Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-21-22 / 194. szám

1999. augusztus 21-22., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 7 Nem halnak meg egészen, műveik fenntartják nevüket Hetvenöt éve hunyt el Széchenyi Antal, a pósteleki gróf Romos kastély áll a megye szívében, Pósteleken. Motorostalálkozókat, könnyűzenei összejövetele­ket tartanak hatalmas parkjában. Van aki egy ki­adós séta, esti mozinézés vagy egy kellemes piknik kedvéért ruccan ki oda. Akik egykor kitették a 44- es út mellé az időközben eltűnt táblát — az Uccu neki Póstelek felirattal — talán már ők sem tud­ják, hogy is nézett ki a büszke kastély és csodás parkja. Arról még kevesebben tudhatnak, milyen nemes szívek építették és lakták egykoron a szép épületet. A kastély gazdája hetvenöt évvel ezelőtt hunyt el. Rá emlékezünk. Wenckheim Kriszta hozománya, a háromszintes neobarokk, 72 szobás pósteleki kastély az 1930-as években A Széchenyi család első mecénás őse, gróf Széchényi Ferenc (Fertőszéplak, 1754. április 28—Bécs, 1820. decem­ber 13.) volt, aki Nagycenken nyug­szik. O alapította a Magyar Nemzeti Múzeumot és könyvtárát, amely a ké­sőbbi Országos Széchényi Könyvtár alapját képezte. Széchényi Ferencnek három fia született: Lajos, Pál (aki ma­ga is támogatta 10 000 forinttal a Ma­gyar Tudományos Akadémia felépíté­sét) és István, a „legnagyobb magyar”, akinek nevéhez fűződik többek között a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, a Lánchíd építése és a Duna szabályozása Vaskapunál. Széchényi Pál unokája (Ferenc har­madik gyermeke) volt a későbbi pósteleki birtokos, gróf Széchenyi An­tal, aki Vasvörösváron (Rothenthurm — Ausztria) született, 1867. szeptem­ber 22-én. Első lépéseit a vasvörösvári Erdődi kastélyban tette meg, ahol szü­lei (a sárvár-felsővidéki gróf Széche­nyi Ferenc császári és királyi kamarás, a magyar főrendi ház örökös tagja és felesége, monyorókeréki és monoszlói gróf Erdődi Franciska csillagkeresztes palotahölgy) a házasságkötésüket kö­vetően, 1861-ben letelepedtek. A csa­lád 12 évig élt Vasvörösváron, akkor az édesapa So- mogytamócán, az ősi családi birto­kon Weber Antal építész tervei sze­rint háromszintes családi kastélyt építtetett. A kas­télyban szép búto­rok, értékes beren­dezési tárgyak, művészi festmé­nyek voltak. Kü­lönös díszének számított egy angol gyártmányú álló óra, amelyet gróf Szé­chenyi István ajándékozott a család­nak. E kastélyhoz kötődött Széchenyi Antal boldog gyermekkora. Tanulmá­nyait a családtól távol, külföldön vé­gezte; közgazdásznak tanult. Katonai szolgálatát a 9. számú Nádasdy huszár­ezredben töltötte, ahol a huszárkapi­tány rangig vitte. Gróf Széchenyi Antal 1895. január 22-én megnősült, gróf Wenckheim Krisztával (Ókígyós, 1874. október 21—Asheville, Észak Karolina, USA, 1970. március 23.), gróf Wenckheim Frigyes és gróf Wenckheim Krisztina lányával kötött házasságot. Az esküvőt követően a család Ó- Kígyóson, majd az Arad megyei Borossebesen, végül Pósteleken telepe­dett le. Itt a Kriszta házassági hozomá­nyából épített há­romszintes, neoba­rokk, 72 szobás kas­télyban laktak, és a több ezer holdas bir­tokadományon