Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-24 / 196. szám
Miért szeretik a Liget fürdőt? Budai János tatabányai nyugalmazott technikus a családias, csendes környezet miatt szereti a gyomai strandot (5. oldal) Megrendelésre nem tud festeni A tehetséges 11 éves Halmos Lacinak mesterével Gonda Annával nyílt közös kiállítása augusztusban (6. oldal) Külföldi beruházások és... Építészeti értékeink védelme lesz fő témája a Tokajban rendezendő IV. Országos Főépítészi Konferenciának (7. oldal) 1999. AUGUSZTUS 24., KEDD ÁRA: 44 FORINT LIV. ÉVFOLYAM 196. SZÁM Az emberrablásos ügy vádlottja pjra előzetesben A gyulai börtönben várja a folytatást A minap arról értesült lapunk, hogy a megyei bíróságon júliusban elkezdett emberrablásos ügy elsőrendű vádlottja újra a gyulai börtön lakójaként várja az eljárás folytatását. A tárgyalássorozat elején ügyvédi indítványra a bíróság megszüntette P. Gy. előzetes letartóztatását, mely ellen a megyei főügyészség fellebbezést nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság pedig helyt adott a fellebbezésnek, és elrendelte a vádlott előzetes letartóztatásba helyezését. A hír megerősítésére dr. Ab- rahám Béla ezredest, a megyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatóját kértük: — Az állítás megfelel. a valóságnak — válaszolt Ab- rahám Béla —, a Legfelsőbb Bíróság valóban elrendelte P. Gy. előzetes letartóztatását. Az erről szóló értesítést még a múlt héten megkaptuk, és augusztus 17-én intézkedtünk a vádlott beszállításáról a gyulai büntetés-végrehajtási intézetbe. Lapunkban annak idején tudósítottunk a tárgyalássorozat megkezdéséről, melyben emberrablás és más bűn- cselekmények miatt kér felelősségre vonást a főügyészség. Az ügy sértettje, M.-né K. E. már az első napokban tagadott, és a korábbi kijelentéseivel ellentétben azt vallotta, hogy nem rabolták el, hanem önszántából ment P. Gy. csongrádi nyaralójába. Visszavonta az őt illető fenyegető kijelentések egy részét is. A másik sértett, L. J. ugyanakkor ezzel ellentétesen vallott, és nem erősítette meg, hogy a rendőrséggel kötött alku miatt beszéltek elrablásról. Az ügy tovább folytatódik a megyei bíróságon. (a)—(e) A szakma elutasította, mégis nyert Megbékélésre int a sámsoni polgármester Önöknek az a dolguk, hogy tudásuk legjavát adva végezzék a dolgukat a szülői kontrollt érezve. Az édesanyák véleménye a döntő. Ugyanakkor a közoktatási bizottság álláspontja is mérvadó, hiszen szakemberek alkotják — mondta a tegnapi testületi ülésen Annus István békéssámsoni polgármester abba a vitába bekapcsolódva, ami a helyi óvodavezető választásakor kerekedett ki. A községben évek óta nincs kinevezett vezető óvónő. A tavalyi pályázat sem volt sikeres, akkor egyéves megbízást kapott Kovácsné Orosz Katalin, aki most is beadta pályázatát. A másik — szintén a nevelőtestület tagja — pályázó Farkas Istvánná volt. A szülői munka- közösség képviselői vélemény- nyilvánításkor Kovácsné mellett voksoltak, míg a nevelőtestület Farkasné mellett kardoskodott. A testület közoktatási bizottsága is Kovácsné pályázatát ajánlotta elfogadásra. A hétfői ülésen megtelt a sámsoni községháza nagyterme, hallatták hangjukat a pályázók és munkatársaik. A kollektíva hangadói azzal érveltek, legyen az ő álláspontjuk a döntő, hiszen nekik kell a vezetővel együttműködniük. Ez a megállapítás azonban újabb hozzászólásokra ösztönzött képviselőt, óvónőt, jegyzőt. (Mindenki azt firtatta, ki a jó vezető.) Más viszont ijesztőnek nevezte azt a tendenciát, ami a (Folytatás a 3. oldalon) A magyar mentőalakulat a romok közt túlélők után kutat. Három életben maradtat és hetvenöt halottat találtak. Felvételünkön középen az augusztus 19-én Törökországba indított csapat vezetője, a békéscsabai Takács Árpád Az élet diadala a pusztulás felett Takács Árpád: ,,Háromszáz török