdono­sok per- és tehermentesen vásá­roltak, álmukban sem gondolták, hogy az önkormányzat egyszer perelni fog. A gónd az, hogy az önkormányzatnak nem állt szán­dékában a lakásokat teljes terü­lettel — azaz az udvari résszel együtt — értékesíteni, és abban a hiszemben volt, hogy ez nem is történt meg. A lakók viszont úgy tudják, és ezt a társasház alapító okiratában látják igazol­va, hogy a lakások megvásárlá­sával az udvarban is tulajdon- részt szereztek. A város egy 1989-ben elfoga­dott rendezési tervre hivatkozva tart igényt a vitatott területre. A hiba csak az, hogy a Békéscsa­bai Városi tanács VB. 1989. má­jus 15-én hozott határozatával jóváhagyott telekalakítás nem történt meg. A jogelőd mulasz­tásáról azonban mind a lakók, mind az önkormányzat csak most szerzett tudomást. — A vita tárgya az, hogy az udvar a társasházhoz tartozik-e vagy sem — válaszolta kérdé­sünkre Fodomé dr. Szabó Zsu­zsanna aljegyző, hozzátéve: idő előtti bármit is mondani, hiszen az ügy egyelőre ott tart, hogy az önkormányzat bírósági kerese­tet nyújtott be. — A rendezési terv szerint a vitatott terület köz­terület. Az elképzelések szerint a társasházak határolta belső te­rületen pihenőpark, kis üzlethe­lyiségek lennének majd kiala­kítva. Az önkormányzat nem­csak a 7-es számú, társasházzal szemben adott be keresetet. A lakástörvény kifejezetten a laká­sok értékesítésére vonatkozik, más ingatlanrészekre nem — mondta az aljegyző asszony. Az Andrássy út 7. szám alat­ti társasház esetében a vitatott" 494 négyzetméteres terület érté­két 7 millió 410 ezer forintban — négyzetméterenként 15 ezer forint — határozta meg az ön- kormányzat. A lapunkat meg­kereső lakók szerint azonban ennek csak egy részére tarthat igényt az önkormányzat. A töb­bire legfeljebb úgy, ha megvá­sárolja. Kovács Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom