Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-07-08 / 183. szám
1999. augusztus 7-8., szombat-vasárnap A Békés Megyei Hírlap Melléklete Antal Imre lámpaláza Nem lőtték agyon játék közben — kihúzta a végéig Börcsök Enikő tervei színésznő meg nem rá az ideális társulatra Legendává haltak Ez is a huszadik század történelmének része Nostradamus a XXI. századról Még pár hónap, és belépünk a XXI. évszázadba. Ahogy a millennium közeledik, a félelem a 2000. évtől folyamatosan növekszik. Fölvetődik a kérdés, hogy akkor most örülnünk kell-e vagy netalán rettegnünk. Vajon egy békés évszázadba lépünk át vagy fejjel rohanunk neki a falnak? Egy orvos tudja, azaz tudta az igazságot. Úgy hívták: Nostradamus. Az ő neve úgy él emlékezetünkben, mint egy prófétáé, aki minden nagy eseményt előre látott, melyek a XVI. századtól kezdve történtek az emberiséggel. Ilyen volt: IV. Henrik halála, a nagy francia forradalom, Napóleon korszaka, a két világháború, a koncentrációs táborok szörnyűségei, a koreai háború, a berlini fal leomlása, a Szovjetunió szétesése, a csernobili katasztrófa vagy az Öbölháború Szaddám Húszéin ellen. Ezeket a történelmi fordulópontokat Nostradamus látnoki módon közölte, mint isteni sugallatokat Egyetlenegyszer sem tévedett akkor, amikor a nagy történelmi fordulópontokat előre jelezte. Bízhatunk-e abban, hogy előrejelzései az ezredfordulóra is pontosak lesznek? Ebben az esetben már 1999 júliusában nagy meglepetések várhatnak ránk. Nostradamus próféciáit a XV. század francia nyelvén írta, az úgynevezett „quatrain” formában. Ezek rövid költemények, amiket alaposan meg kell vizsgálni ahhoz, hogy megértsük jelentésüket. Közleményeinek fontossága az elmúlt évszázadok során egyenlő volt Izsák, Ezékiel, Jeremiás és Dávid följegyzéseivel, akik az Ószövetség lapjain mutatják nekünk a jövőt. Nostradamus roppant érthető módon közli velünk, hogy miképpen írta meg jövendöléseit. „Egy csöndes helyre éjjel visszavonulva, tanulmányozva az isteni sugallatot, sikerült megértenem a burkolt szavakkal megfestett jövő titkait. így sikerült például megértenem, hogy a Mindenható közölte velem halálom pontos dátumát (1566. július 2.), valószínűleg azért, hogy tudjam, meddig kell befejeznem hatalmas munkámat. Ezzel egy időben közölte velem a protestáns nép barbár legyilkolását Szent Bertalan éjjelén, Mária Antoanett kivégzését, a trafalgari csatát és az első világháborút.” Hitler hatalomra jutását például több anagramma is jelzi, az európai zsidók koncentrációs táborokba való elhurcolását pedig több quatrainben pontosan leírja. A berlini fal leomlása, az Öbölháború, Csernobil... Megannyi fontos tény, amit Nostradamus négyszáz éve előre látott. A „keleti fal”, amelyről Nostradamus beszél, a berlini fal lehetett, amely 1989-ben omlott le. 1990. augusztus 1-jén, azaz hét hónappal később az iraki hadsereg katonái lerohanták Kuvaitot, és hét napig tartották magukat a városban... 1986 áprilisában a Halley-üstökös (a „hosszú pálya”), egyenlő távolságra volt a Szatumusztól és a Marstól. E hónap 26-án egy hatalmas radioaktív felhőt vitt a szél („erősen ingázó szél”), amely majdnem egész Európát érintette. „Tüzek”, amelyeket valóban „titokban” tartottak, beláthatatlan következményekkel jártak. A jóslatok szerint a zűrzavar és a szakadárság fog uralkodni a világon a rontó szekták nagy száma miatt. Olyannyira erkölcsösnek fognak tűnni, hogy nehéz lesz megsemmisíteni őket. A „Centúriákban” Nostradamus néhány pontos tényt jósol meg: a pénzügyi összeomlást, a bankjegyek, a fémpénzek, a csekkek olyannyira inflálódnak, hogy semmilyen értékük nem lesz, és tűzre kell őket dobni. Az államadósság tehát óriásira növekszik. Megjövendöli az Antikrisztus születését is: Az Antikrisztust könnyen fel lehet majd ismerni, mert két foga a torkában lesz. Születése pillanatában Olaszország közepén, Toscanában „kőeső” lesz. Néhány évvel születése után éhínség terjed el az egész Földön. Az egyik híressé lett négysoros versben Nostradamus azt állítja, hogy II. János Pál pápát Lyonban fogják meggyilkolni, egy második négysorosban pontosítja, hogy a gyilkosság december 13-án, Luca napján fog megtörténni. Ami a III. évezredre szóló próféciákat illeti, nagy veszélyek fenyegetnek bennünket. Egy quatrainben leírja, hogy 1999 július-augusztusában a bolygók nyolc ritka konstellációja nagy veszélyeket rejt magában. Az alig néhány hét múlva, augusztus 11-én bekövetkező különleges napfogyatkozás rettegésbe hozta az asztrológusokat, mivel a Nap, a Hold, az Uránusz és a kínai sárkány konjunkciója egy különleges diszharmonikus aspektust alkot a Mars—Szaturnusz— Jupiter hármassal. Ez a napfogyatkozás 15 nappal azután a dátum után következik be, amit Nostradamus a nagy veszedelem kezdeteként megjelöl. Mi történhet e napfogyatkozás alkalmával, és a több, mint száz évente előforduló kedvezőtlen, erősen negatív aspektus következtében? Igen valószínű, hogy a Nostradamus által megjósolt koszovói háború, amely pár héttel korábban következett be, mint ahogy a jóslat sejtette, hosszú ideig igen komoly következményeket fog maga után vonni. Az előrejelzés szerint jóval a balkáni térségen túl, a nemzetközi helyzetre is „világhatással” lesz a konfliktus. Nostradamus szerint igen sok függ attól, hogy sikerül-e rövid idő alatt a „háborúszerű” akciókat befejezni. Ugyancsak rámutat a próféta arra, hogy a válság első komoly negatív következménye egy szörnyű járvány lesz. A témához kapcsolódó utolsó költemény közli, hogy a koszovói események hatása nem lesz katasztrofális, inkább úgy kell tekintenünk, mint figyelmeztetést, hogy hasonló helyzeteket lehetőség szerint meg kell előznünk. Ez az utolsó quatrain így fejeződik be: „A világ igen sokszor változik, de nem hal meg sohasem.” Egy másik komoly kockázátot jelentő esemény 2020 őszén fog bekövetkezni. Hasonló lesz a csernobili katasztrófához. Rövid idővel ezután egy másik diszharmonikus aspektus a Plútó és a Jupiter között jelentős ökológiai károkat fog okozni. A III. évezred elején, egészen pontosan 2021. január 27-én fog bekövetkezni a Nostradamus-jóslatok közül a legveszélyesebb. Ilyen katasztrófa Nostradamus próféciáiban még nem szerepel. Előre látva ezen veszélyes előrejelzéseket, sok lehetőségünk van arra, hogy megtegyük a szükséges lépéseket, és elkerüljük a végzetes következményeket. Ahogy a szólás is mondja: „Jobb félni, mint megijedni.” Egyszer sem tévedett akkor, amikor a nagy történelmi fordulópontokat előre jelezte. FeRKTK FEHÉREIN KOSZOVÓ, A NAGY BUKÁS A jelek szerint a NATO elszenvedte ötvenéves történetének legnagyobb kudarcát. Vezetői azt hitték, a Balkánon lehet európai fejjel gondolkodni. Azt gondolták, a szuronyok hegyén a megbékélés virága fog virítani. Bíztak abban, hogy a megbocsátás és a józan ész kerekedik felül. Biztosak voltak benne, hogy a hatalmas katonai gépezet megjelenése egyfelől elrettentőén hat, másfelől nyugalmat áraszt. Remélték, Koszovó elindul a nemzetiségi megbékélés útján. Tévedtek. Az albán gerillák nem csupán a szerb tisztogatás megállítását akarták, hanem teljes elszakadást. S ha ebben nem partner a NATO, akkor kikényszerítik ők, a koszovói szerbek zaklatásával, házaik felgyújtásával, tömeges gyilkosságokkal. A KFOR erejéből csak arra telik, hogy helikopterek és páncélosok oltalma alatt szerb földre kísérjék az újabb — ezúttal másik oldali — menekülteket. Az albán gerillák közben folyamatosan építik ki saját közigazgatásukat, hogy heteken belül mattot adjanak a NATO-nak, és visszafordíthatatlanná tegyék Koszovó sorsát. Ha nagyon durva akarnék lenni, azt írnám, az albánok „kiszülték” maguknak Koszovói Szerbiából. Van ebben igazság, a népes albán családok az évtizedek folyamán jelentősen megváltoztatták a terület etnikai összetételét, s a mostani tisztogatással egy- nemzetiségűvé akarják tenni Koszovót. Ezért farizeus a mérsékelt Rugóvá javaslata, aki népszavazást követel a térség hovatartozásáról, s ezért bukott meg a NATO Balkán-politikája. Mert akarja, nem akarja az Észak-Atlanti Szövetség, tankjai lánctalpa alatt fogják átrajzolni az albánok a határt. Legyen a NATO baja — mondhatják okkal, s el is hinném, ha nem lenne Vajdaság, Erdély, Felvidék, Burgenland. Ahol a világ szeme láttára és bárgyú mosolya mellett változtatták meg az etnikai arányokat — a mi kárunkra. Megint mi voltunk a balekok, akik hittünk Trianon és Párizs szentségében. Marad hát nekünk az illúzió, hogy a koncból nekünk is jut: autonómiát kap Vajdaság. Ne reménykedjenek, nem kap. Olyan autonómiáról még nem hallottam, ahol a kisebbség uralkodik a többség felett. Márpedig a Vajdaságban kisebbségben vagyunk. Elfelejtettük „kiszülni” onnan magunkat. Arpási Zoltán ... az albánok „kiszülték” maguknak Koszovót Szerbiából. Gyula, 1921. A Göndöcs kerti sétány, előtérben a Békésvármegyei Közművelődési Egylet Múzeumának épületével. Milyen hangulatos volt! Gondozott fák, ép padok, rendezett sétány...
