Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-02 / 204. szám

Egy kitüntetett vízügyes .X Galbáts Zoltán, a Kövizig főmérnöke a Magyar Köztársaság Ezüst Érdem­keresztje kitüntetést kapta (5. oldal). Á tip Eleki disznók a Parlament előtt Az eleki gazdák Torgyán Józsefhez fordultak a felvásárlók által felszámolt „bonyolítási díj” ügyében (6. oldal). Patay-lreskók a Fogadalmi... Patay László festőművész száz négyzet- méter összfelületű seccót készített a sze­gedi Fogadalmi templomnak (9. oldal). 1999. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 44 FORINT LIV. ÉVFOLYAM 204. SZÁM mely nélkül a nap nem indulhat! Itt van az ősz, itt van újra... A Békéscsabai 2-es Számú Általános Iskola 1/c osztályában 29 tanuló kezdte meg az új tanévet (Cikkünk a 3. oldalon.) fotó: lehoczkyPéter A mezőgazdasági szakemberek könnyen szót értettek egymással A gazdák ismét reménykednek Közeledett az agrár-érdekképviseletek és az FVM álláspontja az augusztus 31-ei tárgyaláson; a két tárgyalódelegációt 10-10 fős szakembergárda segítette — kaptuk a reménykeltő hírt dr. Karsai Józseftől, az országos demonstrációs bizottság el­nökétől. A termelők szolnoki nagygyű­lésen megválasztott delegáció­ja tegnap délelőtt Budapesten tájékoztatta a demonstrációs bizottságot a keddi egyeztetés­ről. Az eseményen három érdekképviseleti szerv és vala­mennyi megye képviselői meg­jelentek. A résztvevők öröm­mel nyugtázták, hogy a terme­lők törekvését az agrárkamarai és gazdaköri tagok többsége is támogatja, függetlenül attól, hogy a felső vezetés mára már teljesen elszakadt a tagságtól. (Jó néhány megyében a de­monstrációs bizottság elnöke is tagja ezeknek a szervezetek­nek.) Nagy Tamás MOSZ-elnök majd kétórás beszámolójában kiemelte: rendkívül sajnálják, hogy a miniszter nem vett részt a tárgyaláson, ugyanakkor re­ménykeltő, hogy a szakembe­rek szót értenek egymással, a több mint húsz pont közül mindössze kettőt nem vitattak meg érdemben. — A demonstrációs bizott­ság elfogadta a beszámolót. Le­szögeztük, hogy a „tűzoltó- munkát” nem tudjuk elfogadni, hiszen abból eddig csak kára származott az agráriumnak és az országnak. Ugyanakkor mindaddig türelmesek va­gyunk, amíg látunk reményt ar­ra, hogy elkerüljük a mezőgaz­daság teljes összeomlását. A tárcának szeptember 9-én kell színt vallania. Ha kiderül, hogy > most is csak időhúzásról, takti­kázásról volt szó, olyan de­monstrációt szervezünk (mert­hogy ebben is teljes volt az egyetértés közöttünk), amilyet még nem látott az ország — fe­jezte be lapunknak adott nyilat­kozatát dr. Karsai József. Ménesi György HÍREK Gyémántdiploma, (d) A békéscsabai Réthy Pál Kórház szemészeti osztályának alapító­ja volt 1958-ban (vezető főorvo­sa 1992-ig) dr. Pirityi Károly nyugdíjas szemész. A hét végén veheti át gyémántdiplomját a Debreceni Orvostudományi Egyetemen az idős gyógyító. Ötven évvel ezelőtt diplomát szerzett orvosát külön köszönti a kórház vezetése és volt osztá­lyának dolgozói. Orvoselőadók. A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság az elmúlt héten Siófo­kon tartotta 49. nagygyűlését. A tanácskozáson közel 900 szak­ember vett részt az ország min­den részéből és kísérte figye­lemmel e gyorsan fejlődő tudo­mányág legújabb eredményeit. Megyénkből dr. Szemenyei Márta (ÁNTSZ Békés Megyei Intézete) és dr. Urbancsok Judit (Pándy Kálmán kórház) tartot­tak előadást. A rendezvény ün­nepélyes megnyitóján prof. dr. Fodor Lajost (megyei kórház, Gyula) munkássága elismerésé­ül Pándy éremmel tüntették ki. Hajtás, (z) Holnap, pénteken délelőtt tíz órakor Szegeden, az Eko Parkban nyílik a „Hajtás Biztonságosan Földön-Vízen- Levegőben VI. Járműipari Szak- kiállítás és Vásár”. Ä kiállítást dr. Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesüle­tének ügyvezető elnöke nyitja meg. A kiállítás vasárnapig tart nyitva, naponta 10 órától 19 óráig fogadja a látogatókat. Végakarat, (r) Dr. Gulyás Mihályt, Kondoros díszpolgárát elhunytakor a község saját ha­lottjának tekintette, s a temeté­séről gondoskodni kívánt. Az elhunyt végakaratában azonban úgy rendelkezett, hogy a teme­tésére szánt pénzt a település fordítsa kulturális célra. A kö­zelmúltban a kondorosi képvi­selő-testület megjelölte a célt. A pénzt a millennium alkalmából a községben felállítandó Szent István szobor költségeire fordít­ják. S. 0. S.! Elérték az első X-et! Senki ne maradjon fedél nélkül! Dr. Bodzás Julianna az ÉVOSZ szerepéről, a kelet-magyarországi helyreállításról A június—júliusi rendkívüli időjárást követően a helyreállítási és újjáépítési bizottság életre hívásának pillanatában kiderült: szükséges a szakmai segítségnyújtás is. Az EVOSZ-t (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) július 28-án kérték fel a helyreállításban, újjáépítésben való részvételre — emlékezte­tett dr. Bodzás Julianna, a BÁÉV Rt. elnök-vezérigazgatója, az ÉVOSZ kelet-magyarországi képviselője. — Az operatív törzs munkáját se­gítettük, segítjük. A felkérésben elhangzottaknak megfelelően szakértői csoportunk megpróbál­ta valamennyi, a megoldást segí­tő lehetőség kimunkálását. A he­lyi önkormányzatok építési igé­nyeit és elképzeléseit figyelembe véve hagyományos és könnyű szerkezetes, egyedül álló, iker-, valamint sorház engedélyezési terveket is készítettünk — részle­tezte dr. Bodzás Julianna. — A műszaki koncepcióter­ven felül, a kidolgozott engedé­lyezési tervek gyűjteményét, az önkormányzatok részére java­solt vállalkozási szerződés-ter­vezetet, illetve az építési szer­ződések létrehozásánál felhasz­nálható, ajánlott költségvetési kiírást a megyei helyreállítási és újjáépítési bizottságoknak meg­küldtük. Értesüléseim szerint a megyéből ez idáig Zsadány ön- kormányzata kért ilyen jellegű segítséget — tette hozzá az ÉVOSZ képviselője. Nem csoda, hisz Békés me­gye három településén — Sza­badkígyóson, Kondoroson és Zsadányban — 11 lakóépület semmisült meg, s ebből hatot Békés megye észak-keleti tele­pülésén kell — állami támoga­tással — újjáépíteni. — Az egész újjáépítést a nemzeti segítségnyújtás jellem­zi leginkább. Nemzetközi építő­ipari vállalatok még véletlenül sem tűntek fel az adakozók so­raiban. Az ÉVOSZ három ön­kormányzati tulajdonú kötelező feladatot ellátó intézmény hely­reállítását vállalta 10 millió fo­rint értékben. A BÁÉV Rt. a Szolnok megyei, tószegi általá­nos iskola helyreállítását végez­te. Hétfőn volt az átadás, zökke­nőmentesen indulhatott a tanév. A lepsényi (Fejér megye) álta­lános iskola és a domoszlói (Heves) ugyancsak ÉVOSZ fel­ajánlással épült újra —jegyezte meg dr. Bodzás Julianna. — A kapcsolódó jogszabály­ok, rendeletek módosítása elen­gedhetetlen volt a gyors megol­dás érdekében. ÉVÓSZ szakér­tői csoport javasolta az orszá­gos településrendezési és építé­si követelményekről (Oték) szóló — 253/1997. (XII. 20.) — kormányrendelet módosítá­sát. Az első fokon eljáró építés­ügyi szakhatóságok — a bel­vízkárok helyreállításával kap­csolatos — telekalakítási, épí­tési, felújítási, helyreállítási és (Folytatás a 3. oldalon) Évente 2000—2500 bajba ju­tott embernek nyújt segítséget, sokukat közvetlenül az öngyil­kosságtól menti meg a szep­tember 1-jén tizedik évét betöl­tő S. O. S. Telefonos Lelki­segély Szolgálat. — 1989. szeptember 1-jén dr. Sarkadi István pszichiáter kezde­ményezésére, elsősorban az ön- gyilkosságok számának csök­kentésére indult útjára az S. O. S. Telefonos Lelkisegély Szolgálat — tudtuk meg Szabóné dr. Kál­lai Klára klinikai szakpszicholó­gustól. * —A tíz év alatt jelentős válto­zások történtek az intézmény éle­tében. — Jelenleg az Egészségügyi Alapellátási Intézményhez tarto­zunk, és Békéscsaba önkor­mányzata finanszírozza működé­sünket. Komoly segítséget jelent, hogy a Hungarotel Rt. jóvoltából szolgálatunk ingyenesen hívha­tó. Jelentős előrelépés lehetne az is, ha 2000. január 1-jétől 24 órás szolgálattá válhatnánk, mert je­lenleg csak este 7-től reggel 7-ig fogadjuk a hívásokat. Hatórás nappali szolgálatra és egész estés éjszakai ügyeletre is keresünk 25. életévüket betöltött munka­társakat. Jelentkezni a 447-334- es telefonszámon lehet. — Milyen problémákkal kere­sik meg leggyakrabban önöket? — Évente 2000—2500 hívást kapunk, 15—20 százalékban akut krízishelyzetben lévő embe­rektől. Ez azt jelenti, hogy valaki olyan problémával áll szemben, aminek a megoldásához nem rendelkezik kellő eszközökkel. A megoldott krízishelyzet vi­szont hatalmas sikerélményt je­lent egy ember életében. —Hogyan tudják a megoldás­hoz segíteni hívóikat? — Legfontosabb az anonimi­tás mind a hívó, mind az ügyele­tesünk részéről, mert a névtelen­ség sokkal közelebb hozza, őszin­teségre sarkallja az embereket. Az ügyeletes nem tanácsot ad, meg­hallgatja a hívót, aki a beszélgetés során sokszor önmaga jut el hely­zete megoldásához. Amennyiben a telefonos beszélgetés nem elég, munkatársunk további informáci­ókkal szolgál. F. M. Áremelést akarnak a tejtermelők Mérsékelt rengésveszély A tejtermelők szeretnék elérni, hogy 2000. január elsejétől 14,6 százalékkal emelkedjen az extra minőségű tej felvásárlási ára. Ez a növekedés arányában még mindig elmarad a tejtermelés költségeinek emelkedésétől. A tejár jövő évi alakulása a Tej Terméktanács minapi budapesti Ülésén is szóba került. A 3,6 zsírszázalékú, 3,2 fehérjetartal­mú extra minőségű tej literjéért most 57,50 forint alapár és 4 fo­rint állami támogatás jár. Ezért a minőségért 2000-től 63,50 forin­tos alapárat és 7 forint állami tá­mogatást szeremének kapni a termelők. Ez 14,6 százalékos ár­növekedésnek felelne meg. A termelői kezdeményezésről, a tejtermelés költségeinek alaku­lásáról beszélgettünk Horváth Károllyal, a Szarvasi Agrár Rt. vezérigazgatójával. A részvénytársaság örmény­kúti tehenészetében hatszáz fe­jőstehenet és ugyanennyi növen­dékmarhát tartanak. A tej extra minőségéből nem engednek, kü­lönben nem jutnának hozzá az állami támogatáshoz. Horváth Károly leszögezte, az áremelés kezdeményezése megalapozott. Ezt a tavalyi költségemelkedé­sek is alátámasztják. Csak példa­ként, a gázolajért tavaly decem­berben literenként 101,12 forint + ÁFA-t fizettek, idén augusz­tusban 127,02 forint + ÁFA-t. Ez 25,6 százalékos emelkedés. Drágult a kenőolaj is. A villa­mos energia kilowattonkénti ára két éve 9,5 forint + ÁFA volt, idén júliusban 16,5 forint + ÁFA. Többe kerülnek az állat­gyógyszerek, a takarmány-ki­egészítők és a gépalkatrészek is. Az állattenyésztés költségei közül legkisebb mértékben a dolgozók bére emelkedett: egy esztendő alatt 13 százalékkal. Mindebből kitűnik, az előállítás összes költsége arányában jóval több, mint az indítványozott tej­áremelés. Amennyiben a kért emelés nem teljesül, azt a terme­lés szinten tartása szenvedi meg. Az emelés biztosította szerény nyereség nélkül elkerülhetetlen lesz a vagyonfelélés. A vezérigazgató bizakodó, re­méli, hogy a feldolgozók megér­tést mutatnak és az állam is meg­adja a kért támogatást. A föld­művelésügyi tárca a második fél­évre 650 millió forinttal támogat­ja a tejexportot. Idén július else­jétől a termelők és felvásárlók li­terenként immár 1,95 forintot fi­zetnek az intervenciós alapba. Jószerével a kapott négy forintos állami támogatás felét visszafize­tik. Horváth Károly végül megje­gyezte, a tejtöbblet kezelésére az iskolatej-programot jobbnak tar­taná, mint a tejtermékek export­jának támogatását. Cs.R. A törökországi földrengéseket Magyarországon is megérez­ték. Igaz, csak műszerekkel. Ha előre jelezni nem is lehet a földrengéseket, de létezik már olyan módszer, amely alapján nagy valószínűséggel kiszámít­ható egy adott terület földren­gés-veszélyessége. Ez azonban még nem az igazi, megbízható földrengés előrejel­ző módszer még sehol a világon nincs. Magyarország a mérsékel­ten földrengésveszélyes orszá­gok közé tartozik. — Nincs olyan módszer, amellyel pontosan előre jelezhe- tóek lennének a földrengések. Nincs meg hozzá a kellő ismeret- anyagunk — válaszolta kérdé­sünkre Zsíros Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia Geodé­ziai és Geofizikai Kutató Intézet Földrengésjelző Obszervatóriu­mának munkatársa. A biztos elő­rejelzés helyett csak az eddigi méréseredmények összességét figyelembe véve modellezni és valószínűsíteni lehet egy terület földrengés-veszélyességét. A ku­tatók megvizsgálják egy adott te­rületen a múltban bekövetkezett földrengések számának gyakori­ságát, erősségét, a rengések for­rásterületét. Ezekből az adatok­ból következtetnek a jövőre és a földrengés hatására. —Magyarország mely terüle­tei a legveszélyeztetettebbek föld­rengés szempontjából? — kér­deztük Zsíros Tibort. — Ezt így nem lehet megkö­zelíteni. Mit tekintsünk veszé­lyeztetett területnek? Ahol a leg­több földrengés volt addig vagy ahol kevesebb, de nagyobbak? Egy nagy rengés sokkal nagyobb károkat okoz, mint több kisebb. Annyit elmondhatunk, hogy Ma­gyarország mérsékelten veszé­lyeztetett terület földrengés te­kintetében. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom