Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

o 1999. augusztus 2., hétfő GAZDASÁG Ahol a fiúk nem öröklik, hanem megveszik a szülők birtokát Magyar fiatalok a dán farmokon Mielőtt valakiből önálló mezőgazda lesz, olyan képzésben kell részt vennie, ahol a szakmát töviről hegyire megtanulhatja — így szól a dán mezőgazdaság egyik aranyszabálya. Ráadásul a tanulás eredményeként kapott zöld bizonyítvány a törvényi fel­tétele, hogy a gazda harminc hektárnál nagyobb mezőgazdasá­gi üzemet vehessen. A dániai gazdaképző a magyar fiatalok kö­rében is népszerű. Hogy miért, erre kerestük a választ. Dániában mintegy hetvenhét­ezer gazdaságot jegyeznek. Az átlagos birtokterület 36 hektár. A gazdaságok többsége a csa­ládra épül, külső munkaerőt nem vagy csak keveset alkal­maz. A dán paraszt a mezei munka legnagyobb részét saját gépeivel végzi, mint ahogy a föld, az épületek és az állatai is a tulajdonában vannak. Törvény mondja ki, hogy földet csak önálló személy birtokolhat, s et­től csak kivételes esetben enged eltérést. Törvény szól arról is, hogy a birtokosnak a földjén kell laknia. A birtok, illetve a ta­nya nem ajándékozható és nem örökíthető. A parasztnak a szü­leitől azt piaci áron kell megvá­sárolnia. Ha híján van a kész­pénznek, kéznél a banki hitel, ami itt egyáltalán nem elérhetet­len. Ám van még egy dolog, amelynek értéke a fiatal gazdák körében felér a pénzzel, ez pe­dig a tudás. A mezőgazdász­képzés jó öt évig tart. Az oktatás iskolában történik, a gyakorlati időt pedig egy-egy gazdaságban teljesítik a fiatalok. Sokan Ame­rikában, Ausztráliában vagy Angliában bővítik az ismeretü­ket. Sorolhatnánk még a példá­kat, ám már ennyiből is látszik, mennyire más a hazai és a dán mezőgazdaság mozgástere és feltételrendszere. Ám pontosan a tapasztalatszerzés, az újdon­ság varázsa az, ami odacsábítja a magyar fiatalokat. A dániai ta­nulásra a magyar földművelés- ügyi minisztérium és dán társ­minisztériumának együttműkö­dése ad lehetőséget. A gyoma- endrődi Bethlen Gábor Mező- gazdasági Szakképző Iskola végzett diákjai közül már töb­ben tanultak Dániában. Most ketten készülnek az útra: a Komódiban lakó Krucsó Balázs és a kondorosi Palyusik Gábor. Annyi már bizonyos, a két hó­napos felkészítő iskola után Ba­lázs a dániai Ribe egyik strucc- farmján teljesíti a tizenkét hóna­pos gyakorlatát. Majd négy hó­nap iskola után vizsga záija az alapképzést. A pomázi György Károly, valamint két gyoma- endrődi: Nagy Krisztián és Papp Imre már túl vannak az alapkép­zésen. Hármójuk közül Imre úgy döntött, visszamegy és foly­tatja a tanulást. Tizennyolc hó­nap mezőgazdasági gyakorlat és hat hónap iskola után szerzi majd meg a „szakképzett gaz­da” oklevelet. A következő lép­cső már a zöld bizonyítványt adó üzemvezető-képzés. — A gyakorlati időre 7500 dán korona a havi fizetés. Ebből fedezzük az étkezést és a szál­lást, valamint az iskolai tandí­jat. Ami marad, az a zsebpénz — mesélte Imre, aki korábban egy idős házaspár sertésfarmján dolgozott. A 650 anyakocás far­mon a hozzátartozókon kívül négy alkalmazott osztozott a munkán. Krisztián tehenészet­ben dolgozott. A 86 fejőstehe­net, 150 növendékmarhát és a napi háromszori fejést a gazdá­val ketten látták el. A farmok a családra épülnek, kevés az al­kalmazott, ez azonban magas színvonalú gépesítettséget fel­tételez. A fiatalok úgy tapasz­talták, a dániai parasztok tisztá­ban vannak a támogatási lehető­ségekkel és ki is használják azokat. Jórészt a kedvező hitel- feltételeknek köszönhető a far­mok nagyfokú gépesítettsége. A takarmányozást, a fejést szá­mítógép vezérli, nem ritkán az óltakarítást is. A minőségre és a mennyiségre rendkívül kénye­sek. Á kvóták fegyelmet köve­telnek. A piaci áringadozás Dá­niában sem ismeretlen, ám a felvásárlás egyenletes. Hosszú távú szerződések köttetnek, amit sem a termelő, sem a fel­vásárló nem rúg fel. A megszólalók közül Kriszti­án a Bethlen Gábor Szakképző Iskola technikusi képzésén ta­nul tovább, Károly közgazdász­nak készül, Imre a mezőgazda­ságban képzeli el a jövőjét. Bár­hol is lelik meg a boldogulásu­kat, a dániai út szakmai tapasz­talatban, nyelvtudásban és él­ményekben gazdagabbá tette őket. Egy takaros farm látképe valahol Dániában. Az országban törvény mondja ki, hogy a földet birtokló személynek a tulajdonán kell laknia Nem várható fordulat a gazdaságpolitikában Lassul a növekedés A GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisa szerint - amely az ABN-AMRO Bank együttmű­ködésével készült - egyre ke­vésbé valószínű, hogy még az idén sor kerülhet a gazdasági egyensúly javítását szolgáló ki­igazító intézkedésekre. Ezek meghozatala feltehetően csak 2000-re várható. A gazdaságkutatók szerint a gazdaság ez évi fejlődése a ko­rábbi előrejelzéseknek megfe­lelően alakul: a növekedés las­sul, a lakosság jövedelmének reálértéke a tavalyit megköze- litő ütemben emelkedik, az ál­lamháztartás, valamint a kül­kereskedelmi és fizetési mér­leg hiánya nő, az infláció vi­szont egyszámjegyű marad. A külpiaci körülmények tovább­ra is kedvezőtlenek, javulás ta­lán az év végére, de inkább jö­vőre várható. Az előzetes adatok szerint a bruttó hazai termék az első ne­gyedévben a várakozásoknak megfelelően alakult: az egy év­vel korábbihoz képest 3,3 szá­zalékkal emelkedett. A fizetési mérleg májusi, illetve az állam- háztartás júniusi hiánya ala­csonyabb volt az előző hóna­pok átlagánál, a szakemberek szerint azonban bizonyosra vehető, hogy mindkét deficit éves összege meghaladja majd a tervezettet. A fizetési mérleg hiánya várhatóan hárommilli- árd dollár körül alakul, míg az államháztartás deficitje - egy­szeri bevételnövelő intézkedé­sek és pénzügytechnikai lépé­sek révén - valószínűleg a GDP 5 százaléka körül lesz tartható. - ug ­A GKI Gazdaságkutató Rt. - ABN-AMRO Bank prognózisa a magyar nemzetgazdaság 1999. évi folyamatairól 1998 tény 1999. jan.-ápr. 1999 előrejelzés 1. A GDP éves volumenindexe (%) 105,1 103,3‘ 103,5 2. Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, %) 111,4 106,4‘ 107 3. A kivitél változásának indexe (főivé áron. dollárban, %) 120,4 104,5 108 4. A behozatal változásának indexe (folyó áron, dollárban, %) 121,1 107,4 110 5. A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd dollár) 2,7 1,3 3,5 6. A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd dollár) 2,3 0,8 3,0 7. Külföldi működőtöké beáramlása (milliárd dollár) 1,4 0,7 1,5 8. Az államháztartás hiánya (milliárd forint) 506,4“ 391,2‘ 580 9. Foayasztói árindex 114,3 109,3" 109,5 10. A regisztrált munkanélküliek száma az időszak végén (ezer fő) 404 394“ 390 A tényadatok fonása: KSH, GM. MNB A százalékos adatok az előző év azonos időszakáhQz viszonyítják a táblázatban szereplő folyamatokat. a) Január-március b) Egyes év végi rendkívüli kiadások nélkül. c) Január-június; helyi önkormányzatok nélkül. d) Január-június. Tovább nyílt az agrárolló A Magyar Agrárkamara támogatja a támogatások mértékét A Magyar Agrárkamara (MÁK) reálisnak tartja a földművelésügyi tárca által jövő évre igényelt 413 milliárd forintos költségvetési támogatást. A testület szerint a jelenlegi agrárválság megoldásához kormányzati szintű döntés szükséges. Keveset adnak a búzáért A külföldi piacokon tíz éve nem volt ilyen olcsó az étkezési mi­nőségű malmi búza. Rijekában vagy a francia kikötőkben ton­nánként 100 dolláron kínálják az étkezési minőségű gabonát. Az új búza jelenleg 80 dollár körüli áron értékesíthető a ma­gyar határon. Ez azt jelenti, hogy a hazai termelők az ex­portra szánt termésért 17-18 ezer forintot kaphatnának, de ennyiért nyilván nem adják oda. Vermes András, az Agrograin Rt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: az esőzések és az alacsonyabb termés hatására a malmi minőségű étkezési búza ára jelenleg 20-22 ezer forint körül mozog, a takarmány és a malmi minőség között lévő eurobúzáé pedig 17 ezer forint. A takarmány­búzáért 14-15 ezer forintot kí­nálnak a kereskedők. Az ex­portőrök főként az euro- és a takarmánybúzát keresik A vezérigazgató szerint az idén 3-400 ezer tonna búza ke­rülhet kivitelre, ez a mennyi­ség gond nélkül értékesíthető lesz az Európai Unióban. Az Agrograin Rt. az idén húszezer tonna gabona felvá­sárlására kötött szerződést. A minőséget illetően az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az esőzések előtt leara­tott termény minősége jó, a ké­sőbb betakarított termésé már gyengébb. Mivel a Duna a Fekete-ten­ger irányába nem hajózható, ez nehézségeket okoz, a gabo­nát vasúton kell szállítani, Ro­mánián keresztül, s ennek is árfelhajtó hatása van. (u) A herényi gazdák elégedetlenek Röviden Lejegyezték. A magyar biz­tosítók megtartották ígéretü­ket, és a csütörtöki aukción ötmilliárd forint értékben je­gyeztek a 2009/B jelű, 10 éves futamidejű államköt­vényből - közölte Borbély László András, az Állam- adósság Kezelő Központ igazgatóhelyettese. A kincs­tár 5,250 milliárd forint ér­tékben ajánlott fel államköt­vényt, erre 6,414 milliárd fo­rint értékben érkeztek ajánla­tok. Jól áll az ÁPV Rt. Az Álla­mi Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. az év első hat hó­napjában 97 milliárd forint bevételre tett szert - közölte Gansperger Gyula, elnök­vezérigazgatója. A 32,7 milli­árd forintos éves költségveté­si befizetési kötelezettségé­ből'18,4 milliárd forintot tel­jesített az első félévben. A cég várhatóan túlteljesíti 116 milliárd forintos bevételi ter­vét. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 384,82 EURÓ 253,55 Francia frank 38,65 Német márka 129,64 Olasz líra (1.000) 130,95 Osztrák schilling 18,43 Svájci frank 158,80 USA-dollár 236,90 Kelet-európai devizák Cseh korona 6,90 Lengyel zloty 61,37 Szlovák korona 5,64 Mészáros Gyula, a MÁK főtit­kára csütörtökön elmondta: 2000-re olyan agrárköltségve­tésnek kell készülnie, amely le­hetővé teszi, hogy a mezőgaz­daságban megszűnjön a gon­dok kényszerű tüneti kezelése. A szakember az idei piaci gon­dok okát főként abban látja, hogy nincs elegendő forrás az ágazati problémák kezelésére. Az év első öt hónapjában - mutatott rá a főtitkár - számot­tevően nyilt az árolló, 10 szá­zalékkal csökkentek a termelői árak. Az év első öt hónapjában mintegy 30-40 milliárdos ár­veszteséget szenvedett el az Az amerikai módszer magyar- országi alkalmazásához az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma mintegy kétmil­lió dollár támogatást és szak­mai segítséget nyújtott. (Ma­gyarországon öt évvel ezelőtt indították be ezeket a projekte­ket.) A program maga ugyan befejeződött, de a felkészített magyar szakemberek továbbra is alkalmazzák az abban elsajá­tított, a foglalkoztatáspolitiká­ban eddig sikeresnek bizonyult eljárásokat. agrárium; ez az év végére elér­heti akár a 100 milliárd dollárt is. A kamara szakértői három lehetséges agrárfejlődési mo­dellt dolgoztak ki arra az eset­re, ha a költségvetési támogatá­sok reálértéken nem változnak, illetve nem kezdődik meg hala­déktalanul a támogatottság le­maradásának felszámolása. Az egyik modell rokon a földműve­lésügyi kormányzat jelenlegi el­képzelésével, és összhangban van az agrárgazdaság fejleszté­séről szóló törvénnyel. E válto­zat szerint a támogatások reál­értéken való szinten tartása Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány a következő két év­ben 100 millió forinttal támo­gatja az elhelyezkedést elősegí­tő részprogram hazai alkalma­zását. A további támogatást az indokolja, hogy jóvoltából ed­dig csaknem 3600-an találtak maguknak munkahelyet. Leg­többjüknek még elbocsátásuk előtt sikerült új munkát keres­niük a programba bekapcsoló­dó munkaügyi szakemberek se­gítségével. Különösen a kistér­ségi gazdaságfejlesztési elkép­mellett a GDP-növekedés figye­lembevételével el kell kezdeni az uniós termelőkkel szembeni támogatottsági hátrány ledol­gozását. Évente mintegy 60-70 milliárd forinttal kellene növel­ni az agrártámogatást ahhoz, hogy csökkenjen a hátrány az Európai Unió agrárvállalkozói­val szemben. Prioritást kell ad­ni a fejlesztéseknek és a piac- szabályozásnak. A kamarai mo­dell szerint az agrárolló további nyílását meg lehet akadályozni, az ebből származó vesztesége­ket mérsékelten, évente 6-8 szá­zalékkal csökkenteni lehet. A hazai agrárvállalkozók jövede­lempozíciója három év alatt je­lentősen javulhat, így a magyar mezőgazdaság fejlődési pályára állhat. Újvári zelések eredménye volt szem­betűnő - már röviddel beindítá­suk után 900 új munkahelyet, csaknem 100 új vállalkozást hoztak létre. A megkezdett korszerűsítések a jövőben további elhelyezkedé­sekre adnak lehetőséget. A munkáltatók igényeihez igazí­tott képzési programokon eddig 2500-an vettek részt, és sikerült munkát találniuk. E projekt ér­dekessége az, hogy csak annyi ismeretet adnak át a képzések során, amennyi a munkáltatók szerint az adott munkakör be­töltéséhez minimálisan szüksé­ges. így igen gyorsan elvégezhe­tők a tanfolyamok, s a munkál­tatók vállalják az abban részt ve­vők elhelyezését is. Nemrég a falugazdásznak kellett bejelenteni Mezőberényben is, kinek hány darab 160 kilogramm feletti sertése van. A városban 1200 darabot írtak össze. Csütör­tök délután a gyulai húskombi­nát mezőberényi felvásárlási iro­dája előtt 13 órakor közel 200 ember várakozott. Mindenki ab­ban a hiszemben állt közel két óra hosszát a tűző napon, hogy végre megszabadulhat túlsúlyos sertéseitől. 15 óra előtt pár perc­cel az emberek már idegesen, egyre türelmetlenebbül várták, hogy végre mondják el a név­sort, kinek és hány darab sertését szállítják el. A városban vasár­nap 60, jövő héten csütörtökön ismét 60 darabtól szabadulhat­nak meg a gazdák. Tehát jelen­leg az 1200-ból 120 megy el. A semminél ez is több, az igaz, de mi lesz a többivel? A jövő héten az embereknek ismét órákig kell állni, hogy megtudják, az övéké­vel mi lesz. A tűző napon a gaz­dák az idő haladtával egyre inge­rültebben, ki-ki vérmérséklete szerint mondta el véleményét er­ről a „disznóügyről”. Beszéltem nyugdíjassal, aki az egész havi nyugdíját költi takarmányra, mert a sertésnek enni kell. A má­sik férfinak több, mint 40 jószág röfög az ólban, sokan megfogad­ták, csak most szabaduljanak meg ettől a csapattól, soha töb­bet nem vesznek malacot. Düh, elkeseredés, lemondó legyinté­sek... Az „eredményhirdetés” után lassan mindenki hazafelé veszi az útját, bízva abban, talán a jövő héten az ő sertéseit is át­veszi valaki, ha addig el nem hullanak. Egy idős bácsi csend­ben, csak úgy önmagának mond­ta, a dögtelepen biztos átveszik majd... Harmati Erzsébet Az Egyesült Államokban alkalmazott módszer itthon is sikeres Folytatódik a munkaügyi együttműködés Továbbra is alkalmazzák Magyarországon az Amerikai Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának foglalkoztatássegítő prog­ramját. Az erről szóló megállapodást csütörtökön Budapesten írták alá a Miniszterelnöki Hivatal, több minisztérium és az amerikai program képviselői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom