Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-28-29 / 200. szám
MEGYEI MLAR MEGYEI KÖRKÉP 1999. augusztus 28-29., szombat-vasárnap Sonkolyos Károlyné gazdag „gyógyító” birodalma ■ FOTÓ: SUCH TAMÁS SZERENCSEJATEK Unió: nem az apák kihívása... Európáról, csatlakozásról a szanazugi ifjúsági táborban A Fekete-, és Fehér-Körösök összefolyásánál található szanazugi üdülőközpont Brüsszeltől légvonalban több, mint ezerháromszáz kilométerre fekszik. Hogy a kedvelt Békés megyei üdülőhely kiskocsmáiban mikortól lehet majd az Európai Unió hivatalos pénzével, az euróval fizetni, még senki sem tudja. Az azonban már biztos, hogy a szanazugi ifjúsági táborban Ifjúság és Európai Unió címmel megrendezett nyári tábor fiatal résztvevői életük jó részét már uniós polgárként fogják leélni. Ahogy a rendezvény egyik előadója mondta: az Európai Unió már nem az apák kihívása, hanem gyermekeiké. A szanazugi ifjúsági tábor árnyas fái alatt, a ragyogó napsütésben nemcsak az uniós csatlakozás tűnik távolinak. Az idő a közeli Körösre csábít, a tábor lakói azonban inkább az Európai Unió regionális és biztonságpolitikájának rejtelmeiben merülnek el. Ez számukra talán azért is érdekes, mert az unió nekik (remélhetőleg) már nem elérni való cél, hanem napi gyakorlat lesz. A huszonévesek buzgón jegyzetelnek, s mint kiderül: nem feltétlenül minden újdonság, amit hallanak.-— Először hobbi szinten érdeklődtem az Európai Unióról, majd egy iskolai verseny után merültem bele jobban a témába — mondja a tizennyolc éves, budapesti Solymári Gabriella, aki szeptembertől a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán kezdi meg felsőfokú tanulmányait. Gabi a XIII. kerületben európai uniós klubot „nyitott” barátaival. Céljuk, hogy minél többen, minél többet halljanak az unióról. Ennek érdekében előadásokat, vitaesteket rendeznek. — Úgy vettem észre, hogy az Európai Unióval kapcsolatban három csoportba lehet osztani az embereket. Van, aki csak innen- onnan hall róla, de nem érdekli különösebben. Akad olyan, akit érdekelne, de lusta, hogy utánanézzen a dolgoknak. S van, akit nagyon érdekel a téma, és igyekszik is olyan körökben mozogni, ahol információkat, ismereteket szerezhet — mondja Gabi, akinek az előadások közül az unió közigazgatásáról és régiós politikájáról szóló előadások tetszettek a legjobban. Nincs ezzel másként a huszonhárom éves Pilishegyi Péter és a huszonkét esztendős Molnár Balázs sem. A szarvasi Pilishegyi Péter a Kossuth Lajos Tudományegyetem közgazdász szakán végzett, jelenleg politológusnak tanul. — Azért jöttem ide, hogy olyan emberektől halljak az Európai Unióról, akik „testközelből” ismerik. Izgalmas számomra a kérdés, hogy azokat a területeket, melyek fejlettségben ugyan kiemelkednek térségükben, de az országos áramlathoz mégsem tudnak kapcsolódni, milyen eszközökkel lehet felzárkóztatni. Hogyan kapcsolódhatnak majd az unióhoz? — mondja Péter. — Minél több értelmes fiatal ismeri meg az uniót, annál jobb lesz az országnak a csatlakozás után — summázza az uniós táborban való részvételét a Mórról érkezett Molnár Balázs, aki hogy még véletlenül se maradjon ki semmilyen unióval kapcsolatos történésből, tagja a Magyar Egyetemista Szövetség az Európai Unióért szervezetének, az Európai Tájékoztatási Egyesületnek, és a Szocialista Párt európai uniós integrációs tagozatának. — Az unió háttere, a róla alkotott véleménykülönbségek azok, melyek felszínre kerülnek itt az előadások alatt, és ezeknek a különböző nézeteknek az ütköztetéséből lehet igazán megérteni az Európai Unió működését — mondja Balázs. — Megérteni- és megismerni való pedig bőven van. Épp ezért a nyári tábort rendező MSZP megyei szervezete a téma egészét felölelve igyekezett előadókat meghívni. Egyikükkel, dr. Csatári Bálinttal, a Magyar Tudományos Akadémia Alföldi Kutató Intézetének igazgatójával előadása után ülünk le néhány percre beszélgetni. — Misztifikáljuk az uniót, és nem mindig rendelkezünk róla kellő ismerettel — állítja Csatári doktor, aki az EU regionális működésével ismertette meg a fiatalokat. — Egy tanulási folyamaton kell átesnünk, hogy a mostanában oly sokszor felszínre kerülő „uniós fogalmak” tartalommal töltődjenek. Közben újabb előadás kezdődik. Dr. Dérer Balázs, az Atlanti Társaság főtitkárának irányításával a NATO kerül terítékre. A fiatalok pedig kérdeznek. Mert megismerni csak így lehet... Kovács Attila Sarkadkeresztúri kitüntetettek Sarkadkeresztúron az utóbbi évek során alakult ki az a hagyomány, hogy az augusztusi képviselő-testületi ülésen elismerésben részesítik a település kimagasló tevékenységet végző lakóit.-— A sarkadkeresztúri tanulók az idén minden eddiginél eredményesebben szerepeltek a különböző tanulmányi versenyeken, kulturális- és sportrendezvényeken. Ennek elismeréseképpen húsz általános iskolás diák kapott összesen 275 ezer forint pénzjutalmat — tudatta a jelenlévőkkel Nagy Mihály polgármester. A középiskolákban tanulók közül ebben az évben Tokai Mária vehetett át jutalmat. Az idén második alkalommal osztották ki a „Sarkadkeresztúr községért” kitüntető díjat, melyet a település fejlődése érdekében kifejtett, kimagasló és példamutató tevékenység végzéséért, illetve a lakosság szolgálatában hosszú időn át általános elismerést kiérdemlő munkáért ítélhet oda a képviselő-testület. Ez alkalommal két nyugalmazott pedagógust illetett a kitüntetés: Fábián Tibornét, aki huszonkét évig volt a helyi általános iskola igazgató- helyettese és Patkás Gábort, aki hivatása mellett kiemelkedő szerepet töltött be a helyi közművelődés irányításában, továbbá nevéhez fűződik a község történetét feldolgozó kiadvány megszerkesztése is. V. K. Pályáznak és fejlesztenek Az Orosházi Egyesített Szociális Intézmény keretein belül működő családsegítő szolgálat egy pályázaton nyert 500 ezer forintot. Ennek felhasználásáról és a folyamatban lévő beruházásokról beszélgettünk Széli Györgyné igazgatónővel. — A családsegítő szolgálatnál egy éven át tiszteletdíj nélkül, ingyen végezték a munkát a jogászok és a pszichológus. Ebből a pénzből szeretnénk a segélyszolgálatunkat minőségileg is megújítani, most már tudjuk honorálni is azoknak a segítségét, akik ebben részt vesznek. Az eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy szükség van jogászra és pszichológusra is — nyilatkozta az intézmény- vezető, aki a hajléktalanszálló kapcsán viszont azt újságolta el, hogy a téli krízisellátásra is beadtak egy pályázatot, aminek a pénzéből konzerveket, instant leveseket szeretnének majd vásárolni. (Orosházán 1995 óta működik a hajléktalanok háza.) — Az épület komolyabb felújítását most fejeztük be. Öreg ingatlanról van szó, időszerű volt a tetőcsere, a szigetelés elkészítése, a konyha kicsempézése. Azt hiszem, a környéken nincs még egy ilyen komfortos szálló a hajléktalanok számára, mint a miénk. Ha már a felújításoknál tartunk, azt is szeretném elmondani, hogy egy örökség folytán komolyabb pénzhez jutott intézményünk, ebből a garázsokat korszerűsítjük, hogy a gépkocsiparkunkat megfelelő körülmények között tudjuk tárolni — tudtuk meg az igazgatónőtől. (esete) takácsvásznat), a tökéletes fonalat. Apropó! Fonal! — Honnan szerzik be a ma már nem is olyan olcsó hímző- fonalakat? — Sokan hímeznek a maguk gyönyörűségére, ám giccses portéka kerül ki kezeik közül. Ilyen fonal volt otthon — ezt mondják és fáradtsággal csinálnak buta giccset, hiszen a minta a szedett-vedett cérnáktól elveszti eredetiségét. Mi erre nagyon ügyelünk. Én bizony vártam már két évet is egy zöld fonalra. Akkor tudtam beszerezni. Hajdanán Jugoszláviába jártunk, mert ott olcsó volt. A vámos elképedt nagyon, amikor az autónk csomagtartójában megpillantotta a tömérdek fonalat. Fejéhez kapott és azt mondta: Teremtő Atyám! Minek maguknak ennyi madzag?! -—eleveníti fel a régi szép időket, miközben maga is jót kacag a sztorin. — A kézimunkázóknál is változik a divat. Most mit készítenek szívesebben? Mi a kelendőbb? — Azt nem tudom, hogy mi a kelendőbb, mert én egyetlen darabomat sem értékesítem. Viszont a vagdalásos hímzéssel pályázunk az idei textiles konferenciára, mert most ez valóban divatos technika és csodálatosak az így hímzett motívumok. — Rengeteg sablonja van Margitka néninek. Van-e speciálisan orosházi ezek között? — Van bizony! Csak sajnos kevesen ismerik. Az orosházi térítők általában keresztszemesek, kevés a szabadrajzú, kontú- ros munka. Általában növényi motívumok jellemzik — és már mutatja is a vörössel, kékkel, óarannyal hímzett térítőit vendéglátónk. — A jubileumi kiállításon milyen kézimunkákban gyönyörködhetnek az érdeklődők? — Bemutatjuk az újakat, de láttatjuk a régebben készített futókat, huzatokat, térítőkét. De lesz ám egy kalocsai hímzéssel díszített menyasszonyi ruha is kiállítva. Érdemes lesz megnézni! — simít végig egy bemutatásra szánt tótkomlósi forgórózsás párnahuzaton. Erről azok is meggyőződhetnek, akik szombaton ellátogatnak a Petőfi Művelődési Központba 11 órakor és megtekintik az orosházi díszítőművészeti kör asszonyainak kézimunkáit. Csete Ilona Tánclliét a KlSZ-táborban. (ke) Huszonöt résztvevőt számlál ezekben a napokban a Bottá Tibor és Szűcs Éva által vezetett tánctábor Békéscsabán, a volt KISZ-táborban. A délután 17 órától kezdődő foglalkozásokon a legkülönbözőbb korosztály képviselteti magát FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kétszer annyi „kismadár” a RFG-ben Mi sem bizonyítja jobban a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium gólyatáborának sikerét, minthogy a tavalyihoz képest kétszer annyi „kismadár” vert tanyát a volt laktanya falai között. Barát T ünde történelemtanár az idén augusztustól a gimnázium alkalmazottja, és máris a gólyatábor boldog vezetőjének mondhatja magát: — Tulajdonképpen én csak azért kellek, hogy legyen velük egy felnőtt is. Szerda reggeltől péntek délig tart a tábor, mivel a leendő kilencedikesek többsége vidéki, eleve bentlakósra terveztük a tábort a 86 gólya számára. A diákönkormányzat szervezte a programok nagy részét, a gyerekek pedig fegyelmezettek, érdeklődőek és úgy látom, nagyon élvezik a gólyatábort — hiába, most még nem kell tanulniuk. — Mire jó a gólyatábor? — Lehetőségük van a gyerekeknek kötetlenebb formában megismerkedni a gimnázium hagyományaival, szellemiségével, a szaktantermekkel, évfolyam-, illetve osztálytársaikkal és nem utolsósorban leendő osztályfőnökükkel. Közben persze vetélkedőket tartottunk, elvittük őket városnézésre, a megyei könyvtárba és a Gadara-házba. Reggel zenés ébresztővel és tornával kelnek, este pedig egészen 11-ig tartanak a programok. Furcsamód itt az önismereti játékok kelendőbbek, mint a diszkó. — Frankó — A meghívón félszáz név sorakozik betűrendben, az asszonyok valamennyien az orosházi díszító'művészeti kör tagjai. Egy nem mindennapi kiállításra invitálnak Orosházán, a Petőfi Művelődési Központ koncerttermébe. Éppen 35 esztendeje, hogy megalakították tehetséges kis csoportjukat, azóta szent és sérthetetlen a hét első napja: ekkor találkoznak immáron több mint három évtizede. A szombati programra csalogató meghívón az is ott áll, szakkörvezető: Sonkolyos Károlyné. Margitka nénit a nagy készülődés kellős közepette leptük meg a minap. Egy kis beszélgetésre invitáltuk, miközben az asztalt kiszabadította a vasalásra előkészített kiállítási anyagoktól. A hímzett térítőkét, párnahuzatokat azonban nem tette a szekrény mélyére, hiszen a mondandót láttatni is szereti készítőjük. — Háziasszonyok klubjaként indult a mi közös életünk 1964 március elsején. Az akkori művelődési ház igazgatójának, Feldmann Józsefnek a biztatására kezdtük el a szakköri foglalkozásokat. Elég sokan voltunk már az első találkozások alkalmával. De ne is csodálkozzunk, hiszen akkor volt a kalocsai láz — emlékezik az alapítás éveire Sonkolyos Károlyné, aki maga is kedveli a kalocsai mintát, ezt konyhája falának kipingálásával bizonyította egykoron. A látvány még ma is lenyűgöző. — Hogyan sikerült ilyen tartósan összekovácsolni ezt az ügyes kezű kis közösséget? — Nem is olyan kicsi ez! Ötven tagunk van, de akad, aki csak a tagdíjat fizeti be, néhányszor eljön közénk, de nem hímez rendszeresen. Más szakkörökkel is tartjuk a kapcsolatot, tanulunk egymástól. A hétfői foglalkozásainkon nagyon szép dolgok születnek kezünk nyomán. Emberileg is sokat ad ez a közösség. A bajban nekem is ők voltak a támaszaim, mert nagyon jó lelkű asszonyok valamennyien — mondja kissé elér- zékenyülve a szakkörvezető, aki sokat vállal magára, utazik, kutatja az új motívumokat, hogy azután megossza a többiekkel. Majd együtt keresik a megfelelő anyagot (terlisztert, MINDEN IDŐK LEGMAGASABB LOTTONYEREMENYE VÁRHATÓ EZEN A HÉTEN AZ ÖTÖSÖN! RT.