torokból tört fel az üdvrivalgás...” Augusztus 22-én délután 16.30 körül Ferihegyen landolt a Török Légitársaság menetrend szerint közlekedő gépe, fedélzetén a Polgári Védelem Nemzetközi Bevethetőségű Akciócsoportjának 13 személyes legénységével. Az augusztus 19-én útnak indított harmadik magyar mentőalakulat vezetője — mint arról lapunk augusztus 21—22-ei számában beszámoltunk — Takács Árpád mérnök százados, a Békés Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság parancsnokhelyettese volt. Az augusztus 17-én hajnalban bekövetkezett pusztító erejű törökországi földrengés helyszínére a Polgári Védelem Nemzetközi Bevethetőségű Akció- csoportjának égisze alatt — még a katasztrófa napján — útnak indított, hét személyből álló kutató-mentő alakulat érkezett elsőként külföldről. Az ország északnyugati részét sújtó földrengés halálos áldozatainak száma vasárnap estig 12 ezer 134- re emelkedett, a végső mérleg a romok alatt rekedtekkel együtt azonban a 40 ezret is elérheti, s a sebesülteké meghaladja a 35 ezret. Bülent Ecevit miniszterelnök tájékoztatója szerint 60 ezer épületet döntött romba vagy rongált meg a Richter-skála szerinti, helyenként 7,8-es fokozatú rengés. Kétszázezren maradtak hajlék nélkül. A Világbank 220 millió dollárral kívánja segíteni az újjáépítést. A magyar speciális mentőalakulatok három nap alatt közel nyolcvan holttestet és három túlélőt találtak, szabadítottak ki a romok fogságából. A török kormány a kétoldalú katasztrófa-segítségnyújtási megállapodásokra hivatkozva kért segítséget a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumától. Augusztus 17-én este Baranya Károly mérnök, polgári védelmi alezredes vezetésével hét személyből álló kutató-mentő csoport indult Isztambulba. Baranya alezredessel a Miskolci Speciális Felderítő és Mentő- csoport két kutyás felderítője, a Központi Különleges Mentő- szolgálat két alpin-műszaki mentő, elsősegélynyújtója, egy orvos, egy informatikus, műszaki szakértő indult a természeti katasztrófa helyszínére. A Takács százados vezetésével repülőre szálló csapatban részt vevő kutyás mentők, a Magyar- országi Katasztrófakutyás Egyesület budapesti csoportjának két tagja, a Központi Különleges Mentőszolgálat alpinistái, szakértői és az orvos csakúgy, mint az előző csapatnál, önként vállalták a polgári védelmi szolgálatot. — Isztambulban Magyarország törökországi főkonzulátusának munkatársa, Szilágyi úr várt a reptéren. A rengés epicentrumába, a csaknem egymilliós nagyvárosba, Izmitbe éjfél körül érkeztünk meg, autóbusz- szal. Félelmetes látvány fogadott. Romba dőlt épületek, nyomasztó csend, sivárság és sötétség. Ha valaha írnék róla, biztos, hogy „Izmit, a halott város” címmel vetném papírra emlékeim — számolt be a hazatérést követően Takács Árpád. — A város déli részén egy tűzoltó- laktanyába szállásoltak el, de valamennyien a szabad ég alatt hajtottuk álomra a fejünket. Tartottunk az utórengésektől. A négy nap alatt öt utórengést észleltek. Ottlétünk alatt az isztambuli főkonzul, Éliás Pál kétszer látogatta meg a magyar csapatot, s még a gondolatainkat is kitalálva igyekeztek mindenben segíteni munkánkat. Húszadikán már a harmadik helyszínen (Folytatás a 6. oldalon) Kötéltáncos önkormányzatok Békésben Nincsenek könnyű helyzetben az önkormányzatok. A központi támogatások mellett egyre több saját forrást kell hozzátenni a kötelező' és vállalt feladatok ellátásához, az önkormányzati intézmények működtetéséhez. Emiatt több település kötéltáncra kényszerül. Az eladósodás és a csőd fölött egyensúlyozva megpróbálják működtetni a települést, és — bár ez több helyen csak reményként fogalmazódik meg — fejlődni is szeretnének. A nehéz helyzetbe került önkormányzatok ott spórolnak, ahol tudnak. A leglátványosabban az oktatás-nevelés területén, mivel ez az az ágazat, mely a legtöbbet viszi el a települési kasszából. Megszűntek a filléres gondok Újkígyóson az 1999. évi költségvetés elfogadásakor már kurtítottak a kiadásokon. Ez azonban nem volt elég, ezért a képviselő-testület ad-hoc bizottságot hívott életre az önkormányzati szakfeladatok kiadásainak áttekintésére és lehetőség szerinti csökkentésére. Az önkormányzat 20 millió forintnyi megtakarítást remél a bizottság által javasolt szigorításoktól. A 33 szakfeladatról több menetben dönt a képviselő-testület. Az iskola és az óvoda már terítékre került a szeptemberi kezdés miatt, a többi tételről pedig ezután döntenek. — A normatív támogatás nem követi az inflációt — indokolta kérdésünkre a részben már megvalósult szigorításokat Bozó Imre polgármester. — Ha nem gondolkodunk előre, 2001- ben csődhelyzetbe kerülhet a település — mondta. Az önkormányzat tehát szigorít, még akkor is, ha a szigorítások következménye — mint az iskolát érintő határozat esetében — törvénysértő, és az intézményt szakmailag nehéz helyzetbe hozza. Az általános iskolánál ugyanis a megtakarítás érdekében többek között osztályösszevonásokról is döntöttek. Az összevonások eredményeként a létszámok egyes osztályokban meghaladják az Oktatási Törvényben kötelezően előírt maximumot. A testület döntése — bár az iskola igazgatója, aki egyben testületi tag, más alternatívát is javasolt — szerint az első, második és nyolcadik osztályok kivételével kell végrehajtani a csoportösszevonásokat, legkésőbb 2000 szeptemberéig. Az iskola vezetése úgy döntött: idén négy évfolyamon — 3., 4., 5., 6. osztályok — vonnak ösz- sze. Emellett megszűnik az is- (Foly tatás a 3. oldalon) HÍREK Szociális ellátás. (1) Medgyesegyházán a szociális ellátásokról szóló testületi beszámoló szerint jelenleg 198 fő részesül jövedelempótló támogatásban, melyből idén 63 személynek állapítottak meg járadékot. A 111 határozat alapján 54 főnek szüneteltetik, 51-nek megszüntették a járadékot, illetve 6 főnek elutasították a beadványát. Temetési segélyt eddig 17-en igényeltek, melyből kettőt utasítottak el. Pénzügyi nehézség, (i) Zsadány község az idei költség- vetés készítésekor 42 millió forint forráshiánnyal szembesült. Mára kiderült: az „önhikis” pályázaton 14,2 millió forintot nyert a település. Dudás Árpád szerint ez a támogatás nagyon kevés. Azért, hogy az idén is eredményes évet zárhasson a község, jelentősen át kell alakítani a költségvetést. Azt hiszem, az ötös lottó 31. hetének 594 250-es Joker-számát örökre megjegyezte az a Békéscsaba környéki településen élő fogadó, akinek ez 16 millió 884 ezer 246 forintot hozott a konyhájára. A nyertes, egy középkorú kisvállalkozó hölgy kérésére a nagy nyereményt tegnap délelőtt a Szerencsejáték Rt. békési lottózójában fizették ki. Mint mondotta, nem szeretné nagy dobra verni szerencséjét, s felfedni kilétét, az ölébe poty- tyant pénz miatt biztosan sok iri- gye lenne. No meg aztán azt sem tagadja, hogy egy kicsit fél is. A szerencsés nyertes egyedül dolgozik kis üzletében, férje egy vállalkozónál alkalmazott. Két gyermekük már felnőtt, önállóak. Amikor megtudta, hogy nyert, majdnem elsírta magát. Napokig el sem akarta hinni, hogy a 31. hét Joker-nyereményének a fele az övé. Azért csak a fele, mert azon a héten ketten nyertek, a másik szerencsés kunszentmártoni illetőségű. Mint mondta, ennyi pénzt nem látott együtt, nemhogy a kezében tartson. Hogy mi lesz a nyeremény sorsa? A vállalkozást fejlesztik belőle, a házukat rendbe hozzák, az öreg autójukat fiatalabbra cserélik, s természetesen a két gyerek is kap a pénzből, mert nekik is van mit fizetniük. Életük nem változott meg, az üzletet épp úgy, mint korábban, minden reggel kinyitják. Nyaralni az idén sem mentek el, mert nem volt rá idejük és pénzük, s a férj is tovább dolgozik munkahelyén. Ami biztos, (Folytatás a 3. oldalon)
