Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-10 / 211. szám

1999. szeptember 10., péntek HAZAI TÜKÖR Sok a per - kevés a bíró A jövőben a korábbi elképzelé­sekkel szemben kevesebb bírói és bírósági titkári állás betölté­sére lesz lehetőség, miután a kormány szerint nincs szükség létszámfejlesztésre a bíróságo­kon. A bírói illetményalap sem változik annak ellenére, hogy a kormányfő a köztisztviselői kör­ben 8,25 százalékos keresetnö­vekedést ígért. A bíróságokat érintő költségve­tésről, a bírói létszámbővítésről, valamint a bírák fizetéséről más­képp gondolkodik a kormány és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT). Míg az ÓIT jövő­re - a szabálysértési ügyekben hozott döntések bírósági felül­vizsgálatával összefüggésben - 689 új álláshely, köztük 80 bírói, 160 titkári, és 140 tisztviselői stá­tus létesítését tartja szükséges­nek, addig a kormányzati elkép­zelések között nem szerepel lét­számfejlesztés. A birói illetmény- alap tavaly nyár óta nem válto­zott, ezért Solt Pál, az ÓIT elnö­ke tegnapi sajtótájékoztatóján je­lezte, hogy 12 százalékos bérfej­lesztést tart indokoltnak, ám elfo­gadná a kormányfő által, a köz- tisztviselőknek ígért valamivel több mint 8 százalékos illetmény- alap növelést is. Amennyiben a kormány és az ÓIT elképzelése a bíróságok költségvetéséről és lét­számfejlesztéséről eltér, úgy a törvény értelmében a kormány részletes indoklással tartozik. Solt Pál szerint az ÓIT által szükségesnek tartott létszámnö­vekedés kormányzati megtorpe­dózása esetén csökkenhet a bíró­sági munka utóbbi évben növek­vő eredményessége. Mint mond­ta, elsősorban az elsőfokú Ítélke­zést fogja lassítani a bírók és a ki­segítő személyzet hiánya. - hor­A főszabályok érvényesüljenek! Tegnap délután Gyulán, a Hotel Hőforrás előadótermében kezdő­dött a szeptember 11-éig tartó felnőttoktatási akadémia és tan­évnyitó országos konferencia. Jelenleg az országban 300 ezren tanulnak célirányosan felnőttokta­tási intézményekben és a jövőben ez a szám várhatóan emelkedik — hangzott el a tanévnyitón. Sum István, az Oktatási Minisztérium Felnőttoktatási Főosztályának fő­osztályvezetője kijelentette: az új oktatási törvény fő koncepciója, hogy a felnőttoktatásban a másod­lagos jogi szabályozás helyett a jö­vőben a főszabályok érvényesülje­nek. Lapunk kérdésére, hogy a jö­vőben milyen arányban jelennek meg az államilag finanszirozott és az önköltséges képzési formák a felnőttoktatásban, a főosztályve­zető azt válaszolta, hogy ebben is az európai uniós mintákat követ­jük. Kívánatos lenne, hogy a fel­nőttoktatásban részesülők is ala­nyi jogon kapjanak állami támo­gatást, de ennek feltételei még ki­dolgozás alatt állnak. Mayer József, az Országos Köz­oktatási Intézet Felnőttoktatási Központjának igazgatója hozzáfűz­te: a felnőttoktatásban fokozottan szükség van a modernizációra — a módszerek és a tananyag fejleszté­sére, valamint a tanárok továbbkép­zésére —, de mivel az ágazat évek óta forráshiányos, a feladat csak hosszú távon megoldható. F. M. Több pénzt a felsőoktatás dolgozóinak A felsőoktatásban érdekelt szak- szervezetek elfogadhatatlannak tartják azt a kormányzati előter­jesztést, amely jövő évben 6,1 százalékkal növelné a felsőokta­tás költségvetési támogatását - közölte Kis Pap László az érdek- védelmi szervezetek képviseleté­ben csütörtökön. A Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezetének (FDSZ) elnöke hozzátette: a bővülés nem jelent tényleges növekedést, a támoga­tás ugyanis már előre le van köt­ve a tízezer fővel növekvő hallga­tói létszám normatív finanszíro­zására, illetve a 2000. évi Széche­nyi Professzori Ösztöndíjakra. A felsőoktatásban dolgozók béremelését illetően Kis Pap László elmondta: az FDSZ 2000-ben 13 százalékos, köz­ponti forrásból biztositott bér­emelést tartana elfogadhatónak. Hangsúlyozta, amennyiben ezt központi forrásból nem sikerül megoldani, akkor jövőre nem egy SOTE-problémával kell majd szembenézni. Az oktatási tárca jövő évi költségvetési támogatását illető kérdésre az elnök közölte: a kért 190 milliárd és a kapott 130,5 milliárd forint közötti kü­lönbség számos, a felsőoktatás­ban előre elhatározott fejlesz­tést meggátol. Kis Pap László véleménye szerint az Oktatási Minisztérium nem rendelkezik azokkal az érdekérvényesítő erőkkel, mint más tárcák. Az elnök elmondta, hogy az érintett szakszervezetek egyetér­tenek a felsőoktatási integrációs törekvésekkel, de a létszámleépí­tést elutasítják. Miközben ugyan­is a hallgatók létszáma több mint kétszeresére nőtt, az okta­tói létszám 1995 óta stagnál. Stabilitás vagy adóreform? Az adótörvények közül tegnap a személyi jövedelemadóval, a he­lyi adókkal, a biztosítási adóval és az adózás rendjével foglalko­zott a parlament. A kormánypárti képviselők el­mondták, hogy radikális válto­zások nem lesznek, mert a koalí­ció a zaklatott 1999-es év után jövőre a kiszámíthatóságra és a stabilitásra helyezi a hangsúlyt. Az ellenzéki képviselők szerint azonban egyedül a kormány ki­számíthatatlansága kiszámítha­tó. 2000-re ugyanis nagyszabású adóreformot, adó- és járulék- csökkentést Ígértek, amiből nem lesz semmi. Az adótörvények tervezett módosításait az ellen­zék szerint nem a távlatos gon­dolkodás, hanem a bevételek nö­velésének igénye hatja át. A személyi jövedelemadó adókulcsai és adósávjai nem változnak. Az adókulcs 400 000 forintig 20 százalék, 400 000 és 1000000 forint között 30 szá­zalék, 1000 000 forint fölött 40 százalék. Az alkalmazotti adó­jóváírás legfeljebb havi 3000 fo­rint, de csak évi 1000 000 forint alatti jövedelem esetén vehető igénybe. A „változatlanság” ter­mészetesen változást jelent, hi­szen azonos jövedelem esetén a pénzromlás mértékével csök­ken a reálkereset. Jelentősen nő a gyermekek után járó adókedvezmény: egy- és kétgyermekes családokban 1700 forintról 2200 forintra, 3 és többgyermekes családokban 2300 forintról 3000 forintra havonta és gyermekenként. A szocialista és szabadde­mokrata képviselők ismét el­mondták, hogy az adókedvez­mény nem helyes módja a csa­ládtámogatásnak, mert éppen a legszegényebbeknek nem se­gít. „Ha van rá pénz, akkor emelkedjen a családi pótlék, hogy azok is jól járjanak, akik ebből élnek” - mondta Keller László (MSZP). A kormányko­alíció képviselői azonban rá­mutattak: tudatosan támogat­ják éppen a munkát vállaló, tisztességesen adót fizető és gyermekeket nevelő középosz­tályt, mert a Bokros-csomag ezt a réteget sújtotta leginkább, és mert az ő kezükben van az ország jövője. A családi pótlé­kot, a gyest, a gyermeknevelési támogatást, a rendszeres és al­kalmankénti szociális segélye­ket továbbra is megkapják azok, „akik ebből élnek”. Az önkéntes kiegészítő nyug­díjpénztári befizetések adóked­vezménye 50 százalékról 30 százalékra csökken. A biztosítási adóról annyira bizonytalan a szavazás kimene­tele, hogy valószínűleg nem lesz belőle semmi. A helyi adók körében sem lesz számottevő módosítás. Az iparűzési adó nem alakul át az APEH kezelésében lévő üzleti adóvá, vagy kötelező jellegű helyi adóvá. Az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők azonban úgy vélték, hogy a veszprémi és siófoki időközi választások után - amit „a világért sem za­varna meg a kormány egy ilyen csúnya lépéssel” - még újra előkerülhet ez az ötlet. Az ellenzéki képviselők is el­ismeréssel szóltak az admi­nisztrációs egyszerűsítésekről, pl. arról, hogy a bizonylatok elektronikus vagy optikai adat­hordozón is megőrizhetők. Fónagy János, a Gazdasági Minisztérium államtitkára az Országgyűlés elé terjesztette a kis- és középvállalkozásokról szóló törvénytervezetet. S. Á. Tulajdon helyett bérlemény Jó ütemben, a terveknek megfelelően halad a nyári árvíz- és vihar­károk felszámolása - mondta Bakondi György helyreállítási és új­jáépítési kormánybiztos, miután meghallgatta az érintett megyei közgyűlések képviselőinek beszámolóját. Az értekezleten részt vett Pintér Sándor belügyminiszter is. A Helyreállítási és Újjáépítési Kormánybizottság csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón Bakondi elmondta: tartható lesz a kormány által a helyreál­lítási munkálatokra meghatáro­zott november végi határidő, vagyis addig az időpontig min­den károsult lakhatási problé­mája rendeződik. Ez a helyzet - miként a kormánybiztos ki­emelte - nem kis részben kö­szönhető annak is, hogy Kato­na Kálmán közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter teg­nap jóváhagyta az utak, hidak felújítására szánt 2,9 milliárd forint átcsoportosítását. Ezt a pénzt folyamatosan utalják majd át az érintett tele­pülések önkormányzatainak. Ezeken a településeken egyéb­ként közel négyezren végeznek közhasznú helyreállítási mun­kát, elsődlegesen az utak, hi­dak kijavításával és a csapadék­víz-elvezető rendszbrek kiépíté­sével foglalkoznak. A megyei közgyűlések képvi­selőinek beszámolójából kide­rült, hogy valamennyi árvíz súj­totta településen időben meg­kezdődhetett az oktatás, és az önkormányzati óvodák, böl­csődék, iskolák, orvosi rende­lők, szociális intézmények helyreállításával párhuzamo­san lakáshoz juttatják a meg­semmisült házak lakóit is - tá­jékoztatta lapunkat Bakondi György. Ezt számos megyében üresen álló lakóingatlanok megvásárlásával oldják meg az önkormányzatok. Az így vásá­rolt ingatlanok nem kerülnek a károsultak tulajdonába, hiszen - mint, Schieber József, a bi­zottság szóvivője közölte - je­lentős részük magasabb értéket képvisel, mint amilyenekben az érintettek korábban éltek. Ez azt jelenti, hogy az árvíz- és viharkárosultak tulajdon he­lyett bérleményhez jutnak. Bakondi közölte azt is, hogy tovább folytatják a tárgyaláso­kat a biztositótársaságokkal, ugyanis bejelentések érkeztek arról, miszerint a kifizetett kár­térítési összeg túl alacsony. Eb­ben az esetben sokan nem tud­ják megkezdeni vagy befejezni a helyreállítási munkákat, fenn­áll a veszélye annak, hogy ősz­re nem lesz fedél a fejük felett. A helyzet mielőbbi rendezése azért is szükséges, mert az ál­lam a biztosítással rendelkező magánházak, lakások kárainak enyhítésében nem vállal részt. (sts) Hírek röviden A szakszervezetek maradnak Békés megyében eddig az MSZOSZ egyetlen tagszakszervezete sem jelezte esetleges kilépési szándékát — tájékoztatta lapunkat Gácsi Péter megyei képvise­letvezető. A Postabank VIP-listájának nyil­vánosságra kerülése a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének vezetője, Sándor László pozícióját is meg­ingatta — de csak egy pillanatra. Mint a gyűlésen részt vevő Gácsi Péter, az MSZOSZ Békés Megyei Képviseletének vezetője tegnap elmondta, tudomása szerint a három, Sándor Lászlónak bizal­matlanságot szavazó küldött (a kereskedelmi, a papíripari és a húsipari dolgozóké) sem jelentette be kilépési szándékát a rendezvényen. Épp ellenkező­leg, együttműködésükről biztosították a szövetséget a továbbiakban felmerülő problémák megoldásában. Hogy az éjsza­ka milyen változások történtek az MSZOSZ tagságában, arról Gácsi Péter nem tudott nyilatkozni. Azt viszont megerősítette, hogy az ügy kapcsán a megyében egyetlen kilépési szándékról sem kapott visszajelzést a 145 alapsz­ervezettől. — Frankó — Miniszteri koccanás Harrach Péter szociális és családügyi mi­niszter szolgálati gépkocsijával egy kiste- hergépkocsival és egy személygépkocsival ütközött a fővárosban, csütörtökön reggel. A miniszter gépkocsija - megkülönböztető jelzést használva - a Ferihegyi repülőtér felé tartott, amikor a Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződésében, a piros jelzésen áthaladva összeütközött az emlitett járművekkel. Személyi sérülés nem történt - áll a rendőrség közlemé­nyében. Tíz éve nyűt fel a sorompó Tíz éve, 1989. szeptember 10-én éjfélkor ért véget a Magyarországon tartózkodó, hazájukba visszatérni nem kívánó NDK- állampolgárok kálváriája: a magyar kor­mány döntésének értelmében minden kiutazni szándékozó előtt felemelkedett a sorompó a nyugati határon. A határ­nyitás utáni hetekben mintegy 60-70 ezer keletnémet fordított hátat az NDK-nak, s utazott Magyarországon keresztül az NSZK-ba. Gyarapodó Hévíz Az avatások napja volt csütörtök a világhírű fürdővárosban, Hévízen. Felszentelték a Dunántúl legnagyobb, újonnan épült héttornyú, katolikus temp­lomát, új városházát, és számos művészeti alkotást avattak, és átadták rendel­tetésének a felújított sportközpontot. Mi ösztönöz adófizetésre? A lakosság most bizakodóbb A kormány azt ígérte, hogy visz- szaszorítja az illegális tevékeny­ségből, a közteherviselés alól ki­vont jövedelmekből képződő va­gyongyarapodást, és növeli az el­lenőrzés hatékonyságát, ami le­hetőséget nyújt az adóterhek csökkentésére - kezdte parla­menti felszólalását Tóth Sándor (MSZP), a mezőkovácsházi vá­lasztókörzet képviselője a szemé­lyi jövedelemadóról. Lenne is tennivaló e téren, ezt adatokkal igazolta. Ma Magyarországon mintegy 4 millió 100 ezren fizet­nek személyi jövedelemadót. A felső öt százaléktól származik az adók 39,5 százaléka, a felülről második öt százaléktól a 14,8 százaléka, vagyis az adózók felső tíz százaléka fizeti az szja több, mint felét. A bevallók több, mint fele (több, mint 2 millió ember!) minimálbér körüli összeget vall be, például az évi 0-250 ezer fo­rint közötti jövedelemsávban van az adózók 36,4 százaléka, és ez az összességében több, mint 2 millió adózó az adónak mindösz- sze 5 százalékát fizeti be. Ezek az adatok képviselőnk számára azt jelentik, hogy a közteherviselés­hez nem mindenki járul hozzá, és érzése szerint a jövedelemvi­szonyok sem egészen így” állnak, hanem nagyon magas az adózás alól kivont jövedelmek aránya. Olyan irányú módosításokat azonban, amelyek az adóelkerü­lést visszaszorítanák, nem iga­zán talált Tóth Sándor a kor­mány által előterjesztett szemé­lyi jövedelemadó-tervezetben. Az inkább a jövedelmek eltitko­lásának irányába hat, mert a vál­tozatlan adókulcsok és jövede­lemsávok mellett egyértelműen nőni fog az adóterhelés. Az adójóváírás mértéke és igénybevételének feltételei is változatlanok, márpedig éppen emiatt a keresetnövekedés miatt fordulhat elő az, hogy aki a 20 vagy 30 százalékos jövedelem- sávban van, átcsúszik a 30 vagy 40 százalékos jövedelemsávba, és elveszítheti az évi 36 000 fo­rintos adójóváírását is. Akik ed­dig eltitkolták a jövedelmüket, azokat semmi sem* ösztönzi ar­ra, hogy ezt láthatóvá tegyék. Képviselőnk egyrészt örült a gyerekkedvezmény növekedésé­nek, másrészt rámutatott, hogy sajnos nagyon sokan vannak olyan helyzetben (önhibájukon kívül is), akikhez ez a kedvez­mény csak részben vagy sehogy sem jut el. Különösen vonatkozik ez a szegényebb térségekre, ez pe­dig ellentmond a zászlóra tűzött vidékfejlesztésnek. (simonffy) Augusztusban nem változott a la­kosság bizalmi indexének értéke. Ellenben a korábbi felmérésekhez képest kis mértékben romlott az emberek véleménye az ország el­múlt évi gazdasági teljesítményéről - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. vizsgálatából. A következő egy év gazdaságpolitikáját illetően pe­dig bizakodóbbá váltak az emberek. Magyarország régiói közül je­lentős mértékben javultak a lakos­sági várakozások a Nyugat-Dunán- túlon, érzékelhetően emelkedett a bizalmi index értéke a Dél- Alföldön, valamint a központi ré­gióban is. Ezzel szemben az Al­föld északi megyéiben élők borúlá­tóbban nyilatkoztak mind saját pénzügyeikről, mind az ország gazdasági helyzetéről. A legpesszi­mistább emberek augusztusban a Dunántúl déli részén éltek.- ug ­1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szaboics-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl ( Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió; Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) *4kTT*^* A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom