Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-25 / 197. szám

Az időjárás kedvezett a... Júliusban minden kertészeti kultúrára a meleg és az átlagot meghaladó csa­padék nyomta rá a bélyegét (6. oldal) Heti TVR-műsoR 12 + 4 oldal melléklet Kirándulás a lélek ösvényén Héra László szerint a a jóga a világ leg­praktikusabb „sportja”, mely nemcsak a testet, de a lelket is karbantartja (9. oldal) SZALAY AUTOHAZ KFT. IVECO Címünk: Kecskemét-Katonatelep, 441-es főút. Tel-Zfax: (76) 471-447, 505-600. IVECO Daily hivatalos Békés megyei szervize: Autó-Tunlng Kft., I Békéscsaba, Kétegyházi út 3.~ Tel.: (66) 321-447. AKCIÓ! befizetéssel KAMATMENTESEN Amíg a készlet tart! Csabaagro Kft., Békéscsaba, Szarvasi út 103. Telefon: (66) 453-543. (4,100 HÍREK Együttgondolkodás, (i) Az Északkelet-Békés Megyei Kistérségfejlesztő Egyesülethez tartozó települések polgármes­terei augusztus 26-án délelőtt 9 órakor a biharugrai polgármes­teri hivatalban találkoznak. A tanácskozáson szó lesz az egye­sület féléves költségvetéséről, a térségi szennyvízcsatornázás­ról, a vállalkozói övezetet mű­ködtető szervezetről. Testvér látogatás. (i) Zsadány és az erdélyi Erdőfüle több éve ápoL testvér-települési kapcsolatokat. A jó együttmű­ködés további szélesítése céljá­ból nemrég huszonnégy sze­mélyből álló zsadányi küldött­ség járt Erdőfülén. Egyhetes kinttartózkodásuk ideje alatt a zsadányiak többek között jártak Kolozsváron, Korondon, Székelyudvarhelyen, Sepsi- szentgyörgyön is, valamint fel­keresték a Szent Anna-tavat. Vagyonvédők napja, (f) Holnap délelőtt 10 órától a bé­késcsabai, Árpád sor 18. szám alatti székházban nyitott szak­mai fórumot rendez a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyo­mozói Szakmai Kamara Békés Megyei Szervezete. Megvitatják a vagyonvédelmi törvény eddigi tapasztalatait, szó lesz az oktatás helyzetéről és a vagyonvédelmi vállalkozások problémáiról. Hulladékról, (a) Országos Hulladékhasznosítási Konferen­ciát rendeznek szeptember 30- _ ától október 2-áig Gyulán, a Park Szállóban. A program szervezői — a GTE Békés Megyei Szerve­zete, a White Klub és a gyulai — Ökosystem Környezetvédelmi Bt. — az eseményt a témáért fe­lelős iparág idei legnagyobb ren­dezvényének szánják. A nyitó- előadást Pepó Pál környezetvé­delmi miniszter, a rendezvény fővédnöke tartja. A rendezők 250 hazai szakember és érdeklő­dő jelenlétére számítanak. Közhasznú. (1) A puszta- ottlakai önkormányzat 10 fő jö­vedelempótló támogatásban ré­szesülő lakosnak teremtett a nyárra közhasznú foglalkozta­tást a szükséges munkanapok biztosítására. A munka csator­natisztítást, fűnyírást, az intéz­ményekben takarítást, festést, meszelést, illetve a napközi ebédlő rendbetételét jelentette. Mivel a csoport megszabott ide­je a napokban lejárt, ezért a tes­tület úgy döntött, hogy a teen­dők folytatásához ősszel ismét lehetőséget keres hasonló elfog­laltságra. Nem néznek könnyű tanév elé az iskolákban fotó: kovács Erzsébet A bérfejlesztés alku tárgya Az önkormányzatok legyenek tisztában a források adta lehetőségekkel Óraszámcsökkentésre nem, 13 százalékos bérfejlesztésre vi­szont készül az Oktatási Minisztérium. Az önkormányzatok pedig 2000-ben a két évvel ezelőtti normatív támogatáshoz képest 10 százalékos emeléssel számolhatnak. A központi tá­mogatások olyan szintű emelése, mely az önkormányzatok oktatási kiadásainak 80 százalékát lefedné, azonban tovább­ra is költségvetésfüggő — válaszolta kérdésünkre Torba Nándor, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője. Békés megyében az idei tan­évet 370 oktatási-nevelési in­tézményben 65 ezer gyermek és 6 ezer pedagógus kezdi meg. Tegnap Békéscsabán a megyei tanévnyitó értekezle­ten az oktatási-nevelési intéz­mények, valamint az önkor­mányzatok oktatással kapcso­latos feladatairól, lehetőségei­ről Juhász József minisztériu­mi főtanácsos és Torba Nán­dor főosztályvezető tájékoz­tatta a megjelent intézményve­zetőket és a polgármesteri hi­vatalok munkatársait. Az új tanévet megnyitva dr. Kincses László, a megyei pe­dagógiai intézet igazgatója az intézményi és önkormányzati önfejlesztő képességet, a helyi szellemi és anyagi források fontosságát hangsúlyozta az oktatásban, míg dr. Jeszenszky Géza, a megyegyűlés alelnöke az oktatás minőségének fon­tosságát hangsúlyozta. — A tárca 13 százalékos béremelést szorgalmaz, de ez alku kérdése lesz — válaszolta kérdésünkre Torba Nándor. — Sok önkormányzat visz- szafogta az oktatásra fordított kiadásait. A minisztériumnak mik a tapasztalatai e téren? — Néhány iskolabezárás nagy sajtóvisszhangot kapott, de ez nem volt tömeges mére­tű. Az országban 3500 általá­nos és 1200 középiskola mű­ködik, ebből 22 intézményt szüntettek meg. Ugyanakkor a nem állami és nem önkor­mányzati intézmények száma szaporodik. A települések összesen 65 oktatási intéz­ményt adtak át a megyéknek, részben pénzügyi okok, rész­ben a gyermeklétszám csökke­nése miatt. A fogyó gyermek­létszám miatt az oktatási fel­adatokat végig kell gondolni­uk az önkormányzatoknak. Mindenképpen a kötelező fel­adatoknak kell elsőbbséget él­vezniük, és csak ezután vállal­hatnak fel — ha nem veszé­lyeztetik a kötelező ellátást — plusz feladatokat. Úgy gondo­lom, egészséges folyamat, ha az önkormányzatok tisztában vannak a források adta lehető­ségekkel. K i Tonhauser László a rendőrségről írott könyvéről Egy fejezet Kuzma alezredesnek Tonhauser László nyugalma­zott ezredes nevét ugyancsak felkapta a sajtó, miután kide­rült, hogy nemsokára könyve jelenik meg a rendőrségről. A hivatali telefonja állandóan foglaltat jelez. Az egyik alkal­mazott úgy fogalmaz: azzal telik el az ismert rendőrfőtiszt délelőttje, hogy folyamatosan az újságírók kérdéseire vála- szolgat. — Nagyon a terhére vagyunk mi, újságírók? — kérdezem Tonhauser Lászlót. — Hát, eléggé... — Ezredes úr! Hogy érzi ma­gát? — Köszönöm kérdését, jól! — Nincs Önben semmi kese­rűség? — Miért lenne? — Azért, mert nem egészen Újra támad A gyulai tüdőgondozó adatai szerint 1990 óta folyamatosan nő az évente újonnan regiszt­rált tuberkulózisos betegek száma. Míg ’90- ben 19 új be­teget fedeztek fel, addig ta­valy 44-et. Ez utóbbi szám jó­val meghaladja az országos előfordulási arányt. Dr. Szalóky Gyöngyvérrel, a gyu­lai tüdőgondozó főorvosával a jelenség okáról beszélgettünk. — A tuberkulózisról sokan csak annyit tudnak, hogy valamikor a szegények betegsége volt, s ma már egyáltalán nem kell tar­tani tőle. A statisztikai adatok azonban mást mutatnak. — A tbc története olyan régi, mint az emberiségé. Tömegeket veszélyeztető kórrá azonban csak a XIX. században vált — mondja a doktornő. — Ma már tudjuk, hogy a gümőkórt bárki megkaphatja, de az alultáplált vagy nem megfelelő higiéniás körülmények között élőknél na­gyobb az előfordulás esélye. Magyarországon 1901-ben ezer úgy kellett elhagynia a sikeres pályáját, ahogyan az tisztessé­ges lett volna. — Nézze, akik ismernek, akik szeretnek, azok nem is bú­csúztak, ők tudják a történetet. — Azt nyilatkozta a minap, hogy elterjesztették — ki tudja, kinek milyen érdeke fűződött hozzá —, hogy Önök hárman: Juszt László tévériporter és Szemjon Mogiljevics üzletem­ber meg akarták ölni Pintér Sándort! Talán Juszt László fo­galmazta meg valahol, beteg el­me találhatott ki ilyet... — A kitalált történet szerint négyen terveztük a merényletet. A negyedik név is közismert, de nem akarom nyilvánosságra hozni az ő nevét. Én is azt gon­dolom, normális ember nem ta­lál ki ilyen mesét... (Folytatás a 3. oldalon) a gümőkór emberből négy ebben a kórban betegedett meg, ám még ebben az évben létrehozták az első szanatóriumot, majd később megalakult a tüdőgondozói há­lózat. Ennek és a kitűnő gyógy­szereknek köszönhetően a '60- as évektől kezdve a friss meg­betegedések száma meredeken csökkenni kezdett. A '80-as években hazánkban olyannyira visszaesett a tbc-s megbetege­dések száma, hogy napvilágot láttak vélemények, melyek sze­rint elegendő a kétévenkénti tü­dőszűrés. Ennek következtében egyre kevesebben jelentek meg Gyulán is ezen a vizsgálaton. Amíg 1980-tól 93-ig 14 ezer gyulai jött el átvilágításra éven­te, addig '95 óta ez a szám alig több évi 9 ezernél. Ahhoz, hogy a tbc-s megbetegedéseket visz- sza tudjuk szorítani, rendkívül fontos lenne a még tünetmen­tes, nem fertőző stádiumban lé­vő betegek kiszűrése. — Melyek a tuberkulózis jel­legzetes tünetei? (Folytatás az 5. oldalon) Valami pusztítja a négylábúakat! Sertésforgalmazás se ki, se be Orosházán Az orosházi gazda két napig kanállal etette a beteg jószágot, a gondoskodás mégsem segített. Az asszony elsiratta a télire valót, vagyis a felhizlalt disznót. Nincs egyedül gondjával, hi­szen sok helyen (a Szőlő városrészben, a Földvári úton és má­sutt) megjelentek az illetékesek és elaltatták a feltételezhető­en fertőzött ólak lakóit. Merthogy valami pusztítja Oroshá­zán a négylábúakat. — A hódmezővásárhelyi dögtelepre viszik a tetemeket és húslisztet készítenek belő­lük — mondta egy jól érte­sült, aki azt is tudni vélte, hogy a baj nem kerülte el a nagyüzemek sertéstelepeit sem a városban. (Meg nem erősített információink sze­rint az egyik ilyen telepen „értékmentő” vágásokat már végeztek, félő, hogy a beteg­ség terjed tovább.) — Ez kérem államtitok! Én nem nyilatkozhatok! — utasí­totta el lapunkat egy helybeli, akitől információt kértünk az ügy kapcsán. :— Én nem mondhatok sem­mit, óvatosan kell kezelni a dolgot — summázta elutasítá­sának lényegét egy másik megkérdezett. — Valaki írja már meg, mondja már ki, erről cikkezze­nek — indulatoskodott egy érintett (több disznójától vett végső búcsút a napokban — nem önszántából, de nem is a felvásárló járt nála). — Nem tudom, miért ekko­ra hír ez Orosházán? A város belterületén volt eddig zárlat, mostantól kiterjesztettük a külterületre is. Az ismeretlen eredetű betegség kiderítésén fáradozunk — nyilatkozta dr. Joó Jenő megyei főállatorvos, ám arra a kérdésünkre, hogy miért oltják le a disznókat, ha­tározottan kijelentette: ilyes­miről szó nincs. Orosházán egyetlen állatot sem oltottak le, hiszen ezt neki kell elren­delnie, ilyet pedig nem tett. — A zárlat idején sertésfor­galmazás se ki, se be a terüle­ten. Ilyen egyszerű a dolog — mondta az illetékes. MÁV: a szolgálati helyeken a kérdőívek Igazi támogatottság nélkül? Mivel a Vasúti Dolgozók Sza­bad Szakszervezete az elmúlt éjfélig szabott határidőt a munkáltatóval történő ered­ményes bértárgyalásra, ellen­kező esetben holnap reggel 5 órakor beszüntetik a munkát, csak a tegnapi helyzetképet is­merjük. A délután befejeződött tárgyalá­sok után a MÁV Rt. képviselője úgy nyilatkozott: közeledtek az álláspontok, de megállapodás nem született. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke erre úgy rea­gált, hogy az álláspontok azért közeledtek, mert ők engedtek követeléseikből, de a munkálta­tó még januártól sem kívánja az általuk kért bért megadni. E szerint az egyes szolgálati helyeken ma reggel kiosztják azt a speciális kérdőívet, ame­lyen a dolgozóknak nyilatkozni­uk kell, sztrájkolnak-e vagy sem? Mindez azt szolgálja, hogy a vasúti forgalomban mi­nél kisebb zökkenők legyenek abban az esetben, ha a VDSZSZ kitart eredeti álláspontja mellett. Mellesleg a térség legforgal­masabb szakaszán, a Mezőtúr— Lökösháza vonalon mintegy négyszáz embert érint(ene) a sztrájk, akiknek egynegyede tar­tozik a magasabb bérért harco­lók táborába. Ebből az a követ­keztetés is levonható, hogy a vasutasok döntő része most nem tartja kivitelezhetőnek, illetve igazán hatásosnak a sztrájkot. Nem kevesen úgy vélekednek, ha el is kezdődik a sztrájk, kellő támogatottság híján nem tart so­káig. F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom