Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-18 / 192. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. augusztus 18., szerda Szlovák táncok a nyári táborban Békéscsabán, a ruhaipari szakközépiskolában augusztus 15— 21-ig a nyári gyermeknéptánc-táborban 2 korcsoportban 70 al­só és felső tagozatos gyermek tanul nemzetiségi néptáncokat. Dicsérő levél, (cs) A nagyszénási képviselő-tes­tület tagjai a napokban a község minden utcáját be­járták. A terepszemlén arra voltak kíváncsiak, mennyire gondozottak, ápoltak a por­ták, ügyelnek-e a szénásiak közvetlen környezetükre. Több, mint 130 házat és azok környékét ítélte a szemlét tartó bizottság di­cséretesnek. Ezeknek a ház- tulajdonosoknak a napok­ban az önkormányzat házi postása viszi ki a dicsérő le­velet, amiben a település vezetése megköszöni, hogy a gazda magáévá tette a Tiszta, virágos Nagyszénás gondolatát. Találkozó. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének Békés Me­gyei Szervezete Magyaror­szág felszabadulásának kez­detére emlékezve szeptem­ber 23-án bajtársi találkozót szervez Battonyán, amelyre a szomszédos — Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok — megyék társszervezeteit is meghívják. Vakegérből, (c) Csaba- szabadiban, a Vakegér elne­vezésű italboltba hatoltak be ismeretlen tettesek teg­napra virradóan. A játékgé­pet feszítették fel, és a ben­ne lévő pénzzel oldottak ke­reket. Az anyagi kár 140 ezer forint. Táblalopó. (c) A me­gyeszékhelyen, a Csaba-tó környékén elhelyezett tájé­koztató feliratú alumínium táblák közül lopott el hár­mat tegnap hajnalban M. I. békéscsabai lakos, akit a rendőrök elfogtak. Mint ki­derült, az elkövető MEH-te- lepen kívánta a táblákat ér­tékesíteni. „A TEJÜZEMBEN A KRÉMJE FELÚSZIK A TETEJÉRE. AZ ÉLET­BEN ÁLTALÁBAN NEM ÍGY VAN.” (Al Ries és Jack Trout) Fiatalok a demokráciáért A Magyarországi Szlovák Fia­talok Szervezetének (Maszfisz) kezdeményezésében négynapos fórumot tartanak augusztus 19—22. között Szarvason, a MOHOSZ-üdülőben. A fórum témái közül néhány: a kisebbsé­gi lét Európában, kisebbségek Magyarországon, a kisebbségi önkormányzatok helye, szerepe a közéletben. Előadást tart az eseményen Paulik Antal, a Ki­sebbségi Hivatal főosztályveze­tője, Andó György, a Békéscsa­bai Szlovák Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke és dr. Csicsely Ilona alelnök is. A rendezvényt a Nemzeti és Etnikai Kisebbsé­gekért Közalapítvány, a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma és a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat támogatja. (c) A táborvezetővel, Kurtucz Bor­bálával a programokról beszél­gettünk. Elmondta, hogy rajta kívül 2 másik oktatóval, Gál Lászlóval és Pintér Tiborral táncolni tanítják a gyerekeket, valamint a táncszünetekben a növendékek kiskézműves fog­lalkozásokon vehetnek részt, így agyagozhatnak, gyöngyöt A Békés Megyei Állami Közút­kezelő Közhasznú Társaság megbízott ügyvezető igazgató­ját, Vantara Gyulát arról kérdez­tük, befolyásolja-e a megyében folyó munkálatokat a szakmi-' nisztériumnál tervezett elvonás? Ha egy nyugat-európai befek­tető ide jön, a lehetőségekről megkérdezi a megye vezetőit és a többi itt működő nagy cé­get. Ilyen szempontból a Hen­kel a megye szószólója. Ez spontán alakult ki, mert a Henkel jól érzi magát Békés megyében — közölte Fekete István, a Henkel Magyaror­szág Kft. elnök-igazgatója tegnap délután Körösla- dányban. A sajtótájékoztatón Domokos László, a megyei közgyűlés el­nöke megjegyezte: most, ami­kor a megye területfejlesztési programja készül, nagyon fon­tos megismerni, hogy egy ilyen jól működő cég, mint a Henkel, miben gondolkodik. Sokan azt várják, hogy a külföldiek hoz­zák ide a tőkét, pedig sokkal járhatóbb az az út, ha már a mű­ködő cégeket kérdezzük meg a fejlesztésekről. Körösladány- ban már döntés után vagyunk, fűzhetnek, készíthetnek szalma­bábukat és bőrözhetnek is tet­szés szerint. A gyerekek kétféle szlovák táncfajtával, a maglódi szlovák táncokkal, valamint a tirpák táncokkal ismerkedhetnek meg. Az esti órákban néprajzi téma­körű, játékos vetélkedőkön és táncházakon vehetnek részt. Megtudtuk: mind a 44-es főút rehabilitációja, mind a gyulai el­kerülő út megépítése a tervezett ütem szerint halad. A 44-es re­habilitációja közel 65 százalék­ban már elkészült. A két és fél milliárdos beruházás befejezé­ugyanis a Henkel idén újabb 300 milliós beruházás mellett kötelezte el magát. Örömteli az is, hogy a cégnek biztosított a folyamatos vásárló­ereje. A mostani beruházás már a jövő évezrednek szól, s Körösladányt választották ki a további fejlesztéseknek is. Ez pedig azt jelenti, hogy a ladányi menedzsment jó munkát vég­zett. Továbbá a Henkel olyan cég, amely országos szinten is javítja az export-import arányt, s a bajbajutottakról sem feledke­zik meg. A belvízkárosultaknak összességében 18 millió forint értékű adományt ajánlott fel. Ujhelyiné Mojzsis Anna, a Henkel körösladányi gyárának vezetője elmondta: a körösladányi gyár tizenkét or­szágba szinte hetente szállítja termékeit, további négy-öt or­szággal pedig három-négy he­tente kerülnek kereskedelmi kapcsolatba. M. B. A táborozok iskoláikon ke­resztül kerülhettek ide, nagyré­szük iskolai néptánc szakkör­ben táncol, a többiek pedig csak egyszerűen kedvet kaptak hoz­zá és így kerültek ide. A gyere­kek elmondásuk szerint nagyon jól érzik itt magukat, és néhá- nyan már nem először vesznek részt ilyen táboron, hiszen ez a negyedik olyan nyár, amikor is a Csabai Kulturális Egyesület a Táncművészetért című tábort megrendezték. —ke— sének határideje 2000. április, de úgy tűnik ennél jóval hama­rabb, még az idén befejeződnek a főúton a felújítási munkák. A tiszaugi híd korszerűsíté­sére meghirdetett közbeszerzési pályázat előminősítése már megtörtént — válaszolta kérdé­sünkre Vantara Gyula. Jelenleg a továbbjutott pályázók ajánla­tainak értékelése folyik. Ä vas­úti mellett a tervezett közúti híd kivitelezése előreláthatóan még az idén elkezdődik, és 2001 ok­tóberében adják át. K. A. Tótkomlós galántai kapcsolata A tótkomlósi önkormányzatnak sok éves kapcsolata van a szlo­vákiai Galánta városával. Kul­turális programok, kölcsönös látogatások fémjelezték a tar­talmas együttműködést mind­két részről. S hogy még ered­ményesebb és szorosabb le­gyen a két település között a kapcsolat, ezt Juhász Pál tótkomlósi és Záreczky János galántai polgármester a testvér- városi megállapodás aláírásá­val szentesítette a minap. Hogy a komlósiak miért éppen ezt a várost szemelték ki Zólyom, Nagylak, Bereck után negyedik testvértelepülésüknek? Mert 50 éve a kitelepült komlósiak itt leltek új hazára. A békési delegáció alig ért haza, augusztus 19-én az invi­tálást elfogadva már jönnek is a galántaiak a fúvós fesztivál­ra. Csete A foglalkozások jó hangulatúak, a szlovák táncok pezsdítőek fotó: such tamás Minden ütem szerint halad Rehabilitálják a 44-est, korszerűsítik a tiszaugi hidat Lapértesülések szerint több, mint 12 milliárd forintot von el egyes szaktárcáktól a nyári esőzések okozta bel- és árvízkárok enyhítéséré á kormány. Á Közlekedési tárcánál a tervezett elvo­nás befolyásolhatja a közút-felújítási munkákat. Békés megyé­ben jelenleg a 44-es főút, a gyulai elkerülő út kivitelezése folyik, és a megyét érintő tiszaugi híd kivitelezésének is hamarosan el kell kezdődnie. Az óriáscég jól érzi magát Ladányban (0 ÁJM © Sz( :mély- és teherszállítás, autódaruzás 10 tonnáig, úlméretes és veszélyes (ADR) áruk szállítása, munkák: árokásás, betonfeltörés, út alatti átfúrás, 5 s vegyes használatú gépjárművek tartós bérletbe adása. Olajgép Ipari Karba és Szolgáltató K 5945 Kardoskút, F Fai: (68) 429-030. f Tel.: (68) 429-220/64289-es mellék. | C E-mail: OLAJGEP@mail.datanet.hu j ... 1 ntarto ft., földi ’,'5- személy-é isi Az OLAJGÉP Kft, a teljes működési területén ISO 9002 szerinti minőségbiztosítási rendszert működtet, VÉLEMÉNYEK Kapatos piatúrázók Várom a hajnalt. Szerintem ezt teszik álmos te­kintetű lakótársaim is, akik — hozzám hasonló­an — az erkélyen igyekeznek választ adni a megfejthetetlenre: mi a fenét csinálnak ezek az állati bőgést, üvöltést színlelő ifjak Orosháza fő­utcáján?! Ezen a kivételes éjszakán nem a mo­torjaikat túráztatják, hanem a torkukat öblö- getve(?) köszörülik. De így, ilyen hangosan és ennyien!? Döbbenet! Várom, majd sokadmagammal várjuk a pirkadatot, talán az őrjöngők is feladják, elfáradnak, elálmosod- nak, talán nekik is korán reggel csörög a vekker. (Azóta kide­rült, ők nem kelnek a nappal, ők kakasszóra fekszenek.) Az éjszakai tivornyáknak sokszor van ám az akusztikus élvezetek mellett látványos következménye is: felborogatott kukák, összefirkált padok, kitaposott dísznövények, derékba tört fák. Bárhol éljen is az ifjú, erejét fitogtató deli legény, mindenütt ez a jellemző. Merthogy nagyszénási olvasóink is arról panaszkodtak a minap, hogy a diszkós éjszakák már-már elviselhetetlenné teszik a falu központjában élők pihenését. Tizenéves suhancok randalíroznak, okoznak kárt folyama­tosan. De nem jobb a helyzet máshol sem — hallom nap mint nap. Ilyenkor persze eszembe jutnak azok a külföldi tapasztalatok, amikor esti sétáinkon betértünk valamelyik hangulatos kiskocsmá­ba, ahol keresve sem találtunk lerészegedett, makacs kamaszt. A húszon túliak sem hangoskodással hívták fel magukra a figyelmet, hanem csendes kacarászással, italkortyolgatással és a néha felcsen­dülő erősebb, gyengébb kolompszóvaí (aki a pincérnek több, keve­sebb borravalót adott távozáskor, annak köszönetképpen félrever- ték.a kolompot). Azt viszont most olvastam, hogy New Yorkban is véget érnek a késő éjjelig tartó dáridók: George Pataki ugyanis megásatta a hajnalba nyúló kocsmatúrák sírját. A bárokban, az ivókban mindeddig bevett szokás volt, hogy egy bizonyos össze­gért annyit ivott a kliens, amennyi jólesett (vagy annál is többet). Ennek az lett a következménye, hogy az utcákat éjjelente kapatos vándormadarak lepték el. Az új rendelet véget vet a piatúráknak és a randalírozásoknak. Igaz, New York messze van, ám az ötletet le­hetne (kellene!) „magyarosítani”. Csete Ilona Juhász Gyula mázlija A magyar irodalom egyik leghíresebb „megénekelt” szőke múzsája Sárvári Anna, a nagyváradi színház egykori segédszínésznője. „Milyen volt szőkesége, nem tudom már, / De azt tudom, hogy szőkék a mezők, / Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár, /Se szőkeségben újra érzem őt.” Ki ne ismerné ezeket a sorokat?! Ám nagy szerencséje a magyar irodalomnak, hogy Juhász Gyulát e század első feléhen ismertette meg a sors Sárvári Annával. Hisz ha ez a két személy csak 2100 táján találkozik, biztosan nem születnek meg a fentebb idézett sorok. Vagy ha mégis, akkor így kezdődhetne a vers: „Milyen volt szőke festéke, nem tudom már...” Jerome Norfolk angol génkutató (aki arról híres, hogy a hajszín génjét felfedezte) szerint ugyanis 2065- től már a világon egyetlen kisbaba sem fog szőkén születni. Az igazi szőkeség az emberiség története során mindig különös varázzsal bírt. Az ókorban Odüsszeusz és Akhilleusz évekig harcolt egy szőke hölgy kegyéért, a szépséges Helénáért. Julius Caesar is visszafogott lélegzettel figyelte a germánok elleni csatában a gyönyörű szőke nőket. így nem meglepő, hogy már akkor, a római légiók hazatérte után Itáliában mindenki szőke hajra vágyott. Az is előfordult, hogy a germán rabszolganők hosszú szőke haját levágták, s azt világosítás gyanánt befonták a római úrhölgyek barna vagy fekete fürtjei közé. A mai kisgyermek már az óvodában olyan meséket hallgat, amelyekben a jó tündérek és királykisasszonyok mind szőkék és hosszú életűek. A mesevilágban a gonosz mostoháknak és az utálatos boszorkányoknak nemcsak a lelkűk sötét, hanem a hajuk színe is. A valóságban pedig egyes férfiak a szőke nőknek hevesebben udvarolnak. Állítólag ezzel magyarázható, hogy a szőke nők az átlagosnál többször válnak el. Azért, mert 2065 után már nem születnek szőkék, a szőkeség nem fog kihalni. A hajfestéket gyártó cégek forgalmuk 40 százalékát ma is a szőkítőszerekből bonyolítják le. S azt se felejtsük, a világ két leghíresebb szőkesége: Marilyn Monroe és Brigitte Bardot is eredetiben a barnák táborába tartozott... Magyari Barna Hosszú távú kockázatok A magánnyugdíjpénztárak által nyilvánosságra hozott adatok alapján nem valószí­nűsíthető, hogy a pénztárta­gok vagyonát rövid távon ve­szély fenyegetné, mégsem zárható ki, hogy néhány éven belül jelentős problémák lép­nek fel a pénztárak működé­sében - véli Rotyis József, a Focus Befektetés Minősítő Rt. vezérigazgatója. Az elemzés szerint a kockáza­tok nemcsak a hozamok átla­gostól való elmaradásában, hanem rosszabb esetben akár a megtakarítások egy részé­nek elvesztésében is megnyil­vánulhatnak. A Focus húsz pénztárat vizs­gált, amelyek a teljes piac 90- 95 százalékát lefedik, ám mint a vezérigazgató elmondta: az érintettek kevés hajlandóságot mutattak az együttműködésre a független minősítővel. A Focus azt javasolja, hogy a kockázatok átláthatósága ér­dekében tegyék kötelezővé a pénztárak minősítését, annál is inkább, mert azok már ma másfél millió ember pénzével gazdálkodnak. Óvnak ugyan­akkor attól, hogy olyan állami intézkedések szülessenek, amelyek a pénztárak működé­sének alapvető paramétereit módosítják, mert az gátolhat­ná a pénztárak növekedését. Enyhítést szorgalmaz az elemző cég a befektetési tevé­kenység szabályozásában. Rotyis elmondta: a jelenlegi túlszabályozás nem teszi le­hetővé, hogy a pénztárak ver­senyképes hozamot érjenek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom