Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-10 / 211. szám
1999. szeptember 10., péntek SZÍNES Apaválasztás a törvény segítségével Minden negyedik gyerek házasságon kívül születik — Tartási kötelezettség, örökség Folyamatosan növekszik a házasságon kívüli születések száma és aránya. 1998-ban a házasságon kívüli élveszületési arány már meghaladta a 26 százalékot. Vagyis az újszülöttek több mint egynegyede a hivatalos házassági „papírt” nélkülözve jött világra. Város és falu között nincs különbség ezen a téren. Tavalyelőtt például Zala megye városaiban is 289 és községeiben is 289 gyermek született házasságon kívül. A statisztikát Budapest vezeti 30 százalékkal és 4522 házasságon kívüli születéssel. Pest megyében 2689, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2240, Szabolcs-Szatmár-Beregben 1628 gyermek született alkalmi vagy élettársi kapcsolatból. A legkonzervatívabb e tekintetben Vas megye 419, Nógrád 451 és Tolna megye 525 házasságon kívüli születéssel. Ahogy az élettársi közösség egyre inkább gyakorlat, úgy válik társadalmilag elfogadottabbá a házasságon kívüli születés is. Ez persze számos jogi problémát vet fel. Ha a szülők külön élnek is, a gyermekük sorsát érintő, lényeges kérdésekben — normális esetben — együtt kell dönteniük... Magyarországon 1946 óta, törvényi szabályozás alapján egyenlőség van a házasságban és a házasságon kívül született gyermekek helyzete között. Ezt az 1952-ben hatályba lépett Családjogi Törvény rendelkezései tovább erősítették. Vállalt és nem vállalt apaság — Ez lehetőséget ad arra, hogy a házasságon kívül született gyermeket az édesapja elismerje a magáénak — mondja dr. Lantai Csilla, a Szociális és Családügyi Minisztérium gyernyességéhez, teljes hatályúvá válásához az ő törvényes képviselőjének, szülőjének hozzájárulása is szükséges. Ezzel rendezhető a házasságon kívül született gyermek családi jogállása. Ha olyan gyermek születik, akinek nem él házasságban az édesanyja és születésekor nem tudnak apát bejegyezni az anyakönyvbe, akkor a gyámhivatalnál nyilatkoztatják az anyát a gyermek apjáról. Amennyiben ő vállalja a gyermeket, apai elismerő nyilatkozatot tehet. Ha ez nem történik meg, apasági per indítható az Képzelt apa az anyakönyvben — Az anyakönyvezésben nincs különbség a házasságból és azon kívül született gyermekek között azért, hogy egyetlen gyermeknek se számlázzon kára a rendezetlen családi jogállásból. Ma a harmadik évét betöltött gyermek esetében nincs olyan születési anyakönyvi kivonat, aminek csak az egyik oldala van kitöltve az édesanya adataival, a másik oldal meg üres, mert az anya nem tudott vagy nem kívánt megnevezni senkit apaként. A törvényi szabályozás kimondja, hogy a gyámhivatalnak a gyermek hároméves koráig az anya kérelmére bármikor, hároméves korában viszont kötelezően meg kell állapítania egy személyt apaként. Ilyenkor a gyámhivatal — az anyával egyetértésben — a képzelt apa születési adatait rendeli el bejegyzésre a gyermek születési anyakönyvébe. — Előfordulhat, hogy a képzelt apa adatai megegyeznek egy valóságos személyével? — Csekély a valószínűsége, hogy a képzelt személy neve, születési adatai tökéletesen egyezzenek egy valóságos személyével! Az a hátránya viszont megvan, hogy képzelt személytől nem követelhető tartásdíj, örökség, kapcsolattartás. A képzelt személy nevének megállapítására vonatkozó szabály szerint a születési anyakönyvi kivonatban az anyának az anyai ági férfi felmenője kerül bejegyzésre. Gyakorlatilag az anyai nagyapa családi neve lesz a gyermek neve. Ez persze nem kötelező, az anya választhat más nevet is. — Milyen jogai vannak a házasságon kívül született gyermeknek? — Amint a családi jogállás rendeződik — akár önkéntes apai elismerő nyilatkozattal, akár apasági per útján — szülői felügyeleti joga lesz az apának, kivéve, ha kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy az érintett. Ez nagyon fontos rendelkezés, mert így a férfi jogosult a gyermek nevelésére és gondozására saját háztartásában. Tartási kötelezettsége keletkezik és a gyermek jogosult utána örökölni. A törvény ezzel egyenlő helyzetbe hozza a házasságban és a házasságon kívül született gyereket. — Miképpen élik meg a leginkább érintettek, a gyerekek, hogy egyre többen születnek házasságon kívül? A törvény a gyermeket védi — A probléma ugyanaz, mint az elvált szülők esetében. A gyermek szempontjából mindegy, hogy a szülők házasságban, élettársi viszonyban éltek, vagy csak futp viszony fűzte össze őket. A gondok viszont azonosak: miként rendezhető a kapcsolattartás az apával és az apai családdal, hogyan képes az apa helytállni a tartásdíjjal, a szülői jogok gyakorlásával? Ha külön élnek és megegyeztek abban, hogy az édesanya neveli a gyermeket, akkor az apa szülői felügyeleti joga szünetel, azonban mégis együtt kell dönteniük a gyermek sorsát érintő olyan lényeges kérdésekben, mint a névviselés, a tartózkodási hely kijelölése, iskola-, majd életpálya-választás. Ezek ugyanis sorskérdések; a gyermeknek akkor is joga van, hogy a szülőjével rendszeres és zavartalan kapcsolata legyen, ha nem élnek együtt. Ez nyilván nem is csak az apára terjed ki. Bárhogy is rendeződött az apaság az apai családdal, nagyszülőkkel, esetleg féltestvérekkel is létrehozza a kapcsolatot. — A társadalom hogyan veszi tudomásul ezt az általában előítélettel fogadott helyzetet? — Ez egyre kevésbé gond. Évente 27 ezer gyermeket érint a válás. Feltehetően emiatt nincs ma a társadalomban különösebb előítélet a házasságon kívül született gyermekekkel kapcsolatban sem. Ettől még lehet jól működő kapcsolat a külön élő szülővel és annak a családjával. Egyébként is, bármi történhet a gondozó szülővel! A törvény úgy fogalmaz: ha a gondozó szülő meghal, akkor feléled a másik szülő felügyeleti joga. A gyermek az ő gondozásába kerül, hacsak nincs súlyos kizáró ok. Végiggondolva ezeket, már azért sem szabad a gyermeket elidegeníteni a másik szülőjétől, mert nem tudható, mikor lesz rá az életben szüksége. A kapcsolattartást a gyermek érdekében kell szabályozni, és biztosítani, hogy ne szakadjon el a másik családtól. Tabák Anna Magyarországon 1946 óta törvényi szabályozás alapján egyenlőség van a házasságban és a házasságon kívül született gyermekek helyzete között. Ezt az 1952-ben hatályba lépett Családjogi Törvény rendelkezései tovább erősítették mekvédelmi főosztályának munkatársa. Egyszerű eljárás ez, és az anya hozzájárulásával történhet. Törvényi feltétele, hogy legalább 16 év korkülönbség legyen az apai elismerő nyilatkozatot tévő férfi és a gyermek között, akit a magáénak vall. Ha viszont a 18. életévét még be nem töltött kiskorú tesz nyilatkozatot, annak érvéapaként megnevezett személy ellen. Ezt a gyermek nevében a gyámhivatal által kirendelt ügyvéd indítja meg. Mód van előzetes apai elismerő nyilatkozatra is, ebben az esetben a nem házasságban élő szülőpár férfi tagja már a gyermek születése előtt vállalja az apaságot. — Hogyan jelentkezik ez az anyakönyvezésben ? Házasságon kívüli élveszületési arány Magyarországon, területi egységenként (1997)* Göncz Árpád elnök ötven perce A lakosztály szerényen elegáns. Az ülőgarnitúrát vidám, virágos szövettel húzták be. Az üveges szekrényben kristálypoharak állnak katonás rendben. A szép vonalú tükörszekrényen legyezőformára képes újságokat rakott a szoba berendezője. Az ovális asztalkán kristály hamutál. Gyanítom, ezt ezalatt az idő alatt senki sem használja majd, lévén, hogy akit várnak, nem dohányzik. A falakon festmények, grafikák. Kopács Tibor észak-komáromi grafikus-tanár alkotásai. A képeket ő választotta ki és adta kölcsön a jeles alkalomra. A fürdőszoba pompás. Mogyorószín pezsgőfürdős kádja arra vár, hogy felfrissítse vendégét. Csak az a kérdés, hogy a magas rangú vendégnek lesz-e kedve, ideje kipróbálni jótékony hatását, vagy idejéből csak egy zuhanyfürdőre telik? A helyszín Komámo, Panoráma Hotel. Magyarország államfője, Göncz Árpád kétnapos hi atalos szlovákiai útja során — a program szerint — 50 percet tölt a tiszteletére berendezett lakosztályban... A vendég ottlétéről azóta múlt időben beszélnek a hotelben, hiszen Göncz Árpád ma már újabb kötelezettségének tesz eleget... A Panoráma Hotel vezetője, Mácza Mihályné és munkatársai mindent megtettek azért, hogy Göncz Árpád a lehető legjobban érezze magát náluk. — Az elnök úr Dunaszer- dahelyről érkezett hozzánk — mondja a csinos vezetőnő. — Amikor Komámóba ért, a város vezetői a tiszti kaszinóban fogadták őt és kíséretét. Azután a 350 éves jubileumát ünneplő Sellye gimnáziumba és a városi egyetemre kísérték. —Ismerve az elnök úr zsúfolt programjait, gondolom csak alig-alig maradt ideje a pihenésre. — Összesen 45-50 percet töltött nálunk, mielőtt az esti színházi előadásra indult. — A lakosztály berendezése nagyon újnak tűnik... — Valóban az. Az elnök úr volt az első vendége, előtte még a fürdőszobát sem használta senki... — Ez véletlen vagy így tervezték? — Tulajdonképpen véletlen, mert eddig nem volt rá pénzünk, hogy lakosztályt rendezzünk be. Ez az apropó jól jött... — Izgult, hogy minden jól menjen? — Minden vendégünk megérkezése előtt drukkolunk, hiszen az az életformánk, hogy mindenki jól érezze magát nálunk. Hogyne izgultam volna, hogy Göncz Árpád nyugalmát meg ne zavaija valaki vagy valami, s hogy minden flottul menjen. — Úgy hallottam, a Külügyminisztérium emberei is ellenőrizték a lakosztályt... — Budapestről érkezett három protokoll-szakember, s mindent rendben találtak. Később a biztonságiakat vártuk, s persze az elnök urat, nagy-nagy szeretettel. Béla Vali Az ülőgarnitúrát vidám, virágos szövettel húzták be. Az üveges szekrényben kristálypoharak állnak katonás rendben — 50 percig az elnök lakosztálya
