Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-20 / 219. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. szeptember 20., hétfő Almaakció, (m) A Békéscsabai Városi Nyugdíjas Egyesület almaakciót szervez négyféle almából, kedvező árban. Jelentkezni naponta 14 és 17 óra között lehet szeptember 30-áig Békéscsabán, a Dózsa György út 35. szám alatt az egyesület vezetőségénél. Félévi gazdálkodás, (i) Az okányi képviselő-testület a legutóbbi ülésen elfogadta a község idei első féléves gazdálkodásáról szóló bevételét. Okány az idei év első hat hónapjában 151 millió 331 ezer forintból költekezhetett. Füstmérgezés? (b) Békéscsabán a Nyisztor utca 15. szám alatt vasárnap egy családi ház égett. A házban tartózkodó hat hónapos csecsemó't a tűz oltására siető' szomszédok kimentették, a másik, két éves kisgyerek — vélhetően füstmérgezésben — a lángok közt lelte halálát. Önkezével, (b) Gyomaend- rődi lakásának szerszámoskam- rájában önkezével vetett véget életének egy 70 éves férfi. Elhunyt, (b) Szombaton Eleken a Bikás-tónál horgászás közben ért utol a halál egy helybeli férfit Az elsődleges orvosi vizsgálat szerint idegenkezűség kizárt. Halálos baleset, (b) Vasárnap Battonya és Dombegyháza között egy Skoda személygépkocsi — eddig ismeretlen okok miatt — fának ütközött. A sofőr 12 éves kisfia a helyszínen szörnyethalt, 8 éves kislánya súlyos sérüléseket szenvedett. Sérült, (b) Kondoros belterületén személygépkocsi gyalogost ütött el. Az apostolok lován közlekedő súlyos sérülést szenvedett. Kalitkában, (b) A békéscsabai kapitányság egyenruhásai egy lopás bűntettével alaposan gyanúsítható vésztői férfit vettek őrizetbe, s horogra akadt egy budapesti körözött személy is. „A TÖRTÉNÉSZ VISZ- SZAFELÉ TEKINTŐ PRÓFÉTA.” (Friedrich Schlegel) Ünneplő reformátusok Megalakulásának 140. évfordulóját ünnepelte az orosházi református gyülekezet. Vasárnap tanévnyitó és terményhálaadó istentiszteletet tartottak a Táncsics utcai templomban, délután pedig a gyülekezeti házban teadélutánon kaphattak választ a hívek és az érdeklődők az egyházzal kapcsolatos aktuális kérdésekre. Az igehirdetés és a válaszadás szolgálatát Nagy László, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője végezte. (cs) Évente két alkalommal találkoznak véradáson a lakótelep önzetlen segítői FOTÓ: SUCH TAMÁS Véradás a Szabó Pál téri iskolában Pénteken délelőtt a békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskolában tartott hagyományos kihelyezett városi véradást a Békés Megyei Vértranszfúziós Intézet. Tóth Balázs tanító, szabadidő-, ezúttal véradás szervező (maga is véradó) elmondta: közel tíz éve rendeznek a Szabó Pál Téri Általános Iskolában minden ősszel és tavasszal egy alkalommal önkéntes véradást. Az énekteremben reggel nyolctól délig négy, asztalokból összetolt ágyon; 30 donortól vettek le fejenként 4 deciliter vért a transzfúziós állomás munkatársai. A véradók elsősorban tanárok, a környéken lakók voltak, de többen érkeztek vidéki kistelepülésekről is — mondta el dr. Gyimesi Hilda belgyógyász. A Békés Megyei Vértranszfúziós Intézet személyre szóló meghívót küldött azoknak a nyilván tartott donoroknak, akik három hónapnál régebben adtak vért. Mivel a nyolcadikosok biológia tananyagában a vérszövet és annak transzfúziója is követelményként szerepel, a legfelsőbb