Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-04 / 180. szám
Karsai-interjn. (gh) A mezőgazdasági termelők az augusztus 12-ei, Szolnokra meghirdetett nagygyűlésen döntenek az országos agrárdemonstrációról. A felfokozott várakozást jelzi, hogy a Hét című tévéműsor ma délelőtt Battonyán interjút készít a tiltakozó mozgalom vezetőjével, dr. Karsai József gazdálkodóval. Cirkusz, (c) Megyénkben turnéját Békéscsaba után Sarkadon folytatja a Budapest Nagycirkusz. A sportpályán felállított kétezer férőhelyes, négyárbo- cos sátorban nemzetközi gálaműsorukat mutatják be. A sarkadi cirkuszi előadások ma és holnap egyaránt 18 órakor kezdődnek. Fajtabemutató, (cs) Az Orosfarm Szövetkezet tatársánci központjában a Monsanto Kereskedelmi Kft. napraforgó fajtabemutatót szervezett partnerei számára kedden délelőtt. Az olajnövények vetőmagkínálatáról, a napraforgó és a repce növényvédő szereiről is hallhattak előadásokat és nézhettek meg szántóföldi bemutatót a részvevők. Játsszunk együtt! (gh) Battonyán a családsegítő központ kicsiket és nagyokat, időseket és fiatalokat vár a „Játsszunk együtt!” címmel meghirdetett augusztus 7-ei (szombati) programjára. A délelőtt 9- kor kezdődő közös játékot, amelyet a napfogyatkozásról szóló vetélkedő is színesít, a békéscsabai kézműves szakiskola növendékei igyekeznek minden résztvevő számára emlékezetessé varázsolni. Egy kis rablás... (f) Ezeken a hasábokon rendszeresen az előző 24 óra rövid rendőrségi és tűzoltósági krónikája szerepel. Olykor sajnos 8—10 „esemény” is helyet kap, hiszen gyakran halálos balesethez, gyilkossághoz, garázdasághoz kérik a rendőrök segítségét, de a tűzoltók napi naplója is ritkán marad üres. A tegnapi krónika — alighanem mindannyiunk örömére — igen csak szegényes volt, legalábbis, amelyekről a fenti szervek értesítést kaptak. A füzesgyarmati haláleset mellett csupán egy hír kívánkozik ide: Sarkadon őrizetbe vették 20 éves fiatalembert, aki erőszakkal elvette egy gyulai lakos 3 ezer forintot érő pólóingét. A tettest rablásért (!) vonják felelősségre. MEGYEI KÖRKÉP 1999. augusztus 4., szerda Túlsúlyossertés-szállítás — délidőben „ Otthon nem tudjuk megsarcolni, hány kilós a jószág” A kánikulában segít egy kis locsolás, nehogy elpusztuljon a túlsúlyos jószág fotó: fazekas László Délelőtt fél tizenegyet mutat az óra, disznóleadásra gyülekeznek a gazdák Sarkadon. „Hogy vagy?" — kérdezi egyikük az imént érkezett férfitól „En már kivagyok!" — hangzik a válasz, miközben homlokáról zsebkendővel törü a verejtékek „Régen hajnalban szállították a disznót, most meg a legnagyobb melegben viszik a majd' kétmázsás jószágokat, hát ki látott már ilyet?" — füstölögnek többen. Sarkadon Fodor Gábor falugazdásznál lehetett a szállításra feliratkozni, a múlt héten már vittek a településről disznót, a tegnapi a második kör volt. — A száznyolcvan kiló fölöttieket szállítja el a gyulai húskombinát, kilónként 193 forint plusz a kompenzáció, negyvenkét nap múlva fizetnek. A múlt héten Sarkadról ötvennyolc darabot vittek, most harminchárom van tervben — sorolja a falugazdász. — Nagyon nehéz megbecsülni, röntgenszemünk meg nincs arra, hogy otthon pontosan megsac- coljuk, hány kilós a jószág, ezért lehet, hogy némelyiket hiába hóztuk — mondja az egyik gazda. — Az ilyen túlsúlyos sertéseket már a kis mozgás is megterheli, nemhogy nyáridőben, délben húzni-vonni őket, le a kocsiról, fel a kocsira. Ez felelőtlenség, állatkínzás — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Zoltán, aki, mint mondja, még örülhet, hiszen van munkahelye, csak „mellékesben disznózik". — Most nincs olyan ember, aki legalább két évre meg tudná mondani, mit érdemes termelni. A gabonával csak azért nem lesz az idén gond, mert kevés van belőle. Húsz éve foglalkozom disznótartással, de azt gondolom, hogy amíg dilettánsok irányítanak odafentről, addig nem szabad semmibe belefogni. Ez nem piacgazdaság — fűzi hozzá. Eközben megérkezik a húskombinát felvásárlója, elkezdődik a mérlegelés. — Csak adókártyával és kizárólag őstermelőktől vesszük át a sertéseket — tájékoztat Húsvét György felvásárló. — Ma reggel Geszten kezdtem, onnan húszat vettem át, aztán következett Mezőgyán tizenöttel, innen pedig megyek Köte- gyánba. Ezért van az, hogy nem csak hajnalra jut szállítás. — Mindegy, ha a legnagyobb kánikulában is, csak vigyék! — szól egy, a disznókat locsolgató gazda. A három mázsa körüli állat oldalára fordul, kínlódik, nyelve kilóg, zihál. — Gyorsan locsolják meg, mert megdöglik, mire hazaviszik — érkezik a jó tanács. — Átmentek! — ad hírt öröméről egy középkorú gazda a másik oldalról. Neki tehát sikerült, jószágai megütötték a kívánt súlyt. Azonban nem mindenki ilyen szerencsés, egy idős bácsi három disznót is kénytelen hazavinni. — 172 és 168 kilósak, nem mentek át, próbálkozhatok legközelebb — mondja elkeseredetten. — Legalább egy kis levegő- változáson voltak, megsétáltattad őket! — próbálják társai viccel elütni a hiábavaló próbálkozást. — Harminc éve kocázok — lép mellém Csizmadia Lajosné. — Volt úgy, hogy egyszerre nyolcvankilenc ment ki az ólból, másnap már fizették is az árát. Eddig soha nem kellett ennyit küszködni a leadással. A túlsúlyos disznók az ólban csak marják egymást, melegük van, nem esznek. Na, de jövőre nem tartok egy felet se, megveszem szépen a boltban a húst! — egészíti ki mondandóját, majd sarkon fordul. Az idő dél körül jár, lassan befejeződik az átvétel, valakinek sikerült túladni nyűggé vált jószágán, mások abban reménykednek, hogy a jövő heti leadáson több szerencsével járnak. Váradi Krisztina Birkashow a gyomaendrődi gáton Tovább fejlődik Gyomaendrőd tavaly felavatott túraútja. Az önkormányzat a közelmúltban egy helyi vállalkozónak a területen juhhodály építését engedélyezte. A Hármas-Körös két oldali védgátja 18 kilométer hosszan fut a város közigazgatási területén. A gáton megtermő fű hasznosítása gondot okoz a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnak. A vállalkozó az áprilistól novemberig tartó legeltetési szezonban kint tartja majd az állatokat. Az eddig kárba veszett fűtermés a jövőben hasznosul, továbbá a juh- tartás lesz a túraút egyik idegen- forgalmi látványossága. A juhok nyári szállásának beruházási költsége közel 8,5 millió forint. Erre a város a földművelésügyi minisztérium ökotérség-fejlesztési pályázatán nyert pénzt.. Az önkormányzat a létesítmény kivitelezésére és működtetésére pályázatot írt ki. A háromszáz négyzetméteres juh nyári szállást a nyertes pályázó családi vállalkozásban építi meg és üzemelteti. Cs. R. ___ VÉLEMÉNYEK_________J K ísérleti „beadás” betegeknek Élénken kutatok az emlékezetemben, hogy megfejtsem, hallottam-e hírt az’utóbbi napokban a betegek felől. Azokra gondolok, akik néhány hete döbbentek rá, hogy hazánkban illegálisan forgalmazott gyógyszert kaptak orvos-természetgyógyászuktól. A két készítményről először csak annyit lehetett megtudni, hogy Magyarországon nincsenek törzskönyvezve, vagyis az orvosok nem adhatták volna a betegeknek. Később gyors egymásutánban újabb információk borzolták a kedélyeket és ijesztették halálra azokat, akik kaptak az injekciókból. Á londoni gyógyszergyár állatkísérletekre szánta a készítményeket, amelyek hormont is tartalmaznak. Ennél a pontnál már kezdett veszélyesnek tűnni az egyszerű szabálytalanságnak induló eset. Azok, akik nem tudják, hogy a súlyos allergiát, az asztmát és egyes gyulladásos betegségeket valóban a mellékvese-kéreg hormonjával is kezelhetik, most megijedhettek. Azt hihették, hogy a betegekre valamilyen új, eddig még ismeretlen szert sóztak rá. Pedig a kérdés inkább az, hogyan adhattak természetgyógyászok — akkor is, ha a nevük előtt dr. áll — olyan szert, aminek hatóanyaga nem megfelelő ellenőrzés mellett vakságot vagy cukorbajt is okozhat. A betegek ugyanis éppen azért fordulhattak természet- gyógyászhoz, hogy az erős szerektől megszabaduljanak. Ha a hormonkészítményektől ez egyelőre nem is sikerült, de a pénzüktől bizonyosan. Egy ampulla az egyik kezelt gyermek édesapjának bevallása szerint közel ötvenezer forintnyi svájci frankba került. Az érintett orvosoknak — akik mellesleg ismert természet- gyógyászati lapban rendszeresen publikálnak — pedig a jó hírnevébe. És még ennél is többe. Gógl Árpád egészségügyi miniszter ugyanis feloszlatta azt a természetgyógyászati tanácsadó testületet, amelyet még az előző kormányzati ciklusban a korábbi népjóléti miniszter hozott létre. Ennek — merő véletlen- ség — tagja volt az a két orvos is, akik vezetői a botrányba keveredett gyógyközpontoknak. Egyikük azzal védekezett a kamerák előtt, hogy a gyógyulás érdekében az orvosnak is kockázatot kell vállalnia. Már csak az a kérdés, hogy kinek a bőrére? Baracsi Magdolna Parkolás, parkoló pályán Éppen itt volt már az ideje, hogy parkolópályára kerüljünk. Úgy értem: komolyabban elgondolkodjunk a települések, az autók és a várakozási lehetőségek összhangján, de még inkább annak hiányán. Igazságtalanság lenne csak a kirobbant vita helyszínén, Szarvason elverni a port. Máshol sem különbek a körülmények. Van annak két-három évtizede is, hogy az országos építésügyi szabályzatok előírják: az új épületek létesítésekor megfelelő számú — mi több: előírt mennyiségű — parkolóhelyet is ki kell alakítani. E követelmény alkalmazási sierrilélete persze jellemzően „ántivilági” volt: ahol egyszer megnyílt egy gyufaszaküzlet, ott annak is kellett működnie a kommunizmus végső győzelméig. Nagyjából tudható volt, hányán állnak meg egyszerre gyufát venni. De ha most például egy hamburgeres üzlet nyílik a helyén?! Szép új világunkban a legzsúfoltabb városközpontokban gombamód nyíltak, nyílnak újabbnál újabb irodaházak, boltok, vendéglátóhelyek. Élénkült az üzleti forgalom, csak éppen a parkolási lehetőségek nem bővültek, sőt inkább ezeket áldozzák fel először a fejlődés oltárán. Győzzük logikával? Ha valaha a kisebb „zsufi” miatt kötelező volt parkolókat kialakítani, akkor most, az összehasonlíthatatlanul nagyobb közterületi parkolási igény megjelenésekor nem kell ezeket megtartani? Igen, az is kérdés, hogy akik olykor vagyont ölnek abba, hogy üzletileg a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek, vajon nem a település polgárai? Választásokkor a politikusok mindig megígérik az egyes lakossági rétegeknek érdekeik képviseletét, amely helyébe egy idő után betelepedik a mindenható „települési összérdek”. Ha szabad, Békéscsaba belvárosának közlekedési helyzetéről (kellő önuralom hiányában) ezúttal nem ejtenék szót. Ha már Szarvasról beszéltünk, el kell ismerni, a város vezetőinek az említetteken kívül egy további csapdahelyzettel is szembe kell nézniük: ha elállnak a forgalomirányító lámpás megoldástól, rájuk sütik, hogy a város politikai és gazdasági életében komoly szerepet játszó érdekelteknek „lefeküdtek”. Ha meg az elvettek helyébe új parkolóhelyeket létesítenek: csak a belvárosi park rovására tehetik. Hogy csinálhatják ezt tőlünk nyugatra? Kiss A. János Alapítvánnyal a közbiztonságért Húszmilliós beruházás Kaszaperen Jó hír a sertéstartóknak, hogy Kaszaperen hamarosan újraindítja tevékenységét a jelenleg az orosházi Atalante Termelési és Kereskedelmi Kft tulajdonát képező' sertés- és marhavágóhíd, amelynek a napokban vettünk részt a műszaki átadásán. A vágóhíd rekonstrukciója közel 20 millió forintba került és a tervek szerint napi 100 sertés, valamint 30 szarvasmarha feldolgozását teszi majd lehetővé. Volt Orosházának két alapítványa. Az egyiket azért hívták életre, hogy a közbiztonságot szolgálja, a másikat pedig azért, hogy a közbiztonságot is szolgálja — csak az ötletgazdák voltak mások, így óhatatlanul felszínre tört a rivalizálás. Az Orosháza Város és Vonzáskörzete Közbiztonságáért Alapítvány és az Orosháza Önkormányzat Bűnmegelőzési Alapítvány a napokban egyesült. A jó cél érdekében az erőket egyesítve szeretné a megbízott orosházi kapitány, dr. Gáspár Lajos az újjal, az Orosháza Város és Vonzáskörzet Közbiztonságáért Közhasznú Alapítvánnyal támogatni a rendőrség és a polgárőrség munkáját. — Ä napokban meghívtam egy találkozóra a város és a térség cégeinek, vállalkozásainak vezetőit. A hatvan meghívott közül félszázan elfogadták invitálásomat. Ismertettem a közrend, közbiztonság helyzetét, az előttünk álló feladatokat, de nem titkoltam el gondjainkat sem. Kértem a megjelenteket, ha tudnak, az alapítványon keresztül anyagi erejükhöz mérten segítsék munkánkat — nyilatkozta lapunknak a kapitány, aki azt is elmondta, mire szeretnék fordítani az így kapott pénzt. Most a legfontosabb a rendőrség számítógépparkjának bővítése és a járművek üzemanyagának biztosítása. (Csete) Gyilkosság Füzesgyarmaton A füzesgyarmati strandfürdő egyik dolgozója jelentette be tegnap a déli órákban a rendőrségre, hogy a strand egyik kevésbé látogatott, füves, bokros területén női holttestet fedezett fel. A Békés Megyei Rendőrfőkapitányság és a Szeghalmi Rendőrkapitányság forrónyo- mos csoportja a helyszíni szemle során megállapította, hogy az elhunyt M. E. 24 éves, füzesgyarmati lakos. A hölgy feltehetően bűncselekmény áldozata lett, rajta bántalmazás nyomai láthatók. A rendőrség emberölés alapos gyanúja miatt nagy erőkkel nyomoz az ügyben. A Békés Megyei Rendőrfőkapitányság Nyomozó Osztálya őrizetbe vett egy 31 éves helyi férfit, aki alaposan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével. (c) A kaszaperi felújított vágóhíd bejárásakor Horváth Éva ügyvezető igazgató köszöntötte a szakhatóságok megjelent képviselőit, majd Benkő Lajos, a kft. egyik tulajdonosa ismertette az üzem tevékenységi körét. — Társaságunk korábban Nagyszénáson bérelt vágóhidat — mondta —, majd a kaszaperi mezőgazdasági szövetkezet felszámolásakor megvásároltuk a jelenlegi épületet. Mint említette, a szakvezetés közel 20 millió forintot fordított a rekonstrukcióra, melyhez a saját erő mellett a Konzumbank mintegy harmadrész finanszírozást nyújtott. A felújításra azért került sor, mert a tulajdonosi kör nem volt elégedett az épület korábbi állapotával, másrészt az EU felé történő közeledés szempontjából sem közömbös, hogy — a nem megfelelő szakmai előírások miatt — esetleg később be kell zárni az üzemet. Az előrelépés érdekében döntöttek a korszerűbb, a kor követelményeinek megfelelő fejlesztés mellett. A műszaki átadással párhuzamosan folyik a HACC és ISO 9002 minőségi rendszer bevezetése, amelynek előkészítése és a képzések várhatóan jövő év nyaráig befejeződnek. Emellett kiépítették a sertésminősítő rendszert, amit saját szakemberrel kívánnak megoldani — sorolta Benkő Lajos. A felújítás érintette a csontozó-, daraboló- és előhűtőhe- lyiségeket is, ahonnan egy 36 négyzetméteres, német szigetelt panellal ellátott és korszerűen kialakított hűtőkamrába léphettünk. Ebben 100 fél sertés, illetve 60 negyedelt marha tárolható. Ismerve a jelenleg kialakult sertésválság problémáit, tud-e enyhíteni az új üzem a felvásárlási gondokon? — kérdeztük a tulajdonosokat. Mint mondták, a minőségi árualap biztosítása érdekében Békés és Csongrád megye nagyobb üzemeivel állnak szorosabb kapcsolatban. A feldolgozás mellett továbbértékesítéssel is foglalkoznak, ezért kistermelői körben is folytatnak felvásárlói tevékenységet, ami természetesen a helyi és körzetben élő gazdákat is kedvezően érinti. Halasi Mária „A MÉLY GYÖKERŰ FÁK NŐNEK MAGASRA.” (Frederic Mistral)
