Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-06 / 182. szám

1999. augusztus 6., péntek KULTÚRA Gitárfesztivál csak 2001-ben Foltmozaiktól a balkán táncig Varga Zsolt 1992 óta tanít Békéscsabán (archív felvétel) A honvéd, kulturális egyesület meghagyja a klubok önállóságát Jelenleg 17 önálló klub működik nálunk, de persze mindig akadnak lemorzsolódó és újjáalakuló szervezetek, úgyhogy szá­muk lassan, de állandóan változik — mondta el Szántó Sándor, a békéscsabai Helyőrségi Klub vezetője. Varga Zsolt gitárművész hangversenyeiről, a Szend- rey-Karper László Gitárzene­karról és a Szerenád hat hú­ron című CD-lemezéról már többször írtunk lapunkban. Előzetesen közöltük azt is, hogy a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola tanára lesz az esz­tergomi nemzetközi gitárfesz­tivál művészeti vezetője, az élet azonban közbeszólt... — Kedves Zsolt! Augusztus első hetében beszélgetünk, ami még nem lenne baj, de itthon és nem Esztergomban... — Az idei gitárfesztivál, ami a világ egyik legrangosabb ze­nei eseménye, sajnos elmaradt. Szendrey-Karper László nevé­hez fűződik ez a fesztivál, taná­rom, mesterem 1973-ban ren­dezte meg először, és azóta két­évente minden augusztusban megtartották, az idei lett volna a 14. — Kik kapnak meghívást, és milyen forgatókönyv alapján zajlanak az események? — A nemzetközi gitárfeszti­válra neves művészek kapnak meghívást általában a szomszé­dos országokból, Ausztriából, Szlovákiából, Csehországból, Ukrajnából, legutóbb többen voltak Lengyelországból, de jönnek németek, franciák, bra­zilok és kanadaiak is, körülbe­lül harmincán. A zenészek tíz napon át minden este koncerte­ket adnak, közülük négyen-öten délelőtt kurzusokat vezetnek, il­letve a versenyek zsűritagjai, és délután vannak a zenekari pró­bák. A kurzusokon gyerekek vesznek részt, elsősorban ma­gyar zene- és szakközépiskolás­ok, főiskolások, de sok a külföl­di növendék is. — A szervezés idején még dúlt a koszovói háború, ami mi­att végül elmaradt az egész ren­dezvény. Vagy volt más ok is? — Mindenképp a háború hi­úsította meg a terveinket. A művészek jöttek volna szíve­sen, de a gyerekeket érthető módon nem engedték el a spa­nyol, francia, olasz szülők ide, a háború szomszédságába. „Hiá­nyos” létszámmal pedig nem akartuk megtartani a rendez­vényt, mert úgy gondoltuk, hogy a rangja csorbult volna. Valószínűleg nem zárható ki, hogy a résztvevők hiánya anya­gi gondot is jelenthetett. S még valami: mivel augusztus 11-én lesz Magyarországon a napfo­gyatkozás, ami éppen a záró hangverseny előtti utolsó nap, a főpróba napja, igen feszített tempó várt volna ránk. Sok résztvevő, család inkább ezt a ritka jelenséget választotta. — Ha így döntöttek, gondo­lom Ón, akinek hobbija a csilla­gászat, megbocsátja, hiszen napfogyatkozás legközelebb nyolcvan év múlva lesz, gitár­fesztivál jóval hamarabb. — Természetesen én is na­gyon készülök a napfogyatko­zásra, igyekszem a távcsövem­mel minél többet látni, felvéte­leket készíteni. — Legközelebb 2001-ben lesz gitárfesztivál Esztergom­ban, akkorra is érvényes a mű­vészeti vezetésre kapott meghí­vása? — Igen, mindent úgy sze­retnénk folytatni, ahogyan ere­detileg terveztük. Én válasz­tom a műsort, és viszem Bé­késcsabáról a Szendrey- Karper László Gitárzenekarból tizenöt tanítványomat, ez lesz a mag, és ehhez társul még ott hatvan-hetven gitáros. Akár száz felett is lehet a zenekar létszáma, különben elvesz­nénk a hatalmas Bazilikában, ahol fellépünk a fesztivál záró- hangversenyén. Niedzielsky Katalin A Csaba Honvéd Kulturális Egyesület által működtetett Helyőrségi Klubban 17 önálló csoport dolgozik. Anyagi támo­gatást, alapanyagokat és termet ez a Szabadság téri intézmény biztosít számukra, de többségük pályázati pénzeket is felhasznál működéséhez — tájékoztatott elöljáróban Szántó Sándor. — Milyen művészeti klubok működnek önöknél? — Pataj Pál tartja a felnőttek Körös amatőr képzőművészeti körét, a gyermekekkel pedig Vágréti János festőművész fog­lalkozik. De működik külön ke­rámiaszakkör is, Bereczki Klára vezetésével. Józsa Mihály vers­mondó körének életképessége pedig majd az októberi „Di­csőség a 48-as honvédeknek” szaval óversenyen dől el. Kér­dés, hogy mit tekintünk művé­szetnek? Mert szerintem a Gabnai Mária vezette foltmoza­ik klub, Kecskeméti Ildikó origamizói vagy az országos versenyeken is helyezéseket el­érő makettezők is művészi szin­ten dolgoznak.-—Milyen maketteket készíte­nek? — Vadászrepülőket, harci járművekét és az ezekhez kap­csolódó kellékeket. Fekete László klubvezető hallatlan profizmussal szervezi meg a programjukat. Hetente találkoz­nak nálunk a megye számos pontjáról érkező makettezők, második világháborús és aktív pilótákat hívnak meg előadást tartani. Békéscsabán januárban szoktak kéthetes makett-kiállí­tást és -versenyt rendezni, ami magas színvonalával még az or­szág másik végéből is ide vonz­za az érdeklődőket. Tavaly több, mint 30 városból 350 ma­kett érkezett a kiállításra. — Mely klubjuk rendelkezik még különösen nagy vonzerő­vel? — Most éppen nálunk is be­állt a júliusi-augusztusi uborka- szezon, de az év többi hónapjá­ban mondjuk a darts klub ko­moly vonzerővel rendelkezik. A Gál Csaba vezette klub az Or­szágos Darts Szövetség tagja, már két éve A, B kategóriában megyei versenyeket is rendez­nek. Ilyenkor 100-120 fő is drukkol vagy versenyez a táblák előtt. Az egy éve alakult Aloé Vera természetgyógyász klub — vezetője dr. Németh Endre — hétfő esti előadásaira is egy­re többen jönnek el. A képző- művészeti klubok folyamatosan nagy számban vonzzák az alkot­ni vágyókat. Ősztől tavaszig Forgács Lajos kínai lassútoma- foglalkozásának is helyt biztosí­tunk, de itt a résztvevők száma erősen ingadozó. Sajnos, sokan otthagyják az első alkalmak után, mikor rájönnek, nem tud­ják egyik pillanatról a másikra elsajátítani a technikát. Számos zenei klubunk is van, bár egyik­másik túl hangos, rengeteg fia­talt vonzanak a koncertek. Úgy tapasztaljuk, igénylik az embe­rek az élőzenét, rendezvényeink nagy többségén az szól. — Mely zenei irányzatok vonzzák leginkább a közönséget? — A keményebb műfajt kép­viseli minden második hónap­ban a hatalmas közönséget meg­mozgató Fekély rockklub. Ezt a klubot Kuttor Géza vezeti, de Hevesi Imrének, Gyurkó Dáni­elnek, Lűstyik Istvánnak és Petri Lászlónak is működik ze­nei „szakköre”. A több éve sike­resen működő Balkán Tánc- együttes is elszórakoztatja zenés estjein a körtánc szerelmeseit. A nosztalgiazene kedvelői pedig szombat esténként gyűlnek ösz- sze az emeleti bárban. — Működtetnek különleges­ségnek számító klubokat is? • — Fauszt Márton, a világ legtöbb Kinder-figuráját össze­gyűjtő ember előadása után ala­kította meg Szász Róbert a Kinder klubot. A kis figurákat gyűjtik, cserélgetik a felnőttek és a gyerekek egyaránt, van, hogy a fél terem megtelik Kinder-játékokkal. Nemrég költözött át hozzánk az egyszü- lős klub is, ahol gyermekeiket egyedül nevelő papák, mamák találkoznak. Főként nevelési és finanszírozási tanácsokkal szol­gáló előadókat hívnak meg havi kétszeri találkozóikra, közben pedig játszóházzal kötik le á gyerekek figyelmét. Kevesen tudják, de Hosszú Mihály veze­tésével sporthorgász klubunk is működik, három kispályás foci­csapatunk pedig rendszeresen indul a városi bajnokságon. — Hogyan tud valaki az őt érdeklő klubhoz csatlakozni? Léteznek jelentkezési korhatár­ok, tagdíjak? — A Vágréti János vezette gyermek képzőművészeti körnek van egyedül felső korhatára, a 14 év, a többinél ez nem szempont: a makett klub egyik aktív tagja pél­dául 70 éves, az origami foglako­záson pedig egy-egy anyuka is ott szokott ragadni. Értelemsze­rűen a nyugdíjasklub programjai­ra az idősebbeket várja Kovács István vezető. A nálunk működő klubokról mindig szívesen adunk felvilágosítást az érdeklődőknek. A klubfoglalkozásokra eljárók létszáma az időjárástól, évszak­tól, influenzajárványoktól függő­en erősen változó, így nincs is ér­telme a tagok számát korlátozni. A tagdíj változó, a foglalkozás jellegétől, anyag-, illetve helyigé­nyétől is függ, mennyit kérünk, de mindenképpen a kibírhatóság és ésszerűség határán belül álla­pítjuk meg az összeget. Frankó Marianna Kora esti mulatság és a textilminiatűrök Egy falatnyi Amerika Arizonában A zene és a képzőművészetek iránt érdeklődő orosháziaknak elég annyit írni: a kerti tárlat színhelye — Könd utca 32. Min­denki tudja, merre vegye az irányt, s hogy milyen hangulatos helyre szól az invitálás. Ennek a hétnek a második felében, pon­tosabban pénteken kora esti mu­latságra várja a két házigazda, dr. Zelenka Klára és Gonda Gé­za a vendégeket. Az V. művé­szeti műhely programsorozatá­nak részeként irodalmi randevú­ra csalogatja az érdeklődőket 17 óra 30 perctől Koszorús Oszkár, de a kerti program vendége lesz Balogh Örse, dr. Bodicsi Zsuzsa, Fülöp Béla, Fülöp Csaba, Gonda Géza Tamás, Kőszegi Barta Kálmán, Papp Rita, Sass Ervin, Szuromi Pál és Verasztó Antal. Másnap, szombaton 18 óra­kor Konter László, a békéscsa­bai Jókai Színház igazgató-fő­rendezője nyitja meg egy tehet­séges fiatal textilművész, Sápi Hedvig munkáiból válogatott kiállítást, aminek a címe: Tex­tilminiatűrök. (Csete) Bokros: Szent Gellért legendája Szent Gellért püspökünk élet- történetének leírásában szerepel egy nagyon érdekes zenetörté­neti esemény. Történt egyszer, hogy a püs­pök és Walter mester csendesen olvasgattak, amikor meglepő zene hangjára lettek figyelme­sek. „Walter, hallod a magya­rok szimfóniáját, miképpen hangzik?” A történetből kide­rül, hogy egy szolgálólány éne­kel, miközben kézimalmon ga­bonát őröl. Sokféleképp magya­rázták a latin nyelvű történetet, mivel a symphonia szó ezer év­vel ezelőtt többszólamúságot, együtthangzást, illetve ilyen tu­lajdonságú (bourdon) hangsze­rekre utalt, vagyis dudára, teke- rőre. Ezt a bourdon hangzásvi­lágot már Szent István kirá­lyunk magyarjai is ismerték, és a huszadik század végén a Bok­ros együttes is gyűjthetett Csongrád környékén. A lemez időben és térben, de leginkább zenében kívánja bejárni ezt az ezer évet. A bourdon zene lényegében változatlan, de történeti síkon új és új szerepben jelenik meg. Ez a gondolat tölcsérszerűen ren­dezte el az albumon a muzsikát. Az első és az utolsó felvétel a népzene huszadik századi álla­potából fakadtak, tükörképei egy városi, értelmiségi réteg­kultúrának. Közvetlenül mellet­tük az archaikus dél-alföldi te- kerő-klarinét szólal meg, amely számunkra az élő gyökeret je­lenti, életfaként tart kapcsolatot felső és alsó világgal. A hatodik és hetedik dalban a legenda ele­venedik meg. Mindkét dallam létezett már Gellért püspök ide­jén. Jöjj, István király! Megjelent a Mezőhegyesi Kato­likus Tájékoztató legújabb, július—augusztusi száma. A Bajnai István esperes plébános által szerkesztett újság első ol­dalán Szent István legendájából idéz egy részt „A szeretet és alamizsnáskodás az erények minden lépcsőfokán átlép” cím­mel. Az újságban kétoldalas in­terjú olvasható Schéner Mihály Kossuth-díjas képzőművésszel abból az alkalomból, hogy „Jöjj, István király” című kiállí­tását augusztus 13-án nyitja meg Görgey Gábor író a mezőhegyesi Szent György plé­bániatemplomban; közreműkö­dik a Crazy Theatrum. A Kato­likus Tájékoztató 6. oldalán közli az augusztusi esemény- naptárt, melyből kiemelésre kí­vánkozik az orosházi képzőmű­vészeti alkotótábor tagjainak augusztus 8-ai bemutatkozása a templom előtti téren. A délután 5 órától sötétedésig tervezett rendezvény kötetlen beszélge­tési-ismerkedési lehetőséget kí­nál az alkotókkal. A mezőhe­gyesi templomban augusztus 20-án tartanak ünnepi szentmi­sét első királyunk emlékére. Két órával később kezdődik Tótkomlóson az ottani Szent István templom búcsúünnepe — olvasható az eseménynaptár­ban. M.Gy. Coca-colás marhasült és Uncle Sam kedvence Ha éppen a telepesek marhaszeletes vacsorájára vagy Murphy úr kedvencére vágyna a korgó gyomrú, ínyenc békéscsabai pol­gár, vágyának immáron nincsenek akadályai. Békéscsabán, a Trencsén étterem helyén megnyílt az amerikai finomságokat kínáló Arizona „csemegéző”. Bohus Pált, a Viharsarok Kft. vezetőjét, a Trencsén, valamint az Arizona éttermek üzemelte­tőjét kérdeztük: miért is a válto­zás, szükség volt az újításra? — Szerettünk volna a Tren­csén étteremnek a réginél na­gyobb, szebb, tágasabb helyet adni — mondja a vezető. — A Luther utcán működő Tüske­várnak és a Trencsénnek ven­dégköre csaknem azonos kor­osztályból áll, akik szeretik az ínyenc falatokat, és az élőben játszott nosztalgiazenét. Össze­vontuk a két étterem kínálatát, s olyan belső tér kialakítására tö­rekedtünk, ahol csoportos, csa­ládi rendezvényeket is tartha­tunk. Megmaradtak a Trencsén specialitásai, kibővítve a Tüs­kevár legkedveltebb hal-és vad­kínálatával. — Miért az amerikai stílust választották újításképpen? — Úgy gondoltuk, a fiatalabb korosztály igényeinek megfele­lő, szórakozási lehetőséget nyúj­tó éttermet nyitunk. Felvettük a kapcsolatot az Amerikai Egye­sült Államok budapesti nagykö­vetségével, az ő segítségükkel az Amerikai Információs Központ­ban megtanultuk, milyen is Uncle Sam - - azaz Sam bácsi — kedvence vagy a Coca-colás marhasült. Különféle játékgépe­ket hoztunk, hogy a hangulat va­lóban az „Újvilágot” idézze, s déli előfizetéses étkezést is szol­gáltatunk. Azokra is gondoltunk, akik játék közben kisebb nasso­lásra vágynak, ők a pultnál fo­gyasztható ételek közül csillapít­hatják étvágyukat egy amerikai vagdaltas pirítóssal, vagy kenyé­ren sült aprópecsenyével. B. Párkányi Adrienn Az Arizonában pultnál fogyasztható finomságokkal is kedveskednek a vendégeknek FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom