Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-21-22 / 194. szám

1999. augusztus 21-22., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Megemlékezések országszerte az államiság ünnepén Göncz Árpád: „Hiszem, hogy társadalmunk képes a változásra”- Hiszem, hogy társadalmunk képes a változásra, képes a jövő szeléhez iga­zodni. De a lépésváltás mindenféle­képpen nehéz - hangoztatta Göncz Árpád köztársasági elnök a Szent Ist­ván király tiszteletére rendezett állami ünnepségen, a budai Várban pénteken, ahová a Kossuth téri központi ünnep­ségről érkezett. A jövő szele Tisztavatás- A változás ütemét tőszomszé­dunk, a „Nyugat” diktálja, a folyamat meginditója és mozgatója. Mert ez az eszmevilágában, értékrendjében, gaz­dasága lényegében gyökerezik. Hatása megkésetten ért el hozzánk. Erről leg­újabb kori történelmünk tehet - fogal­mazott az államfő. Véleménye szerint a ma élő legfiata­labb nemzedék ösztönös biztonsággal bizonyítja képességét a lépésváltásra, de hogy ettől, a hagyományos „euró­pai” értékrend értelmében, az élete gazdagabb lesz-e vagy sem, azt majd az élete minősége tanúsítja. Kitért arra, hogy a változás folyama­tát fékezni nem szabad és hiábavaló volna, ám annál inkább érdemes gaz­dagítani, az értékteremtés eszközéül használni. Nézete szerint ezt - egye­bek mellett - azzal lehet elérni, hogy a múltból annyi bizonyított értéket men­tünk át a jövőbe, amennyit lehet, de ál­értéket lehetőleg semmit.- Visszaidézni hazánk közös emlé­kezetébe mindazt, aminek emlékét ér­demes megőrizni, azt is, amit felidézni nem akaródzik, vagy épp lelkiismeret- vizsgálatot igényel. Á tanulságot akkor is le kell vonnunk, a magunk vagy gyermekeink javára, hogy meg ne is­Az avatandó 338 tiszt - a Zrínyi Mik­lós Nemzetvédelmi Egyetem és a Bo­lyai János Katonai Műszaki Főiskola végzősei - után nemzeti ereklyénk, a Szent Korona másolatával együtt be­vonultak a történelmi zászlóalj tagjai is. Ezután került sor a frissen végzett katonatisztek esküjére. A ceremóniát követő beszédében Szabó János hon­védelmi miniszter rámutatott, hogy most először avattak olyan tiszteket, akik a NATO-tag Magyarország fegy­veres erőinél, a honvédség és a határ­őrség katonáiként kezdhetik meg szol­gálataikat.- Most béke van, akarjuk is, hogy béke legyen, de ezt nem adják ingyen. Semmilyen árat nem szabad sajnál­nunk azért, hogy hazánk ne kerülhes­sen a koszovóihoz hasonló helyzetbe. Téved az, aki arra számít, hogy a NA­TO megvéd bennünket. A szövetség kormányfő, az államfő és a parlament elnöke gratulált a kitüntetteknek FOTÓK: FEB/KALLUS GYÖRGY Zászlófelvonás a budapesti Kossuth téren A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg pénteken Budapesten a Parla­ment előtt, a Kossuth téren az augusz­tus 20-ai központi állami megemléke­zés. A katonai tiszteletadás mellett megrendezett ünnepségen több politi­kus társaságában részt vett Göncz Ár­pád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Szabó János honvé­delmi miniszter, és Fodor Lajos vezér- ezredes, a Magyar Honvédség pa­rancsnoka is. csak akkor teszi ezt meg, ha mi ma­gunk is képesek vagyunk megtenni - állította Szabó.- Az elégtelen forrásokat kapó had­sereg dugóhúzóba került, repülőgép­ként zuhant egyre mélyebbre. A polgá­ri kormány megállította ezt a zuha­nást: határozatot hozott, amely szerint a védelemre fordítható költségvetési források jelentősen bővülni fognak - jelentette ki Szabó János a tisztavatást követően. métlődjék. De semmiképpen nem azért, hogy lappangó gyűlöleteket ele­venítsünk fel vele - hangsúlyozta a köztársasági elnök, aki ezután a Parla­mentben magas állami kitüntetéseket adott át. Az ország egész területén megünne­pelték augusztus 20-át, több helyszí­nen megjelentek vezető politikusaink is. Az egyik legnagyobb rendezvényen, az ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark­ban Martonyi János külügyminiszter mondott beszédet, de több parlamenti párt is képviseltette magát. Az MSZP sátrában Horn Gyula, a szocialisták frakcióvezető-helyettese és Lampen Mónika, az MSZP alelnöke fogadta a vendégeket. Ünneplő ország Torgyán József, az FVM minisztere Nagykőrösre utazott, ahol kijelentette: a mai vezetőknek sem szabad megfe­ledkezni arról a követendő példáról, hogy István király minden intézkedése Magyarország felvirágoztatásának ér­dekében történt. A miniszter az ün­nepség alkalmából megnyitotta a két­napos Nagykőrösi Bor- és Gasztronó­miai Fesztivált.- Korunk távlatai sok tekintetben hasonlatosak a Szent István által nyi­tott távlatokhoz - hangoztatta Ader János, az Országgyűlés elnöke pénte­ken Székesfehérvárott, az egykori koronázóváros újkenyér-szentelő ün­nepségén. Rámutatott: miként ezer éve, első királyunknak köszönhetően a korabeli Európa fiatal, de egyenrangú államaként léphettünk át a második évezredbe, úgy ma valamennyiünk kö­zös erőfeszitése eredményeként a je­len Európájának fiatal, de egyenrangú polgári demokráciájaként kezdhetjük a harmadik évezredet. Budapesten, a Margit-szigeten ren­dezett politikai fórumon Kovács Lász­ló, az MSZP elnöke kijelentette: a kor­mány nem teljesítette ígéretei nagy ré­szét, adós maradt az egészségügy és az adórendszer reformjával, s nem akar szembenézni a gazdasági problémák­kal. Közölte: a szocialista párt a jövőben kiemelt figyelmet szentel az agrárium és az egészségügy téma­körének. Olyan költségvetés elfo­gadását támogatja, amely lehetővé teszi, hogy minél szélesebb középréteg alakuljon ki Magyarországon. A Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke, Csurka István a Hősök terén azt követelte a kormánytól, hogy szor­galmazza: a Vajdaság magyarlakta ré­sze kerüljön ENSZ-felügyelet alá. Csurka szerint a magyarlakta vajdasá­gi terület visszacsatolását csak azok tartják lehetetlennek, akiknek „egész hatalma a trianoni szétdaraboltságon alapul”. Á fővárosban a borús, esős időjárás ellenére nagy tömeget vonzott a Szent Jobb-körmenet. A körmenetet szent­mise zárta, amit Paskai László bíbo­ros, esztergomi érsek celebrált. Az idős bácsi a tavasszal azért csengetett be Kőváriékhoz, hogy megtudja: az idén lesz-e sok szép virág a ház előtt, mert ha nem, akkor ő a táppal megrakott kerékpárjával nem sétál el erre rendszeresen, hiszen öreg ő már a kerülők meg­tételére. Ha viszont ismét pompáznak majd a virágok, akkor megéri a fáradság! — ezt a történetet akkor mesélte el oros­házi vendéglátónk, Kővári János és felesége, amikor meglá­togattuk őket otthonukban. Orosházán az idén először hir­dette meg a polgármesteri hi­vatal a Virágos Orosháza moz­galmat. Állítólag kevesen sze­reztek tudomást az akcióról, csupán 22-en jelentkeztek a megmérettetésre. Három kate­góriában (magánház, kert, közterület; erkély; intézmény­kert) hirdettek eredményt az augusztus 20-ai program kere­tében a szervezők. A különdí­jat a Bercsényi utca 39. szám alatt élő Kővári család nyerte meg. — Zöldnövények menhelye a kertünk. Akinek betegeskedik a virága, elhozza, mert nálunk még a letámasztott karó is ki­hajt — mutat körbe a büszke gazda portáján. A látvány le­nyűgöző! A pázsit közepét ura­ló selyemakác alatt különleges rododendron bimbózik, egy zöld sámlin cserépnyi muskátli — egy a sok közül. — Tavasszal 100 tövet hozok Ausztriából, ahol dolgozom. Mire ezt a látványt nyújtja a bal­kon, bizony sok hektoliter vizet ellocsolunk! Naponta tíz vödör a minimum, amit megmozga­tunk az erkélyek locsolásakor, a kerti növényeket pedig slaggal öntözzük. De higgye el, megéri a cipekedés! — nyugtázza a fá­radságos munka eredményét a házigazda, aki azt is elárulja, mi a titka a gyönyörű muskátlis lá­dáknak: — Egy idős, német asszony mondta: ha nem hűl le a levegő este 16 fok alá, akkor permete­zéssel kell nekünk lehűtenünk. A muskátli nem szereti a klóros csapvizet, ezért mi a gyűjtött esővízzel locsoljuk, hetente egy­szer pedig levéltrágyázzuk. Kőváriék virágszeretete csalá­di örökség és erre nagyon büsz­kék. A 81 éves Kővári néni Nagyszénáson nyerte el évekkel ezelőtt a legvirágosabb portá­nak járó elismerést. — Édesanyáméknál 150 ma­gas tövű rózsa virított, apám szőlőlugasa messze híres volt. Ezek után engem kötelez a ne­vem! — mondja a családfenntar­tó. — Én pedig támogatom min­denben, hiszen nekem is a leg­nagyobb boldogság, ha valaki úgy megy el a házunk előtt, hogy egy szép szóval nyugtázza munkánkat. Engem egyébként a kert gyógyított meg. A virá­gokkal való törődés feledtette velem a kint, a fájdalmat. Ezek az ezer színben pompázó növé­nyek húztak ki a sírból — emlé­kezik őszinte szeretettel a fele­ség, aki anyósa emlékére egy ágyúsban kizárólag vörös mus­kátlikat ültet minden esztendő­ben. S hogy a gyerekek kertész­kednek-e Kőváriéknál? A kapa végét nem ismerik, de nagyon szeretik megmutatni azt a lát­ványt barátaiknak, ami őket is elvarázsolja. Elég az nekünk, ha büszkék az otthonukra — mondja elégedetten az édes­apa. Csete Ilona Virágos városért Orosházán első alkalommal hirdette meg az önkor­mányzat a Virágos városért mozgalmat három kategóriában. Augusztus 20-án Gyopárosfürdőn hird­ették ki az eredményeket. A 22 pályázó közül a virá­gos erkély kategóriában dr. Nagy Sándorné (Szőlő körút) lett az első. A virágos magánház, kert és közterület kategóriában Surányi András (Könd utca) érdemelte ki a győztesnek járó elismerést. A virágos intézmény kategóriában pedig a Könd utcai tagóvoda „vitte el a pálmát”. Orosháza legszebben virágosított magánháza, annak kertje, erkélye és közterülete a Bercsényi utcában Kővári Jánoséké lett. (cs) A legvirágosabb orosházi porta Kőváriéké Zöldnövények „menhelye” a kert

Next

/
Oldalképek
Tartalom