gaz­dálkodtak. A kas­télyt Siedek Viktor híres bécsi építész tervezte, és Diósy József építész, vala­mint Schneider Lő­rinc ácsmester, gyu­lai társvállalkozók építették fel 1906— 1909 között. A pósteleki volt a megye legfiatalabb kastélya, amelyhez francia barokk park, valamint a grófnő 40 ezer töves rózsakert­je tartozott. A kas­tély és az angolpark­ban lévő csónakázó- és halastó, vala­mint az uszoda vízellátására artézi ku­tat fúrattak Zsigmondi Béla gépész­mérnök, hírneves pesti kútfúróval. A kút az 1960-as években elapadt, tönk­rement. E szépen kiala­kított otthonban élt a család. Széchenyi Antal és Wenck­heim Kriszta há­zasságából négy gyermek született: Antoniette, Ilona, Ferenc, és Károly. Gróf Széchenyi Antal császári és királyi kamarás, a főrendi ház örökös tagja, a vármegyei törvényhatósági bi­zottság tagja 1909- től 1924-ig a gyulai székhelyű Álsó- Fehér-körösi Ár­mentesítő Társulat elnöke volt. Szív- betegsége miatt kí­mélő életmódot élt. Szenvedélyesen lo­vagolt és vadá­szott. Az egyik, ausztriai bad-manheimi gyógykezelé­sekor, 1924. október 17-én váratlanul elhunyt. Holttestét hazaszállították, és Pósteleken, a kastélytól egy kilométer­re fekvő Német nyilas erdőrészben he­lyezték örök nyugalomra, 1924. októ­ber 24-én. A kápolnában felravatalo­zott koporsónál a temetési szertartást Ruszka Zoltán kanonok végezte, aki csendes misét celebrált gróf Széchenyi Antal lelki üdvéért. A temetési menet alatt fájdalmasan csilingelt a kápolna lélekharangja: egy porladó szívvel gaz­dagabb lett a pósteleki föld, és egy me­legen érző szívvel szegényebb lett a kastély. Gróf Széchenyi Antal halála után a birtokot legkisebb fia, Károly irányí­totta, sajnos nem sokáig, mert 1944 őszén menekülniük kellett. Édesanyja, Ferenc testvére és ő maga az Amerikai Egyesült Államokban telepedtek le, ott is hunytak el, Antoniette nővérét Belgiumban, Ilona nővérét pedig Ang­liában érte a halál. A gazdátlanul maradt kastélyt a környékbeliek el­pusztították, beren­dezését széthord­ták, a parkot, de még a gróf nyughe­lyét sem kímélték meg. A sír környe­zete napjainkra tel­jesen elvadult. A fekete gránit sírem­lék eltűnt, a kriptát feltörték és feldúl­ták. A segítőkész, határozott jellemű gróf, Széchenyi Antal nem kapott megbecsülést az utókortól. A szétszóródott család tagjai kül­földön nyugszanak, nem a szülőföld adja számukra az örök szemfedőt. *** A Magyar Történelmi Családok Egye­sülete rendbe hozza Széchenyi Antal sírját, s októberben elnökük — gróf Nyáry János — jelenlétében megemlé­keznek a megye egyik jótevőjéről, Póstelek birtokosáról. Leszármazottai, a Széchenyiek és Wenckheimek nyugodjanak bárhol a világban, emléküket megőrzi a szerető emberi emlékezet. NON OMNIS MORIAR — nem halnak meg egészen (műveik fenntart­ják nevüket). D. Nagy András Gróf Wenckheim Kriszta és gróf Széchenyi Antal, há­zasságkötésükkor, 1895januárjában Wenckheim Kriszta, aki 46 évvel él­te túl férjét Ajánló Videofilm-Sikerlista 1. Ryan közlegény megmentése 2. Sikoly 2. 3. Vámpírok 4. Psycho 5. Közellenség 6. Gloria 7. Halálkanyar 8. Chuchy menyasszonya 9. A katona 10. Ha eljő Joe Black +1. Lost in space Filmajánló Ryan közlegény megmentése Az öt Oscar-ral díjazott Spilberg filmben Tom Hanks, a véres nor­mandiai partraszállás után szakaszá­ból megmaradt katonákkal indul a frontvonal mögé Ryan közlegény keresésére. Hogy van-e értelme kockáztatni a egy szakasznyi katona életét egyetlen emberért? (Fanfár Videotéka) Könyv Vér és acél A II. Magyar Hadsereg doni katasztró­fája után érdeklődők alighanem nagy érdeklődéssel forgatják rtiájd Vitéz Er­délyi Béla fenti címmel megjelent ke­leti frontnaplóját. A könyvet a Hájjá és Fiai kiadó adta ki, a népszerű, 20. szá­zadi hadtörténet sorozatában, annak 32. darabjaként. Erdélyi Béla hadnagyként szolgált a második világháborúban, 179 katonájá­val maga is ott volt a Don-kanyarban. A 108/2 század parancsnokaként teljesített szolgálatot, s egységével a doni áttörést követően résztvett a Vörös Hadsereg megállításában, az Oszkol völgyében. Ezzel mintegy 50-60 ezer magyar kato­nát mentettek meg a hadifogságtól. Er­délyi Bélát — aki 132 katonáját élve ha­zahozta az oroszországi pokolból — a kormányzó személyesen tüntette ki. A rendszerváltást követően őrnaggyá lép­tették elő, és vitézi címet kapott. Könyvében szemléletes képet tár elénk a magyar hadsereg hősi helytál­lásáról, az első vonalban harcolók iszonyú megpróbáltatásairól, a hóár­kok pszichózisáról, a pergőtüzek pok­láról, a hógödrök dermesztő éjjeleiről, a tisztek és a legénység viszonyáról. Korunk hőse, a whiskys „Oly korban éltem én e földön, / mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, / az áruló, a rabló volt a hős —” (Radnóti) Korunk hőse? Hát persze, hogy a Whiskys! Ki is lehetne más? Végtére is 72:28 százalékos arányban győzött a te­lefonos közvélemény-kutatásban. A rab­lók több, mint kétharmados többséget szereztek a rendőrökkel szemben. Hurrá. Engedtessék meg nekem, hogy ne tapsikoljak a korszakos diadalnak. Több okom van rá. 1. Korunk hőse, a whiskys, alias Ambrus Attila, a sármos hokikapus ed­dig 27-szer hajtott végre fegyveres rab­lótámadást különféle pénzintézetek el­len. Zsákmánya mintegy 140 millió fo­rint, mely összeget időszakos luxus életvitelének finanszírozására költötte. Betörései alkalmából ambivalens maga­tartást tanúsított. Volt eset, mikor a pá­nikba esett tisztviselőnő haját kőke­mény marokkal tépte ki, a másiknak blúzát hasította le s majdnem csuklóját törte; a már tehetetlen biztonsági őröket kegyetlenül ütlegelte és megtaposta; sa­rokba szorított helyzetben vadul lövöl­dözött, s csak a véletlen vakszerencsén múlt, hogy nem történt halálos végű tra­gédia. Máskor meg gáláns mozdulattal nyújtotta át a virágcsokrot, amely mö­gött a gyilkos fegyver lapult. A rózsalo­vag banditának semmi köze Robin Hoodhoz vagy Rózsa Sándorhoz, leg­följebb az 1940-es évek második felé­ben elhíresült Hekus Döncihez. (Idő­sebb kortársaim talán emlékeznek rá.) A keletkezett pénzhiányt pedig nem a bankárok fogják pótolni, hanem az adófi­zető állampolgárok. Emlékezetem szerint az eddigi bankkonszolidációk 400 milli­árdos fedezetét is a mi zsebünkben talál­ták meg. A milliárdos rablók pedig a markukba röhögnek, mikor a milliomos betörők neoromantikus népi hősökké avanzsálnak. A bűnöző akkor is közösség elleni károkozó bűntettet hajt végre, ha az írott sajtó és az elektronikus média egy része szimpatizáló hecckampányt folytat, miközben a gáláns rablólovagot egyre följebb tuszkolja a népszerűségi lista lét­rafokán. Márpedig az erőszakos individu­alizmus az önmegvalósítás torz és veszé­lyes formája. Köztörvényes körözött bű­nöző feje köré pedig misztikus dicsfényt kreálni: alapvető értéktévesztés. 2. S ha a megteremtett Whiskys-kul­tuszból üzletet csinálnak, az bántó íz­léstelenség akkor is, ha „de gustibus non est disputandum”, vagyis az ízlé­sek különbözők, nem kell róluk vitázni. Hollywoodi sztorival szatócskodni, a betörő főszereplésével készülő számí­tógépes játékot szervezni, arcképes és feliratos pólókat és egyéb vásári porté­kát piacra dobni: visszataszító élelmes­ség, a szabadpiac szabados értelmezése és gátlástalan kihasználása. Az effajta szoftver kifejlesztése még akkor is un­dorító, ha egyes véleményformálók szerint „a reklámszakma etikai kódexé­nek betartása nem kötelező”. Hajrá Whiskys? Ki és mi ellen hajrá?! Olvasom, hogy a korlátlan lehetősé­gek világában egy négyszeres nőgyil­kos szadista bűnöző piacra dobta sztori­ját, s a magasabb licit érdekében hajlan­dó újabb gyilkosságokra is, hogy minél szaftosabb legyen az üzlet. A tárgyalá­sok megkezdődtek egy színes magazin­nal. S itthon, az ezredvégi Magyaror­szágon? A fogadatlan-fogadott prókátor (doctor iuris utriusque) pimasz ciniz­mussal okít bennünket, hogy ideje vol­na már felnőtt módon gondolkodni, iga­zodni a modem értékrendhez, együtt úszni a whiskys-áramlattal. Nem értjük az új időknek új dalait? (No de hagyjuk békén Ady Endrét, mert még forogni kezd a sírjában.) — Ez a gondolatmenet már vegytiszta erkölcstelenség. 3. Az ügyvéd úr efféle etikai talapzat­ra kívánja építeni a magyar / Magyar whiskys eszménykép mellszobrát. (Nomen est omen.) Hajrá fiúk, hajrá lá­nyok! Erre érdemes befizetni, pólót ven­ni, rabló-pandúrt játszani, energiaitalt vedelni, elvégre sikerült megtalálni a hi­ányzó példaképet. Ebből következik, hogy a harmadik évezredre lesz jövőké­pe a magyar ifjúságnak. Mit számít az, hogy mindezeket a televízió s a videoté­ka erőszak-kultusza is tovább erősíti! Amerikában suhanc gyilkosok vérfürdőt rendeznek az iskolában, Magyarorszá­gon tinédzser lányok taxisofőrt rugdal­nak halálra, s még folytathatnánk az új­módi erkölcsi nevelés következményeit. A 28 százalékos kisebbség nevében csak reménykedhetünk, hogy rossz he­lyen dobták be a közvélemény-kutatás merítőhálóját. Őrizzük meg higgadt érték­ítéletünket, mert idestova a moral insanity állapotába kerülünk. Radnótival gondol­kodva nem szeretnénk olyan világban él­ni, hogy a rabló a hős. Jó lenne végre oly' korban élni, mikor a szellem napvilágát nem sötétíti el a teljes napfogyatkozás. A múlt század elejéről már szállóigé­vé nemesült Berzsenyi gondolata: „... minden ország támasza, talpköve / a tisz­ta erkölcs...” Ha ránézünk a nagy erejű vers címére, megtudjuk: kikhez szól az üzenet. A magyarokhoz. Szász András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom