Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-28-29 / 200. szám
6 Hétvégi magazin 1999. augusztus 28-29., szombat-vasárnap Verselő Viszontlátás és BŰCSÚ Szivem dobbant: gyorsan nyeregbe! Szinte vágyat előz a tett. A föld már ringott, esteledve, s éj függönyözte a hegyet; mint föltornyosult óriás, állt a tölgy, a ködruhás király, s száz fekete szemével strázsált az erdőszélen a homály. Felhődombról nézett a hold, csak sandítva, párái mögül, puhaszárnyú szelek lobogtak, sikongtak a fülem körül; az éj ezer szörnyet teremtett, de kedvem friss volt és vidám: milyen tüze gyulladt szivemnek! ereimben micsoda láng! És láttalak, és már felém folyt tekinteted édes tüze: szivem egészen a tiéd volt s ajkam minden lehelete. A drága arcra rózsa, illat s az egész tavasz odagyűlt, és csók várt—istenek! —, amit csak reméltem, érdemtelenül! De ah, a nap kél, máris itt a búcsú a fájó hajnalon: milyen mámor a csókjaidban! szemedben milyen fájdalom! Mentem; láttam, hogy integetsz, hogy szemedből a könny hogy ömöl: mégis, mily gyönyör, hogy szeretsz! s hogy szeretlek, nagy Ég, mily gyönyör! (J. W. Goethe fenti versével a német költőre emlékezünk, aki 250 évvel ezelőtt, 1749. augusztus 28-án született Frankfurt am Mainban) Mészáros Attila szobrász nem a könnyebb megoldások híve Formába öntötte Eszenyi Enikőt alakját A művészi alkotás: szellemi kihívás. A művész ne legyen szakbarbár, hanem minden iránt érdeklődve forduljon környezete felé — vallja Mészáros Attila békéscsabai szobrász. A sokoldalúságáról ismert fiatal alkotó öntötte gipszbe Eszenyi Enikő színművésznő törékeny alakját, de az ő nevéhez fűződik a Munkácsy Mihály Múzeumban kiállított — kevésbé kecses idomokkal rendelkező — mamutok megformázása is. — Tizenhárom éves korom óta szob- rászkodom, a klasszikus műveltség képviselői tartoznak példaképeim közé. Sajnos ma az úgynevezett lakberendező művészet termékei a kelendőek, az igazi rajztudás egyre inkább háttérbe szorul. Úgy tűnik, a könnyebb megoldásokat egyszerűbb választani, már-már zavarólag hat, ha valamin gondolkodni kell. A mű valójában sakkfeladvány: nemcsak érzelmi hatásokra kell törekedni, hanem logikailag is jól meg kell tervezni. — mondja Mészáros Attila Budapesten született, tanulmányait a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola földrajzrajz szakán végezte. Huszonnégy éves korában, házassága révén került Békéscsabára. A három gyermekes családapa tizenegy évig tanított rajzot általános iskolásoknak. — A megyében hol találkozhatunk munkáival? — A Munkácsy Mihály Múzeumban a honfoglalás kori tárlat lovait, emberi alakjait, csontmunkáit készítettem el, ugyanitt a Pro Natura kiállítás háttérképeit festettem meg. Ez a munka körülbelül egy évig tartott, a természetben rengeteg fotót csináltam, hogy élethűen meg tudjam örökíteni a környezetet. A A japán filmművészetet megrendítette két géniuszának halála: ’97 karácsonyán 77 éves korában meghalt Mifune Tosiró, minden idők legnagyobb japán színésze, a „Hét szamuráj” és összesen 126 film főszereplője, kilenc hónappal később pedig 88 évesen követte őt a legendás Kuroszava Akira filmrendező, aki 30 remekművet adott a világnak. 1954-ben, a japán történelmi filmek születésének hőskorában ők — a kiváló rendező és a született színész — „A hét szamurájjal” megalapozták a japán filmgyártás világhatalmát. A filmet közös munkájuk eredményeként olyan példaértékű remekművek követték (A hét szamuráj, A testőr, Rőtszakáll, A vihar kapujában), hogy utódaik hasonlóval szinte próbálkozni sem mertek. Most mégis megtört a jég, igaz, Kuroszava szellemében! A rendező családtagjainak és legközelebbi munkatársainak összefogásával megfilmesítik a mester utolsó forgatókönyvét. Aki Kuroszavával együtt dolgozott, mintegy megmágneseződött a géniuszától. A japán filmkészítés történelmében „A hét szamuráj” több, mint egy évig tartó forgatása vízválasztó. Aki abban résztvett, attól nem kémek bizonyítványt, mert mestere lett a szakmának. S most még egyszer összeállt az aranycsapat — a legprofibb profik gyülekezete, az akkori kameraman, művészeti vezető, hangmester, fővilágosító és jelmeztervező (utóbbi a mester leánya, Kazuko) — hogy megmumamutokat is én alkottam meg. Többek között a Diáktanya — mára sajnos ellopott — vörösréz vadszőlő-cégérének, a kétegyházi kastély éttermének falán elhelyezett fafaragásnak, az Ifiház kaszinójának — azóta átalakított — belső építészeti munkájának, a békéscsabai Városháza udvarán Mokos József emléktáblájának, valamint a mezőberényi fazsindelyes templom stukkódíszeinek elkészítése fűződik nevemhez. — A szobrászat mellett festészettel is foglalkozik, az anyaghasználata is sokoldalú. Melyik művészeti ágban érzi igazán otthon magát? — Fontosnak tartom, hogy a művész ne legyen szakbarbár. Nyitottság és mobilitás jellemezze. Aki kultúrával foglalkozik, két-három területen is legyen otthon. Elsősorban szobrásznak tartom magam, de a magyar Alkotóművészek Országos Szövetségébe festőként kerültem be. Szívesen játszom gitáron, hegedűn, zongorán. Kővel, fával, bronzzal is dolgozom, a gipszöntvényeimhez magam hegesztem a vasvázat. — Eszenyi Enikőt milyen alkalomból öntötte gipszbe? — Hazánk egyik bőrműves iparművésze kért meg, hogy csináljam meg a ,yA mű valójában sakkfeladvány: nemcsak érzelmi hatásokra kell törekedni, hanem logikailag is meg kell vezni” TOTÓ: SUCH TAMÁS gipszlenyomatot az általa készített bőrplasztikához. Ez a lenyomat azonban csak egy kis segítséget jelent az alkotás folyamatában. A kiöntött gipszen a fő szerkezeti elemek távolsága mérhető le, ezen kívül a modellről készített fényképek segítenek még. Az egészet úgy kell elképzelni, mintha az ember szobrot alkotna, hiszen egy hegesztett vasvázra hordom fel a gipszet. Az iparművész pedig erre a kész plasztikára feszíti ki a bőrt. Ügyelni kell az anatómiai pontosságra, de az idealizálás határát is el kell csípni. — A művész azonban teljes mértékben nem mehet a saját feje után, valamiképpen alkalmazkodnia kell a közízléshez, hiszen alkotásait mégiscsak szeretné eladni... — Valóban, azzal nem jut előbbre az ember, ha csupán dolgozik. A pénzügyekben nehezen igazodom el, és a megélhetés érdekében néha csatlakoznom kell a lakberendezői művészeti irányzathoz. Ilyenkor arra törekszem, hogy olyannyira megtervezzem alkotásaimat, hogy azok legyárthatok legyenek. Hollandiába és Németországba is dolgozom, életnagyságú erotikus szobrokat készítek, melyeket berendezési tárgyként használnak. De csináltam már gyermekjátékot is, nemrégiben pedig egy cukrász kért meg arra, hogy tervezzek gipszből csokoládé bon-bon formákat. Áz igazi kihívás számomra az, hogy minél több területen képes legyek az alkotásra. Váradi Krisztina Egy világsikerre számító japán filmdráma: Eláll az eső... Kuroszava művészi végrendelete fogadó fedele alá menekül. A mostoha idő sokféle embert kerget be ide, akik között Ihee szétosztja a szerencsejátékon nyert pénzén vásárolt ételt és italt. A hodályba békesség és boldogság költözik, s együtt várják, hogy elálljon az eső. A szabadba jutva, két szamuráj párviadalának lesznek tanúi, akiket Ihee szétválaszt. Ám meglátja ezt a helyi várúr (akit Mifune Siró alakít)... Eddig a történet, amit a rendező fia, Hisao által igazgatott produkciós iroda előzetesen elárult. Kuroszava rendezői utasításként a következőket jegyezte fel: „A film a főszereplő és felesége közötti dráma. A kettejük kapcsolatát élethűen kell megörökíteni. A cselekmény egy nagy háború után, egy új világ teremtésekor játszódik. Megtekintése után a nézőben felemelő érzésnek kell maradnia...” Feltámad-e a japán filmművészet? A Kuroszava—Mifune úton bizonyosan! A szenzációsnak ígérkező alkotást a Velencei Filmfesztivál máris külön meghívással Itáliába invitálta. Tokiói zártkörű vetítése szeptemberben, a rendező halálának évfordulóján lesz, a japán filmszínházakba pedig jövő év tavaszán kerül. S hogy a magyar mozikban mikor lesz látható? Reméljük, mielőbb! (A cikket a Japánban élő füzesgyarmati festőművész, a helyi Japán Múzeum alapítója, Doma-Mikó István bocsátotta rendelkezésünkre.) Kuroszava Akira filmrendező 30 remekművet adott a világnak tassák a világnak, mit tudnak. Csak a nagy karmester hiányzik, ám szelleme ott van velük az Oi folyónál és az Izu- félszigeti forgatáson, ahol asszisztense, Koizumi rendez, most először egyedül. A parádés szereposztás méltó a stábhoz! Ä művészek nemcsak profik, de legtöbbjük ereiben régi teátrista család vére csörgedezik, és gyerekkoruktól filmeznek. A hét szamurájt alakító, legendássá vált színészek két leszármazottja is szerepel: Mifune Siró a néhai „szamuráj-főszereplő” fia és Kató Takayuki (Kuroszava rendező unokája), a másik szamuráj. A filmrajongók nagy érdeklődéssel várják a 48 éves Mifune játékát, aki fiatalon, apja nyomdokain kezdte a filmezést, és most, 28 évi szünet után állt újra a kamerák elé. A művész túlzott szerénységgel kommentálja alakítását, és pátosszal vall arról, hogy a forgatás során áthatotta a röviddel ezelőtt elveszített szülei és a pár hónapja halott rendező szellemisége. A főszerepet Terao Akira játssza, feleségének szerepét Miyazaki Yosiko színésznő. Kuroszava története a Kyóhó korszakban (1716—1730) játszódik. A kiváló, de érvényesülni képtelen szamuráj, Miszava Ihee feleségével, Tayoval utazásakor a zápor elől egy szegényes —i H—ül llilllillillli „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Ha részt kívánnak venni a játékban, legkésőbb kedden egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezemyolcszáznegyven- nyolc, te csillag. A helyes |*r megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, a rejtvénysorozat végén pedig „ráadás” húzást tartunk, amelyen 1848—49-es témájú könyveket, versesköteteket nyerhetnek. Előző heti feladványunk megfejtése: a) Szeged. Egy-egy tollat nyertek: D, Nagy András (Gyula), Szarka Emília (Szeghalom), Az „ kezéhez tapad az aradi 13- Szujó Edina (Hunya). ak vére Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékére indított fejtörő játékunk 39. kérdése: Az utolsó császári fővezér volt a szabadságharc idején. Kegyetlenségéről nevezetes. Kiű? a) Weiden b) Haynau c) Liechtenstein ZENE!-ZENE!- ZENE! 9® taM ÉJiM Kedves Fiatalok! Zenei játékunk folytatódik. A kérdésre adott helyes válasszal két-két darab belépőjegyet lehet nyerni a szeptember 11-ei III. Frankó Dance Fesztiválra, mely a Körös Főiskola sportcsarnokában kerül megrendezésre. Kérdésünk: Miről nevezetes a Rúzs együttes? a) ők adták ki az első illatos CD-t b) ők az első női zenekar c) ők adták ki az első disco CD-t A helyes válasz betűjelét írjátok fel a levelezőlapra! A megfejtéseket legkésőbb szeptember 2-án adjátok postára! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Zene! Zene! Múlt heti rejtvény megfejtése: a) Ganxsta Zolee és a Kartel. Nyertesek: Boros Barbara, Békés, Varga Ágnes, Békéscsaba. A nyereményt a kiadó portáján (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.) lehet átvenni, legkésőbb szeptember 11-én, a program megkezdése előtt egy órával.