Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-28-29 / 200. szám

6 Hétvégi magazin 1999. augusztus 28-29., szombat-vasárnap Verselő Viszontlátás és BŰCSÚ Szivem dobbant: gyorsan nyeregbe! Szinte vágyat előz a tett. A föld már ringott, esteledve, s éj függönyözte a hegyet; mint föltornyosult óriás, állt a tölgy, a ködruhás király, s száz fekete szemével strázsált az erdőszélen a homály. Felhődombról nézett a hold, csak sandítva, párái mögül, puhaszárnyú szelek lobogtak, sikongtak a fülem körül; az éj ezer szörnyet teremtett, de kedvem friss volt és vidám: milyen tüze gyulladt szivemnek! ereimben micsoda láng! És láttalak, és már felém folyt tekinteted édes tüze: szivem egészen a tiéd volt s ajkam minden lehelete. A drága arcra rózsa, illat s az egész tavasz odagyűlt, és csók várt—istenek! —, amit csak reméltem, érdemtelenül! De ah, a nap kél, máris itt a búcsú a fájó hajnalon: milyen mámor a csókjaidban! szemedben milyen fájdalom! Mentem; láttam, hogy integetsz, hogy szemedből a könny hogy ömöl: mégis, mily gyönyör, hogy szeretsz! s hogy szeretlek, nagy Ég, mily gyönyör! (J. W. Goethe fenti versével a né­met költőre emlékezünk, aki 250 év­vel ezelőtt, 1749. augusztus 28-án született Frankfurt am Mainban) Mészáros Attila szobrász nem a könnyebb megoldások híve Formába öntötte Eszenyi Enikőt alakját A művészi alkotás: szellemi kihívás. A művész ne legyen szakbarbár, hanem minden iránt érdeklődve forduljon környezete felé — vallja Mészáros Attila békéscsabai szobrász. A sokoldalúságáról ismert fiatal alkotó öntötte gipsz­be Eszenyi Enikő színművésznő törékeny alakját, de az ő nevéhez fűződik a Munkácsy Mihály Múzeumban kiállított — kevésbé kecses idomokkal ren­delkező — mamutok megformázása is. — Tizenhárom éves korom óta szob- rászkodom, a klasszikus műveltség kép­viselői tartoznak példaképeim közé. Saj­nos ma az úgynevezett lakberendező művészet termékei a kelendőek, az igazi rajztudás egyre inkább háttérbe szorul. Úgy tűnik, a könnyebb megoldásokat egyszerűbb választani, már-már zavaró­lag hat, ha valamin gondolkodni kell. A mű valójában sakkfeladvány: nemcsak érzelmi hatásokra kell törekedni, hanem logikailag is jól meg kell tervezni. — mondja Mészáros Attila Budapesten született, tanulmányait a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola földrajz­rajz szakán végezte. Huszonnégy éves korában, házassága révén került Békés­csabára. A három gyermekes családapa tizenegy évig tanított rajzot általános is­kolásoknak. — A megyében hol találkozhatunk munkáival? — A Munkácsy Mihály Múzeumban a honfoglalás kori tárlat lovait, emberi alakjait, csontmunkáit készítettem el, ugyanitt a Pro Natura kiállítás háttérké­peit festettem meg. Ez a munka körül­belül egy évig tartott, a természetben rengeteg fotót csináltam, hogy élethűen meg tudjam örökíteni a környezetet. A A japán filmművészetet meg­rendítette két géniuszának halála: ’97 karácsonyán 77 éves korában meghalt Mifune Tosiró, minden idők legnagyobb ja­pán színésze, a „Hét szamuráj” és összesen 126 film főszereplője, kilenc hónappal később pedig 88 évesen kö­vette őt a legendás Kuroszava Akira filmrendező, aki 30 remekművet adott a világnak. 1954-ben, a japán történelmi filmek születésének hőskorában ők — a kivá­ló rendező és a született színész — „A hét szamurájjal” megalapozták a japán filmgyártás világhatalmát. A filmet kö­zös munkájuk eredményeként olyan példaértékű remekművek követték (A hét szamuráj, A testőr, Rőtszakáll, A vihar kapujában), hogy utódaik hason­lóval szinte próbálkozni sem mertek. Most mégis megtört a jég, igaz, Kuroszava szellemében! A rendező családtagjainak és legközelebbi mun­katársainak összefogásával megfilme­sítik a mester utolsó forgatókönyvét. Aki Kuroszavával együtt dolgozott, mintegy megmágneseződött a géniu­szától. A japán filmkészítés történel­mében „A hét szamuráj” több, mint egy évig tartó forgatása vízválasztó. Aki abban résztvett, attól nem kémek bizonyítványt, mert mestere lett a szakmának. S most még egyszer össze­állt az aranycsapat — a legprofibb pro­fik gyülekezete, az akkori kameraman, művészeti vezető, hangmester, fővilá­gosító és jelmeztervező (utóbbi a mes­ter leánya, Kazuko) — hogy megmu­mamutokat is én alkottam meg. Többek között a Diáktanya — mára sajnos ello­pott — vörösréz vadszőlő-cégérének, a kétegyházi kastély éttermének falán el­helyezett fafaragásnak, az Ifiház kaszi­nójának — azóta átalakított — belső építészeti munkájának, a békéscsabai Városháza udvarán Mokos József em­léktáblájának, valamint a mezőberényi fazsindelyes templom stukkódíszeinek elkészítése fűződik nevemhez. — A szobrászat mellett festészettel is foglalkozik, az anyaghasználata is sokoldalú. Melyik művészeti ágban ér­zi igazán otthon magát? — Fontosnak tartom, hogy a művész ne legyen szakbarbár. Nyitottság és mo­bilitás jellemezze. Aki kultúrával fog­lalkozik, két-három területen is legyen otthon. Elsősorban szobrásznak tartom magam, de a magyar Alkotóművészek Országos Szövetségébe festőként kerül­tem be. Szívesen játszom gitáron, hege­dűn, zongorán. Kővel, fával, bronzzal is dolgozom, a gipszöntvényeimhez ma­gam hegesztem a vasvázat. — Eszenyi Enikőt milyen alkalom­ból öntötte gipszbe? — Hazánk egyik bőrműves iparművé­sze kért meg, hogy csináljam meg a ,yA mű valójá­ban sakkfel­advány: nem­csak érzelmi hatásokra kell töreked­ni, hanem lo­gikailag is meg kell vezni” TOTÓ: SUCH TAMÁS gipszlenyomatot az általa készített bőrplasztikához. Ez a lenyomat azonban csak egy kis segítséget je­lent az alkotás folyamatá­ban. A kiöntött gipszen a fő szerkezeti elemek távolsá­ga mérhető le, ezen kívül a modellről készített fényké­pek segítenek még. Az egészet úgy kell elképzelni, mintha az ember szobrot alkotna, hiszen egy hegesz­tett vasvázra hordom fel a gipszet. Az iparművész pe­dig erre a kész plasztikára feszíti ki a bőrt. Ügyelni kell az anatómiai pontos­ságra, de az idealizálás ha­tárát is el kell csípni. — A művész azonban teljes mértékben nem me­het a saját feje után, vala­miképpen alkalmazkod­nia kell a közízléshez, hi­szen alkotásait mégiscsak szeretné eladni... — Valóban, azzal nem jut előbbre az ember, ha csupán dolgo­zik. A pénzügyekben nehezen igazo­dom el, és a megélhetés érdekében né­ha csatlakoznom kell a lakberendezői művészeti irányzathoz. Ilyenkor arra törekszem, hogy olyannyira megter­vezzem alkotásaimat, hogy azok le­gyárthatok legyenek. Hollandiába és Németországba is dolgozom, életnagy­ságú erotikus szobrokat készítek, me­lyeket berendezési tárgyként használ­nak. De csináltam már gyermekjátékot is, nemrégiben pedig egy cukrász kért meg arra, hogy tervezzek gipszből cso­koládé bon-bon formákat. Áz igazi ki­hívás számomra az, hogy minél több területen képes legyek az alkotásra. Váradi Krisztina Egy világsikerre számító japán filmdráma: Eláll az eső... Kuroszava művészi végrendelete fogadó fedele alá menekül. A mostoha idő sokféle embert kerget be ide, akik között Ihee szétosztja a szerencsejáté­kon nyert pénzén vásárolt ételt és italt. A hodályba békesség és boldogság költözik, s együtt várják, hogy elálljon az eső. A szabadba jutva, két szamuráj párviadalának lesznek tanúi, akiket Ihee szétválaszt. Ám meglátja ezt a he­lyi várúr (akit Mifune Siró alakít)... Eddig a történet, amit a rendező fia, Hisao által igazgatott produkciós iroda előzetesen elárult. Kuroszava rendezői utasításként a következőket jegyezte fel: „A film a főszereplő és felesége közötti dráma. A kettejük kapcsolatát élethűen kell megörökíteni. A cselekmény egy nagy háború után, egy új világ teremtése­kor játszódik. Megtekintése után a néző­ben felemelő érzésnek kell maradnia...” Feltámad-e a japán filmművészet? A Kuroszava—Mifune úton bizonyosan! A szenzációsnak ígérkező alkotást a Ve­lencei Filmfesztivál máris külön meghí­vással Itáliába invitálta. Tokiói zártkörű vetítése szeptemberben, a rendező halá­lának évfordulóján lesz, a japán film­színházakba pedig jövő év tavaszán ke­rül. S hogy a magyar mozikban mikor lesz látható? Reméljük, mielőbb! (A cikket a Japánban élő füzesgyar­mati festőművész, a helyi Japán Múze­um alapítója, Doma-Mikó István bo­csátotta rendelkezésünkre.) Kuroszava Akira filmrendező 30 remekművet adott a világnak tassák a világnak, mit tudnak. Csak a nagy karmester hiányzik, ám szelleme ott van velük az Oi folyónál és az Izu- félszigeti forgatáson, ahol assziszten­se, Koizumi rendez, most először egyedül. A parádés szereposztás méltó a stábhoz! Ä művészek nemcsak pro­fik, de legtöbbjük ereiben régi teátrista család vére csörgedezik, és gyerekko­ruktól filmeznek. A hét szamurájt ala­kító, legendássá vált színészek két le­származottja is szerepel: Mifune Siró a néhai „szamuráj-főszereplő” fia és Ka­tó Takayuki (Kuroszava rendező uno­kája), a másik szamuráj. A filmrajongók nagy érdeklődéssel várják a 48 éves Mifune játékát, aki fi­atalon, apja nyomdokain kezdte a fil­mezést, és most, 28 évi szünet után állt újra a kamerák elé. A művész túlzott szerénységgel kommentálja alakítását, és pátosszal vall arról, hogy a forgatás során áthatotta a röviddel ezelőtt elve­szített szülei és a pár hónapja halott rendező szellemisége. A főszerepet Terao Akira játssza, feleségének szere­pét Miyazaki Yosiko színésznő. Kuroszava története a Kyóhó kor­szakban (1716—1730) játszódik. A ki­váló, de érvényesülni képtelen szamu­ráj, Miszava Ihee feleségével, Tayoval utazásakor a zápor elől egy szegényes —i H—ül llilllillillli „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Ha részt kívánnak venni a játékban, legkésőbb kedden egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesz­tőség címére (5600 Békés­csaba, Pf. 111.) A levelező­lapra ne felejtsék el ráírni: Ezemyolcszáznegyven- nyolc, te csillag. A helyes |*r megfejtők között hetente há­rom tollat sorsolunk ki, a rejtvénysorozat végén pedig „ráadás” húzást tartunk, amelyen 1848—49-es témá­jú könyveket, verseskötete­ket nyerhetnek. Előző heti feladványunk megfejtése: a) Szeged. Egy-egy tollat nyertek: D, Nagy András (Gyula), Szarka Emília (Szeghalom), Az „ kezéhez tapad az aradi 13- Szujó Edina (Hunya). ak vére Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékére indított fejtörő játékunk 39. kérdése: Az utolsó császári fővezér volt a szabadságharc idején. Kegyetlenségéről nevezetes. Kiű? a) Weiden b) Haynau c) Liechtenstein ZENE!-ZENE!- ZENE! 9® taM ÉJiM Kedves Fiatalok! Zenei játékunk foly­tatódik. A kérdésre adott helyes válasszal két-két darab belépőjegyet lehet nyerni a szeptember 11-ei III. Frankó Dance Feszti­válra, mely a Körös Főiskola sportcsarno­kában kerül megrendezésre. Kérdésünk: Miről nevezetes a Rúzs együttes? a) ők adták ki az első illatos CD-t b) ők az első női zenekar c) ők adták ki az első disco CD-t A helyes válasz betűjelét írjátok fel a le­velezőlapra! A megfejtéseket legkésőbb szeptember 2-án adjátok postára! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Zene! Zene! Múlt heti rejtvény megfejtése: a) Ganxsta Zolee és a Kartel. Nyertesek: Boros Barbara, Békés, Varga Ágnes, Békéscsaba. A nyereményt a kiadó portáján (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.) lehet átvenni, legkésőbb szep­tember 11-én, a program megkezdése előtt egy órával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom