Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-26 / 198. szám
^ 1999. augusztus 26., csütörtök GAZDASÁG 9 MS MEGYEI HÍRLAP Szinte minden izomcsoportra fatál megfelelő gépet a terembe be- í térő vendég roT<>: Kó'. v -s KiaséBET Újabb konditerem a gyengébb nem erősödésére Itt az újabb lehetőség a konyhából egy órácskára szabadulni, sportolni vágyó hölgyek számára, hiszen a napokban megnyílt a Tech- nogym női konditerem Békéscsabán. A tulajdonos Wellness-Cardio Bt. vezetőjét, Csuvarszki Szilviát kérdeztük a teremről, a szolgáltatásokról és a tervekről. — Azt gondoltuk, nagyon sok olyan nő él a városban, aki a háztartás és a gyereknevelés mellett mozgásra vágyik, ám ezt nem szívesen teszi férfiak előtt — mondja Szilvia. — A középkorosztály számára nyitottuk a termet, ám természetesen a fiatalabbakat és az idősebbeket is szívesen látjuk. — Milyen gépekkel dolgozhatják le felesleges kilóikat a hölgyek? — A megyében szinte egyedülálló, hogy háromféle — úgynevezett —. cardiogéppel rendelkezünk: futópadon, taposógépen és kerékpáron veszthetik el a kalóriáikat vendégeink. Mindhárom programozható, s rehabilitációra, állapotfelmérésre is alkalmasak. Erősítő gépeink nemcsak kifejezetten testépítésre, hanem egy-egy izomcsoport karbantartására is kiválóan használhatóak. A Technogym olasz szerkezetei világszínvonalúak, rendkívül masszívak, s a nagy igénybevétel mellett megbízhatóak. — Milyen árakkal dolgoznak, s milyen szolgáltatásokkal bővítik még a konditermet? — Próbáltuk az árakat mérsékelni, s megfizethetővé tenni, egy napijegy tartalmaz három deciliter üdítőt vagy ásványvizet is. A jövőben szeretnénk magas tartalmú vitaminokat, fehérjéket, zsírégetőket és energiacsemegéket is árulni. Novemberben érkezik meg az új, álló gyémántszolárium is. B. Párkányi Adrienn Adóprésben a magyar vállalkozások Ma a vállalkozók 23—25-féle adót fizetnek. Könnyítést jelentene, ha csak háromféle adót kellene fizetni. Egy forgalmi típusút, amely az áfát jelentené, egyet a jövedelmek (szja, társasági adó) és egyet a bérek után. Mindez megteremthetné az átalányadózás feltételeit, ami kettős garanciát adna: biztos bevételt az államnak, és kiszámítható kiadást a vállalkozóknak. Tehát az adórendszert ebbe az irányba kellene módosítani. Ez az állás- foglalása a KISOSZ (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége) Országos Tanácsának. Antalffy Gábor, a KISOSZ főtitkára azonban leszögezi: Munka helyett adminisztrálni? — Mindhárom vállalkozói kör más-más elbírálást igényel. Állami támogatásokra, hitelekre leginkább a kis- és közepes vállalkozások számíthatnak. A mikrovállalkozásoknál a legfontosabb a vállalkozók életének leegyszerűsítése. Ez a réteg egymagában vagy családtaggal végzi a munkáját. Számára a legfontosabb, hogy hagyják dolgozni és annyit keressen, amiből családjával meg tud élni. Ha kereskedés helyett adminisztrál, akkor megbukik. Nincs havi 25 ezer forintja könyvelőre. Ezért a mikrovállalkozáso- kat egyszerűsített adminisztrációval, az adórendszer átalakításával, az egyoldalas bevallással és egyszeri havi adóbevallással kell segíteni, hogy ne a munkanélküliek, vagy hamarosan azzá válók, esetleg a fekete- munkások táborát növeljék. Egy-egy mikrovállalkozás — például egy kiskereskedő — úgy terület speciális ellátására keíl hogy vállalkozzon, különösen ott, ahol multinacionális cégek bolthálózata vagy szupermarket áruháza jelenti a konkurenciát. A Dunántúlon, Nyugat- Magyarországon a gondok kevésbé jelentkeznek. Ott ugyanis több a pénz, nagyobbak a fogyasztási igények, átalakulnak a vásárlási szokások. Ugyanakkor Nógrádban, a Nyírségben, Borsodban létfontosságú a mikro- és kisvállalkozások életben tartása. De ugyanez jellemző Debrecenre, Békéscsabára, Csongrádra, és természetesen a környező településekre. Régiója válogatja Hogy mi okozza a speciális gondokat? Dr. Martonosi István, a KISOSZ társelnöke szerint az említett térségekben sok kisüzlet megszűnt, mert tarthatatlanok a bérleti díjak. Ezért megfordult a folyamat, és manapság a korábbi árak 60—70 százalékáért is lehet üzlethelyiséget bérelni. Nemrég Csongrád megyében tartott a KISOSZ egy rendezvényt „Élni és élni hagyni” címmel, amelyen a kisboltok és a nagyáruházak, a „multik” viszonyáról volt szó. A környező három megye képviselői elmondták, hogy az ellehetetlenedés egyik oka, az áru beszerzése kis tételben drágább, mint diszkont áron. A másik, hogy a multik jelentős adókedvezményt kapnak, például munkahelyteremtés címén, mert 2—300 főt alkalmaznak. Ugyanakkor a kisboltok is foglalkoztatnak alkalmazottakat — pár embert — kedvezmény nélkül, pedig ha összeadjuk a kisboltokban foglalkoztatottak számát, akkor az — Csongrád és a szomszédos megyék átlagában — több, mint a nagyáruházban foglalkoztatottak létszáma. A regionális helyzetről viszont a főtitkárnak volt még mondanivalója. Egyenlőtlen a verseny a m ultikkal — Legalább négy régióra kell osztani az országot —javasolja a társelnök. — Nyugat-Magyar- országon nem ellenzik a mamutcégek letelepedését. Ahol ugyanis van termelő kapacitás, ott ugrásszerűen javul a kereskedők és vendéglátók helyzete. A multik bejövetele pedig fellendíti a termelő szférát. Ez kihat a magánpanziók, szállodák forgalmára is. Változik a nívós termékek iránti kereslet, jobb árréssel adhatók el a termékek és szolgáltatások. Hasonló pozitív példát mondhatok Székesfehérvárról is. Ezek a zöldmezős beruházások nemcsak az ipar fejlesztését eredményezték, hanem a nagy cégekre települő beszállítói illetve kiskereskedelmi szektor fejlesztését is. Nem mindenütt ilyen szép a menyasszony, hiszen a multinacionális cégek betelepülésével a hagyományos élelmiszer-kereskedelem hátrányba került. A multik ugyanis a nagyközönség napi beszerzési cikkeit célozták meg, és ezzel felgerjesztették a vásárlói igényeket. Nyilvánvaló, hogy egy kisbolt képtelen lépést tartani az árukészletek növekedésével. A verseny tehát nem is verseny, mert forráshiány miatt kiütik a kiskereskedőt. Kedvező változás a vendéglátóiparban észlelhető. Ahol a gazdaság, az ipar megpezsdült, ott megugrik az éttermi forgalom, fellendül a turizmus. Eszaknyugat-Magyarország, a Dunántúl toronymagasan vezet a régiók között. Dél-Dunántúl, Dél-Magyarország, Tiszántúl a sereghajtók, bár Dél-Dunántúl kezd felzárkózni. Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megyékben mind a kereskedelemben, mind a vendéglátóiparban, a falusi turizmusban jelentős a visszaesés — állapította meg a KISOSZ elnöke, hozzátéve. — A legeslegnehezebb helyzetben a rendszer- váltás óta folyamatosan Északkelet-Magyarország van. A közelmúlt folyamatai ott nem is kecsegtetnek jelentős áttörés reményével. Hunyor Zsolt A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon a kukorica távolabbi határidői emelkedtek, a búza szeptemberre csökkent, az utána következő hónapok végig nőttek. Áz árpa árai fölfelé korrigálódtak. Nagyot emelkedett a napraforgó minden határideje egészen decemberig. Az azonnali piacon takarmánykukoricát vettek volna 18 000 Ft/tonnát, takarmánybúzát is 18 000 Ft/tonnán kerestek. A sertésárak fölfelé mennek. Bővebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/~ballai Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Október 15 600 15 000-15 410 15 800-16000 — December 16 000 15 700-16 000 16 000 16000 Március 17 500 16 900-17 500 17 500-17 600 17 500—17 550 Egységes búza Ft/t Szeptember 23 400 23 100-23 800 23 400-23 860 23400-23 860 December 16 590 25 900-26 600 26 600-27 000 26 600-26 650 Március 29 700 29 000-29 700 29 500-30 000 25 500-29700 Takarmányárpa Ft/t Szeptember 18 300 18 000-18 300 18 600-19 000 December 20100 19 500-20 100 20 100-20 500 20100 Napraforgó Ft/t Október 50700 50 300-50 800 50 600-51 000 50600-50800 December 51 100 50 200-51 100 51 500-51 700 — Europ vágósertés I. Szeptember 224 — — — Békéscsaba, 1999. augusztus 24. Ballai Pál BAT-tŐzsdetag Piaci árak Gyulán Bár Gyulán a pénteki és a vasárnapi piacot nevezik nagynak, a héten a keddi sem szégyenkezhetett. A népi mondások értelmében augusztus végén a dinnyének leáldozóban van csillaga. A bőséges választék — a görög 25, a sárga 70 forint kilónként — ezt cáfolni látszott. Az igazi sláger a hónapnak megfelelően a burgonya, 50-60 forint, illetve 30 kilós zsákos kiszerelésben 1400-1500 forint, a vöröshagyma kilónként 60-80 forint. A fejes káposzta kilójáért 50 forintot adnak a vásárlók, a kelkáposzta 100 forintos árát viszont többen sokallták. Karfiol 50-80, a padlizsán 60-120 kilónként, a karalábé darabonként 25-40 forintba kerül. A répáért 100-150, a zöldséggyökérért 300-350, a zöldségzöld csokorjáért 10-15 forintot kémek. A zöldpaprika (60-80) és a paradicsom (80-120) ára változatlan az elmúlt hetekhez viszonyítva. A spenót és sóska csomója 20-30, a zöldbab kilója 70-120, a kicsi, hegyes, erős pirospaprika füzére 100, a tojás 7-12 forintba kerül. A szőlő (120-260) és az őszibarack (120-220) ára széles skálán mozog. Szilvát 60-70, almát 80-120 forintért lehet vásárolni. A virágok közül a kardvirág szálja 40, a gerbera 60, a rózsa 10-30 forint, a nap- raforgóvirág-csokorért 300 forintot kémek. Az akácméz literje 800, a vegyesnek 500 forint. A tehéntej 80 forint, de igényesek kecsketejet és gomolyát is találnak. BoGa Helyi adókat vezettek be Békéssámson önkormányzata eddig nem élt a helyi adók adta bevételek lehetőségével. Az idei évtől viszont két adónemmel kapcsolatban is rendeletet alkotott a képviselő- testület. 1999. július elsejével a magánszemélyek kommunális adóját, augusztus elsejétől pedig az iparűzési adót vezették be. Ezek tapasztalatairól számolt be Maksziné Mellár Erzsébet a legutóbbi testületi ülésen. A kommunális adó kapcsán az adócsoporthoz határidőre 980 darab bevallás érkezett, ami 89 százalékos teljesítést jelent. A tanyatulajdonosok viszont jelzéssel éltek a hivatal felé, adómentességüket kérték. (Külterületi ingatlan a nyilvántartás szerint 69 van Sámson térségében.) A testület megadta a mentessé- geUa kérelmezőknek. Az iparűzési adó 10 millió forint nettó árbevételig adómentes, 15 millióig 0,5 százalék, 15-20 millióig 0,6 százalék, 25-30 millióig 0,8 százalék, 30-35 millióig 0,9 százalék, 35-40 százalékig 1 százalék, 40 millió forint felett viszont 1,2 százalék. Ennek az adónemnek a bevezetése még nagyon friss, tapasztalatokról túlzás lenne nyilatkozni. Ám a nagy adózók (Mól Rt., Hun- garotel, Dégáz Rt., Démász Rt.) hozzáállása pozitív — mondta az előadó. Cs. I. Információ és reklámhordozó Minden háztartásban és hivatalban Nagy példányszámban Ingyenesen célba juttatva Egész éven át szem előtt Minden cégnél és telefonfülkében Egy ziccer Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság 2040 Budaörs, Baross u. 89. Tel.: 06-23-504-888 Fax: 06-23-504-989 E-mail: marketing@mtt.hu Internet: www.mtt.hu