évfolyam szemléltetésként végignézhette a véradást. F. M. Kommandósok csuklya nélkül Dr. V. Fodor Endre tartalékos rendőrezredes, a magyar kommandósok „Bandi bácsija” idén is kitett magáért. Újfent, immár harmadjára Gyulára invitálta a megyei rendőr— főkapitányságokon kemény hétköznapokat élő beavatkozó alosztályok legénységét. A Jász—- Nagykun—Szolnok megyei Pelikán, a csongrádi Boszorkány, a hevesi Kobra, a Tolna megyei, de elsősorban a paksi atomerőmű védelmét ellátó Neutron, a nemzetközi rendőr kommandós verseny idei házigazdái, a Bács— Kiskun megyei Hírős és a Békés Megyei Rendőr—főkapitányság Körös alosztályának legényei látogattak el a fürdővárosba. Egyesülés a baloldalon? A baloldali irányultságú ifjúsági szervezetek összefogása volt terítéken a hét végén — a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) Békés, Csongrád, Bács—Kiskun és Jász— Nagykun—Szolnok megyei regionális vezetőinek részvételével — Békéscsabán megrendezett találkozón, ahol Tóbiás József országgyűlési képviselő, a BIT elnöke a társulás két hét múlva esedékes kongresszusáról is beszélt. — A BIT támogatja az agrá- rium kiemelten kezelését, de csak abban az esetben, ha a földművelésügyi miniszter nagyobb figyelmet fordít az agrárfiatalságra. A vidéken élő fiatalok nélkül a vidék Magyarországának nincsen jövője, s ha az életkörülmények romlása miatt az agrárfiatalság feladja életformáját, a falvak, kistelepülések elnéptelenednek. Az agrárfiatalság képzése elengedhetetlen, munkahelyteremtéssel, innovációval lehetne javítani a helyzeten — fogalmazott Tóbiás József. — A BIT a kezdeményezője az Ifjú Szocialistákkal és a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalommal való összefogásnak, uniónak, és ez nem alku, hanem lehetőség. Túl kell lépnünk a mozgalmi tevékenységen, szakmai politizálás szükségeltetik. Az azonos ideológiához kötődő ifjúsági—politikai szervezetek létrejövő összefogása példaértékű lehet — tette hozzá a BIT elnöke. — Both — — Kötetlen programot, ki- kapcsolódást, pihenést terveztem a fiúknak. Rengeteg parancs, stressz, teljesítés van az életükben, most hadd lazítsanak — vélte dr. V. Fodor Endre. — Kíváncsian nézünk a jövő elé, s találkozunk Pakson a megmérettetésen — búcsúzott Héjas János hadnagy, a Hírős alosztály vezetője. (b) Régészeti lelőhely Két lelkes nagyszénás! fiatalember, Kulcsár László és Gyenge Antal eló'- szeretettel járta a határt minden cserepet összegyűjtve, majd a szakavatott értőnek, dr. Juhász Irén régésznek mutatták meg kincseiket. Dr. Szatmári Imre régész tartott terepszemlét a Szarvasi út mentén, a településtől nyugatra lévő, feltételezett lelőhely környékén. Már csak pénz kellett. A Lakitelki Alapítvány pályázatán azt is nyertek, így kezdődhetett meg 1994-ben a gróf Károlyi György uradalmának úgynevezett Cifra temetőjénél az ásatás. A régészek késő Árpád-kori településnyomokra bukkantak. A leleteket azóta a Munkácsy Mihály Múzeumban őrzik. Újabb kezdeményezésről hallottunk: a Dózsa erdő környékén ismét végeztek terepbejárást, ahol alkalmas helyet találtak a kutatásra. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatán a szénásiak 500 ezer forintot nyertek a II. számú régészeti lelőhely feltárási munkálataira. Az ásatás a napokban kezdődik. (Csete) VÉLEMÉNYEK „Szakíts, ha bírsz!” „Hát ezek teljesen el vannak ájulva, ha rátalálnak egy fütyire és az véletlenül nem analfabéta!”— mondta a napokban önmagából kivetkőzve barátnőm, mikor szóba jött közös ismerősünk újdonsült főrevizor barátja. Az udvarló kivételes képességeit hallgattuk órákon át, s csak pülantások- kal közöltük egymással, hogy ezt a típust már ismerjük. Első héten bókok, virág, selyempapíros konyakmeggy, a csúcspont esetén egy minőségi parfüm jelzi majd a polcon az erősebb nem rajongását. Egyre több az egymás felé röppintett bárgyú mosoly. Aztán egyszercsak kiborul a bili. A kivételes képességű veszi a cókmókját, mérgesen indul a kijárat felé, mi meg azon izgulunk, hogy az ajtóból még forduljon vissza arra az egyetlen szóra, amivel az édes-viszályos békét még egy-két napra megköthetjük. Ha nem csapja be maga mögött végleg az ajtót, szenvedélyes este előtt állunk, s talán reggelig kitart a héjanász. Ébredéskor ágyba visszük a kávét, bár kissé bosszantó, hogy a friss hírek jobban lekötik a teremtés koronáját, mint szerelmünk aprólékos megtárgyalása. Ha hétvégére esik az érzelemdús idill, délben már kifejezetten agyunkra megy az érdektelenség, s megértjük Évát, hogy mégiscsak az almát választotta a Paradicsomban. Estére szinte könyörgünk az erősebb nem képviselőjének, hogy fogja a koffert, s menjen melegebb éghajlatra, amihez őszinte szerencsét is kívánunk. Begyömöszöljük a két héttel ezelőtt nagy gonddal vásárolt ajándék zokniját, lekapkodjuk a szántóról a mintás alsónadrágot, csak távozzon végre életünk nagy szerelme. Ajtócsukódás, éljen a szabadság, jöhetnek a szappanoperák, nincs meccs, Forma— 1, kedvünkre bőghetünk a sorozat szerelmi bonyodalmain. A hatodik tábla csokinál már kezd hiányozni a tüntető újságcsapkodás, aztán elvek már nincsenek, marad a telefonálás. Az ajtóban nyakába borulás közben bizalmasan súgjuk meg Neki, hogy a kettesen a versenyautók futama megy, mert ugye nincs is jobb annál, ha az ember egy Ferrari motorbúgásán szundikálhat el... B. Párkányi Adrienn Orbán uromc utochora Latiatuc feleym zumtuchel. Mic vogmuc. ysa pur es chomuv uogmuc. Orbán uromc victor mundoa húg utochor. Aki már nem emlékezne első, összefüggő nyelvemlékünkre, netán sohasem olvasta a Halotti beszédet betűhív átírásban, annak Benkő Loránd olvasatában ideírom a „fordítást”. íme. Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: isa, por és hamu vagyunk. Orbán urunk, Viktor mondta, hogy utókor. A port és a hamut eddig is tudtuk. Önnön utókorunkká, azaz miu isemuc-ké akkor lettünk, amikor uromc engede urdung intetuinek (értsd: engedett az ördög csábításának), és a közszerepléseiről készülő videofilmeket bézárta az alomáriumba. Mint tudjátok, bratym, az Ezüsthajó Produkció Film Kft. havi 1,257 milllió forint átalányért 2002. december 31-éig filmezi és archiválja uromc mindenféle dombokon és hegyeken elzengett beszédeit. S teszi mindezt az adófizetők pénzén. Kic ozuc? Miu vogmuc, polgárok, miu pénzeljük az kft.-t. , Az eddig elkészült harminc)!) filmet mégsem láthatjuk. Legalább is egyelőre nem. „A kft. forgatóstábja olyan helyszíneken is jelen lehet, ahol a sajtó általában nem, így a videofilmeken szerepelhetnek olyan részletek is, amelyek nem feltétlenül tartoznak a nyilvánosságra. Elképzelhető, hogy bizonyos idő elteltével egy vagy több filmmé rendezik össze a most még vágaüan felvételek legérdekesebb részleteit. Minderre egyrészt a napi munka, másrészt az utókor miatt van szükség” — mondották uromc alomáriumkulcsának őrzői. A napi munka: rendben. Az pogány mácsó, Narcissus is folyton önmagát bámulta a víztükörben, lelkének clippjei is azt sugallták, hogy ő a legszebb (és nyilván: a legokosabb) az egész világon. Ez a tudat erőt adott neki a további nézéshez. (Más kérdés, hogy ki nem állván az öntömjénezést, haraguvék isten és vetevé üt ez munkás világ belé, s mundoá neki: az új választásokat követően nárciszvirágként illatozzék.) Ki tehát Orbán uromcnál is nagiob uromc, felmutatá az piros lapot. „Ez nem becsúszó szerelés, Viktor, hanem közönséges kampányfogás. Clippjeid mákonyát — ládd-é, átlátok a szitán — a közszolgálati tévének szántad 2002-re, és nem az utókornak. Avagy miből gondoltad, hogy addig magamhoz szólítom az összes ma élő magyar választót?!” — mennydörögte. Ménesi György Leánypolgáris emlékek lánca Fél évszázada hagyták el az alma mater padjait Ötven esztendő, egy fél évszázad. Éppen ennyi ideje, hogy az első általános iskolásként végző, de még a polgári leányiskola növendékeiként debütáló, mára „rizsporos” hajú hölgyek elhagyták az alma mater padjait. A polgári leányiskola (a mai békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola helyén állt) idős diákjai szombaton osztálytalálkozót tartottak. — Ötven év óta az első találkozó amire eljöttem, de boldog vagyok — szűrte át könnyein a szívhez szóló, őszinte vallomást. — Abból élek, amit itt kaptam, s bár az élet viharai messzire elsodortak, mindig volt erőm. Ezt az alma mater és kiváló pedagógusaink adták. — Sajnos már nincs meg a végzős osztálynaplónk. Két osztályban, közel kilencvenen kezdtük el a „leánypolgárit”, ’45—49 között koptattuk a padokat s szívtuk magunkba áldott emlékű tanáraink szavait — emlékezett Fábián Józsefné Lipták Judit szervező. — Petz Kornélia igazgatóasszony, Budai Erzsébet, Szendrei Erzsébet, valamint osztályfőnökeinek, Prisztavok Mária és dr. Mokosné Pál Erzsébet felejthetetlenül él emlékezetünkben. Az 1948-as területi átcsoportosítás megtizedelte sorainkat. A lakhely szerinti legközelebbi iskolába kellett jelentkezni, s így egy évvel később nem énekelhettük együtt a gaudeamust — jegyezhettem a történelmi változásokat. — Itt volt a tornaterem. A gyűrűt, bordásfalat imádtam, a kötelet kimondhatatlanul utáltam—nosztalgiázott Fábiánná. — Az idén a második ötvenéves ballagási találkozón veszek részt. A területi rendezés eredményeként Jaminában kellett tanulnom, így ott is meghívtak és ide is eljöttem — tudatja Zahoránné Novák Judit. — Drákói szigorral neveltek minket. Emlékszem, igazgatóit kaptam, mert „balerinaként” léptem fel a színházban betanított Hamupipőkében — törtek rá az emlékek Salamonná Offenwagner Évára. — Nehéz idők voltak. A háború utáni nélkülözés átszőtte a mindennapokat. Legáhítottabb vágyam az volt, hogy egyszer szövetruhában járhassak, ne kelljen házi, kötött harisnyában, szoknyában jöjjek iskolába — buzogtak fel a múlt emlékei Kakusziné Gajdács Magdolnából. B. I. Az osztályfőnöki óra után a Szlovák Kultúra Házába látogattak a volt leánypolgári növendékei. A Party Étteremben a Pierrot Gyermekszínház előadással kedveskedett a „véndiákoknak ” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER
